Nagy fehér cápa bukkant fel a népszerű egyiptomi fürdőhelyen, Hurghadában-videó

A Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán a turisztikailag frekventált üdülőváros, Hurghada előtt ma délelőtt egy nagy fehér cápát figyeltek meg. A híres-hírhedt tengeri nagyragadozót egy búvárhajó fedélzetéről sikerült megörökíteni, amint közvetlenül a felszín alatt cirkált. A hír amiatt számít különösen érdekesnek, mivel a Vörös-tengeren a nagy fehér nem számít honos cápafajnak, és amit ezért a szakirodalom úgy is tart nyilván, mint nagy fehér cápáktól mentes tengeri területet.

Hihetetlen látvány: több száz száz cápából álló rajt figyeltek meg -videó

A Mexikói-öbölben, Texas parti vizeihez közel egy elképesztően nagy cáparajt sikerült megörökítenie Kelsey Martin amerikai tengerbiológusnak. A zavaros vízben hosszú perceken át tömött sorokban vonultak el a vízalatti kamera lencséje előtt a hatalmas rajjá összeállt tengeri ragadozók. Csak nagyon ritkán és csak néhány cápafajnál lehet megfigyelni ezt a fajta extrém egyedszámú kongregációt.

A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki

A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.

Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében

Az USA Kereskedelmi  Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.

Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára

2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.

Sikerült megmenteni az Athénnál partra sodródott ritka cetet

A gondos orvosi kezelés után visszatérhetett a nyílt tengerre egy sérült fiatal csőröscet, amely a görög főváros, Athén strandjának sekély vízében rekedt pénteken.

A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon

Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hőmérsékleteken is.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Kísérteties óriás fantommedúza bukkant elő a sötétből - videó

A mélytenger koromsötét világa az ember számára a rendkívül szokatlan, bizarr létformák birodalmának számít. A szürkületi zóna és az abisszális régió a horrorfilmek világát idéző ijesztő kinézetű halak, gigantikus méretű lábasfejűek és megannyi más, még felfedezésre váró különleges kreatúra hazája. Noha a nagy mélységek világát jellemzően a kistestű élőlények uralják, de itt is előfordulnak olyan valódi leviatánok, mint amilyen az óriáskalmár, vagy a még a nála is ritkább fantommedúza.

Makrélarajnak vélte a sötét tömeget, aztán jött a döbbenet – videó

A csendes-óceáni Hawaii-szigetek vizein nem ritkák a méretesebb tengeri állatok, de a hűvös vizeket kedvelő félelmetes tengeri ragadozó, a nagy fehér cápa ritka vendégnek számít a híres trópusi szigetparadicsomban.

Eltöröltek egy természetvédelmi területet

A Csendes-óceánon fekvő apró szigetekből álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science. 

Kiderült: roppant falánkak a világtenger legnagyobb óriásai

Az eddig becsült mennyiség akár háromszorosát, 16 tonna rákot esznek meg naponta a kék bálnák egyedei - egy új kalkuláció szerint.

Rémisztő, rejtőzködő szörnyek vannak a tengerekben

A Föld utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja a mélytenger fény nélküli, örök sötétségbe burkolózó titokzatos világa. A világhírű tengerkutató, a Titanic roncsait felfedező Robert D. Ballard találó szavaival élve, sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a világóceán mélységeit. A mélytenger rendkívül barátságtalan környezeti körülményei, a teljes fénynélküliség, a fagyponthoz közeli hőmérséklet és a rettenetes nyomás különleges alkalmazkodást követel meg a „Nap nélküli világ" lakóitól. Logikus lenne úgy vélekedni, hogy ez a kegyetlen környezet alkalmatlan az élet számára, de a valóság merőben más: a feneketlen és sötét méllységek ...

Hínár mentés gépi tanulással

A Massachusetts kutatói olyan alacsony költségű rendszert fejleszenek, ami monitorozza a hínár farmok mikrobiomát és azonosítja a betegségeket, mielőtt elterjednének.

Rekordméretű, kéttonnás holdhalra bukkantak Spanyolország partjainál

Hatalmas, 3,2 méter hosszú, 2,9 méter széles és két tonna súlyú holdhal akadt egy tonhalat halászó hajó hálójába a spanyolországi Ceuta partjainál.

A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától

A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.

A hím csikóhalak méhlepényt növesztenek, hogy segítsék utódaik fejlődését.

A Sydney Egyetem kutatóinak a Placenta magazinban publikált tanulmánya azt vizsgálja, hogy a vemhes hím csikóhalak hogy gondoskodnak az embriók oxigén ellátásától és a szén-dioxid eltávolításáról. Azt találták, hogy a csikóhalak az emberhez hasonló komplex méhlepényes struktúrát fejlesztenek.

A tintahalak mégsem magányosan vándorló állatok - videó

 A tintahalak úgy ismertek, mint meglehetősen magányos fejlábúak (Cephalopoda). De egy új felvétel azt mutatja, hogy  a tintahal csoportok rajokba tömörülnek vándorláskor, azt sugallva, hogy jóval szociálisabbak, mint gondoltuk.                            

Óriásit változtak a korallzátonyok fél évszázad év alatt

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Bizarr, disznófejű cápa lebegett a Földközi-tenger felszínén

Az Olaszországhoz tartozó Tirrén - szigetcsoport legnagyobb tagja, Elba partközeli vizein haditengerészek figyeltek fel a tenger felszínén úszó furcsa testre. A döbbenetes kinézetű lény egy elpusztult disznócápa tetemének bizonyult, amit az Elbai Akvárium tengerbiológusai azonosítottak.

A ráják kidudorodó szemei és szája gyorsabb úszókká teszi őket

A ráják lágy, sima uszonyaikkal különösen hatékony úszók - de szemeik és szájuk kiáll, ami ösztönösen úgy látszik, hogy közegellenállást hoz létre és lelassítja őket. Kiderült, hogy ezeknek a kidudorodó arcoknak ellenkező hatásuk van, lehetővé téve a rájáknak, hogy még gyorsabban és még hatékonyabban ússzanak.

Nőstény polipok dolgokat dobálnak az őket zargató hímekhez

Ausztrália partjai melletti polipok felvételének analízise, ahogy héjakat és üledékeket dobálnak, azt sugallja, hogy szándékosan céloznak meg – és gyakran találnak el – más polipokat. A legtöbb esetben ezek nőstények, akik dobálnak, gyakran hímeket, akik zargatják őket.

Ezért jelenthetnek fokozott veszélyt a tengeri kígyók a búvárokra

A szexuálisan felajzott mérges tengeri kígyók a párzási időszak alatt a búvárokra is veszélyesek lehetnek, mert őket is kígyónak vélhetik - állapította meg egy új tanulmány.

Felfedezték a Nagy-korallzátony egyik legöregebb korallját

Egy gigantikus, 10,4 méter széles korallt fedeztek fel kutatók az Ausztrália partjai mentén elterülő Nagy-korallzátonyon.

Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának

Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.

Nem az intelligencia miatt vált különlegessé a bálnák és delfinek agya

A Scientific Reports tudományos szaklapban közzétett új tanulmány megállapítása szerint a cetek agya egy különleges evolúciós folyamat eredményeként vált az állatvilág legnagyobb, illetve legfejlettebb agyává.

Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek

Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...

Bátor férfi szabadított ki egy hálóba gabalyodott nagy fehér cápát – videó

Az elszabadult szellemhálók, vagyis a többnyire erős műanyagkötélzetből font halászhálók leszakadt darabjai halálos veszélyt jelentenek a nagyobb testű tengeri élőlényekre, a különböző cetekre, fókafélékre, teknősökre, vagy cápákra. A bajba jutott tengeri állatok megszabadítása az életüket veszélyeztető hálómaradványoktól többnyire igen veszélyes művelet, főleg akkor, ha az áldozat egy megtermett nagy fehér cápa.

Pusztulnak a korallzátonyok

Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.

Soha nem látott élőlényekről készít felvételeket a tengerbiológus fotós

Nyolc hatalmas óriáscápa bukkant fel egy kajakos mellett - videó

Minden évben áprilistól kezdenek el gyülekezni a brit szigetek és Írország partvidékén az óriáscápák, amelyek a tavaszi planktonvirágzás kezdetén az észak-atlanti térség nagy mélységeiből érkeznek a partközeli vizekbe. A világtenger ma élő második legnagyobb halfaja ebben az időszakban esetenként rendkívül népes rajokban közelíti meg a partközeli sekély vizeket.

Fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál

Meglepő módon egy fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltő, a szakértők szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.

A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot

Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik őket.

Óceáni horror: 70 kardszárnyú delfin támadt rá egy kék bálnára - videó

Órákig tartó drámai küzdelemben végzett mintegy hetven összeverődött kardszárnyú delfin egy viszonylag fiatal, 17 méter hosszú kék bálnával. A kardszárnyú delfinek rendszeresen vadásznak a náluk jóval nagyobb cetekre, de általában csak kicsi, mindössze néhány egyedből álló rajokban. Ami példátlannak számít az ausztrál partvidéken megfigyelt esetnél, az a támadás tömeges jellege, és a zsákmányolásban részt vett kardszárnyú delfinek kiugróan magas száma.

Gigantikus méretű nagy fehér cápát észleltek az Adrián - videó

Elsőként az Antenna Sud 85 televíziós csatorna tette közzé azt a mobiltelefonnal rögzített videofelvételt, amit egy helyi halász rögzített a csónakját megközelítő megtermett nagy fehér cápáról. Az Adriai-tenger vizeiben, még ha csak ritkán látható is,de  honos fajnak számít a nagy fehér cápa, a világtenger legnagyobb recens húsevő porcos hala.

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein - közölték helyi tudósok.

Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.

Elgázolt bálnák tetemét sodorta a víz a partra a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az állatokra nemcsak a környezetszennyezés, hanem a hajóforgalom is egyre nagyobb veszélyt jelent. 

Barázdásbálnák bukkantak fel a spanyol partvidéken

Drónokkal figyelik meg a Spanyolország északkeleti partjainál évente összegyűlő és táplálkozó barázdásbálnákat, amelyek között rendszeres visszatérők is vannak.

Milyen érzés lehet, ha hirtelen felbukkan mellettünk egy óriáskalmár? - videó

Noha a középkori tengerészlegendák vitorlás hajókat mélybe húzó polipszörnyetege, a krák csupán a fantázia világában létezett, ám a világtenger legnagyobb fejlábúja, az óriáskalmár nagyon is valós élőlénynek számít. Az Architeuthis illetve a Mesonychoteuthis nemzetségbe tartozó egyes fajok elérhetik akár a 18-20 méteres testhosszúságot is, és ezzel a mérettel már-már megidézik a régi tengerészbabonák rettegett fejlábúszörnyetegét. A mélytengeri régió örök sötétségében rejtőző óriáskalmárok az óceánok legritkábban megpillantható élőlényei közé tartoznak, ezért is számít különlegesnek az a máig egyedi kaland, amit egy japán búvár, Akiinobu ...

Kevesebb cápatámadás történt, de jelentősen megugrott a halálos esetek száma

A Floridai természettudományi Múzeum Nemzetközi Cápatámadási Adatbázisa (International Shark Attack File, ISAF) a jelenleg legnagyobb és legjobban feldolgozott globális adatbank közzétette a világtengeren múlt évben történt cápatámadásokról szóló összesített jelentését. Hosszú évek átlagát figyelembe véve tavaly történt a legkevesebb cápás baleset, de a halálos kimenetelű támadások száma jelentősen megugrott 2020-ban.

Példaértékűnek szánt tengeri rezervátumot hoztak létre Elefántcsontpart partjainál

Egész Nyugat-Afrika számára mintául szolgál Elefántcsontpart első védett tengeri területe, amelyet hivatalosan hétfőn hoztak létre az ott élő cápáknak és teknősöknek a túlzott lehalászástól való védelmére.

Horrorfogás: kifogták minden idők legnagyobb pörölycápáját- videóval

A hivatalos világrekordnál nagyobb, hatalmas pörölycápát fogtak és engedtek szabadon horgászok a floridai Palm Beach partjainál. A rendkívül bizarr fejformájú óriás a cápaalakúak legfiatalabb csoportjához tartozik, amely a trópusi, szubtrópusi tengerekben fordul elő.

A nagy sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok

A nagy sonkakagyló, a Földközi-tenger legnagyobb kagylófajának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Döbbenet, hová menekült a fóka a kardszárnyú delfinek elől - videóval

Nincs olyan tengeri élőlény, amellyel a világtenger abszolút csúcsragadozói, a kardszárnyú delfinek ne tudnának könnyedén elbánni. A kis csapatokban vándorló nomád orkák nagy előszeretettel vadásznak kisebb-nagyobb cetekre, és az egyik kedvenc zsákmányukra, a fókákra. Három méretes kardszárnyú delfin egy elkalandozott fiatal borjúfókát vett üldözőbe, amelynek semmi esélye sem lett volna a nagytestű ragadozókkal szemben, ha egy motorcsónak képében nem siet segítségére a szerencse.

Ismét ritka tengeri óriásokat láttak az Adriai-tengeren

Már többször írtunk arról, hogy az Adriai-tenger nem csupán a parányok élőhelye, hanem a világóceán néhány különösen híres óriásának is a hazája. Ennek igazságát legjobban a közelmúlt dokumentált megfigyelései bizonyítják; az elmúlt egy-két évben barázdásbálnákat, nagy ámbrásceteket, valamint egy rendkívül ritka mélyvízi óriásmedúzát is láttak Horvátország adriai partvidékén. Ezek az észlelések most egy újabb különlegessel gyarapodtak.

Tele van cápákkal az Adriai-tenger

A Magyarországhoz legközelebb fekvő sós víztömeg, az Adria, földrajzi közelsége, a történelmi múlt, valamint páratlan természeti szépségei miatt számít a legnépszerűbb tengernek a hazai közönség körében. Az Adriai-tengernek azonban nem csak a partvidéke, hanem a felszín alatti világa is lenyűgöző érdekességeket kínál. A népszerű tévhittel szemben az Adriai-tenger nem csupán a parányok hazája, hanem néhány óriási tengeri csúcsragadozó otthonának is számít.

Fekete lyukként szívják be a fényt ezek a mélytengeri halak

Az óceánok sötét mélyén élnek olyan halak, amelyeknek ultrafekete bőre a rá eső fény több mint 99.5 százalékát elnyeli. Trükkjüket a high-tech optika és az álcázástechnika is szeretné eltanulni.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára

A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok előtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeiből. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekről volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.

Ezek a leggyakoribb okai a cápatámadásoknak

Július 4-én szombaton, a kelet-ausztráliai Queensland tartományhoz tartozó Fraser-sziget közelében halálos cápatámadás ért egy helyi búvárt. A rendőrség szóvivője brutálisnak nevezte a támadást, amelyet a 36 éves férfi nem élt túl. A népszerű fürdőparadicsomnak számító Queensland tartományban a mostani esettel együtt idén már három halálos kimenetelű cápatámadás történt. A híradások egyelőre nem számoltak be arról, hogy milyen cápafaj támadhatott a búvárra, a sérülések jellege azonban azt valószínűsíti, nagy fehér cápa áldozatául esett a fiatal férfi.

Hatméteres, extrém ritka mélytengeri cápát láttak Japánnál - videó

A különleges óriásszájú cápát az 1976 novemberében történt felfedezése óta eddig még csak alig néhány alkalommal sikerült megfigyelni. A bizarr óriás, amely a búvárok számára elérhetetlen mélységek lakója, egyike a világóceán legritkább élőlényeinek. Ezért is megy szenzációszámba, hogy Japán partjainál a felszínhez közel sikerült egy különösen nagy példányt megpillantania a búvároknak.

Farok nélküli hatalmas bálnát láttak Szicília közelében - videó

A Földközi-tengerben élő ceteket vizsgáló olaszországi Tethys Tengerkutatási Intézet szakemberei napok óta követik annak a hatalmas barázdásbálnának kínkeserves vándorlását, amelynek teljes egészében hiányzik a farokúszója. A Tethys Intézet kutatói szerint vagy hajócsavar, vagy pedig halászháló szakíthatta le az óriási sziláscet úszóit. A szakemberek úgy vélik, hogy ezzel a sérüléssel a Földközi-tengerben honos, ám nagyon ritka cetnek rendkívül kicsik a túlélési esélyei.

A nagy fehér cápánál is ritkább tengeri lényt láttak az Adrián

A közeli Adriai-tengerről sokan tarják úgy, hogy szegényes az élővilága, és csak kisebb, nem túl érdekes, illetve közönséges tengeri lények lakják a vizeit. Ez azonban koránt sincs így, hiszen éppen a közelmúltban láttak megtermett barázdásbálnákat a dalmát partvidéken, de az Adriai-tenger medencéjét a nagy fehér cápa, valamint egy másik hatalmas, tíz-tizenkét méteres porcos hal, az óriáscápa is felkeresi időnként. Most egy másik különlegesen ritka és emberi szem által alig látott óriás, a leghatalmasabbra növekvő medúza bukkant fel az észak-adriai térségben, a Trieszti-öböl vizein.

Hatméteres nagy fehér cápát észleltek az olasz partok közelében

Különlegesen ritka kalandban volt része egy kis motorcsónak utasainak, akik a dél-olaszországi Lampedusa-sziget körüli vizeken tengeri kiránduláson vettek részt. A szélcsendes és napsütéses időben hatalmas árnyékra figyeltek fel a nyugodt felszín alatt, közvetlenül a hajó közelében. Az óriási árnyról kiderült, hogy az nem más, mint a Földközi-tenger egyik legnagyobb és igen ritka ragadozója, egy különösen méretes nagy fehér cápa. A motorcsónak egyik utasa videofelvételen is megörökített a hajó közelében kíváncsiskodó tengeri ragadozót.

Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál

A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.

Pompás, ékszerszerű mélytengeri férgeket fedeztek fel

A férgekhez többnyire negatív képzeteket társítunk, azt, hogy ezek kivétel nélkül gusztustalan, undorító állatok. Erre cáfol rá egy friss felfedezés, ami a Csendes-óceán nagy mélységeiben olyan új féregfajokat azonosított, amelyek pompás drágakövekként ragyognak a mélytenger örök sötétségének birodalmában.

Ismeretlen, bizarr cápafajokat fedeztek fel Madagaszkárnál

Az Indiai-óceán nyugati medencéjében, Madagaszkár közelében a tudomány számára eddig ismeretlen két új cápafajt fedeztek fel a tengerbiológusok. Mindkét faj a cápák rendszertanán belül önálló rendet alkotó, bizarr megjelenésű fűrészcápák csoportjába tartozik.

Öt kék cápát tépett szét egy vérengző medvefóka

A Smithsonian Magazine tudományos folyóiratban a közelmúltban megjelent publikáció egy olyan, a tengerbiológusok számára szokatlan jelenségre hívja fel a figyelmet, ami alapján át kell értékelni a dél-afrikai medvefókák, és általában az úszólábúak zsákmányolási szokásaival kapcsolatos eddigi ismereteket.

Hatalmas barázdásbálnát láttak a horvát partoknál - videó

Három év elteltével ismét óriási tengeri emlőst sikerült lencsevégre kapnia egy halászhajó legénységének az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán.

Az atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát

A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életű cetcápák korának meghatározásában.

Több száz delfin teteme vetődött a francia partokra év eleje óta

Mintegy 670 delfin teteme vetődött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán - közölte az emlősökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium.

Nyálkába csomagolt méregbombák úsznak a vízben

A talajlakó medúzák ártatlanul hesszelnek az aljzaton, fölöttük meg – hogy, hogy nem – szúr a víz. De hogyan csíphetnek a távolba? Kiderült, hogy a rafinált jószágok nyálkába csomagolt méregbombákat bocsátanak a vízbe.

Elképesztő rekordok: levegő nélkül a feneketlen mélységekben

A szabadmerülők extrém mélységekbe merülnek le légzőkészülék, és egyéb felszerelés nélkül. A egyetlen visszatartott lélegzetvétellel végrehajtott jelenleg érvényes mélységi rekordot az osztrák szabadmerülő, Herbert Nitsch tartja 214 méterrel, a légzésvisszatartást pedig Stig Severinsen szabadmerülő 20 perc 10 másodperccel, aki ennyi ideig képes visszatartani légzését a víz alatt.

Sikerült feltérképezni az Anak Krakatau vulkán víz alá került részeit

Először sikerült feltérképezni az egy évvel ezelőtti kitörésével szökőárat okozó Anak Krakatau indonéz vulkán óceánfenékre lecsúszott részeit.

Kardszárnyú delfinek bukkantak fel Genova kikötőjében

December elsején ritka látványban lehetett része mindazoknak, akik az észak-olasz kikötőváros, Genova nagy tengeri terminálja, a Prá Voltri környékén tartózkodtak, mert a kikötő öblébe a Földközi-tengeren rendkívül ritkának számító kardszárnyú delfinek úsztak be.

Nem az orkák miatt tűntek el a fehér cápák a világhírű Vals-öbölből

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedő nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal előforduló nagy fehér cápáktól vált világhírűvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvő öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentős árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy végleg megszűnt az itteni világhírű cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

A halászat miatt nagyon megfogyatkoztak a tigriscápák

Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál - derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.

Dalokat tanítanak egymásnak a hosszúszárnyú bálnák

"Dalversenyre" gyűlnek össze a hosszúszárnyú bálnák Új-Zéland legészakibb vizeiben minden évben. A kutatók szerint az állatok bemutatják egymásnak dalaikat, és új dallamokat tanulnak egymástól.

Az ősi óceánok vízhőmérséklete nem volt magasabb a mostaninál

Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett ősi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.

Igazi bravúr: 28 nap a Földközi-tenger mélyén

Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötőben.

Dr. Ari Csilla: Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!

Dr. Ari Csilla gyermekkora óta búvárkodik a családjával, imádja felfedezni a színes tengeri élővilágot. Ezek a korai élmények olyan hatást gyakoroltak rá, hogy 13 évesen elhatározta, életét az ördögrája tanulmányozásának szentelni.

Ilyet még senki sem látott: hatalmas fehér cápa tépte szét fajtársát

A kannibalizmusra való hajlam már régebb óta ismert bizonyos cápafajoknál, ám a fajtárs elleni támadásokat csak nagyon ritkán lehet megfigyelni nyíltvízi körülmények között. Egy forgatócsoportnak, - amely éppen a nagy fehér cápákról készített dokumentumfilmet az ausztrál vizeken-, döbbenetes élményben volt része, amikor egy óriási nagy fehér rontott rá a hajó körül köröző kisebb cápára, és széttépte azt.

Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben

Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítő ragadozó a legnagyobb valószínűséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvő Grebaštica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...

Rémisztő fehér cápa száguldott a búvárfotós felé

A dél-ausztráliai Neptun-szigetek környéke a világtenger egyik leghíresebb olyan területe, ahol testközelből lehet megfigyelni az óceánok legveszedelmesebb nagyragadozójaként számon tartott nagy fehér cápát.

Bizarr mélytengeri óriás akadt a halászok hálójába

Május hatodikán Tajvan csendes-óceáni partvidékén nem mindennapi zsákmány került a halászok hálójába, kint a nyílttengeren. Amikor felhúzták a mélybe eresztett vonóhálót, a zsákmányolt rajhalak tömegében azonnal felfedezték a szándékolatlanul kifogott és rendkívül bizarr kinézetű óriásszájú cápát. Sajnos a méretes cápa ekkorra már elpusztult, de az állat tetemét a kapitány utasítására magukkal vitték Jilan kikötőjébe, hogy a szakemberek is megvizsgálhassák a különleges élőlényt. Az óriásszájú cápa 1976 novemberében történt felfedezése óta a mostani a századik ismert példány.

Nem tudni, milyen szörny harapta ketté a hatalmas makócápát

A múlt hét pénteken döbbenetes fotót posztolt ki az egyik legnagyobb közösségi portálra egy ausztrál horgász, az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui. A fotó viharos sebességgel körbefutotta a világhálót, parázs vitákat és találgatásokat gerjesztve arról, hogy vajon mi haraphatta le a megtermett röviduszonyú makócápa fejét. Néhányan már egyenesen azt vizionálják, hogy a leharapott fej a kihaltként nyilvántartott óriásfogú cápa, az élővilág történetének valaha létezett leghatalmasabb húsevő cápája, a Carcharocles megaldon jelenkori létezésére lehet bizonyíték. Szigorúan szakmai szempontok alapján azonban a magyarázathoz nincs szükség a meggalodon ...

Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást

Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hőmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hőség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.

Az agresszív ipari halászat egyre több delfint pusztít el

Mintegy 1100 megcsonkított, levágott uszonyú delfintetem sodródott az Atlanti-óceán francia partjaira év eleje óta, az agresszív ipari halászat okozta tömeges pusztulásuk miatt a francia környezetvédelmi tárca nemzeti tervet vázolt fel az állatok védelmére.

Döbbenet: hosszúszárnyú bálnát észleltek Nápoly előtt

A mediterrán cetek kutatásával foglalkozó olaszországi Tethys Research Institute tengerkutatási intézet sokat tapasztalt munkatársai is megdöbbentek, amikor a Nápolyi-öbölben, a híres dél-olasz nagyváros közelében a kutatóhajójuk mellett egy hatalmas, a Földközi-tengerben nem honos cetfajnak számító hosszúszárnyú bálna vetette ki magát a vízből. A rendkívül ritka találkozót sikerült videón is megörökíteni.

Ilyen még nem volt: gyilkos bálnák gyilkolnak fehér cápákat

A Fokföldi-félsziget térségében, különösen a nagy fehér cápáiról messze földön híres Vals-öbölben korábban még sohasem bukkantak fel a világtenger abszolút csúcsragadozóinak számító kardszárnyú delfinek. Úgy tűnik, hogy mostanra ez a helyzet gyökeresen megváltozott, és az emblematikus fekete-fehér mintás tengeri nagyragadozók rendszeres vendéggé váltak a fokföldi vizekben, komoly pánikot okozva az itt honos nagy fehér cápák között.

Állítják, ez a valaha észlelt leghatalmasabb nagy fehér cápa

Tigriscápák tanulmányozására futott ki a hawaii Sand Island vizein az a tengerbiológusokból álló kutatócsoport, amely végül nem várt módon egy minden eddiginél hatalmasabbnak tartott nagy fehér cápával találta szembe magát. A sajtóban megjelent hírek szerint a hét méter hosszú, valamint kettő és féltonna testtömegűre becsült ragadozó világrekordernek számít, mert ez minősül az eddig észlelt leghatalmasabb nagy fehér cápának. De valóban így van-e?

Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ

Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élőhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.

Nemcsak a medve, de az óceáni fehérfoltú cápa sem játék

Búvárberkekben a világtenger ötven legjobb merülő helye közt tartják számon az egyiptomi Brothers-szigeteket. A partoktól távoli két apró sziklaszirt vizein novembertől veszi kezdetét a „Longimanus-szezon", azaz az óceáni fehérfoltú cápák gyülekezője, ami tömegesen vonzza ide a kalandra éhes búvárokat. A cápás merülés valóban nagy kaland, de csak megfelelő szaktudással és felkészültséggel felvértezve, mert ennek hiányában könnyen úgy végződhet, mint a Brothers-szigeteknél legutóbb történt eset.

Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát

Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.

Több ezer éves korallzátonyt fedeztek fel az Atlanti-óceán mélyén

Egy immár több ezer - vagy talán több százezer - éves az Atlanti-óceán mélyén elnyúló korallzátonyt fedeztek fel tengerkutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, egy nagyszabású mélytengeri expedícióban.

Vérző lábbal ment a tengerbe, ez lett a veszte

A hónap elején halálos kimenetelű cápatámadás áldozatává vált egy 41 éves cseh férfi a népszerű dél-egyiptomi búvárparadicsom, Marsza Alam közelében. A legelső híradások arról szóltak, hogy az áldozat búvároktatáson vett részt, és még az is kérdéses volt, hogy milyen cápafaj okozta, illetve milyen körülmények idézhették elő a súlyos tragédiát. A nemrég befejeződött szakértői vizsgálat ténymegállapításait mindenkinek ajánlatos megszívlelni, aki tengerparton nyaral.

Az első ismert melegvérű hal öt faját azonosították

Az első ismert teljesen melegvérű hal, a tündöklőhal, más néven királyhal (Lampris) öt faját azonosították amerikai kutatók, köztük egy olyat, amely óriási szemével és lila nyelvével tűnik ki a többiek közül.

Döbbenet: parányi rákok erős óceáni áramlatokat keltenek

Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetően a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezőkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentős a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.

Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként működik?

Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sőt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.

Új, a dinoszauruszoknál is ősibb cápafajt azonosítottak

Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az ősi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élő szürkecápáktól olyan eltérő jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.

Hátborzongató horror a Csendes- óceánon

A kaliforniai Dana Point kikötőjéből bálnalesre kifutó Dana Wharf cetmegfigyelő hajó fedélzetén tartózkodók aligha gondolhattak arra, hogy egy soha nem látott különleges lakoma kellős közepébe csöppennek.

Egekbe szökik a fókák stressz szintje, miközben átússzák a halálzónát

A Phys.org tudományos szaklapban publikált friss tanulmány szerint a dél-afrikai medvefókák, miközben minden nap elhagyják a szárazföldi életterüket, a biztonságos nyílt vízre kiúszás közben pontosan megérzik, hogy honnan leselkedik rájuk halálos veszély a felszín alól.

Újabb horrorisztikus tetemet sodort partra az óceán

Két hónapon belül immár az ötödik megcsonkított nagy fehér cápa tetemét mosta partra az óceán a dél-afrikai Gansbaai környékén. A napokban megtalált és már kiszikkadt tetemen az elmúlt két hónap esteihez hasonló sérüléseket találtak a tengerbiológusok, ezt a cápát is szabályosan kibelezték.

Bizarr kétfejű szörny akadt a halászok hálójába

Még a sokat látott halászokat is megdöbbente a látvány, amikor május 30-án az Északi-tengeren, a holland partok közelében a fedélzetre húzott hálóikban egy furcsa, kétfejű tengeri lény hullája bukkant elő a kifogott rajhalak tömegéből. A torzszülött sziámi-iker delfinről készített fotókat szakértők vizsgálták meg.

A semmiből bukkant fel hirtelen a bálnatetemnél a nagy fehér

Kalifornia csendes-óceáni partvidékén a felszínen sodródó bálnatetem elvontatására készülődő szakemberek ritka esemény szemtanúi lettek, a Dana Point közelében.

Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?

Sajnos a cápákról az a tévhit él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérű gyilkosok, és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérű, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.

Nagy fehér cápa tetemét mosta partra a Földközi-tenger

Marokkó földközi-tengeri felségvizein egy nagy fehér cápa felszínen sodródó tetemét fedezték fel a partok közelében. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert az elmúlt három-négy évtizedben drasztikusan lecsökkent a Földközi-tengerben élő nagy fehér cápák egyedszáma, és már csak nagyon ritkán lehet észlelni ezeket a ragadozókat a mediterrán vizeken. 

Rekordot úszott a jeladós makócápa

A Nova Southeastern University (Davie, Florida) tengerbiológusai által megjelölt röviduszonyú makócápa alig 142 nap alatt több mint 8000 kilométert tett meg óceáni vándorlása során.

Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!

A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedéséről, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...