részecskefizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- nagy hadronütköztető
- CERN
- részecskegyorsító
- Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
- fizika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel
Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
Lévy-repülés a kvarkanyagban
Magyar kutatók a PHENIX nemzetközi együttműködésbe csatlakozva igen érdekes jelenséget mutattak ki: a vízi ragadozók mozgásában, a tőzsdei folyamatokban vagy a földrengések leírásában is megjelenő Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövő „őslevesben”, azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel is, melyek szerint egyes részecskék ebbe az őslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva – szinte Arkhimédész törvényének eleget téve – tömegük jelentős részét elvesztik.
Megvan a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tömege
Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.
Rekordot döntött a CERN
Megdöntötte januári rekordját a CERN: egy új módszerrel 350 fokozattal pontosabban sikerült megmérnie az antiproton mágneses momentumát, mint az eddigi legpontosabb mérésen.
- címkék:
- részecskefizika
- antianyag
- rekord
- mérés
- anyag
- CERN
- Címkefelhő »
Bizonyították a lehetetlent: a fény ütközik saját magával
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton - fényrészecske - nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika egyik legrégebbi előrejelzését.
Először figyeltek meg atommagnak ütköző szellemrészecskét
Először sikerült megfigyelni, amint egy neutrínó interakcióba lép egy atommaggal: sikerült bizonyítani egy 43 éve megjósolt, de eddig sohasem tapasztalt, "megfoghatatlan" folyamatot.
Angyal-részecskét találtak a fizikusok
Egy kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy 80 éve megjósolt, bizarr részecske létezésére, amely egyszerre viselkedik részecskeként és antirészecskeként. A Stanford Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatóinak munkáját a Science magazinban publikálták.
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.
Először mérték meg az antianyag optikai spektrumát
Először sikerült megmérni az antianyagnak - egy antihidrogén-atomnak - az optikai spektrumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóközpontjában.
- címkék:
- részecskefizika
- antianyag
- optika
- anyag
- Címkefelhő »
Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg
A steril neutrínó nevű feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken működő jeges részecskeelemzővel kétévnyi mennyiségnek megfelelő adatot elemeztek.
Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”.
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával, a nagy földalatti xenondetektorral közölték amerikai kutatók.
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Forradalmi felfedezés hozhatja el a kvantumszámítógépek korát
A kvantummechanika világa a hétköznapi ember számára nagyon távoli és különös valószínűségi szabályokkal irányított világ. A részecskefizikai ismereteink a kvantummechanika forradalma óta hihetetlen mértékben kitágultak, jelentősen hozzájárulva technológiai fejlődésünkhöz. A felfedezések sorában ismét egy kiemelkedő állomáshoz érkeztünk, ami elhozhatja a jövő kvantumszámítógépeit.
Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.
Majdnem egymillió dollárért adták el a Nobel-díjat
Leon Lederman nyugdíjazott amerikai kísérleti részecskefizikus 1988-ban kapott Nobel-díja 765 ezer dollárért (216 millió forint) kelt el egy Los Angeles-i árverésen.
Ennyit nyomhat az isteni részecske
Az eddigi legpontosabban sikerült meghatároznia az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője két kísérletének a Higgs-bozon tömegét - jelentették be kedden egy olaszországi konferencián.
- címkék:
- részecskefizika
- Higgs-bozon
- Címkefelhő »
Az isteni részecskénél is izgalmasabbat keresnek a Nagy Hadronütköztetőben
A svájci Nagy Hadronütköztető márciusban dupla teljesítménnyel indul újra. A hadronütköztetőben dolgozó kutatók azt remélik, hogy a berendezéssel bizonyítani tudják egy további, a bozonnál is érdekesebbelemi részecske létezését.
Kíváncsi, milyen sugárzásban él? Építsen ködkamrát házilag!
Meglepő, de egy házilag is viszonylag egyszerűen elkészíthető eszközzel kimutatható, milyen ionizáló sugárzás vesz körül minket. Építsen velünk ködkamrát, és már holnap sugározhat a boldogságtól! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a következőkben leírt kísérletben tűzveszélyes, mérgező és fagyási sérülések okozására alkalmas anyagok szerepelnek. Tulajdonságaikról és a szükséges óvintézkedésekről itt olvashatnak: izopropil-alkohol, szárazjég. Gyerekek szülői vagy tanári felügyelet nélkül ne próbálják ki a leírtakat!
- címkék:
- részecskefizika
- Címkefelhő »
Zseton, hírnév és részecskefizika
A CERN Webfesten készült díjnyertes böngészős játék segítségével bárkiből nemzetközileg elismert tudós lehet.
- címkék:
- részecskefizika
- játék
- Címkefelhő »
Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala?
Azután, hogy az egyik leggyorsabb Nobel-díjat hozta a Higgs-bozon három atyjának, már a második menetre melegít a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Pontosabban hűt. Hatvan éves a CERN.
Mínusz kétszázötven fokon dolgozik a szupermágnes
Az évtized végére új mágnesekre cserélik a Nagy Hadronütköztető mostani célzóeszközeit, a fókuszáló mágneseket. A szupravezető anyagból készült tekercs már most is olyan vékony, mint egy vontatókötél. Speciális köpeny kell, hogy a mágneses tér ne feszítse szét a csövet.
A teliholdnál is fényesebb lesz a szuperüstökös
Az év leglátványosabb tudományos eseménye az ISON nevű üstökös érkezése lesz, amely teliholdként ragyog majd november végén az égbolton. Miközben a Marson az életre utaló nyomok felfedezésében reménykedünk, a Földön megkezdődik az óceánok globális vizsgálata. Átalakul a pszichiátria nagy kézikönyve, amely a mentális betegségek kezelésére lehet nagy hatással.
- címkék:
- részecskefizika
- Mars
- tudomány
- üstökös
- 2013
- Címkefelhő »
Az egyik legritkább fizikai folyamatot sikerült megfigyelni
A Nagy Hadronütköztető egyik detektorában sikerült megfigyelni az egyik legritkább részecskebomlást.
- címkék:
- LHC
- részecskefizika
- B-mezon
- Címkefelhő »
Mire jó a Higgs-bozon?
Ha megtalálták a Higgs-részecskét, megnyugodhatnak a kutatók, hiszen a legelterjedtebb részecskefizikai modell működik. De ha mégsem akadnak a nyomára, mélyebb átalakítás szükséges, és új modellt kell gyártani - így foglalható össze a mai részecskefizikai bejelentés háttere.
Megerősítették a fénynél gyorsabb neutrínókat a felfedezők
Sokkal pontosabban megismételt mérések után is tartják állításukat az OPERA nevű részecskefizikai kísérlet kutatói: eszerint az általuk vizsgált, neutrínó nevű részecskék a fénysebességnél gyorsabban haladtak.
Komoly csapás a fénynél gyorsabb neutrínókra
Már több kritika is megjelent a fénysebességet állítólag átlépő neutrínók ellen, amelyek alapjaiban ráznák meg a modern fizikát.
Sarokba szorult az isteni részecske
Tovább szűkítették a világról alkotott modellben alapvető, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges előfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfőn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Már csak néhány hónap, és kiderül, valóban létezik-e a fontossága miatt "isteni részecskének" is nevezett összetevő.
A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését
Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.
Csúcsműszerrel erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába
Hosszú évek óta hiába keresik a csillagászok a Világegyetem egy jelentős részét kitevő úgynevezett sötét anyagot, egyelőre csak annak gravitációs hatását lehet kimutatni. Az Endeavour űrrepülőgép egy nagy részecskedetektort is magával visz az űrbe, amellyel sötét anyagra és antianyagra vadásznak.
Megsérült világszimmetriák
Az Univerzum általunk belátható részében sehol sincs nagyobb koncentrációban antianyag, a zöme valamiért eltűnt a Nagy Bumm után. Mi lehet az antianyag azon tulajdonsága, amely megmagyarázza ezt az aszimmetriát?
Tényleg antianyag készült a CERN-ben: először tároltak teljes atomokat
Aki látta, biztosan emlékszik az Angyalok és démonok című film első perceire, amikor antianyagot állítanak elő a CERN-ben. Valami hasonló történt most a valóságban is, először az antianyag-kutatások történetében.
"Tényleg egy új világ kapujában állhatunk" - a nagy részecskeütköztetés első tanulságai
A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti nagy hadronütköztető igen gyorsan és biztosan azonosította az anyag korábbi kísérletekből már megismert összetevőit. Az elemi részecskék újrafelfedezése bizonyítja, hogy a technika rendben működik. Kezdődhet a behatolás a természet, a fizika még ismeretlen területeire. Párizsban több mint ezer kutató gyűlt össze az első három hónap eredményeinek értékelésére.
Ismét Holdra szállt az emberiség
2010. március 30-án 13 órakor létrehozták a világ legnagyobb energiájú ütközéseit a világ legnagyobb részecskegyorsítójában. A CERN nagy hadronütköztetője rosszul kezdett reggel, de aztán fantasztikus teljesítményt nyújtva megnyitotta az utat egy új fizika előtt. Hónapokon belül többet tudhatunk majd a Világmindenségről és mindenről.
Jönnek az első brutális ütközések a CERN-ben
A CERN keddi bejelentése szerint az első igazán nagy részecskeütközések létrehozását március 30-án fogják először megkísérelni a nagy hadronütköztetőben.
Létrehozzák az Univerzum ősanyagát
A legmagasabb olvadáspontú fém a volfrám, amely 3380 Celsius-fok körül válik folyékonnyá. Ennél több mint egymilliárdszor volt forróbb az a különleges anyag, amely a születése utáni töredékmásodpercben töltötte ki a Világegyetemet, és amelyben még a protonok is olvadt állapotban voltak. Amerikai fizikusoknak sikerült elérni ezt a kezdeti fázist egy részecskegyorsítóban, és furcsa buborékokat fedeztek fel az ősanyagban.
A rossz hegesztéseket hibáztatja egy fizikus az LHC-ben
A tervezési hibák és a nem megfelelő kivitelezés is szerepet játszottak abban, hogy 2008 szeptemberében súlyosan meghibásodott a nagy hadronütköztető a CERN-ben. A gyorsítót a napokban indítják el ismét, de egyelőre csak félgőzzel, hogy biztosan kibírja a terhelést.
Világelső magyar eredmény a CERN-ből
A tavaly látványos sikerrel újraindított nagy hadronütköztető a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Ennek működésére épül a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, a CMS-kísérlet. Már csak ezért is büszkék lehetünk arra, hogy az első, a CMS-hez és a "világrekord energiához" kapcsolódó tudományos cikk döntően magyar kutatók eredményei alapján jelenik meg a szaksajtóban.
- címkék:
- LHC
- részecskefizika
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Címkefelhő »
Leállították a nagy hadronütköztetőt
Szépen híznak a részecskenyalábok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN nagy hadronütköztetőjében. Az elmúlt napokban újabb rekordokat döntött meg a berendezés, amely most - részben a magasabb téli áramszámla miatt - pihen egy kicsit. A leállás ideje alatt a mérnökök tovább javítanak a rendszer üzembiztonságán, a fizikusok pedig legalább ezt az ünnepet családi körben tölthetik.
Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetőt
Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. Szerdán este lezárják a hatalmas föld alatti csarnokokat, és minden mozgás megszűnik a 27 kilométeres alagútban. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja majd a bezúduló protoncsomagokat és azt, hogy ezek megtegyék az első teljes köröket a rendszerben - 2008 szeptembere óta először. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók.
Laboratórium épül a Föld bugyrában
Egy elhagyott aranybányában, a dél-dakotai Homestake Gold Mine-ban épülhet meg a világ valaha használt legmélyebben fekvő laboratóriuma. A bánya magasabban fekvő részén már folytak Nobel-díjat érdemlő kísérletek, s ha kiépül, a sötét anyag megismeréséhez vihet közelebb a több mint százéves ipari terület.
Fogy az isteni részecske helye a gyorsítóháborúban
A "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozont már évtizedek óta keresik a fizikusok. Az egyik alapvető kérdés az, hogy mekkora a Higgs-részecske tömege. A napokban a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói azt valószínűsítették, hogy az eddig gondoltnál kisebb, ezért valószínű, hogy csak a CERN nagy hadronütköztetőjével fogják megtalálni, de ott sem gyorsan.
Nem titokban készül az antianyag
A Da Vinci-kód szerzőjének egy korábbi könyvéből, az Angyalok és démonokból film készül, amelynek egyes epizódjait a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben forgatták. A film egyik központi eleme az antianyag, amelyből bombát akarnak készíteni. Lehetséges-e ilyesmi? Hogyan készül az antianyag a valóságban? A kutatóintézet kihasználta a téma aktuális népszerűségét a valóságos eredmények bemutatására.
Biztonságosabb lesz, de csak ősszel indul az LHC
Tovább késik a CERN új, hatalmas részecskegyorsítójának, a nagy hadronütköztetőnek (LHC) az indítása. A legújabb, a vezetés által is elfogadott műszaki szakértői vélemények szerint csak október végén kezdődhetnek meg a fizikai kísérletek.
Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben
Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.
Megkezdték a nagy hadronütköztető javítását
Mint arról korábban beszámoltunk, a CERN hatalmas új részecskegyorsítójában, a nagy hadronütköztetőben (LHC) a próbaüzemeltetés során olyan műszaki hiba jelentkezett szeptember 19-én, amely hosszú időre leállásra kényszerítette a kutatókat. A CERN legutóbb kiadott jelentése alapján bemutatjuk, hol tartanak a javítások.
Négy kvarkból álló részecskéket fedeztek fel
Japán kutatók több új, egzotikus elemi részecske felfedezését jelentették be. Az ismert elemi részek közül a hadronok három, a mezonok két kvarkból állnak, az új részecskék közül kettő viszont négy kvarkból áll. Az eredmények a Belle-együttműködés keretében a KEKB laboratóriumban, az úgynevezett B-mezon gyárban születtek.
4,5 milliárd forintba kerül a nagy handronütköztető javítása
Huszonegy millió dollárba, azaz 4,46 milliárd forintba kerül, és kora nyárig is eltarthat a világ legnagyobb részecskegyorsítójának, a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) a megjavítása - jelentették be hétfőn Genfben.
Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása
Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.
Az alagútból jelentjük: szerelik a nagy hadronütköztetőt
Több száz meghívott ünnepelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a keddi hivatalos megnyitón az európai részecskefizikai kutatóintézetben, a CERN-ben. Odalent a mélyben azonban nem volt se hangverseny, se beszédek, se molekuláris büfé. Csendben zajlik a megfeszített munka, hogy minél előbb kicserélhessék az egy hónapja történt balesetben megsérült részeket, és újraindíthassák a rendszert. Az előre nem tervezett leállás miatt sikerült bejutnunk a nagy hadronütköztető alagútjába - képes beszámolónk után részletes leírást olvashat a meghibásodásról és következményeiről.
Jön majd a szupernagy hadronütköztető is
A nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) építése még javában zajlott, amikor 2006 júliusában a CERN-tanács már a későbbi átépítéséről döntött. A 2012-2017 között tervezett fokozatos átalakítás eredményeként jön majd létre a "szuper" LHC (SLHC). Alapjában véve egyetlen, de nagyon lényeges jellemző változik majd meg: az SLHC-ban tízszer több proton-proton ütközés megy majd végbe időegység alatt, mint az LHC-ban. Ezzel alaposabban meg lehet majd vizsgálni a korábban az LHC-ban észlelt jelenségeket, és lehetőség nyílik arra, hogy ritkábban végbemenő, még az LHC-ban sem tanulmányozható dolgokat is szemügyre vegyenek.
Fizikai Nobel-díj spontán szimmetriasértésért
Ahogyan az a nagy hadronütköztető indításával kezdődő korszak elején talán várható volt, alapvető részecskefizikai eredményekért ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat, az amerikai Yoichiro Nambu, illetve a japán Makoto Kobayashi és Toshihide Maskawa kutatóknak megosztva - jelentette be kedden Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. Nambu fedezte fel a részecskefizikában az úgynevezett spontán szimmetriasértés mechanizmusát. Kobayashi és Maskawa a szimmetriasértés eredetét derítette fel, és ezzel megjósolták, hogy legalább 3 kvarkcsalád létezik a természetben.
Ma indul a világ legnagyobb kapacitású számítógéphálózata
Október 3-án mutatják be a CERN-ben a nagyközönségnek a nagy hadronütköztető irtózatos adattömegének feldolgozására szolgáló grandiózus számítógépes infrastruktúrát, az eddigi legnagyobb gridet. A grid lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy számítógépes erőforrásokat érjen el az interneten keresztül legalább olyan könnyen és egyszerűen, ahogy az elektromos hálózatot elérjük egy fali konnektorból. Az elmúlt bő évtizedben számos kisebb-nagyobb gridet építettek már ki a világon. A CERN fejlesztése annyiban lép túl ezeken, hogy globálisan valósul meg a számítógépek összekapcsolása.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 9. rész: Fantasztikus elméletek
A nagy hadronütköztető (LHC) minden eddiginél nagyobb energiájú protonnyalábjainak ütközéseiben nagyon sokféle részecske születik majd. Sorozatunk korábbi írásaiban a reálisan várható folyamatoktól haladtunk az egyre fantasztikusabb elképzelések felé. Ezúttal valóban fantasztikus dolgokat mutatunk be: az időutazást egy féreglyukban, a világegyenletet és az anyag új fajtáját, a nem-részecskét. Közös jellemzőjük, hogy a merész fantázia szülöttei, de eddig semmiféle tény nem igazolta őket. Az LHC-nál megnyílt új energiatartományban ez is változhat.
Csak 2009 tavaszán indul újra az LHC
Szeptember 19-én, pénteken déli fél tizenkettő előtt három perccel héliumszivárgást jeleztek a műszerek a genfi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN hatalmas új részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető (LHC) alagútjában. A vizsgálatok azóta feltárták a szivárgáshoz vezető folyamatokat, megkezdték a hibaelhárítás, a helyreállítás tervezését. A CERN legutóbb kiadott közleménye szerint csak 2009-ben indulhat újra a gyorsító.
A fizika Szent Grálját keresi a detektorok királya
Huszonegy méter hosszú, tizenöt méter átmérőjű, 12 500 tonnás hordó, számtalan érzékelővel, kábellel és egy gigantikus mágnessel, amelynek méretét egy francia városka utcáinak szélessége szabta meg: ez a nagy hadron ütköztető talán legizgalmasabb észlelőberendezése, a CMS, a kompakt müon szolenoid detektor. Megalkotása a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, amelyben mintegy háromezer fizikus és mérnök vett részt. A detektortól várt legfontosabb eredmény látszólag egyszerű: meg kell találni egy régóta keresett részecskét. Tejinder Virdee, a CMS-program vezetője műhelytitkokról is mesélt.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 8. rész: Biztonság égen és földön
Sokan tartanak attól, hogy a nagy hadron ütköztető, az LHC minden eddiginél nagyobb energiájú laboratóriumi kísérleteiben olyan fizikai folyamatok indulhatnak be, olyan részecskék jelenhetnek meg, amelyek veszélyesek környezetükre, ránk. Egy másfajta, sokkal valósabb problémát jelenthetnek az LHC informatikai rendszerei elleni támadások - legutóbb az egyik legfontosabb detektor kapcsán próbálkozott egy görög hackercsoport, de csak az előszobáig jutott.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek
Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...
Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót
"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.
Időutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezső részecskefizikus
Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születő fekete lyukak - mondta Horváth Dezső, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetője, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetőről (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvető részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában
Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tűnt az antianyag?
A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetőnél tervezett fizikai kísérletektől a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 2. rész: Antianyag, ősanyag és más korábbi nagy felfedezések
A CERN, a nukleáris kutatások európai tanácsának alapkövét 1955-ben rakták le a svájci-francia határnál. Az alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit pedig közzéteszik. Az intézmény azóta a világ egyik vezető kutatóhelyévé vált. Hatalmas detektorrendszerek készültek, az irdatlan adatmennyiség kezelésére és feldolgozására kiépült számítóközpont mindig is a világ egyik legnagyobbika volt. Itteni szakemberek találták ki az internetet. Itt végezték azt a híres kísérletet, amelyben felfedezték az úgynevezett elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit. Itt sikeerült ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?
A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?
Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától
Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...
A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.
Újabb lépés az antianyag vizsgálatában
Több mint 30 éve vártak a fizikusok, hogy megfigyelhessék a semleges D-mezon antianyag párjának kialakulását, amikor Kaliforniában, a Stanford Lineáris Gyorsító Központban (SLAC) végre sikerült kísérletileg észlelni a jelenséget. A ritka átalakulás ismerete újabb lehetőséget teremt a részecskefizika átfogó elmélete, az úgynevezett standard modell ellenőrzésére.
A világító menhir
Ősi kelta hitvilág és modern részecskefizika egyesül Mariko Mori japán művésznő "élő" üvegszobrában. A 3,2 méter magas szobor alakja a kelta állóköveket idézi, az alkotás neve, "Tom Na H-iu" pedig arra a helyre utal, ahol a kelta hitvilág szerint a halottak lelkei laknak újjászületésük, következő életük előtt.
- címkék:
- Jéki László
- részecskefizika
- Címkefelhő »
A világ legnagyobb mágnese
Csaknem 2000 tonnás az az óriási mágnes, amely a genfi CERN-ben, a világ legnagyobb kutatóközpontjában szereltek fel.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Csermely Péter: Sok gyenge kapcsolat a siker titka
Csermely Péter tizenöt év után vált "hűtlenné" a stresszfehérjékhez, amikor megismerkedett a hálózatkutatással. A gyenge kapcsolatok fontossága, az általa indított Kutató Diákok Mozgalma, a biokémia nagy kérdései szerepeltek sok más mellett a Társalgó vendégeivel folytatott beszélgetésben.
Közelebb az isteni részecskéhez
A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.
Szenzációs felfedezés: új pentakvark részecske
Zágrábi forrásból indult útjára a hír, miszerint horvát fizikusok új egzotikus részecskét fedeztek fel a genfi CERN-ben, a nemzetközi részecskefizikai kutatóközpontban. Az eredmény egy nagy, tagjai között sok magyart is számláló nemzetközi kutatócsoport sokéves kutatómunkájának köszönhető. A tudományos közlemény a szakma legrangosabb amerikai folyóirata, a Physical Review Letters december 8-i számában jelent meg.
Szokatlan részecskét fedeztek fel
Az újonnan felfedezett részecske a mezonok családjába tartozik. Két összetevőből, egy nehéz bájos kvarkból és egy könnyebb ritka antikvarkból áll. Ám az is elképzelhető, hogy egy eddig sohasem tapasztalt összetételű, két kvarkpárból álló képződményre bukkantak.
Magyar műszerek is odavesztek az űrbalesetben
A szerdai orosz rakétabalesetben megsemmisült két KFKI-kísérlet is. A kísérleti műszerek a kozmikus sugárzás összetevőit, illetve hatását vizsgálták volna.
- címkék:
- Belgium
- részecskefizika
- A kísérlet
- Címkefelhő »
Hawking fogadást nyert a Higgs-bozonok rovására
Steve Connor, az Independent tudományos szerkesztője megkísérelte az első lehetetlent, az itt leírt további lehetetlenségek között: egy napilapban szellemes eszmefuttatással leírta, hogyan veszett össze a mai tudomány egyik "nehézsúlyúnak" titulált tudósa: Newton tanszékének örököse, korunk legsikeresebb ismeretterjesztője, Stephen Hawking, Peter Higgs professzorral, akiről az egyik legizgalmasabb, megfoghatatlan részecskét, egy bozont neveztek el.
Marsi víz: részletes adatok!
Legalább 2-3 méteres, nagy mennyiségű vízjeget tartalmazó réteget fedezett fel a Mars Odyssey a Mars déli pólusánál, amely remek környezetet nyújthat a magyar kutatók által feltételezett baktériumoknak.
Megoldódott a nap-neutrínók rejtélye
Újabb megerősítést nyert a 2001-es év egyik legnagyobb részecskefizikai eredménye, a Napból érkező neutrínók mérhető hiányának magyarázata.
- címkék:
- Föld
- részecskefizika
- Nap
- rejtély
- megerősítés
- Címkefelhő »
A szuperszimmetria nyomában
A világegyetem mélységes ürességének térségeiből mostanában a Föld légkörébe betörő - berobbanó - kozmikus sugárzás esetleg a szuperszimmetria bizonyítékául szolgálhat. A szuperszimmetria ugyanis a régi Standard Modell feltehető utódjául szolgálhat majd.