Világegyetem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Õsrobbanás
- világûr
- galaxis
- csillagászat
- Legfrissebb
- Legrégebbi
13,2 milliárd éves csillagot találtak
Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idõs csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Õsrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idõsebb lehet, mint azt korábban gondolták.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Képes Világegyetem
Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különbözõ égitesteket a Naprendszerben és azon túl.
- címkék:
- Naprendszer
- könyv
- bolygó
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Kvazárok csoportosulásai az õsi Világegyetemben
Az Õsrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erõs térbeli csoportosulást mutatnak, ami õsi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Túl fényes szupernóvák
Már negyedszer észleltek olyan szokatlan szupernóvát, amely átalakíthatja a Világegyetem tágulásával kapcsolatos új képünket.
A következõ 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk.
Az elsõ égitestek sugárzása - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévõ, és ezért annak korai állapotát képviselõ objektumokat tanulmányoztak. Az Õsrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét idõszak végét jelölheti.
A következõ 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következõ fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértõk. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az elõretekintéshez is egy ilyen idõszakaszt.
Meg nem született galaxisok
Egy új szimuláció alapján számos olyan sötét anyagcsomó lehet a Tejútrendszer közelében, amely nem fejlõdött galaxissá.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövõre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tõlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Nobel-díj a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatáért
Két amerikai fizikus, John C. Mather és George F. Smoot érdemelte ki az idei fizikai Nobel-díjat. Az indoklás szerint "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért" kapták az elismerést.
Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006
A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
Az Univerzum története - elõadássorozat
Dávid Gyula (ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék) elõadássorozata a Polaris Csillagvizsgálóban - 2006/2007-es évad.
Továbbra sincs mágneses monopólus
A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.
- címkék:
- Jéki László
- keresés
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az eddigi legtávolabbi galaxis
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
A nagy galaxisok születtek elõször
Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegû csillagvárosok születtek elsõként a Világegyetemben, majd késõbb követték õket kisebb társaik.
Portermelõ szupernóvák
Elsõ alkalommal sikerült bizonyítékot találni a feltételezésre, amely szerint a szupernóva-robbanások sok poranyagot termelnek.
Az elsõ számítások egy korábbi univerzumról
Korábban már több kutató felvetette, hogy az Õsrobbanás "elõtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak elõször olyan matematikai leírást, amelybõl ennek létezése és téridõ-geometriájának jellege durván közelíthetõ.
A Világegyetem legnagyobb térképe
Elkészítették a Világegyetem eddigi legátfogóbb térképét, amely közel 5 milliárd fényéves távolságig körülbelül egymillió galaxist ábrázol.
Állandók-e a fizikai állandók?
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvetõ szerepet játszanak világunk leírásában? Idõrõl-idõre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
Új felismerés a galaxisok eloszlásáról
Régóta keresett jelenség nyomára akadtak a szakemberek: megfigyelések alapján a galaxisok hossztengelye általában merõleges helyzetû az ún. szuperbuborékok felületeire.
A legújabb adatok az õsi Univerzumról
A WMAP mûhold mérési adatai alapján a Világegyetem õstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerõsebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Õsrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetõi, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.
Észlelték a legelsõ csillagok sugárzását
A Spitzer-ûrtávcsõ felvételein olyan infravörös sugárzást rögzítettek a Világegyetem távoli és õsi részében, amely a legelsõ csillagoktól származhat.
Közelebb a rövid gammakitörések magyarázatához
A gammavillanások vagy gammakitörések a Világegyetem legenergikusabb robbanásaitól keletkeznek. Egy új eredmény szerint valószínû, hogy a rövid típusuk két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközésétõl keletkezik.
- címkék:
- neutroncsillag
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
A legõsibb csillagok robbanásait kutatják
Elméleti számítások szerint a NASA Swift-ûrobszervatóriuma képes lehet a legelsõ csillagok halálát kísérõ gammafelvillanásokat is detektálni. Ezzel a rég letûnt, legelsõ csillagok történetébe nyerhetünk bepillantást.
Kozmikus népességrobbanás
Meglepõen sok fiatal csillagot és galaxist örökítettek meg a távoli Világegyetemben. A megfigyelés alapján a csillagok keletkezése már korábban is sokkal intenzívebb volt, mint azt eddig feltételeztük.
A legtávolabbi robbanás
A SWIFT ûrobszervatórium megörökítette az eddig legtávolabbi gammakitörést. A jelenségre akkor kerülhetett sor, amikor a Világegyetem kora a jelenleginek csak 7%-a volt.
Új eredmény a legnehezebb csillagok születésérõl
Egy új megfigyelés választ adott az évtizedes kérdésre: hogyan keletkeznek a Világegyetem legnagyobb tömegû csillagai?
- címkék:
- csillagok
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Õsi szerves anyag a távoli Univerzumban
A Spitzer-ûrteleszkóppal szerves anyagokat azonosítottak a Világegyetem távoli részében, amely az Õsrobbanás után 3 milliárd évvel uralkodó állapotot képviseli.
- címkék:
- Föld
- Õsrobbanás
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Gondok az Õsrobbanás körül
Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Õsrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerû bevezetése után most az egyik legalapvetõbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.
Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell
A Virgo nevet viselõ nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekbõl és az eltérésekbõl ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.
Új eredmények az idõutazásról
Elvileg lehetséges, gyakorlatilag viszont kivihetetlen az idõutazás féregjáratokon keresztül, állítják egy friss tanulmány fizikus szerzõi.
Folyékony Világegyetem
Ismét együtt lépett a nyilvánosság elé az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium négy kutatócsoportja. Az anyag legelemibb összetevõire vonatkozó kísérleti adataik meglepõ eredményét hozták nyilvánosságra, miszerint a kvarkokból és gluonokból álló forró és sûrû anyagállapot nem gázként viselkedik, mint ahogy várták, hanem folyadékra emlékeztetõ tulajdonságai vannak.
Titokzatos sötét anyag a Naprendszer közelében
Svájci kutatók a számunkra láthatatlan, sötét anyag fejlõdését modellezték egy szuperszámítógéppel. A hónapokig tartó számítások meglepõ eredményt hoztak.
Dread Lords - a világegyetem urai
Elég vegyes fogadtatásban részesült megjelenésekor a Galactic Civilizations címû sci-fi stratégia. A fejlesztés igen korai szakaszaiban járó folytatásban a 3D-s grafika megjelenése, valamint az egyszerûsített kezelõfelület határozottabb sikert garantálhat a Dread Lordsnak.
Programajánló: Szép új Világegyetem
Tisztelgés Székesfehérvárott a hazai amatõrcsillagászat atyja elõtt.
Könyvajánló: A tudomány története 1543-tól napjainkig
A tudósok hihetetlen felfedezései és találmányai az elmúlt 450 év alatt gyökeresen megváltoztatták a Világegyetemrõl és önmagunkról alkotott képünket. John Gribbin könyve bemutatja az idõszakot, amikor elõször döbbentünk rá, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, s hogy az ember csupán az állatvilág számtalan fajának egyike, egészen az Õsrobbanás elméletéig és az emberi testet felépítõ molekulák szubmikroszkopikus világának vizsgálatáig.
Új adatok: örökké tágulni fog az Univerzum
A Chandra ûrobszervatórium új felvételei is arra utalnak, hogy mintegy 6 milliárd éve alaposan megváltozott a Világegyetem tágulásának a tempója. Korábban egyre lassuló ütemben, az utóbbi 6 milliárd évben viszont egyre gyorsuló ütemben tágult az Univerzum.
Galaxisok látványos összeütközése
A Hubble-ûrtávcsõ 14. születésnapján egy szétzilált galaxis pazar képét csodálhatjuk meg.
Sötét energia, új gének, ûrhajó-katasztrófa - 2003 legfontosabb eseményei a tudományban
A DNS 50. születésnapjának ünnepi évében gõzerõvel folytatódott a "génhalászat", miközben véglegesítették az emberi genetikai állomány térképét. Új bizonyítékok "bebetonozták" a Világegyetemet uraló sötét energia létezését, de a csillagászat és ûrkutatás szerelmesei - lassan felocsúdva a Columbia elvesztése okozta sokkból - már a nagy Mars-invázióra készülnek.
A Világegyetem nagy egyesítése
A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott idõpillanatában kezdõdött? A mi Õsrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb õsrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?
A csodák világa: fekete lyukak, féregjáratok, idõutazás
Tartalmazhat-e a tér egy tartománya a semminél is kevesebbet? Józan eszünk azt mondatja velünk, hogy ez lehetetlen, hiszen ha minden anyagot és sugárzást eltávolítunk, akkor vákuum, üresség marad vissza. A kvantumfizikusok válasza, ahogy már megszokhattuk, eltér a hétköznapitól. Szerintük a tér valamely tartományában az egységnyi térfogatban levõ energia lehet a nullánál kevesebb. A következmények persze igen különösek.
A fekete lyukba zuhanás természetrajza
Visszanyerhetnénk-e számítógépünk információit, ha az egy fekete lyukba zuhanna? Egy elmélet szerint a fekete lyuk által kisugárzott részecskékben ott lesz az összes olyan részecske, amelyekbõl elvileg elõször számítógépünk atomjait, majd atomról-atomra az egész szerkezetet összerakhatjuk.
A sötét energia szétszakíthatja Naprendszerünket
Az Univerzum végsõ sorsát illetõen több forgatókönyvet vázolnak fel a csillagászok. Ezek közül az egyik legújabb, hogy a Világegyetem egy "nagy szétszakadás" elé néz, mert a titokzatos taszítóerõ, az ún. sötét energia egyre növekszik.
- címkék:
- Naprendszer
- sors
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Az Univerzum és az emberiség sötét jövõje
A csillagászok egy új módszerrel támasztották alá a Világegyetem jövõjére vonatkozó talán leglehangolóbb elméletet.
- címkék:
- Nap
- csillagok
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Új bizonyíték a sötét energiára
Új megfigyelések erõsítik meg, hogy a Világegyetemben valóban létezik a "sötét energia". Hatalmas adatmennyiség feldolgozása után megállapították, hogy az Univerzum mikrohullámú háttérsugárzása forróbb ott, ahol több az anyag - a kutatók szerint ezt a jelenséget csak a sötét energia okozhatja.
- címkék:
- bizonyíték
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Újabb mérföldkõ az exobolygó-kutatásban
Mindössze 8 év telt el az elsõ Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése óta, és a bolygóval rendelkezõ csillagok száma azóta meredeken emelkedik. A kutatás most újabb lendületet vehet egy új felfedezés révén.
Megszámolták a csillagokat
Ausztrál csillagászok szerint tízszer annyi csillag van a látható Világegyetemben, mint ahány homokszemcse a Föld összes tengerpartján és sivatagában.
- címkék:
- Föld
- csillagok
- csillag
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Magyarok az Õsrobbanás nyomában
Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.
Új fényben az Univerzum legnagyobb robbanásai
Jóllehet a gammakitörések - a Világegyetem eddig ismert legnagyobb energia-felszabadulásai - eredete mindmáig ismeretlen, a tudósok azt állítják, hogy két változatuk létezik: a rövid és hosszú kitörések, amelyek gyökeresen különböznek, és különbözõ típusú események során keletkeznek.
- címkék:
- fény
- NASA
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Képek a világ kezdeteirõl: feltárulnak a fiatal Univerzum titkai
A NASA nyilvánosságra hozta az eddigi legrészletesebb adatokat a korai Világegyetemrõl. Az Univerzum kora az új eredmények szerint 13,7 milliárd év, az elsõ csillagok pedig mindössze 200 millió évvel az Õsrobbanás után megjelentek.
Az eddigi legjobb képek az Õsrobbanás nyomairól
A Déli-sark környékén telepített új teleszkóp - átnézve a vékony sarkvidéki légrétegeken - minden eddiginél részletesebb képeket készített a kozmikus háttérsugárzásról. Újabb bizonyítást nyert, hogy az Univerzum 95%-át sötét anyag és energia uralja.
Mátrix-univerzum
Mit számol hosszú évmilliárdok óta az Univerzum elektronjai, protonjai és fotonjai egymással történõ ütköztetése formájában?
Az Univerzum utolsó tizenegy kérdése
Világegyetemünk titkainak kulcsa a fizikusok és a csillagászok kezében van - ez lehetne az összegzése az Egyesült Államok Akadémiai Kutatótanácsa (National Research Council) által készített beszámolónak. A megfogalmazott 11 kérdés a kvarkok vizsgálatát kapcsolja össze a kozmosz kutatásával.
Meghívó elõadásra: Fekete lyukak és fehér foltok
- címkék:
- Lukács Béla
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Eltévesztették az Univerzum színét
A Világegyetem nem halványzöld, hanem leginkább bézsszínû - ismerte el a szégyentõl vöröslõ arccal Ivan Baldry, az amerikai Johns Hopkins egyetem kutatója, aki Karl Glazebrook kollégájával együtt téves vizsgálati eredményeket közölt az Amerikai Csillagászati Társaság januári tudományos tanácskozásán.
Türkizben pompázik a Világegyetem
Amerikai kutatók átlagolták 200 ezer galaxis összes látható fényének hullámhosszát. Az eredmény: az Univerzum türkiz színben pompázna, ha valamilyen úton-módon egyszerre láthatnánk az összes optikai sugárzást.
A szuperszimmetria nyomában
A világegyetem mélységes ürességének térségeibõl mostanában a Föld légkörébe betörõ - berobbanó - kozmikus sugárzás esetleg a szuperszimmetria bizonyítékául szolgálhat. A szuperszimmetria ugyanis a régi Standard Modell feltehetõ utódjául szolgálhat majd.
ELTE: a Világegyetem eredetének kutatása
Egyedülálló kutatások tanúi lehetünk az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. Az emberiség egyik legõsibb problémája, hogy szeretné megérteni saját létének okát; azt, hogy miért is van Világegyetem, és miért van benne anyag. Az Univerzum keletkezésével, közismert nevén a "Nagy Bummal" kapcsolatos elméleti fizikai kutatásaikat számítógépes környezetben, 128 db Intel Pentium 4 processzorral hajtott PC fürtözésével összeállított szuperszámítógép segítségével végzik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói - Csikor Ferenc és Fodor Zoltán professzorok, Katz Sándor tanársegéd és számos diákjuk.
Válaszok a végsõ kérdésekre
A tervek szerint szombaton startol a NASA MAP nevû ûrszondája, amely az Univerzum keletkezésével, fejlõdésével és sorsával kapcsolatos alapvetõ kérdésekre adhat választ.
- címkék:
- ûrszonda
- NASA
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »