világûr
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- csillagászat
- Föld
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
TESZT: Mennyit tudsz a rejtélyes vörös bolygóról, a Marsról?
A "vörös bolygó" már régóta mozgatja az emberiség fantáziáját. Nemcsak filmek és sorozatok tucatjai foglalkoznak vele, hanem rengeteg kutatás is célul tûzte ki, hogy minél többet megtudjunk róla. Te mennyire ismered?
- címkék:
- Naprendszer
- Mars
- ûr
- földrajz
- fejtörõ
- SuliTop
- teszt
- kvíz
- világûr
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Mennyit tudsz a Földet kísérõ egyetlen égitestrõl, a Holdról?
A hozzánk legközelebb álló égitest, mégis keveset tudunk róla. Vagy mégsem? Teszteld tudásod az alábbi kvízzel!
Kísérteties hangok jönnek a Vénuszról
2020 júliusában a NASA Parker ûrszondája valami egészen különlegeset észlelt a Vénusznál; a bolygó felszínétõl mindössze 833 kilométerre a mûszerek alacsony frekvenciájú rádióhullámokat fogtak. Mindez azt jelenti, hogy a kutatóeszköz érintette az égitest légkörének felsõ részét, az ionoszférát - írja a Science Alert tudományos portál.
Világpusztító esemény történt a szomszédos csillagrendszerben
Rekordnagyságú kifényesedést észleltek a Naphoz legközelebbi csillagnál, a Proxima Centaurinál – írja az IFL Science tudományos portál. A kozmikus kataklizmát egy kilenc teleszkópból álló távcsõhálózat rögzítette.
A csillagközi ûrszonda messzebb jut majd, mint eddig bármi
Az Interstellar Probe ûrszonda olyan távolra fog hatolni a csillagközi térbe, ahová ember alkotta eszköz még nem jutott. A Nap-Föld távolság ezerszeresérõl visszapillantva a Nap fizikájának eddig megismerhetetlen aspektusait fogja kutatni.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?
Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyûrûs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevõ ûr általában. Mennyit tudsz róla?
Mit keresnek ott?! A legfurcsább tárgyak, amik megjárták a világûrt
A világûr az ember számára a legtitokzatosabb dolgok egyike, hiszen számos ismeretlen területet, jelenséget és képzõdményt rejt magában. A XX. század közepe óta egyre közelebbrõl ismerhetjük meg az ûrbéli titkokat az ûrutazásnak hála, az elmúlt fél évszázad során pedig az emberiség is furábbnál furább dolgokat juttatott a légkörön kívülre.
Csillagközi térben sodródó ûrszondát fotózott a NASA mûholdja
Példátlan fotót készített az amerikai ûrügynökség New Horizons nevû ûrszondája a csillagközi térben sodródó Voyager-1-rõl.
Elkerülhetetlennek látszik az ûrszemét eltakarítása
Miközben a világûr meghódítása az üzleti életet és az átlagember fantáziáját is megmozgatja, arra talán már kevesebben gondolnak, hogy a folyamatnak vannak kevésbé kedvezõ hatásai is. Az egyik ilyen hatás, hogy hatalmas mennyiségû szemetet bocsátunk ki a világûrbe. Elsõre úgy tûnhet, ez nem jelent túl nagy problémát, de közelebbrõl nézve már egészen más a helyzet.
Így változik meg az emberi szervezet egy év súlytalanság során
Lehet, hogy egyszer az ûrben vagy a Marson fogunk élni, azt azonban még nem tudjuk biztosan, hogy mi történne az emberi szervezettel, ha elköltöznénk a Földrõl, pedig biztos, hogy a gravitációváltozás nem múlik el nyomtalanul.
A NASA dollármilliókat ad magán-ûrállomások építésére
A NASA már két évtizede küld folyamatosan ûrhajósokat a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS), azonban most egy komoly fordulatra készül az amerikai állami ûrhivatal. A szervezet ugyanis elkezdené ösztönözni a magáncégeket, hogy saját erõvel szálljanak be az ûrállomások fejlesztésébe és építésébe.
Startolt a Mûegyetem negyedik, saját fejlesztésû kismûholdja!
Március 22-én reggel sikeres volt a rakéta startja a SMOG-1 kismûholdnak, amely a negyedik elkészült mûhold a mûegyetemi oktatók és hallgatók közremûködésével! Mutatjuk a részleteket!
- címkék:
- tudomány
- friss
- fejlesztés
- mûhold
- világûr
- BME
- Címkefelhõ »
Amerikai tudósok 335 millió spermiumot és petesejtet akarnak küldeni a világûrbe
Amerikai tudósok 335 millió spermiumot és petesejtet akarnak küldeni az ûrbe, arra az esetre, ha a Földet, az emberiséget és az állatvilágot kihalással fenyegetõ katasztrófa veszélyeztetné. A tudósoknak Noé bárkája adta az ötletet. A rendhagyó küldetést az Egyesült Államok újraindított Hold-misszióinak a során szeretnék megvalósítani. A projektet az ötletgazdák „globális életbiztosításnak" nevezték el.
- címkék:
- petesejt
- Hold
- spermium
- világûr
- Címkefelhõ »
Lávaalagút a Holdon, Kína óriási ûrállomása és aszteroidának vezetett ûrhajó
Nemrég - elképesztõ eredményként - a Perseverance Rover nevû "szárazföldi" ûrjármû landolt a Mars felszínén. Noha a világ elsõsorban a projekt tudományos jelentõségére figyel, nem mellékes, hogy ez és ehhez hasonló ûrmissziók hatalmas költségekkel járnak. Összeállításunkban bemutatjuk, mennyibe kerül mindez, illetve hogy milyen nagyszabású ûrprojektek várhatók a következõ idõszakban a mostani sikeres Mars-küldetés után.
Az ûrbõl fognak elektromosságot küldeni a Földre
Napenergiát gyûjtõ és továbbító ûrbéli panelt fejlesztettek amerikai kutatók, mely a Föld bármely pontjára képes lesz a jövõben elektromosságot küldeni.
Már a világûrben is zöldséget termesztenének
Föld körül keringõ üvegházakat bocsátana a világûrbe a Nanoracks. Az amerikai magánvállalat az egyesült arab emírségekbeli befektetõkkel kötött szerzõdésének értelmében vágna bele a hihetetlen küldetésbe.
- címkék:
- üvegház
- világûr
- gazdaság
- termesztés
- Címkefelhõ »
Mûholdgyûrût építenének a Föld köré
Már az elmúlt évtizedben hatalmas lehetõséget jelentett a magáncégek számára, hogy elkezdhettek saját mûholdakat fejleszteni, és azokat késõbb a magasba juttatni. A világûr ezzel megnyít a technológiai óriások elõtt, ami óriási üzleti elõnyökkel jár, és még nagyobb lehetõségekkel kecsegtet. A szektort egyelõre még a nagyobb cégek uralják, azonban sorra jönnek föl a kisebb kihívók.
KVÍZ: Mennyire ismered a bolygókat? Teszteld tudásod!
A Naprendszer amilyen óriási, annyira érdekes. Mára már igazán sok tény ismert a rendszerrõl, aminek a Föld is része. Mennyit tudsz a bolygóiról? Teszteld tudásod!
- címkék:
- bolygó
- asztronómia
- UniTop
- teszt
- kvíz
- világûr
- Címkefelhõ »
Folytatódik a világegyetem csodáinak bemutatása
Január 10-tõl vasárnaponként új, 10 részes sorozattal jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló online mûsora Spacebontó címmel.
Harvardi professzor: 2017-ben idegenek jártak a Naprendszerben
A Harvard Egyetem kutatója, Avi Loeb szerint a 2017-ben észlelt elsõ Naprendszeren túlról származó üstökös, az Oumuamua valójában egy idegen ûrhajó volt – írja a Fox News. A kijelentés erõsen megosztja a tudományos közösséget.
Elképesztõ kincseket rejthetnek az aszteroidák
Az elmúlt években az ûrbányászat egyre izgalmasabb terület lett, noha manapság ez egyelõre még mindig sokszor inkább elméleti, mintsem gyakorlati kérdés. Különösen igaz ez az aszteroidákra, amelyek elképesztõ kincseket rejthetnek magukban, de egyáltalán nem biztos, hogy belátható idõn belül képesek lehetünk hozzáférni ezekhez.
Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre
Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerû képzõdményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.
Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról
Elsõ alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkezõ rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.
Ezek a teleszkópok fejthetik meg az õsrobbanás utáni elsõ idõszak rejtélyeit
Az Õsrobbanás utáni idõkbõl érkezõ fotonok mind a távoli infravörös tartományban vannak, viszont ezeket nem lehet a Föld felszínérõl megfigyelni. A feladat mindössze annyi, hogy a légkör tetejére egy futballpálya méretû ballonnal fel kell bocsátani egy teleszkópot, és az abszolút nulla fok közelébe kell hûteni. Nem bonyolult, igaz?
Hatalmas ûrrobbanások nyomait õrzik a fák
A fényévekre történõ csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyûrûit vizsgálta.
43 év után kiderülhet, honnan jött a leghíresebb földönkívüli üzenet
Egy amatõr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelõtt észlelt legendás „Hûha!" jel forrását.
Félelmetes hangokat rögzített a NASA Mars-járója - Hallgasd meg te is!
Még most is a Mars felé tart a Perseverance nevû szonda, ami a napokban hátborzongató hangokat rögzített.
- címkék:
- Mars-járó
- világûr
- ûrszonda
- NASA
- Címkefelhõ »
Egy éven át élt az ûrben egy különös lény
Több mint egy éven át is életben maradhatnak a baktériumok a világûrben – ezt bizonyította egy most publikált kutatás.
Mi lett az ûrbe küldött állatok sorsa?
Kutyákat, macskákat, majmokat, sõt még teknõsöket is küldtek már a világûrbe. Bár egyes állatok ûrbéli kalandja tragikusan végzõdtek, voltak, amelyek egészségesen tértek vissza.
Kiderült, mi küldi a rejtélyes rádiójeleket a Földre
Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült azonosítania a Föld felé érkezõ gyors rádiókitörések egyik forrását. A jeleket egy magnetár – vagyis egy rendkívül erõs mágneses mezõvel rendelkezõ neutroncsillag - küldi.
Legalább 300 millió lakható bolygó lehet a galaxisunkban
Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler ûrteleszkóp adatainak elemzése szerint.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Megnézték, mit vett fel az ûrszonda, hátborzongató, amit hallottak
Hanggá alakították a NASA mérnökei az ûrügynökség több kutatószondájának adatait, az eredmény egészen ijesztõ.
- címkék:
- hang
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Húsz éve lépett az elsõ személyzet a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetére
Hétfõn lesz húsz éve, hogy az elsõ ûrhajósok a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) fedélzetére léptek. Az ûrállomás azóta is hibátlanul üzemel.
Valami váratlant talált a Naprendszert elhagyó ûrszonda
Több részecskét talált a Voyager-2 a csillagközi térben, mint amire a kutatók számítottak – írja a Science Alert tudományos portál.
Küldetését túltejesítve megsemmisült a magyar ATL-1 mûhold
Befejezte küldetését az elsõ magyar magán mûhold, az ATL-1, miután a légkörbe visszatérve elégett. A tervezett féléves mûködési idejénél jóval tovább, mintegy 10 hónapig keringett a Föld körül. Egy különleges anyagtudományi kísérletet illetve tesztet végzett, sikeresen.
Elõször készült fénykép egy Naprendszeren túli bolygóról
A chilei Nagyon Nagy Távcsõ (Very Large Telescope, rövidítve VLT) képe a bolygó létezését is igazolta – írja a Futurism.
- címkék:
- fotó
- bolygókutatás
- világûr
- fénykép
- bolygó
- Címkefelhõ »
A világûrben fog játékfilmet forgatni Oroszország
A világûrben fog játékfilmet forgatni Oroszország. A színészek egy Szojuz ûrhajóban jutnak fel a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) 2021 õszén - közölte az Orosz Szövetségi Ûrügynökség, a Roszkoszmosz Moszkvában.
19 óráig tart egy év a pokoli bolygón
Különleges ultraforró bolygót azonosított egy nemzetközi csillagászcsoport a közeli LTT 9779 katalógusjelû csillagnál. A planéta annyira közel van anyacsillagához, hogy egy év mindössze 19 óráig tart rajta, és 1700 Celsius-fok van a felszínén.
- címkék:
- bolygókutatás
- TESS
- világûr
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Golflabdát és pucér lányokat is vittek már a Holdra
Amióta az ember kijutott az ûrbe, azóta visz magával – sokszor titokban – különbözõ tárgyakat, emlékeket. Ezek között egészen elképesztõ dolgok is helyet kapnak: sonkás szendvics, fénykard és pénzérme is megfordult már a kozmoszban, de akadtak Holdon golfozó és erotikus modelleken szórakozó ûrhajósok is.
Aszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszer
Az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az elsõ olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól védi a Földet.
Egerek az ûrben
Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa arra volt kíváncsi, mi történik az egerekkel a súlytalanság állapotában. A 2020. szeptember 8-án közreadott kép egy közönséges (felül) és egy genetikailag módosított egérrõl készült az intézet laboratóriumában, a Maine állambeli Bar Harborban augusztus 24-én.
Izmosak maradtak az ûrbe küldött kigyúrt egerek
Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Ûrállomásra (IS) felküldött "kigyúrt", mutáns egerek.
- címkék:
- egér
- Nemzetközi Ûrállomás
- világûr
- izom
- Címkefelhõ »
Lehet, hogy idegen ûrhajó lépett a Naprendszerbe
Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsõként érkezõ távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízûbb teóriát vettek elõ: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett ûreszközre, mint kozmikus jéghegyre.
Váratlan helyrõl érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre
Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény elõidézõje is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre.
Újból fogták az ûrbõl érkezõ titokzatos jelet
A világûrbõl érkezõ különös jel 161 naponta ismétlõdik – írja a Futurism.
- címkék:
- rádiójel
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- Címkefelhõ »
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda
Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Jeleket küldtek a Hold felé, az egyik váratlanul visszaérkezett
A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) 2009-ben állt Hold körüli pályára. Az eltelt több mint 10 év alatt a kutatók lézerrel lõtték annak tükrét, abban reménykedve, hogy a küldött fényjelek egyike egyszer visszaérkezik a Földre. Hosszú idõ elteltével törekvéseiket siker koronázta. Az új eredmény nemcsak a Holddal kapcsolatos méréseket teheti precízebbé, de egyúttal azt is megtudjuk, milyen környezeti tényezõk roncsolják az égi kísérõnkön hagyott eszközöket.