17 milliárd kilométerre vitte az emberiség üzenetét a Voyager-2

Negyven éve, 1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb űrszondája, az amerikai Voyager-2, az egyedüli űrjármű, amely a Naprendszer mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.

Üzenetet küldünk a legtávolabbi űrszondának

A nagyközönség bevonásával küld rövid üzenetet a negyven évvel ezelőtt útnak indított Voyager-1 űrszondának a NASA.

Befuccsolt az orosz mesterséges csillag

Nem nyíltak ki az orosz Majak űrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervező orosz kutatók is elismerték.

Föld nagyságú bolygókat találtak egy közeli, napszerű csillagnál

Négy Föld-nagyságú bolygó kering a legközelebbi, szabad szemmel is látható napszerű csillag, a Tau Ceti körül – derítette ki egy új kutatás.

Bolygóvédő állást hirdetett a NASA

Bolygóvédő állást hirdetett az amerikai űrkutatási hivatal: a felügyelőknek az idegenektől kell megóvniuk a Földet.

Közeledő aszteroida miatt lép akcióba a NASA

Akár 6800 kilométerre is megközelítheti a Földet egy hamarosan érkező aszteroida. Az égitest nem csapódik be, ennek ellenére a NASA nagy erővel készül az eseményre, hiszen először próbálhatja ki nemrég kiépített aszteroidafigyelő rendszerét.

Űrtechnológiák hasznosítására nyert el támogatást két magyar projekt

Az Európai Űrügynökség (ESA) 65 ezer euró vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a szervezet magyarországi technológiai transzfer irodájának első pályázatán a nyerteseknek, a vállalkozások a támogatást technológia-átadással kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatják.

Feltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben

Első alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévő teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.

Önfenntartó űrállomásra tervezett technológiákat tesztelnek Pekingben

Egy önfenntartó űrállomás működéséhez szükséges technológiák tesztelését kezdték meg a hét végén Pekingben: egyetemi hallgatók két lezárt bunkerben próbálják megtapasztalni, hogy milyen lehet űrkabinban élni egy másik bolygón, újrahasznosítva mindent a növényi hulladékoktól kezdve a vizeletig.

Az Etna lejtőin tesztelik a jövőbeli űrmissziók roboteszközeit

Az Etna lejtőin teszteli a jövőbeli Hold- és Mars-missziókhoz szánt robottechnológiákat egy nemzetközi kutatócsoport a Német Űrközpont vezetésével.

Csak három holttest érkezett vissza a kozmoszból

1971. június 30-án, több mint háromhetes küldetés után a Szojuz-11 űrhajó problémamentes landolást hajtott végre a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajó fedélzetről a földi irányító központba beérkező adatok nem jeleztek semmilyen műszaki problémát. A fékezőernyők rendben kinyíltak, és az űrkabin előírásszerűen ért földet. A kabin ajtaját felnyitó műszaki személyzet azonban megdöbbenve látta, hogy három halott, üléseikbe szíjazott asztronauta tekint vissza rájuk, megüvegesedett szemekkel.

Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen

Két hét múlva egy nagyon érdekes műholdat küld az űrbe egy orosz amatőrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.

Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához

219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler űrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.

Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére

A Napnak valószínűleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepő kutatás.

Egymillió embert juttatna el a Marsra Elon Musk

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk - derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből, amelyet a New Space folyóirat ismertetett.

Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer

Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh főváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog működni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani.

Új típusú űrhajót fejleszt Oroszország

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség 2022-re tervezi a Federacija (Szövetség) elnevezésű, emberi irányítású űrhajó felbocsátását.

Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok

A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.

Közeli szuperföldet találtak európai csillagászok

Szuperföld kering egy közeli csillag körül – jelentették be európai csillagászok.

A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig

Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.

Meglepte a kutatókat a Jupiter

A Jupiter sarkvidéki területein az 1400 kilométer átmérőt is elérő nagyságú forgószelek tombolnak. A gázóriás sarki régiói így a vártnál jóval örvénylőbbek - derült ki a Juno űrszonda felvételeiből.

Különös dolog történik az univerzum legfurább csillagánál

Az univerzum egyik legfurcsább csillaga megint szokatlan módon viselkedik: pénteken ismét drasztikus és szabálytalan fényességváltozásokat kezdett mutatni. Hasonlót két évvel ezelőtt detektáltak a szakemberek, azóta pedig folyamatosan figyelik az égitestet. A kutatók most azt remélik, az új esemény alapján végre kideríthetik, mi idézi elő a csillag elhalványodásait.

Magyar űrkutatót is díjazott a Nemzetközi Asztronautika Szövetség

Először részesült magyar tudós a Nemzetközi Asztronautika Szövetség (IAF) legrangosabb, fiatal kutatóknak adható elismerésében. Az IAF Young Space Leadership Awardot öten kapták meg, köztük Bacsárdi László, a Soproni Egyetem docense, intézetigazgatója - tájékoztatta a Magyar Asztronautikai Társaság (MAT) pénteken az MTI-t.

Magyar űrkutatót díjaztak

Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók

Kiss Csaba MTA CSFK-ban működő kutatócsoportja a Hubble és két további űrtávcső adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.

Csúszik a NASA óriásrakétájának felküldése

Egy évvel elhalasztották egy új amerikai űreszköz 2018-ra tervezett Hold-kerülését - jelentette be a NASA.

Mi bujkál a Szaturnusz hatalmas gyűrűi között?

Apró jelentéktelen kis pontnak látszik a Föld a Szaturnusz hatalmas gyűrűi között. A látványos fotót a hamarosan megsemmisülő Cassini űrszonda készítette.

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul, amely a tervek szerint hatalmas lendületet fog adni a földi élet és civilizáció számára létfontosságú űridőjárás kutatásának.

Felbocsátották az első mongol műholdat

Mongólia felbocsátotta első műholdját szerdán, a távközlési célokat szolgáló űreszköz indítása részét képezi az ázsiai ország új technológiákat felhasználó erőfeszítéseinek, hogy nyersanyagfüggő gazdaságát diverzifikáltabbá tegye.

16 éve zárult le a Mir-korszak, az orosz polgári űrkutatási program

2001. március 23-án, irányított manőverrel tért vissza a Föld légkörébe és semmisült meg a Csendes-óceán déli része felett a Mir űrállomás. Működésének 15 éve, egy hónapja és két napja alatt csaknem 90 ezerszer kerülte meg a Földet, fedélzetén 104 kozmonauta és asztronauta fordult meg, köztük 11 ország 62 űrhajósa. Az állomás élettartamát ugyan kezdetben csak néhány évre tervezték, de végül fokozatosan meghosszabbították.

A Holdra készülnek az oroszok

Megkezdődött a Fegyeracija (Szövetség) típusú, a Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építése - közölte pénteken Koroljovban Vlagyimir Szolncev, az Energija űrrakéta-építő vállalat vezérigazgatója.

Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami

Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetődött a neki otthont adó naprendszerből. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.

Női űrkutató és asztronauta is bekerül a Lego figurái közé

A Lego megszavaztatta, hogy milyen új figurákkal rukkoljon elő legközelebb. A legnépszerűbbek a NASA női kutatói, mérnökei és asztronautái lettek. 

Nézzen körül az új Föld nagyságú bolygón

Békés, vöröses színben pompázó világként láthatjuk a napokban felfedezett új naprendszeren túli bolygók egyikét, a TRAPPIST-1d-t, hála az amerikai űrügynökség videójának.

NASA: Minden eddiginél lenyűgözőbb bolygórendszer akadt horogra

Hét kisebb, nagyjából Föld nagyságú bolygó kering egy csillagászati értelemben véve közelinek számító csillag körül, jelentették be kutatók a NASA szerdai sajtótájékoztatóján. Hasonló bolygórendszert idáig még nem sikerült találni. Ha a most felfedezettre emlékeztető rendszerek elterjedtnek számítanak, az azt jelentheti, hogy galaxisunk rogyásig van Föld-szerű bolygókkal.

Nagy bejelentésre készül a NASA

Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a NASA. A bejelentéssel kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni, hogy az a Naprendszeren túli bolygók kutatásával kapcsolatos.

Fantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjéről

Csaknem művészi felvételt készített a Szaturnusz egyik nagyobb gyűrűjéről a Cassini, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája.

Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elő

Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerűbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetősége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedő módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létező lehetséges élőlényekről. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyűjteményében ttaláltak ...

Lakhatóvá tenné a Marsot az Egyesült Arab Emírségek

Száz éven belül lakható környezetet hozna létre a Marson az Egyesült Arab Emírségek – jelentette be Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejk.

Szobrot akar küldeni a Holdra egy párizsi művész

Virágot formázó szobrot akar a Holdra küldeni Anilore Banon párizsi művész. A floridai űrközpontból szombaton indul útnak a modellel a Nemzetközi Űrállomásra egy teherűrhajó (ISS), ahol tesztelik majd azt, hogyan viselkedik az anyag az űrben.

Hatalmas üresség taszítja a Tejútrendszert

Nemcsak egy hatalmas galaxishalmaz vonzása, hanem egy gigantikus, üres régió taszítása is hatással van a Tejútrendszerre – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltek

Amerikai kutatók törpegalaxisok hét különböző csoportját fedezték fel, amelyek épp az összeolvadás és nagyobb galaxissá válás kezdeti állapotában vannak. Ilyen nagyobb galaxisok a spirálgalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer is.

Kevesebb Neptunuszhoz hasonló exobolygó létezhet

A Neptunuszhoz hasonlónak vélt Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) egyötöde más jellegű lehet - vélik a Grazi Űrkutatási Intézet kutatói, akik korábbi mérési adatok helytállóságát vonják kétségbe.

Hatalmas jelenséget figyeltek meg a Vénuszon

Gigantikus, íves alakú jelenséget figyeltek meg a Vénusz felső légkörében japán kutatók.

Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét

Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetője, ő tervezte az első búvárharangot, összeállította az első meteorológiai térképet és az első halálozási statisztikát.

Ilyen galaxist még senki sem látott

Különleges galaxist fedeztek fel a csillagászok tőlünk 359 millió fényévre. A csillagvárosnak nemcsak egy, hanem két gyűrűje is van. Ilyet korábban nem láttak a szakemberek.

A NASA űrközpontja ezt hozta össze egy év alatt. És ön?

Az űrkutatásban nem volt olyan rossz év 2016.

Létrehozták a világ legnagyobb csillagkatalógusát

A világ eddigi legnagyobb csillagkatalógusát alkotta meg egy nemzetközi kutatócsoport: több milliárd csillag, galaxisok és más égitestek, az éjszakai égbolt háromnegyede szerepel a lexikonban.

Meghalt a sötét anyagot felfedező tudós

Elhunyt Vera Rubin világhírű amerikai csillagász, aki bizonyítékot talált a sötét anyag létezésére - közölte hétfőn fia, Allan Rubin földtudományi professzor, hozzátéve, hogy anyja természetes halállal távozott. Nyolcvannyolc éves volt.

Kisbolygót neveztek el Vízi E. Szilveszterről

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.