Rákosi-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hidegháború
- Kádár János
- kommunista diktatúra
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- legfrissebb
- legrégebbi
A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca
Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...
Így tette tönkre a gazdákat a kommunista diktatúra
Az Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította a Rákosi-diktatúra kuláküldözéseinek idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, "a parasztság ünnepe" volt.
Kitelepítések, koncepciós perek, kényszermunkatábor: így lett teljes a kommunista terror
A második világháború végén Magyarország a Vörös Hadsereg hadműveleti területeként szovjet megszállás alá került, ez a realitás pedig alapjaiban meghatározta az ország jövőjét is. A szovjet támogatással végrehajtott magyarországi belpolitikai „fordulat" után, 1949 végére teljes egészében kiépültek a sztálinista diktatúra közjogi és közhatalmi keretei, az elnyomás társadalmi szintűvé vált, minden a pártállam ellenőrzése alá került. A Rákosi-rendszer az „osztályharc kiéleződésének" sztálini tanát alkalmazva, az elnyomást újabb és újabb belső ellenségnek megtett csoportok üldözésével tette folyamatossá. A jogfosztások rendszerében az 11951-es ...
- címkék:
- Péter Gábor
- Földváryné Kiss Réka
- holokauszt
- kutatás
- kitelepítés
- munkatábor
- deportálás
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- kuláküldözés
- Osztályellenség
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- internálás
- sztálini Szovjetunió
- történettudomány
- levéltári források
- Címkefelhő »
Százhúsz éve született Bay Zoltán, aki megérintette a Holdat
A magyar származású Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Hevesy György, Gábor Dénes, Oláh György és mások mellett Bay Zoltán neve talán kevéssé cseng ismerősen, pedig a 120 éve született magyar fizikus a 20. századi természet- és mérnöki tudományok legnagyobbjai közé tartozik. Nem véletlen, hogy világszerte őt tartják a modern asztrofizika egyik új tudományága, a rádiócsillagászat atyjának, hiszen az 1946. február 2-án végrehajtott világhíres magyar Hold-radar kísérletével ő teremtette meg ennek az alapjait, de Bay Zoltán nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, valamint a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása is.
A Széchenyi-családot a kommunisták sem tudták elüldözni Magyarországról
Az évezredes magyar történelem eseményeinek alakításában, a nemzet fennmaradásában és a magyar kultúra fejlődésében mindig is kiemelkedő szerepe volt a régi magyar történelmi családoknak. Az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a „múltat végképp eltörölni" bolsevik felfogás jegyében szabályos boszorkányüldözésbe kezdett a megsemmisítendőnek kikiáltott „osztályellenség", benne a régi arisztokrácia, illetve a történelmi családok tagjai ellen, akiket mindenüktől megfosztva vagy száműzetésbe kényszerített, vagy pedig földönfutóvá tett. A szervezett üldözés és a kommunista rendszer lejárató hecckampánya ellenére mégis sokan itthon maraadtak, ...
- címkék:
- Gróf Széchenyi István
- I. Ferenc német-római császár
- Széchenyi Tímea
- Magyar Nemzeti Múzeum
- kitelepítés
- stádium
- tehetséggondozás
- reformkor
- Rákosi-korszak
- arisztokrácia
- Habsburg-ház
- Széchenyi-család
- történelmi magyar családok
- nemesség
- Gróf Széchenyi Alapítvány
- Gróf Széchenyi István Történelmi Vándorszínház
- Címkefelhő »
A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei
A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...
- címkék:
- Benkő Zoltán
- Richter Gedeon
- Földváryné Kiss Réka
- Domonkos Miksa
- Havrila Béláné
- diktatúrák
- kommunizmus
- magyar történelem
- második világháború
- elnyomás
- Rákosi-korszak
- pártállam
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- 20. század
- nyilas hatalomátvétel
- történettudomány
- totális állam
- embermentés
- magyar hősök
- antifasiszta ellenállás
- kádári megtorlás
- Nemzeti Emlékezet Intézete
- Címkefelhő »
Rákosi-korszakot idézően fenyegeti a háziorvosokat Józsefváros baloldali polgármestere
Szerződésük felmondásával fenyegette meg a háziorvosokat a volt klubrádiós Pikó András, Józsefváros jelenlegi baloldali polgármestere. Tette mindezt egy olyan kioktató és fenyegető levélben, amely a Rákosi-korszak legsötétebb időszakaira emlékeztet. Az orvosok bocsánatkérést várnak.
Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására
Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...
- címkék:
- Kádár János
- Mindszenty József
- Aczél György
- Soós Viktor Attila
- megfigyelés
- államosítás
- rendszerváltás
- állambiztonság
- elnyomás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- konszolidáció
- Rákosi-korszak
- kádár-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koncepciós perek
- szerzetesrendek
- Belügyminisztérium
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Egy zuglói házra zuhant a Malév-gép
1961. augusztus 6-án délután erős motorzúgás hangjára kapták fel fejüket az akkori Lumumba utcán (ma Róna utca) sétálgató járókelők. A Malév egyik alacsonyan repülő kétmotoros utasszállítója bukkant fel hirtelen az utca felett. Az ezüstösen csillogó gép furcsa, hullámvasútszerű manőverekbe kezdett, majd a hátára fordult, és élesen spirálozva a lakóházak felé kezdett zuhanni. Ezután már csak egy hatalmas csattanás hangja hallatszott, és ott, ahol a gép eltűnt, terebélyes fekete füstfelhő tört az ég felé. A roncsok között harminc holttestet találtak; a gép személyzete, tizenhét felnőtt valamint hat gyermek utas, továbbá a Lumumba utcaa ...
Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását
Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...