Ezek az űrkorszak világképformáló fotói

A Hold egén még gyönyörű kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com űrportál képes összeállításában.

A legjobb ufóvideók, amik hamisnak bizonyultak

Túl hatalmas a világegyetem ahhoz, hogy csak a Földünkön legyen élet. Éppen ezért kerülnek nyilvánosságra újabb és újabb videók, amelyek a földönkívüliek létezését bizonygatják. Bármilyen hitelesnek látszanak is ezek a felvételek, a végén mindig kiderül, nem idegen lények szerepelnek a kisfilmekben.

5 megoldatlan fizikai rejtély, amire nincs magyarázat

A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!

A sötét energia az Univerzum legnagyobb rejtélye

Erőműnyi energiát képviselő magányos atommagok, az első fény megjelenése a Világegyetemben, valamint különféle láthatatlan anyag és energia - ezeket tekintik fő kihívásnak a kutatók napjainkban.

Az eddigi legszebb program a Világegyetem méreteiről

Mennyivel kisebb egy X-kromoszóma egy rizsszemnél, egy bolygónál, egy galaxisnál? Ha az egész Univerzum betöltődött a gépébe, kezdődhet a játék!

Legkésőbb ötmilliárd év múlva költözni kell

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra.

Hány világegyetem létezik a miénken kívül?

Egy új kozmológiai elmélet, a multiverzum-modell alapján sok más világegyetem létezik a miénken kívül, és ezek közül sokban létrejöhetett a miénkhez hasonló élet.

Így nézett ki az ősi Univerzum

Ősi hidrogénfelhőket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdőpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövőjének megismerésében is.

Először figyeltek meg antianyagból álló héliumot

Úttörő eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az űrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.

Kidurrant a legnagyobb kozmikus buborék

Egyre gyorsabban tágul az Univerzum, az egyelőre rejtélyes sötét energia miatt. A gyorsuló tágulásra eddig egy másik magyarázat is felmerült: eszerint egy hatalmas, ritkás anyagú kozmikus buborék belsejében élünk, és a gyorsabb tágulás csak optikai csalódás. Ezt a lehetőséget új megfigyelések alapján kizárták.

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?

Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.

Felbukkant a legősibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködből

Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következő években megtudjuk, miként születtek meg a legelső csillagok és galaxisok.

Hatalmas fekete lyukak fűtöttek be az Univerzumban

Közel 11 milliárd évvel ezelőtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erős ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlődését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.

Ilyen volt az Univerzum röviddel az Ősrobbanás után - új világtérképet mutattak be

Elkészült az első világtérkép a Planck-űrtávcsőtől: a Világegyetem kezdeti időszakából érkező halvány derengés és a legősibb galaxisok csírái láthatók a most közölt felvételeken. Hétfőn mutatták be a nagyközönségnek eddigi legpontosabb világtérképet röviddel az Ősrobbbanás utáni időszakból.

Féreglyukban élünk egy új eredmény szerint

Univerzumunk egy féreglyukban született, és egy másik világegyetem adott neki életet - olvasható egy nemrég közölt, egzotikus modellben.  

Sötét energia hajtja az Univerzumot

Távoli és eltorzult galaxisok képei segítenek a Világegyetem megértésében. Az eddig készült legrészletesebb felmérés megerősítette a feltételezést: az Univerzum valóban gyorsulva tágul, amiért a benne lévő sötét energia felel.  

Káprázatos utazás az Univerzum pereméig - film

Képzeletbeli űrhajónk a Himalája falai előtt emelkedik fel. Keresztezzük a műholdak, a Hold, majd a bolygók pályáját, kilépünk a csillagok, majd a galaxisok közé, aztán még messzebb megyünk. Olyan utazásra visz bennünket az amerikai Természettudományi Múzeum, amely korábban elképzelhetetlen volt: a Földtől az ismert Világegyetem pereméig.

A térségből csak mi vadászunk a rejtélyes gravitációs hullámokra

Az Ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttersugárzását is létrehozta, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az Univerzum legkorábbi állapotáról. Hamarosan egy hazai fejlesztésű műszer, egy infrahang-mikrofon is közreműködik a rájuk való vadászatban.

Éheztek az első fekete lyukak az ősi Világegyetemben

Egy új szimuláció alapján a Világegyetemben elsőként kialakult hatalmas csillagok után visszamaradt fekete lyukak nem nyeltek el sok anyagot a környezetükből, mivel azt intenzív sugárzásukkal tisztára söpörhették. Ezért későbbi társaikkal ellentétben tömegük eleinte lassan növekedett.

Valószínű, hogy egy szimulált Univerzumban élünk

Miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára? Egy radikális új elmélet szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző sokaságának. Ennek alapján csak véletlenül életbarát - szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus főnyereményt. Az is lehetséges azonban, hogy egy szimuláció részei vagyunk, mivel valószínűleg több a mesterséges univerzum, mint az igazi. Észbontó elméletekről tartott előadást Paul Davies Budapesten.

Azonosították a legtávolabbi szupernóvákat

Minden korábbinál távolabbi szupernóvákra akadtak a szakemberek. Több távcső és egy új módszer segítségével 11 milliárd évvel ezelőtt, tehát a Nagy Bumm után mindössze 2,7 milliárd évvel felrobbant két csillagot azonosítottak.

Gigászi üregek vannak az űrben az Univerzum új térképe szerint

Összesen 136 ezer felvett színkép és 125 ezer kimért helyzetű galaxis - a hatalmas adatmennyiséget egy új égboltfelmérés rögzítette. Az eredmények alapján megrajzolt világtérképen hatalmas ürességek mutatkoznak, és az anyag eloszlását mutató szuperhalmaz-szerkezet minden korábbinál messzebbre követhető.  

Előbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát

Új megfigyelések alapján végre eldőlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévő, úgynevezett szupernagytömegű fekete lyukak alakultak ki elsőként, és csak ezt követően jött létre az ezeket körülvevő központi tartomány.

Az Univerzumot átszövő sötét erő újabb bizonyítékát jelentették be

Eltérő távolságban lévő galaxishalmazok megfigyelése arra utal, hogy az utóbbi évmilliárdokban a halmazok növekedése a várhatónál lassabb volt. Mindez a sötét energiától állhat elő, amely a Világegyetem tágulását egyre gyorsabbá teszi - jelentette be a NASA hazai idő szerint kedden 19 órakor megtartott sajtótájékoztatóján.  

A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet

A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevő protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel első ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2 ) a mikrovilágban is pontosan érvényesül.

Új adatok az Univerzum eddig észlelt legfényesebb robbanásáról

Idén tavasszal egy minden korábbinál fényesebb gammafelvillanást figyeltek meg, amely éppen bolygónk felé irányult. Ez volt az eddig rögzített legnagyobb energiájú robbanás a Világegyetemben. Nemrég újabb eredmények láttak napvilágot az eseménnyel kapcsolatban, amelyet a NASA szerdai satótájékoztatóján ismertetett.  

Időutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezső részecskefizikus

Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születő fekete lyukak - mondta Horváth Dezső, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetője, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetőről (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvető részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...

Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag

Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegű ősi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerősítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvető összetevője a ma még alig ismert sötét energia lehet.

Óriásrobbanások és fekete lyukak nyomában - a GLAST-szonda első eredményei

Nyilvánosságra hozták a nemrég felbocsátott GLAST-űrteleszkóp első eredményeit. Az augusztus 26-i sajtótájékoztatón többek között bemutattak egy látványos, teljes égboltot lefedő gammafelvételt. A szonda a Világegyetem nagyenergiájú jelenségeit, az úgynevezett gammavillanásokat, valamint a fekete lyukak közelében zajló folyamatokat vizsgálja, és a tesztidőszak után tökéletesen üzemel.  

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tűnt az antianyag?

A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetőnél tervezett fizikai kísérletektől a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...

Egy új mérés szerint is egységes a Világegyetem

Újabb kísérleti tény igazolja, hogy a Világegyetem belátható részében ugyanazok a fizikai törvények érvényesülnek, ugyanaz a fizikai állandók értéke. Német csillagászok a Science hasábjain közölt tanulmányukban az elektron-proton tömegarány állandóságát igazolták.

Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világűrben

Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményről.

A mindenség kivételesen egyszerű elmélete

A mindenség kivételesen egyszerű elmélete (An Exceptionally Simple Theory of Everything) címmel került fel még november elején az internetre A. Garett Lisi tanulmánya. A tanulmány hamar felkeltette a laikus közvélemény érdeklődését is. Ebben szerepet játszott a sokat ígérő cím, amely egyszerű választ ígér egy évtizedeken át sikertelenül ostromolt kérdésre, a Világegyetem egyetlen átfogó elmélettel való leírására. Az érdeklődés felkeltésében a téma mellett a szerző nem szokványos egyénisége is szerepet játszott.

Rejtőzködő fekete lyukak nyomára akadtak

Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett ősi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.

Portermelő ősi kvazárok

A távoli és ősi Világegyetemben lévő meglepően sok por kialakulásának eddig nem ismert módjára utal egy friss megfigyelés, amely szerint a kvazárok környezetében is keletkezhetnek apró kristályok.

Fizikai Nobel-díj 2007

A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.

Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból

A Hubble-űrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévő törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelső generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.

Hatalmas lyuk a világűrben

Minden korábban ismertnél nagyobb méretű, látszólag minden anyagot nélkülöző üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az űrben.

Fényes, ősi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója

Olyan porban gazdag ősi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.

A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak

Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.

Falánk ősi fekete lyukak

Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévő szupernagytömegű fekete lyukak gyorsabban nőttek a múltban, mint napjaikban.

Egy korábbi világegyetem nyomában

Egy amerikai kutató elképzelhetőnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelőzően létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.

Környezetszennyező fekete lyukak

Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegű, a galaxisok központjában terpeszkedő fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket. 

Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától

Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.

Előttem nem volt semmi - vendégünk volt a Nagy Bumm

"Ha már nem lesz mit megismerni, csak az összegyűjtött teljes ismeretanyagot lehet ragozni, permutálni, akkor az intellektuális izgalom elhal, a technika és valószínűleg a szellem fejlődése véget ér. Kívánom, hogy ezt az állapotot sohase érjétek el, mindig maradjon a Világban izgalmas kihívás, kutatni- és felfedeznivaló." A Földön kívüli élet után a Nagy Bumm volt a vendégünk rendhagyó chat-sorozatunkban. Számtalan érdekes dolgot megtudhattunk a Világegyetem keletkezésekor jellemző állapotokról és az Univerzum jövőjéről is.

Kép: Stephen Hawking előadása Brüsszelben

Vendégünk volt a Földön kívüli élet

Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.