Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett

1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznek

Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a Gulág borzalmait átélt magyar politikai rabok és a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások emlékére. A nyitó előadást Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartja.

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra emlékeztek - képek

Négy évesen élte meg a kitelepítés borzalmait

A világ különböző országaiban hatalomra kerülő vörös diktatúrák több tízmillió embert gyilkoltak meg, milliókat zártak börtönbe vagy hurcoltak lágerbe. Európa azon felén, amelyet a Szovjetunió szállt meg a második világháború után, a lágerélet egy különös változatát is meghonosították. Közép és Kelet – Európában azokat, akik útban voltak, egyszerűen eltávolították az otthonukból; üres istállókba, fűtetlen pajtákba, embertelen körülmények közé kényszerítették a fogvatartottakat. Magyarországon 1950 környékén kezdődött a kitelepítési hullám. A kommunisták számára megbízhatatlan magyarokat főként a Hortobágyra költöztették, összezsúfollva, ...

Terrorral és titkosrendőrséggel biztosította uralmát Sztálin

Száznegyven éve, 1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.

Ráoltották a villanyt Felvidéken az egymást verő hokisztárokra

Az észak-amerikai - orosz/szovjet hokiháború évtizedes múltra nyúlik vissza. Megannyi legendás összecsapás tarkítja a parázs rivalizálást, ráadásul minden korosztályban. A leghíresebb mérkőzés egyértelműen Lake Placidben az 1980-as téli olimpián az Egyesült Államok-Szovjetunió összecsapás volt, amelyről film is készült "Csoda a jégen" címmel, de 1987. január 4-én volt egy másik is, amelyen szintén fiatalok voltak a főszereplők, az eredmény azonban sokadlagos volt. Sőt, végül nem is született végeredmény, mert akkora tömegverekedés alakult ki a kanadai és a szovjet U20-as válogatott között, hogy félbeszakították a rangadót, lekapcsollták ...

Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

Elhallgatott szenvedéseink - 75 éve kezdődött a magyarok málenkij robotra hurcolása

75 éve magyarok tízezreit hurcolták a Szovjetunióba, harmaduk sosem tért haza. Fiatal lányokat és fiúkat gyűjtöttek össze, mindenkinek azt mondták, hogy csak egy kis jóvátételi munkára viszik őket, mindössze néhány napról van szó. Hazugság volt. Több évig tartó kényszermunka várt azokra az ártatlanokra, akiket hadifogolyként hurcoltak el. A Dunakanyar falvai évek óta emléktúrával tisztelegnek az áldozatok előtt. 

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.

A budavári kitörésre 75 éve került sor

Hetvenöt éve, 1945. február 11-én kíséreltek meg kitörést a budai Várból a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt magyar és német alakulatok. Az akció kudarcba fulladt, csak néhány százan érték el saját csapataikat. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: