Széchenyi István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Magyarország
- kastély
- Nagycenk
- Magyar Tudományos Akadémia
- Kossuth Lajos
- legfrissebb
- legrégebbi
Ők voltak az igazi „aranyemberek”, akik nélkül nem állna a Lánchíd
A mára már elfeledett, ám egykor dúsgazdag Sina család nélkül nem biztos, hogy ma állna a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia. Rövid idő alatt rendkívüli módon meggazdagodtak, mintaként szolgáltak Jókai Mór Az aranyember című regényéhez is. A dinasztia mesés vagyonát azonban az utódok később az utolsó fillérig eltapsolták, így rövid idő alatt eltűnt a 19. század legnagyobb családi cégbirodalma.
175 éve volt a reformkor legnagyobb diadala
1844. november 13. méltán a reformkor egyik legnagyobb győzelme, amikor Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd osztrák főherceg (V. Ferdinánd néven magyar király) meghajolt a reformerek és a magyar nemzet több mint félévszázados követelése előtt. Az uralkodó pontosan 175 éve szentesítette az úgynevezett II. törvénycikket, ezzel hivatalossá tette a magyar nyelvet hazánkban.
Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát
Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.
A Lánchíd állapota felháborítja Széchenyi István egyenesági leszármazottját
Alexander von Schönburg író-újságíró, a német Bild főszerkesztőségi tagja, főmunkatársa, gróf Széchenyi István egyenesági leszármazottja terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek. A Széchenyi utód – többek között – arról beszélt, hogy felháborítja és mélységesen elszomorítja a Lánchíd állapota. Saját bevallása alapján neki ez személyes ügy, mert a nagy előd révén érzelmileg is kötődik a hídhoz. Szerinte Orbán Viktort azért kritizálják nyugaton, mert tartanak tőle, mivel „nem úgy énekel, ahogy Brüsszelben fütyülnek".
Pesti mesék – A Római-part nevének és történetének nyomában
Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A sorozatindító Hősök tere, az Oktogon és az Astoria után most következzék a nyár egyik kedvence, a Római-part.
Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot
Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...
- címkék:
- Széchenyi István
- Deák Ferenc
- Batthyány Lajos
- Haynau
- V. Ferdinánd
- Josip Jellasics
- Felix zu Schwarzenberg
- Zichy Antónia
- megtorlás
- reformkor
- 1848-49-es szabadságharc
- rendi országgyűlés
- pákozdi csata
- pozsonyi országgyűlés
- palotaforradalom
- Zsófia főhercegné
- 1848-as forradalom
- felelős kormány
- Széchenyi-Kossuth vita
- Batthyány-kormány
- kamarilla
- Címkefelhő »
Ma már a nevüket sem tudjuk azoknak a bankoknak, amelyek egykor a legfontosabbak voltak Magyarországon
Hogyan lehetséges, hogy ma már a nevét sem igen ismerjük azoknak a bankoknak, amelyek egykor élet-halál urai voltak a magyar pénzügyi világban? Ahhoz, hogy a semmiből nőhessenek naggyá, nemcsak a 150 éve még szokatlan, manapság viszont közismertnek tekinthető startup-szemlélet kellett, hanem jó adag szerencse is. Mi volt a sikerük titka, és mi volt a legnagyobb hibájuk? - ennek jártunk utána az Otpédia történeti visszatekintésének segítségével.
A reformkor legnagyobb beefje: Széchenyi és Kossuth vitája
Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: „a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században.
Széchenyi Istvánra emlékeztek Budapesten
Széchenyi István alkotóerejének legfőbb erőforrása az óriási tehetség és a hazája iránti szeretet mellett az istenhit volt - jelentette ki Székely János szombathelyi megyés püspök azon az emlékülésen, amelyet a Széchenyi Társaság rendezett a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.
Meghalt Széchenyi Beatrix grófnő
Beatrix von Schönburg-Glauchau grófnő 90 évesen, Regensburg városában halt meg - írja a Magyar Nemzet.