A betlehemi jászol máig tartó titkai

A vatikáni Szent Péter bazilika után Róma, az örök város második legnagyobb és egyben legrégebbi keresztény temploma nemcsak a mérete és a kora miatt híres. A Santa Maria Maggiore - az öt patriarchális bazilika egyike -, a hívők körében elsősorban arról a rendkívül becses ereklyéről ismert, amit a keresztény hagyomány a názáreti Jézus bölcsője, a betlehemi jászol egyik darabjának tart, és amit 2019 novemberéig a bazilika falai között őriztek.

A római uralom elleni nagy zsidó lázadásról mesél ez az érme

A Héber Egyetem régészei egy ritka félsékeles érmét tártak fel a nagy lázadás időszakából, amely az első ilyen megmozdulásnak számított Júdea zsidó lakosságának a Római Birodalom elleni felkelései közül.

Különös kegyetlenségről mesél ez az ősi mozaik

A Nápolyi L'Orientale Egyetem régészei egy ősi mozaikot tártak fel a Pausilypon Régészeti Parkban. A terület Posillipóban található, amely a római korban Nápoly elit negyede volt a mai Olaszország területén. Posillipót az ókori görög és római források említik először Pausílypon néven, ami azt jelenti, hogy „egy pillanatnyi nyugalom az aggodalomtól".

Azonosították a történelem legnagyobb vereségét szenvedő római légiót

Egy új tudományos tanulmány azonosította a római légiók úgynevezett „vasipari ujjlenyomatát", amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy felkutassák az eddig elveszettnek hitt 19. légiót, amely teljesen megsemmisült a teutoburgi erdei csatában.

Az Iliászt eleveníti fel ennek a római villának a padlója

A Történelmi Anglia és a Leicesteri Egyetem régészei egy második mozaikot tártak fel a korábbi, 2020-as mozaikfelfedezés helyén, az angliai Rutland-ben. Utóbbi esetben a szakemberek egy olyan maradványra bukkantak, amely az Iliász legendás hősének, Akhilleusznak és a trójai Hektor herceggel vívott harcának történetét ábrázolja. A műalkotások egy nagy villaépület étkezőjének padlóját képezik, amelyet a Krisztus utáni 3. és 4. században, a késő római korszakban laktak.

Nem legenda, tényleg létezett a kitaláltnak vélt római császár

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus - olvasható csütörtökön a BBC brit műsorszolgáltató honlapján.

Az ókori római utak még ma is titokzatos hatást fejtenek ki

A rómaiak minden bizonnyal tudták, hogy mit csinálnak, ha útépítésről volt szó és az új kutatások azt mutatják, hogy az általuk több ezer évvel ezelőtt feltérképezett útvonalak még ma is az úgymond jóléti területekhez kapcsolódnak. Más szóval, ha valaki a több mint 2000 évvel ezelőtt kialakított római úthálózat közelében él, akkor nagyobb valószínűséggel tartózkodik egy viszonylag gazdag területen. Az ezen utak által lehetővé tett kereskedelem, profit és fejlesztés ugyanis a modern időkben is megmutatkozik.

Egy vaskori kézamulett rejti a legrégebbi baszk szöveget

Az Aranzadi Tudományos Társaság régészei először 2021-ben fedezték fel az úgynevezett Irulegi-kezet a spanyolországi Pamplona közelében, a Castillo de Irulegiko Gaztelua tövében található, ősi település ásatásai során. A régészeti lelet Krisztus előtt az 1. századból származik, a római sertoriai háborúk idejére tehető, amikor a római lázadók egy csoportja és a római tisztviselők között konfliktus tört ki. A rajta látható, titokzatos írás azonban ismét tartogatott valami újat a tudósok számára.

Modern elvek mentén működött ez a római vízrendszer

Egy római vízrendszert tártak fel a régészek az olaszországi Nápoly tartományban, a Pompeii közelében található Stabiae településen végzett ásatások során. A területet nagyrészt a Vezúv időszámításunk szerinti 79-es kitörése temette maga alá; a vulkán a túlhevült hamu és gázok halálos felhőjét 33 kilométeres magasságba bocsátotta ki, valamint olvadt kőzetet és forró hamut lövellt. Az ebből eredő, úgynevezett piroklasztikus hullámok és a hamu beborította Pompeiit és Herculaniumot, de Stabiae nagy része is vastag tefra temette maga alá.

Római szandálok szegecsei utalnak egy korabeli megfigyelőtoronyra

Lengyel-marokkói régészek közös csapata egy római katonai megfigyelőtornyot tárt fel a marokkói Volubilis ősi városában. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, Karthágó eleste után, a harmadik pun háború végén, időszámításunk előtt 146-ban létrejött a Mauretániai Királyság, amely a mai Algéria középső részétől nyugatra az Atlanti-óceánig terjedt, lefedve Marokkó északi részét, délről pedig az Atlasz-hegységig tartott.

Elrejtett ókori kincs került elő Törökszentmiklósnál

Mintegy ezerhétszáz éves, római kori aranypénzre bukkantak a napokban Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei és önkéntesei- közölte Kovács Péter, a múzeum régésze kedden az MTI-vel.

Ebbe a római kori villába komoly központi fűtést építettek

A Kenti Régészeti Társaság régészei egy római kori villakomplexumot, valamint egy fürdőházat és egy úgynevezett hipokausztrendszert tártak fel a kenti Trosley közelében. A villát először a Google Earth Images segítségével azonosították, ami felfedte azokat a jelöléseket, amelyek körvonalazták a hely lineáris jellemzőit.

Monumentális római építményt azonosítottak a föld alatt

Földradarral azonosítottak egy monumentális építményt a régészek a horvátországi Dalmáciában található Danilo faluban végzett felmérés során. A GPR radar egy olyan geofizikai módszer, amely radarimpulzusokat használ a felszín alatti képalkotáshoz és amely képes a felszín alatti felmérésre az ott rejtőző régészeti leletek, jellemzők és mintázatok kimutatására, illetve feltérképezésére.

Ősi hűtőszekrény rejtőzött egy római légió erődjében

Különös felfedezést tettek a régészek a római régió egykori Novae erődjében: egy ősi „hűtőszekrényre" bukkantak. Az építmény a Római Birodalom egykori határa mentén, a limesz Moesiae részét képezte, amely a Duna mentén, Pametnicite-nél, Bulgária északi részén helyezkedett el.

Titokzatos, ősi horgonyt találtak az Északi-tenger fenekén

Egy ősi, kovácsoltvasból készült horgonyt fedeztek fel Anglia partjainál, az Északi-tenger fenekén a Scottish Power, egy tengeri szélfarm felmérése során. A horgony egy nagyjából 1600-2000 évvel ezelőtti használati eszköz ritka példája, a római vagy esetleg a vaskor időszakából.

Titokzatos római torony maradványait tárták fel Hadrianus falánál

A PCA Pre-Construct Archaeology régészei egy torony maradványait tárták fel Hadrianus falánál egy Newcastle melletti diákszállás építése során. A hossza körülbelül 12 méter, az alapok szélessége 2,36 méter és 2,46 méter között van.

Olaszországban eltűnt római műkincs bukkant fel Los Angelesben

Az Egyesült Államok egy eltűntnek gondolt ókori mozaik-műemléket juttatott vissza Olaszországnak, a mitológiai témájú műkincset a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei adták át az olasz hatóságok képviselőinek pénteken Rómában.

Így élte túl az etruszk civilizáció identitása a római hódítást

Egy időszámításunk előtt, a 2. században keletkezett temetkezési hely új betekintést enged az etruszkok identitásába, amely túlélte a Római Birodalom hódítását. A régészek ezúttal Olaszország déli Toszkána régiójában kutattak és meglepő leletekre bukkantak.

Meglepő titkok derültek ki a lázadó brit kelta törzsről

A régészek épp egy római kori templomot tártak fel Nagy-Britanniában, amikor meglepő leletekre bukkantak a brit kelta törzs, az iceneusokkal kapcsolatban. A vaskori törzs volt, amely a mai Norfolk, Suffolk és Cambridgeshire egyes részein lakott a síkvidékeken és a mocsarak területén.

Római kori hajó köt ki hétfőn a Műegyetemnél

A Duna menti római örökséggel rendelkező településeket járja végig az a negyedik századi őrhajó, amelyik hétfőn köt ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél (BME) - közölte az egyetem az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

Új pompeji leletekből ismerhetjük meg, hogyan élt a középosztály az ókorban

Négy szobát tártak fel egy pompeji házban

Amforákkal, tányérokkal és más használati tárgyakkal teli szobára bukkantak egy pompeji házban, ahol további három másik szobát is feltártak.

Szakrális szobrok kerültek elő egy ókori itáliai fürdőhelyen

Emberi testrészeket ábrázoló bronz szobrocskákra és több ezer pénzérmére bukkantak az olaszországi Toszkána San Casciano dei Bagni településén.

Luna holdistennő képével díszített 1850 éves érmét találtak Izraelben

Luna holdistennő képével díszített, 1850 éve vert, különlegesen ritka bronzérmét találtak Haifa partjainál Izraelben - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál hétfőn.

A Fekete-tenger csodája: a hihetetlen Batumi

A több mint három évezredes történelmi múltra visszatekintő kaukázusi állam, Grúzia, vagy Georgia egészen különleges kulturális és természeti értékekkel rendelkezik. Az országon belül külön entitásnak számító Adzsaria szubtrópusi éghajlatával és a Kaukázus előhegységének bérceivel övezett tengerpartjával Európa egyik legszebb tájegységének számít. Adzsaria Autonóm Köztársaság fővárosa, a Fekete-tenger partján fekvő Batumi egyszerre testesíti meg a történelmi múltat és az ultramodern jövőt.

Római szentély rejtőzött Hollandiában

Régészek egy római szentélyt fedeztek fel az UNESCO Világörökség részét képező római Limes közelében, a hollandiai Gelderlandben. A lelőhelyet először 2021-ben azonosította a Régészeti Önkéntesek Szövetsége (AWN), amelynek a RAAP, egy holland régészeti és kultúrtörténeti tanácsadó és kutatóügynökség régészei eredményeként további ásatásokat folytattak.

Több ezer éve sértő feliratot rejtettek el a faragott fallosz felett

A kutatók ősi graffitit fedeztek fel az észak-angliai Vindolanda római erődben, amely egy bizonyos Secundinus nevű embert sérteget, akit egyfajta „szarházinak" titulál. Vindolanda, amit magyarra fordítva „fehér mezőnek" vagy „fehér lápnak" nevezhetünk, egykor a Római Birodalom peremén, Hadrianus falának közelében állt, a Stanegate nevű főút őrzésé céljából.

Hadrianus fala újabb izgalmas történeteket árult el a régmúltról

A régészek összesen 134 ősi települést fedeztek fel Hadrianus falától északra, a római megszállás idejéből. A kőfal (Vallum Aulium) védelmi funkciókat látott el, amely 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles, és az egyik tengerparttól a másikig húzódik.

Rendkívüli római aranykincsre bukkantak a Balatonnál

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum archeológusai egy, a maga nemében rendkívül ritka és kitűnő állapotú római aranypénzre bukkantak a Balaton környékén. A szakemberek nem árulták el a lelőhely pontos fekvését, mivel valószínűsíthetően még további értékes leleteket rejt a föld mélye, és ezért tovább folytatják a feltárást.

Ókori pénzügyi válságról tanúskodnak ezek a római érmék

A római államférfi és filozófus, Marcus Tullius Cicero ingadozó értékű érmékről írt Krisztus előtt 44-ben, az erkölcsi vezetésről szóló esszéjében. Évszázadokkal később ez a legrövidebb említés egy régóta tartó történelmi vitát szült; erre pedig most maguk az érmék „válaszoltak".

Száműzetésben halt meg Pilátus, aki halálra ítélte Jézust

A lovagrendű családból származó és magasabb hivatalt sohasem viselt Quintus Pontius Pilatus akkor ért karrierje csúcsára, amikor Tiberius császár, a „legalkotmányosabb princeps" i.u. 26-ban megtette Júdea helytartójának. Ezekben az időkben Róma vazallus királysága, Júdea, „a lázadók és a fanatikus próféták földje" számított a legkevésbé vonzó célpontnak a római impérium provinciái közül a prokurátori hivatalért versengők között. A rómaiakkal szemben ellenséges és zendülésre hajlamos földön embert próbáló feladat volt fenntartani a békét, a Pax Romanát. Akkortájt, amikor Pilatus Júdeába érkezett és elfoglalta a hivatalát, egy új taníító ...

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

Messalina császárné, aki bordélyokban (is) szeretkezett

Az uralkodófeleségekről mindenkinek él egy bizonyos kép a fejében. Szép, leginkább decens öltözet, távolságtartó modor, visszafogottság, szemérmesség. Valeria Messalina, Claudius császár harmadik felesége viszont cseppet sem hasonlított erre a képre – inkább egy nimfomániás örömlányra emlékeztetett.

Meglepően sokáig maradtak aktívak a római smaragdbányák

Az Universitat Autònoma de Barcelona régészei a Varsói Egyetem lengyel Mediterrán Régészeti Központjával együttműködve Sikait római kori lelőhelyét tárták fel Egyiptom keleti sivatagában. A területet az ókorban „Mons Smaragdus" néven ismerték, mivel ez volt az egyetlen hely a Római Birodalomban, ahol smaragdot találtak.

Az elmúlt évtized legfontosabb felfedezésére bukkantak most a Gázai övezetben

Ókori római találmányok, amelyek alakították a modern világot

Az ókori római találmányok és újítások nem omlottak össze a Római Birodalommal egyidőben. És bár évezredek teltek el azóta, a rómaiak mesteri munkája még mindig megfigyelhető a mindennapi életünkben. Csak épp nem biztos, hogy mindig be tudjuk azonosítani őket.

Különleges bepillantás egy római kisváros életébe

A régészek egy római kisváros mindennapi életének mozzanatait tárják fel Fleet Marstonban, az Egyesült Királyság Aylesbury közelében. Az ásatások az úgynevezett HS2 régészeti programnak a részét képezik, ahol a szakemberek egy sor zárt épületet találtak, amelyek otthonokra, valamint kereskedelmi és ipari tevékenységre utalnak.

Különleges aranypénzt találtak Somogyban

Nagyon ritka római kori aranypénzre bukkantak a Rippl-Rónai Múzeum munkatársai ez év elején Somogy megyében - tájékoztatta az intézmény csütörtökön, közleményben az MTI-t.

Ezért vezet minden út Rómába

Amikor 211-ben, Septimius Severus római császár uralkodása alatt elérte csúcspontját a hatalmas Római Birodalom, a területe Európa nagy részére kiterjedt az Atlanti-óceántól az Urál-hegységen és a mai Skócián át a Szaharáig és az Arab-öbölig. Egy ilyen nagy birodalom feletti uralom megőrzésében kulcsfontosságú volt Róma hatalmas és bonyolult úthálózata, amely még ezer évvel a birodalom összeomlása után is páratlan maradt.

Elsüllyedt városok: a Római Birodalom Las Vegasa

Több mint 2000 évvel ezelőtt létezett egy város, melyet manapság a Római Birodalom Las Vegasaként emlegetnek. Baia, az üdülőváros, mely körülbelül 30 kilométerre volt Nápolytól, Olaszország nyugati partján. Azonban több, mint ezer éve víz alatt van.

Rozsdás kardok, bibliai nyílhegyek, vissza nem térő bumerángok

A régészek figyelemreméltó leletekre bukkantak a 2021-es évben: a Földközi-tenger fenekén rejtőző, kövekkel kirakott keresztes kardoktól a Dél-Ausztráliában felfedezett, vissza nem térő bumerángokig. Most összeszedtük az elmúlt esztendő leginkább lenyűgöző kard- és fegyverfelfedezéseit.

Létezik egy település, ahol még ma is Jézus nyelvét beszélik

A názáreti Jézus anyanyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait a keresztfán. Az ősi, Krisztus tanítása előtt legalább 900 évvel korábban keletkezett arámi volt a Megváltó idejében a beszélt nyelv Izraelben. A zsidó nép a babiloni fogság idején sajátíthatta el az arámit, ami ezt követően sokáig a köznép beszélt nyelvének számított, a héber pedig a vallási, az írástudók által használt nyelvként funkcionált. Ezt a nagy múltú ősi nyelvet az eredeti formájában ma már csak egyetlen apró településen beszélik az egész világon.

A Názáreti Jézus születésének és életének titkai

A karácsony, Jézus földi megszületésének emléknapja a keresztény világ húsvét utáni második legnagyobb ünnepe. A karácsonyt minden évben december 25-én - az ortodox egyházban január 6-án - ünneplik meg. A Kr. u. 325-ben Nagy Konstantin császár által összehívott első niceai zsinat határozott arról, hogy december 25-e Jézus Krisztus földre történt első eljövetelének a napja, az öröm és békesség, a család és gyermekség, valamint az otthon és szülőföld egyetemes keresztény ünnepe.

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izraelben a tenger mélyén

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)szerdán a Facebook oldalán.

Megtalálták a világ 2. leletét, amely a római kori keresztre feszítésre utal

Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Egy elveszettnek hitt csatatérről mesél ez a kétezer éves tőr

Egy svájci amatőr régész felfedezett egy díszes tőrt, amelyet nagy valószínűséggel egy római katona forgatott kétezer évvel ezelőtt. A fémdetektor segítségével talált lelet egy régészcsoportot is a helyszínre csábított, akik ezután több száz műtárgyra bukkantak az eddig „elveszettnek" hitt csatatéren, ahol egykor a római légiósok csaptak össze a rét (más írásmóddal raetiai) harcosokkal, miközben Róma megpróbálta megszilárdítani hatalmát a területen.

Meglepő helyen fedezték fel ezt a római vízvezetéket

A régészek egy római íves vízvezeték maradványait fedezték fel az ókori örményországi Artashat-Artaxata hellenisztikus királyi városában végzett ásatási munkák során. A feltárásokat a Münsteri Egyetem és az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiája végezte.

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Tizenöt kilós római kori ezüstkincset találtak Augsburgban

Régészek több mint 15 kilogrammnyi ókori római ezüstpénzt fedeztek fel Augsburgban egy ásatáson.