tengerbiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- világtenger
- porcos halak
- nagy fehér cápa
- cápák
- oceanográfia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nyolc hatalmas óriáscápa bukkant fel egy kajakos mellett - videó
Minden évben áprilistól kezdenek el gyülekezni a brit szigetek és Írország partvidékén az óriáscápák, amelyek a tavaszi planktonvirágzás kezdetén az észak-atlanti térség nagy mélységeibõl érkeznek a partközeli vizekbe. A világtenger ma élõ második legnagyobb halfaja ebben az idõszakban esetenként rendkívül népes rajokban közelíti meg a partközeli sekély vizeket.
Fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál
Meglepõ módon egy fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltõ, a szakértõk szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot
Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik õket.
Óceáni horror: 70 kardszárnyú delfin támadt rá egy kék bálnára - videó
Órákig tartó drámai küzdelemben végzett mintegy hetven összeverõdött kardszárnyú delfin egy viszonylag fiatal, 17 méter hosszú kék bálnával. A kardszárnyú delfinek rendszeresen vadásznak a náluk jóval nagyobb cetekre, de általában csak kicsi, mindössze néhány egyedbõl álló rajokban. Ami példátlannak számít az ausztrál partvidéken megfigyelt esetnél, az a támadás tömeges jellege, és a zsákmányolásban részt vett kardszárnyú delfinek kiugróan magas száma.
Gigantikus méretû nagy fehér cápát észleltek az Adrián - videó
Elsõként az Antenna Sud 85 televíziós csatorna tette közzé azt a mobiltelefonnal rögzített videofelvételt, amit egy helyi halász rögzített a csónakját megközelítõ megtermett nagy fehér cápáról. Az Adriai-tenger vizeiben, még ha csak ritkán látható is,de honos fajnak számít a nagy fehér cápa, a világtenger legnagyobb recens húsevõ porcos hala.
Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál
Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különbözõ halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különbözõ részein - közölték helyi tudósok.
Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben
Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettõt hajó gázolt el.
Elgázolt bálnák tetemét sodorta a víz a partra a San Franciscó-i öbölben
Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettõt hajó gázolt el. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az állatokra nemcsak a környezetszennyezés, hanem a hajóforgalom is egyre nagyobb veszélyt jelent.
Barázdásbálnák bukkantak fel a spanyol partvidéken
Drónokkal figyelik meg a Spanyolország északkeleti partjainál évente összegyûlõ és táplálkozó barázdásbálnákat, amelyek között rendszeres visszatérõk is vannak.
Milyen érzés lehet, ha hirtelen felbukkan mellettünk egy óriáskalmár? - videó
Noha a középkori tengerészlegendák vitorlás hajókat mélybe húzó polipszörnyetege, a krák csupán a fantázia világában létezett, ám a világtenger legnagyobb fejlábúja, az óriáskalmár nagyon is valós élõlénynek számít. Az Architeuthis illetve a Mesonychoteuthis nemzetségbe tartozó egyes fajok elérhetik akár a 18-20 méteres testhosszúságot is, és ezzel a mérettel már-már megidézik a régi tengerészbabonák rettegett fejlábúszörnyetegét. A mélytengeri régió örök sötétségében rejtõzõ óriáskalmárok az óceánok legritkábban megpillantható élõlényei közé tartoznak, ezért is számít különlegesnek az a máig egyedi kaland, amit egy japán búvár, Akiinobu ...
Kevesebb cápatámadás történt, de jelentõsen megugrott a halálos esetek száma
A Floridai természettudományi Múzeum Nemzetközi Cápatámadási Adatbázisa (International Shark Attack File, ISAF) a jelenleg legnagyobb és legjobban feldolgozott globális adatbank közzétette a világtengeren múlt évben történt cápatámadásokról szóló összesített jelentését. Hosszú évek átlagát figyelembe véve tavaly történt a legkevesebb cápás baleset, de a halálos kimenetelû támadások száma jelentõsen megugrott 2020-ban.
Példaértékûnek szánt tengeri rezervátumot hoztak létre Elefántcsontpart partjainál
Egész Nyugat-Afrika számára mintául szolgál Elefántcsontpart elsõ védett tengeri területe, amelyet hivatalosan hétfõn hoztak létre az ott élõ cápáknak és teknõsöknek a túlzott lehalászástól való védelmére.
Horrorfogás: kifogták minden idõk legnagyobb pörölycápáját- videóval
A hivatalos világrekordnál nagyobb, hatalmas pörölycápát fogtak és engedtek szabadon horgászok a floridai Palm Beach partjainál. A rendkívül bizarr fejformájú óriás a cápaalakúak legfiatalabb csoportjához tartozik, amely a trópusi, szubtrópusi tengerekben fordul elõ.
A nagy sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok
A nagy sonkakagyló, a Földközi-tenger legnagyobb kagylófajának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.
Döbbenet, hová menekült a fóka a kardszárnyú delfinek elõl - videóval
Nincs olyan tengeri élõlény, amellyel a világtenger abszolút csúcsragadozói, a kardszárnyú delfinek ne tudnának könnyedén elbánni. A kis csapatokban vándorló nomád orkák nagy elõszeretettel vadásznak kisebb-nagyobb cetekre, és az egyik kedvenc zsákmányukra, a fókákra. Három méretes kardszárnyú delfin egy elkalandozott fiatal borjúfókát vett üldözõbe, amelynek semmi esélye sem lett volna a nagytestû ragadozókkal szemben, ha egy motorcsónak képében nem siet segítségére a szerencse.
Ismét ritka tengeri óriásokat láttak az Adriai-tengeren
Már többször írtunk arról, hogy az Adriai-tenger nem csupán a parányok élõhelye, hanem a világóceán néhány különösen híres óriásának is a hazája. Ennek igazságát legjobban a közelmúlt dokumentált megfigyelései bizonyítják; az elmúlt egy-két évben barázdásbálnákat, nagy ámbrásceteket, valamint egy rendkívül ritka mélyvízi óriásmedúzát is láttak Horvátország adriai partvidékén. Ezek az észlelések most egy újabb különlegessel gyarapodtak.
Tele van cápákkal az Adriai-tenger
A Magyarországhoz legközelebb fekvõ sós víztömeg, az Adria, földrajzi közelsége, a történelmi múlt, valamint páratlan természeti szépségei miatt számít a legnépszerûbb tengernek a hazai közönség körében. Az Adriai-tengernek azonban nem csak a partvidéke, hanem a felszín alatti világa is lenyûgözõ érdekességeket kínál. A népszerû tévhittel szemben az Adriai-tenger nem csupán a parányok hazája, hanem néhány óriási tengeri csúcsragadozó otthonának is számít.
- címkék:
- Földközi-tenger
- tengerbiológia
- Adriai-tenger
- Kvarner-öböl
- porcos halak
- tengerkutatás
- kékcápa
- világóceán
- mediterrán faunaprovincia
- röviduszonyú makócápa
- heringcápák
- kékcápa-alakúak
- szalinitás
- szürkecápa
- adriai cápafajok
- óriáscápa
- környezeti feltételek
- dalmát partvidék
- kispettyes macskacápa
- Rijekai-öböl
- megfigyelés
- cápák
- nagy fehér cápa
- Címkefelhõ »
Fekete lyukként szívják be a fényt ezek a mélytengeri halak
Az óceánok sötét mélyén élnek olyan halak, amelyeknek ultrafekete bõre a rá esõ fény több mint 99.5 százalékát elnyeli. Trükkjüket a high-tech optika és az álcázástechnika is szeretné eltanulni.
A hõmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben
A klímaváltozással együtt járó hõmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévõ Akabai-öbölben.
Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára
A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok elõtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeibõl. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekrõl volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.
Ezek a leggyakoribb okai a cápatámadásoknak
Július 4-én szombaton, a kelet-ausztráliai Queensland tartományhoz tartozó Fraser-sziget közelében halálos cápatámadás ért egy helyi búvárt. A rendõrség szóvivõje brutálisnak nevezte a támadást, amelyet a 36 éves férfi nem élt túl. A népszerû fürdõparadicsomnak számító Queensland tartományban a mostani esettel együtt idén már három halálos kimenetelû cápatámadás történt. A híradások egyelõre nem számoltak be arról, hogy milyen cápafaj támadhatott a búvárra, a sérülések jellege azonban azt valószínûsíti, nagy fehér cápa áldozatául esett a fiatal férfi.
Hatméteres, extrém ritka mélytengeri cápát láttak Japánnál - videó
A különleges óriásszájú cápát az 1976 novemberében történt felfedezése óta eddig még csak alig néhány alkalommal sikerült megfigyelni. A bizarr óriás, amely a búvárok számára elérhetetlen mélységek lakója, egyike a világóceán legritkább élõlényeinek. Ezért is megy szenzációszámba, hogy Japán partjainál a felszínhez közel sikerült egy különösen nagy példányt megpillantania a búvároknak.
Farok nélküli hatalmas bálnát láttak Szicília közelében - videó
A Földközi-tengerben élõ ceteket vizsgáló olaszországi Tethys Tengerkutatási Intézet szakemberei napok óta követik annak a hatalmas barázdásbálnának kínkeserves vándorlását, amelynek teljes egészében hiányzik a farokúszója. A Tethys Intézet kutatói szerint vagy hajócsavar, vagy pedig halászháló szakíthatta le az óriási sziláscet úszóit. A szakemberek úgy vélik, hogy ezzel a sérüléssel a Földközi-tengerben honos, ám nagyon ritka cetnek rendkívül kicsik a túlélési esélyei.
A nagy fehér cápánál is ritkább tengeri lényt láttak az Adrián
A közeli Adriai-tengerrõl sokan tarják úgy, hogy szegényes az élõvilága, és csak kisebb, nem túl érdekes, illetve közönséges tengeri lények lakják a vizeit. Ez azonban koránt sincs így, hiszen éppen a közelmúltban láttak megtermett barázdásbálnákat a dalmát partvidéken, de az Adriai-tenger medencéjét a nagy fehér cápa, valamint egy másik hatalmas, tíz-tizenkét méteres porcos hal, az óriáscápa is felkeresi idõnként. Most egy másik különlegesen ritka és emberi szem által alig látott óriás, a leghatalmasabbra növekvõ medúza bukkant fel az észak-adriai térségben, a Trieszti-öböl vizein.
Hatméteres nagy fehér cápát észleltek az olasz partok közelében
Különlegesen ritka kalandban volt része egy kis motorcsónak utasainak, akik a dél-olaszországi Lampedusa-sziget körüli vizeken tengeri kiránduláson vettek részt. A szélcsendes és napsütéses idõben hatalmas árnyékra figyeltek fel a nyugodt felszín alatt, közvetlenül a hajó közelében. Az óriási árnyról kiderült, hogy az nem más, mint a Földközi-tenger egyik legnagyobb és igen ritka ragadozója, egy különösen méretes nagy fehér cápa. A motorcsónak egyik utasa videofelvételen is megörökített a hajó közelében kíváncsiskodó tengeri ragadozót.
Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál
A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.
Pompás, ékszerszerû mélytengeri férgeket fedeztek fel
A férgekhez többnyire negatív képzeteket társítunk, azt, hogy ezek kivétel nélkül gusztustalan, undorító állatok. Erre cáfol rá egy friss felfedezés, ami a Csendes-óceán nagy mélységeiben olyan új féregfajokat azonosított, amelyek pompás drágakövekként ragyognak a mélytenger örök sötétségének birodalmában.
Ismeretlen, bizarr cápafajokat fedeztek fel Madagaszkárnál
Az Indiai-óceán nyugati medencéjében, Madagaszkár közelében a tudomány számára eddig ismeretlen két új cápafajt fedeztek fel a tengerbiológusok. Mindkét faj a cápák rendszertanán belül önálló rendet alkotó, bizarr megjelenésû fûrészcápák csoportjába tartozik.
Öt kék cápát tépett szét egy vérengzõ medvefóka
A Smithsonian Magazine tudományos folyóiratban a közelmúltban megjelent publikáció egy olyan, a tengerbiológusok számára szokatlan jelenségre hívja fel a figyelmet, ami alapján át kell értékelni a dél-afrikai medvefókák, és általában az úszólábúak zsákmányolási szokásaival kapcsolatos eddigi ismereteket.
Hatalmas barázdásbálnát láttak a horvát partoknál - videó
Három év elteltével ismét óriási tengeri emlõst sikerült lencsevégre kapnia egy halászhajó legénységének az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán.
Az atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát
A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életû cetcápák korának meghatározásában.
Több száz delfin teteme vetõdött a francia partokra év eleje óta
Mintegy 670 delfin teteme vetõdött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán - közölte az emlõsökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium.
Nyálkába csomagolt méregbombák úsznak a vízben
A talajlakó medúzák ártatlanul hesszelnek az aljzaton, fölöttük meg – hogy, hogy nem – szúr a víz. De hogyan csíphetnek a távolba? Kiderült, hogy a rafinált jószágok nyálkába csomagolt méregbombákat bocsátanak a vízbe.
Elképesztõ rekordok: levegõ nélkül a feneketlen mélységekben
A szabadmerülõk extrém mélységekbe merülnek le légzõkészülék, és egyéb felszerelés nélkül. A egyetlen visszatartott lélegzetvétellel végrehajtott jelenleg érvényes mélységi rekordot az osztrák szabadmerülõ, Herbert Nitsch tartja 214 méterrel, a légzésvisszatartást pedig Stig Severinsen szabadmerülõ 20 perc 10 másodperccel, aki ennyi ideig képes visszatartani légzését a víz alatt.
Sikerült feltérképezni az Anak Krakatau vulkán víz alá került részeit
Elõször sikerült feltérképezni az egy évvel ezelõtti kitörésével szökõárat okozó Anak Krakatau indonéz vulkán óceánfenékre lecsúszott részeit.
Kardszárnyú delfinek bukkantak fel Genova kikötõjében
December elsején ritka látványban lehetett része mindazoknak, akik az észak-olasz kikötõváros, Genova nagy tengeri terminálja, a Prá Voltri környékén tartózkodtak, mert a kikötõ öblébe a Földközi-tengeren rendkívül ritkának számító kardszárnyú delfinek úsztak be.
Nem az orkák miatt tûntek el a fehér cápák a világhírû Vals-öbölbõl
A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedõ nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal elõforduló nagy fehér cápáktól vált világhírûvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvõ öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentõs árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tûnik, hogy végleg megszûnt az itteni világhírû cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.
A halászat miatt nagyon megfogyatkoztak a tigriscápák
Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál - derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.
Dalokat tanítanak egymásnak a hosszúszárnyú bálnák
"Dalversenyre" gyûlnek össze a hosszúszárnyú bálnák Új-Zéland legészakibb vizeiben minden évben. A kutatók szerint az állatok bemutatják egymásnak dalaikat, és új dallamokat tanulnak egymástól.
Az õsi óceánok vízhõmérséklete nem volt magasabb a mostaninál
Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett õsi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.
Igazi bravúr: 28 nap a Földközi-tenger mélyén
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötõben.
Dr. Ari Csilla: Egy magyar nõ, aki meghódította a NASA-t!
Dr. Ari Csilla gyermekkora óta búvárkodik a családjával, imádja felfedezni a színes tengeri élõvilágot. Ezek a korai élmények olyan hatást gyakoroltak rá, hogy 13 évesen elhatározta, életét az ördögrája tanulmányozásának szentelni.
Ilyet még senki sem látott: hatalmas fehér cápa tépte szét fajtársát
A kannibalizmusra való hajlam már régebb óta ismert bizonyos cápafajoknál, ám a fajtárs elleni támadásokat csak nagyon ritkán lehet megfigyelni nyíltvízi körülmények között. Egy forgatócsoportnak, - amely éppen a nagy fehér cápákról készített dokumentumfilmet az ausztrál vizeken-, döbbenetes élményben volt része, amikor egy óriási nagy fehér rontott rá a hajó körül körözõ kisebb cápára, és széttépte azt.
Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben
Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítõ ragadozó a legnagyobb valószínûséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvõ Greba¹tica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...
Rémisztõ fehér cápa száguldott a búvárfotós felé
A dél-ausztráliai Neptun-szigetek környéke a világtenger egyik leghíresebb olyan területe, ahol testközelbõl lehet megfigyelni az óceánok legveszedelmesebb nagyragadozójaként számon tartott nagy fehér cápát.
Bizarr mélytengeri óriás akadt a halászok hálójába
Május hatodikán Tajvan csendes-óceáni partvidékén nem mindennapi zsákmány került a halászok hálójába, kint a nyílttengeren. Amikor felhúzták a mélybe eresztett vonóhálót, a zsákmányolt rajhalak tömegében azonnal felfedezték a szándékolatlanul kifogott és rendkívül bizarr kinézetû óriásszájú cápát. Sajnos a méretes cápa ekkorra már elpusztult, de az állat tetemét a kapitány utasítására magukkal vitték Jilan kikötõjébe, hogy a szakemberek is megvizsgálhassák a különleges élõlényt. Az óriásszájú cápa 1976 novemberében történt felfedezése óta a mostani a századik ismert példány.
Nem tudni, milyen szörny harapta ketté a hatalmas makócápát
A múlt hét pénteken döbbenetes fotót posztolt ki az egyik legnagyobb közösségi portálra egy ausztrál horgász, az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui. A fotó viharos sebességgel körbefutotta a világhálót, parázs vitákat és találgatásokat gerjesztve arról, hogy vajon mi haraphatta le a megtermett röviduszonyú makócápa fejét. Néhányan már egyenesen azt vizionálják, hogy a leharapott fej a kihaltként nyilvántartott óriásfogú cápa, az élõvilág történetének valaha létezett leghatalmasabb húsevõ cápája, a Carcharocles megaldon jelenkori létezésére lehet bizonyíték. Szigorúan szakmai szempontok alapján azonban a magyarázathoz nincs szükség a meggalodon ...
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hõmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hõség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
Az agresszív ipari halászat egyre több delfint pusztít el
Mintegy 1100 megcsonkított, levágott uszonyú delfintetem sodródott az Atlanti-óceán francia partjaira év eleje óta, az agresszív ipari halászat okozta tömeges pusztulásuk miatt a francia környezetvédelmi tárca nemzeti tervet vázolt fel az állatok védelmére.
Döbbenet: hosszúszárnyú bálnát észleltek Nápoly elõtt
A mediterrán cetek kutatásával foglalkozó olaszországi Tethys Research Institute tengerkutatási intézet sokat tapasztalt munkatársai is megdöbbentek, amikor a Nápolyi-öbölben, a híres dél-olasz nagyváros közelében a kutatóhajójuk mellett egy hatalmas, a Földközi-tengerben nem honos cetfajnak számító hosszúszárnyú bálna vetette ki magát a vízbõl. A rendkívül ritka találkozót sikerült videón is megörökíteni.
Ilyen még nem volt: gyilkos bálnák gyilkolnak fehér cápákat
A Fokföldi-félsziget térségében, különösen a nagy fehér cápáiról messze földön híres Vals-öbölben korábban még sohasem bukkantak fel a világtenger abszolút csúcsragadozóinak számító kardszárnyú delfinek. Úgy tûnik, hogy mostanra ez a helyzet gyökeresen megváltozott, és az emblematikus fekete-fehér mintás tengeri nagyragadozók rendszeres vendéggé váltak a fokföldi vizekben, komoly pánikot okozva az itt honos nagy fehér cápák között.
Állítják, ez a valaha észlelt leghatalmasabb nagy fehér cápa
Tigriscápák tanulmányozására futott ki a hawaii Sand Island vizein az a tengerbiológusokból álló kutatócsoport, amely végül nem várt módon egy minden eddiginél hatalmasabbnak tartott nagy fehér cápával találta szembe magát. A sajtóban megjelent hírek szerint a hét méter hosszú, valamint kettõ és féltonna testtömegûre becsült ragadozó világrekordernek számít, mert ez minõsül az eddig észlelt leghatalmasabb nagy fehér cápának. De valóban így van-e?
- címkék:
- Ocean Ramsey
- Richard Ellis PhD.
- Málta
- Csendes-óceán
- Hawaii
- nagy fehér cápa
- Földközi-tenger
- tengerbiológia
- méret
- azonosítás
- világrekorder
- porcos halak
- teljes testhossz
- nagy ámbráscet
- heringcápák
- tengeri tápláléklánc
- Carcharodon nemzetség
- cápakutatás
- hátúszó
- megfigyelés
- NOAA
- White Shark Trust
- Címkefelhõ »
Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ
Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestûeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élõhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.
Nemcsak a medve, de az óceáni fehérfoltú cápa sem játék
Búvárberkekben a világtenger ötven legjobb merülõ helye közt tartják számon az egyiptomi Brothers-szigeteket. A partoktól távoli két apró sziklaszirt vizein novembertõl veszi kezdetét a „Longimanus-szezon", azaz az óceáni fehérfoltú cápák gyülekezõje, ami tömegesen vonzza ide a kalandra éhes búvárokat. A cápás merülés valóban nagy kaland, de csak megfelelõ szaktudással és felkészültséggel felvértezve, mert ennek hiányában könnyen úgy végzõdhet, mint a Brothers-szigeteknél legutóbb történt eset.
Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát
Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élõvilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élõvilág legidõsebb ismert élõ gerincese.
Több ezer éves korallzátonyt fedeztek fel az Atlanti-óceán mélyén
Egy immár több ezer - vagy talán több százezer - éves az Atlanti-óceán mélyén elnyúló korallzátonyt fedeztek fel tengerkutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, egy nagyszabású mélytengeri expedícióban.
Vérzõ lábbal ment a tengerbe, ez lett a veszte
A hónap elején halálos kimenetelû cápatámadás áldozatává vált egy 41 éves cseh férfi a népszerû dél-egyiptomi búvárparadicsom, Marsza Alam közelében. A legelsõ híradások arról szóltak, hogy az áldozat búvároktatáson vett részt, és még az is kérdéses volt, hogy milyen cápafaj okozta, illetve milyen körülmények idézhették elõ a súlyos tragédiát. A nemrég befejezõdött szakértõi vizsgálat ténymegállapításait mindenkinek ajánlatos megszívlelni, aki tengerparton nyaral.
Az elsõ ismert melegvérû hal öt faját azonosították
Az elsõ ismert teljesen melegvérû hal, a tündöklõhal, más néven királyhal (Lampris) öt faját azonosították amerikai kutatók, köztük egy olyat, amely óriási szemével és lila nyelvével tûnik ki a többiek közül.
Döbbenet: parányi rákok erõs óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetõen a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezõkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentõs a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként mûködik?
Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sõt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.
Új, a dinoszauruszoknál is õsibb cápafajt azonosítottak
Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az õsi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élõ szürkecápáktól olyan eltérõ jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.
Hátborzongató horror a Csendes- óceánon
A kaliforniai Dana Point kikötõjébõl bálnalesre kifutó Dana Wharf cetmegfigyelõ hajó fedélzetén tartózkodók aligha gondolhattak arra, hogy egy soha nem látott különleges lakoma kellõs közepébe csöppennek.
Egekbe szökik a fókák stressz szintje, miközben átússzák a halálzónát
A Phys.org tudományos szaklapban publikált friss tanulmány szerint a dél-afrikai medvefókák, miközben minden nap elhagyják a szárazföldi életterüket, a biztonságos nyílt vízre kiúszás közben pontosan megérzik, hogy honnan leselkedik rájuk halálos veszély a felszín alól.
Újabb horrorisztikus tetemet sodort partra az óceán
Két hónapon belül immár az ötödik megcsonkított nagy fehér cápa tetemét mosta partra az óceán a dél-afrikai Gansbaai környékén. A napokban megtalált és már kiszikkadt tetemen az elmúlt két hónap esteihez hasonló sérüléseket találtak a tengerbiológusok, ezt a cápát is szabályosan kibelezték.
Bizarr kétfejû szörny akadt a halászok hálójába
Még a sokat látott halászokat is megdöbbente a látvány, amikor május 30-án az Északi-tengeren, a holland partok közelében a fedélzetre húzott hálóikban egy furcsa, kétfejû tengeri lény hullája bukkant elõ a kifogott rajhalak tömegébõl. A torzszülött sziámi-iker delfinrõl készített fotókat szakértõk vizsgálták meg.
A semmibõl bukkant fel hirtelen a bálnatetemnél a nagy fehér
Kalifornia csendes-óceáni partvidékén a felszínen sodródó bálnatetem elvontatására készülõdõ szakemberek ritka esemény szemtanúi lettek, a Dana Point közelében.
Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?
Sajnos a cápákról az a tévhit él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérû gyilkosok, és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérû, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.
Nagy fehér cápa tetemét mosta partra a Földközi-tenger
Marokkó földközi-tengeri felségvizein egy nagy fehér cápa felszínen sodródó tetemét fedezték fel a partok közelében. A felfedezés azért számít jelentõsnek, mert az elmúlt három-négy évtizedben drasztikusan lecsökkent a Földközi-tengerben élõ nagy fehér cápák egyedszáma, és már csak nagyon ritkán lehet észlelni ezeket a ragadozókat a mediterrán vizeken.
Rekordot úszott a jeladós makócápa
A Nova Southeastern University (Davie, Florida) tengerbiológusai által megjelölt röviduszonyú makócápa alig 142 nap alatt több mint 8000 kilométert tett meg óceáni vándorlása során.
Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!
A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedésérõl, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...
A csinos modell, aki meglovagolja a nagy fehér cápát
A Hawaii-szigeteki Haleiwában élõ Ocean D. Ramsey nem mindennapi hölgy. Dolgozott modellként, professzionális szabadtüdõs búvár, tengerbiológus, és egyben hivatásos búvároktató is. Sokak számára elképesztõen vakmerõ, víz alatti kalandjaival a hawaii One Ocean Diving nonprofit szervezet kutatójaként az óceán nagy testû ragadozóival kapcsolatos félelmeket szeretné eloszlatni, hangsúlyozva a sérülékeny tengeri élõvilág megóvásának fontosságát is.
A nagy fehér okos, és nem téveszti össze a fókát a szörfössel
A világtengeren bekövetkezõ, évente nyolcvan-száz, nem provokált cápatámadás legtöbb áldozata szörfös. A szakmai körökben is népszerû teória szerint ezek az esetek úgynevezett prédatévesztések, amikor a ragadozó egyik fontos zsákmányállatával, a fókákkal téveszti össze a deszkáján hasalva evezõ szörföst.
A hal neve Obama
Az amerikai elnök most épp a tengerbiológiai szakirodalomba írta be a nevét.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?
Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övezõ fagyos óceán örök sötétségében rejtõzködõ óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestûre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.
Nem mindig õszinte a delfinmosoly
A delfin aranyos. A delfin kedves. Hiszen mindig mosolyog, és gyakran annyira emberi a viselkedése. Sõt, még segít is a bajbajutottakon! Vajon ezek az általános vélekedések mindig megállják a helyüket? Vagy van a delfineknek egy „sötétebb”, agresszívebb oldala is?
Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája
A cápákról többnyire a felszín alatt torpedóként sebesen sikló, áramvonalas, borotvaéles fogakkal felszerelt és esetenként akár az embert is veszélyeztetõ húsevõ tengeri ragadozók jutnak az eszünkbe. Pedig a tudomány által ismert mintegy 450 cápafaj között akadnak egyáltalán nem „cápaszerûen” viselkedõ fajok is. Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.
Egyes cápafajok viselkedése a fejlett emlõsökéhez hasonlít
A halak állatkörén belül külön csoportot képeznek a cápaalakúak. Korábban úgy vélték, hogy a cápák primitív állatok, de ezt az elmúlt évek viselkedésbiológiai kutatásai rendre megcáfolják. Egy friss kutatási projekt eredménye szerint ,egyes fajok a fejlett emlõsökével vetekedõ összetett szociális csoportokat alkotnak.
Az óceán titokzatos állati elméi
A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlõsök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlõdése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bõven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.
Mesterséges bajusz deríti fel a fókák vadásztechnikáját
Nem szõrszál, hanem kifinomult nyomkövetõ szerv a fókabajusz, amely a vadászó fóka legfõbb segítsége a zsákmány üldözése során. De hogyan mûködik?
Cápamentés olasz módra
Nem mindennapi akció részesei lettek azok a fürdõzõk, akik augusztus 27-én csütörtökön, Porto Pollo selymes homokján napozva élvezték a mediterrán napsütést.
Hétezer ember élhet majd az úszó városban
Az ördögrájára emlékezetõ monstrum önellátó lesz.
Spagetti szörny az óceán mélyérõl
A mélyóceáni birodalom földünk utolsó nagy fehér foltja. Szinte naponta érkeznek hírek új, ismeretlen mélytengeri fajok felfedezésérõl annak igazságát bizonyítva, miszerint sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélységeit.
Halálos állkapcsok az Adriai-tengeren
A Monarchia idején a bulvársajtóban a nyári uborkaszezon örökzöld, visszatérõ híre volt a fürdõzõket ijesztgetõ, hétrõl hétre felbukkanó „fiumei cápa”. Napjainkban általános meggyõzõdés, hogy az amúgy is túlhalászott Adriai-tenger cápamentes területté vált. Összeállításunkban áttekintjük, hogy valójában mi is a helyzet cápaügyben a kék Adrián.
Kiderült, hogy a területtartó orkák is vándorolnak
Több ezer kilométert megtéve ingáznak a korábban rezidensnek tartott kardszárnyú delfinek az antarktiszi vizek és az új-zélandi Északi-sziget partjai között új-zélandi és olasz tengerbiológusok megfigyelései szerint.
Ínycsiklandozó teknõsnek nézik az emberi végtagot a tenger ragadozói
Nem tekintik az embert ellenségnek, mégis elõfordul, hogy a végtagjába harapnak: a cápák támadásai az elmúlt száz évben egyértelmûen megszaporodtak. Az esetek többsége fõleg az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékét érinti, aminek megvannak a maga okai.
- címkék:
- okok
- támadás
- tengerbiológia
- Cápa
- Címkefelhõ »
Sajátos módon kúrálják magukat a medúzák
A csalánozók népes törzsébe tartozó medúzák több mint félmilliárd éve népesítik be a világtengert. Ötszáz millió év alatt szinte semmit sem változtak, és bámulatos túlélõképességüknek köszönhetõen harangjaik valószínû még akkor is ott fognak lüktetni a világóceán nagy kékségében, amikor a Homo sapiens már rég letûnt az élet színpadáról.
Hatalmas fehércápa pacsizott a búvárral
A csendes-óceáni Guadalupe sziget a világtenger egyik leghíresebb nagy fehér cápa „hot spotja”. Az amerikai és mexikói tengerbiológusok cápaketrecét megközelítõ óriás hosszabb volt, mint a kutatók hajója.
Bizarr teremtményt mosott partra az óceán
A kaliforniai Santa Catalina nem csak arról híres, hogy korábban a Wrigley rágógumigyáros család magántulajdonában állt a sziget. Két éven belül a mostani a harmadik alkalom, hogy az óceán egyik legritkább és legkülönlegesebb élõlényének tetemét sodorta partra itt a víz.
Napelemes a legbizarrabb tengeri vadász
A Tokiói Egyetem tengerbiológusai egyedülálló vállalkozásba fogtak; jeladóval és nyomásálló apró videokamerákkal szereltek fel hét holdhalat. A halak világának talán legfurcsább, nagyobbrészt rejtett életmódot folytató óriásairól a projektnek köszönhetõen sok új érdekes adathoz jutott a tudomány.
Tinédzser lehetett a legendás cápaszörny
Jóval méretesebbre nõhetnek a nagy fehér cápák,és sokkal tovább élhetnek, mint azt eddig feltételeztük.
Kevesebb cápa esik áldozatul a levesevõknek
Csaknem 30 százalékkal visszaesett a cápauszony importja Hongkongban azóta, hogy kampánnyal gyõzködik a légi- és hajótársaságokat: ne szállítsák a Kína-szerte fogyasztott terméket, amely miatt milliószámra pusztítják a cápákat.
Hajóroncsokat tárhat fel a robotrák
- címkék:
- tengerbiológia
- robot
- rák
- tenger
- Címkefelhõ »
Élõ cápákról vágják le az uszonyt
Százmillió cápát ölnek meg évente, az agresszív túlhalászat a kihalás szélére sodor egyes cápafajokat kanadai biológusok elemzése szerint. Az értékes uszony a veszte a tengerek csúcsragadozójának.
Megszállták a Földközi-tengert az idegenek
Az elmúlt évtizedekben több mint 900 új idegen fajjal találkoztak a Földközi-tenger keleti partjai mentén. Az idegen betolakodók miatt az egész tápláléklánc megváltozhat és felborulhat az addigi egyensúly, állítja doktori értekezésében egy svéd egyetem tengerbiológusa.
Elõször azonosítottak mûanyagevõ baktériumokat az óceánban
Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült mûanyagevõ baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élõlényeket. Az egyelõre nem ismert, hogy a mûanyagok lebontása során mérgezõ melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.
El kell engednünk a delfineket
A delfinek és az ember kapcsolata lesz az egyik legérdekesebb téma a világ legnagyobb tudománynépszerûsítõ társaságának éves ülésésén San Diegóban. Egyre többen állítják, hogy a delfinek fogvatartása pszichológiailag káros az állatoknak, ezért nem szabadna üzemeltetni a delfináriumokat. A nyaranta az Adrián delfinmegfigyelõ táborokat vezetõ Kováts Kinga szerint a delfinek még azt sem szeretik, ha motorcsónakkal közelítik meg õket, Pereszlényi Zsuzsa tengerbiológus pedig arról beszélt, hogy az egykor szabadon élõ egyedek szenvedésként élik meg a bezártságot.