Székely Gábor

címke rss

Lehet-e bármi is szebb, mint az élet?

Archívum2019.10.20, 13:45

Főiskolásként a Nemzeti Színháznál volt gyakorlaton, majd évtizedekig tagja is maradt a teátrumnak. Színpadi munkái mellett számtalan televíziós, rádiós és szinkronszerepben láthatta a közönség. Amikor megkapta az erőskezű Sarolt szerepét az István, a király című rockoperában, volt, aki mégis azt mondta: drámai szendeként nem fog megbirkózni a feladattal. Tizenhét évig alakította sikerrel a karaktert. A széles palettájú művész a kilencszázhetvenes évek végén bemutatott Budapest Orfeum című, legendássá lett produkcióval körbeutazta a világot. A kilencvenes évektől önálló estjeivel is rendszeresen fellép. A Jászai Mari-díjas, Érdemes ...

A színház gyógyerejéről és az alternatív kórokozókról

Archívum2019.12.29, 17:51

Harmadéves főiskolás volt, amikor a Koppányi aga testamentuma című film főhőseként megismerte az ország. Színészi pályája nagy részét a Kazimir Károly vezette Thália Színházban töltötte. Visszatekintve hajdani igazgatója munkásságát a honi színháztörténet meghatározó fejezetének tartja. Igazgatója távozásának körülményeit, az azt követő történéseket pedig sajátos mélypontoknak, amelyek számtalan tanulsággal szolgálnak az olyan színész számára, aki gondolkodva szemléli a világot. Benkő Péter magánéletében is átesett jó néhány embert próbáló helyzeten. Mindezeket elsősorban azért idézi fel az Origónak adott interjújában, mert reméli, ...

Elvállalta Ádám szerepét a Nemzeti Színház nyitó előadásán, ezért a Vígszínház vezető színészei elfordultak tőle

Archívum2020.04.30, 16:30

Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Tanyasi gyerek volt, apja akaratából tanulta ki a hentesmesterséget, majd néhány kanyar után rátalált igazi hivatására. Két éve jelent meg az életét iróniával feltáró Könnyű neked, Szarvas Józsi című könyve, amelyet együtt jegyzett Bérczes Lászlóval. Tavaly darab is született a történet egyes részeiből a Nemzeti Színházban, amelyet Pustol a hó - avagy Könnyű neked, Szarvas Józsi... címmel játszanak. Tizennyolc éve tagja a Nemzeti Színháznak, már az intézményt megnyitó Madách Imre-mű, Az ember tragédiája ünnepi előadásának is részese volt Ádám szerepében. Elmeséléséből kiderül: az első Fiddesz-kormány ...

Miért vonult vissza a színészettől Szombathy Gyula?

Archívum2020.05.17, 10:59

Márciusban Kossuth-díjjal is elismerték a Jászai-díjas, kiváló- és érdemes művész Szombathy Gyula munkásságát. A színművész jelenleg balatonalmádi otthonában várja a járvány miatt elhalasztott átadót. Az Origónak adott telefonos interjújában felidézi gyermekkora intézetben töltött korszakát, szolnoki pályakezdését - amely időszakban megtanulhatta az öngondoskodás legfontosabb tudnivalóit is. Szó esik a Vígszínházban, az Arizona Színházban, a soproni Petőfi Színházban, a Radnóti Miklós Színházban, a Thália Színházban megélt élményeiről. Szerepekről és egyéb tapasztalatokról az emberi viszonyok kapcsán. Azt is elmondja: miért vonult vvissza ...

Vezényszó volt a baloldali világ számára, hogy Gyurcsány Ferenc vagyonelkobzással fenyegette meg Vidnyánszky Attilát

Archívum2020.08.23, 16:10

Az Origo is többször megírta: szeptember 1-jétől Vidnyánszky Attila a kuratórumi elnöke a súlyos szakmai gondokkal küzdő, mindeddig a baloldali kulturális világ kizárólagos monopóliumának tartott Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. Emiatt Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök vagyonelkobzással fenyegette meg a Kossuth-díjas művészt, a Nemzeti Színház igazgatóját. Gyurcsány mondhatni megfújta a harsonát, a vadászkürtöt, és ez a baloldali művészvilág számára egyfajta vezényszó lett. Ha maradunk a vadászati hasonlatnál (bár a politikai közhelyszótárban is szerepel ez a kifejezés), a régi rendszer fenntartásáért küzdők számára ez egyy ...

Időutazás: Gyurcsány fenyegetőzésétől a Brezsnyev és Kádár pulpitusa előtti szónoklatig

Archívum2020.08.28, 11:50

A 2011-ben meghalt, besúgóként a rendszerváltás előtti színházi világot és az azt körülvevő politikai miliőt pontosan ismerő Molnár Gál Péter kritikus idén posztumusz megjelent Coming out című könyvében a hetvenes évektől a magyar színházi életet meghatározó Székely Gáborról is ír. Ezek a sorok pedig sajátos magyarázatot adnak a neves rendező-színházigazgató 1975-ös pártkongresszuson Brezsnyev és Kádár személyes jelenlétében mondott, az akkori politikai elvárásokat jóval túlteljesítő beszédére. Molnár Gál Péterről el kell mondani, hogy a színházi világ egyik legkártékonyabb szereplője volt, többszörösen leleplezett III/III-as besúgóó, ...

Vidnyánszky Attilát sohasem érdekelte, hogy ki kire szavaz, csak a szakmaiság

Archívum2020.09.16, 17:17

Olt Tamás a Nemzeti Színház színészeként pályázta meg két éve a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetői posztját. Az igazgatói pozícióra a színház korábbi gazdasági vezetője, Fülöp Péter pályázott - aki Rátóti Zoltán lemondása után megbízott igazgatóként dolgozott Kaposvárott. Olt Tamás nyertes pályázatukat követően olyan társulatot, művészi profilt igyekezett kialakítani, amelyre Babarczy László és Vidnyánszky Attila is áldásukat adták. Előbbi alkotó Olt Tamás egyetemi évei alatt volt osztályfőnöke a Kaposvári Egyetemen, utóbbi pedig a színész debreceni színháznál eltöltött éveiben volt igazgatója. (Mindez azért érdekes, ...

Rákosi Mátyás feleségével járt egy osztályba, gyűlölte a kommunistákat, és ezért a diktatúra megbüntette

Archívum2020.11.22, 20:15

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar díszlettervező a budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja. Székely László 1950-ben kezdte meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, ahol csak 1960-ban szerzett diplomát, mert polgári háttere miatt és a Rákosi-rendszerről hangoztatott véleménye miatt eltanácsolták a művészeti tanulmányoktól, ám Hincz Gyula segítségével később visszavették. Dolgozott Major Tamással, Komor Istvánnal, Vámos Lászlóval, Sík Ferenccel, Békés Andrással, ahogy később olyan, a hetvenes években pályára lépő alkotókkal, mint Székely Gábor, Babarczy László, Csiszár Imrre. ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Archívum2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

Szüleit földönfutóvá tette a kommunista diktatúra, egyik igazgatója pártkórházba menekült, Alföldi Róbert elüldözte a Nemzetiből

Archívum2021.10.31, 20:28

Jászai-díjas, érdemes művész. Többször is jelentkezett a főiskolára, végül a Nemzeti Színház Stúdiója, illetve a kecskeméti színház társulata jelentette számára a legfontosabb stúdiumokat. Előbbiben Bodnár Sándor volt a mestere, utóbbi teátrumnál Ruszt József. Színművek sorában alakított főszerepeket a legkülönbözőbb műfajokban. Az országos ismertséget az első honi „teleregény", a Szomszédokban alakított szerepe hozta meg. Trokán Péter ugyanakkor az olyan színházakban érzi jól magát, amelyek nem munkahelyként, hanem alkotói közösségként működnek. Gyermekei édesanyja, egykori felesége Papadimitriu Athina, leányaik, Anna és Nóra is szzüleik ...