Megtalálták a legapróbb emberszabású maradványait

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai paleontológusok.

Esőerdő terült el a mai Tibet területén 40 millió éve

Negyvenmillió évvel ezelőtt esőerdő terült el a mai Tibet középső részén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a délnyugat-kínai Tibeti Autonóm Területen talált megkövesedett gyanta alapján.

Több mint félmilliárd éve tűnhetett fel a világ első állata

A világ legősibb, 558 millió évvel ezelőtt élt állatát azonosították tudósok a Science folyóiratban publikált tanulmányban.

Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája

A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény a geológiai időskálán villámgyorsan, alig 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.

Újabb fagyba dermedt jégkori tetemekre bukkantak

Jégkori rénszarvas és farkaskölyök mumifikálódott maradványaira bukkantak aranybányászok Kanada nyugati részén, Yukon-földön - adta hírül kedden a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Új dinoszaurusz fajt azonosítottak ausztrál kutatók

Egy új dinoszaurusz fajt azonosítottak ausztrál kutatók egy évtizeddel azután, hogy az állat maradványainak fosszíliáját megtalálták Utah amerikai szövetségi államban.

Fantasztikus leletet találtak egy borostyánkőbe zárva

Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett - számolt be róla a BBC hírportálja.

A T-rex képtelen lett volna nyelvöltögetéssel csúfolódni

Bár a Tyrannosaurus rex korának legsikeresebb és legfélelmetesebb ragadozóját jelentette, mégsem lehetett teljesen tökéletes. A nyalókákkal vagy bélyegekkel egészen biztosan nem boldogult volna, hiszen egy új kutatás szerint olyan nyelvvel rendelkezett, amely szájüregének alsó feléhez tapadt.

Hordákban és lándzsákkal vadásztak a Neander-völgyi emberek

Bonyolult, közös vadászati stratégiákat alkalmazhattak egy új kutatás szerint a Neander-völgyi emberek, ami felülírhatja az ezekről a korai emberekről kialakult eddigi elméleteket.

Százmillió éves őslények őrzik a beatkorszak legendáinak nevét

Százmillió éves borostyánkövekbe zárt, újonnan felfedezett álkérészcsaládot nevezett el a Rolling Stones együttesről egy német rovarkutató, a család tagjai egyenként a brit rockbanda egykori és mostani tagjainak nevét kapták.

Izgalmas őslényfeltárás Görögországban

Az őslénykutatók a görögországi Attika régió Pikermi településénél levő ásatáson dolgoznak.

Rejtélyes állatlábnyomokat fedezték fel Kínában

Az eddig ismert legősibb állatlábnyom-kövületet fedezték fel amerikai és kínai paleontológusok Kína déli részén.

Járkált és úszott is az őskrokodil

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Őslényi Tanszékének egyetemi docense az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Szenzációs őskrokodillelet került elő a Gerecsében

Egy 180 millió éves, 5 méteres jura időszaki tengeri ragadozó krokodil maradványai kerültek elő a Gerecséből. A gerecsei őskrokodil különbözik minden eddig ismert formától, így a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után.

Hihetetlen vandalizmus: pótolhatatlan fosszíliákat dobtak a tóba

Egy közeli tóba dobálták a dinoszauruszok mészkőben fennmaradt 200 millió éves lábnyomait egy utahi természetvédelmi terület látogatói. A park igazgatója szerint az elmúlt fél év alatt vagy tíz nagyobb ősi raptorlábnyom tűnt el a parkból.

Nyolcmillió éves elefánt maradványaira bukkantak Macedóniában

Egy kihalt elefánt fosszílis maradványaira bukkantak paleontológusok a kelet-macedóniai Negotino térségében, a szakemberek szerint a lelet mintegy nyolcmillió éves lehet - közölte a helyi média kedden.

Százmillió éves madárkövületet találtak egy borostyánkőben

Egy százmillió évvel ezelőtt élt madár megkövesedett maradványait fedeztek fel a kutatók, akik szerint ez a legteljesebb ősmadár-fosszília, amit valaha burmai borostyánkőben találtak.

Iskolabusz nagyságú dinoszaurusz maradványaira bukkantak a sivatagban

Egy mintegy 80 millió éve élt, iskolabusz nagyságú dinoszaurusz fosszíliáira bukkantak paleontológusok a Szahara egyiptomi térségében, a felfedezés az Afrikában élt dinoszauruszok történelmének egy rejtélyes időszakáról ad új ismereteket a szakembereknek.

Szivárványos tollazatú dinoszauruszt fedeztek fel Kínában

Egy 160 millió évvel ezelőtt élt, szivárványos tollazatú, madárszerű dinoszaurusz megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók az észak-kínai Hopej tartománybeli Csinglungban.

Fosszilis óriásdenevér a kivik földjéről

Egy több millió évvel ezelőtt élt óriásdenevér megkövesedett maradványait fedezték fel Új-Zélandon ausztrál, új-zélandi, brit és amerikai kutatók.

Jégkorszaki mamutlelet az Egyesült Államokban

A leletet a kaliforniai nagyváros metróhálózatának bővítésével járó földmunkák során találták.

Jégkorszaki mamutlelet Los Angelesben

Megtalálták az utóbbi idők legbizarrabb dinóleletét

Kacsacsőre, hattyúnyaka, tűhegyes fogai, gyilkos karmai, uszonyszerű karjai és hosszú lábai voltak annak az újonnan azonosított, mindössze pulykaméretű dinoszaurusznak, amely 75 millió évvel ezelőtt élt a mai Mongólia területén.

Sisakot viselt a lázálomszerű kambriumi miniszörny

A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium időszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.

Ősi tengeritehén fosszíliáját találták meg Dél-Kaliforniában

Egy 25 millió éve élt tengeritehén megkövesedett maradványait tárták fel a dél-kaliforniai Csatorna-szigeteken.

Farkas méretű vidra tartotta rettegésbe a környezetét

Testmérete és döbbenetesen erős harapása félelmetes csúcsragadozóvá tette a vidrák egyik ősi, hatmillió éve Kína délnyugati részén élt faját.

Kocsmatulajdonosról nevezték el a legősibb emlősfajt

A legtöbb ma élő emlős legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban - írta a BBC hírportálja. A jura időszak legvégéről származó kövületek korát 145 millió évesre becsülik.

Éjszakai életet éltek az ősemlősök a dinoszauruszok árnyékában

Csak a dinoszauruszok mintegy 65 millió évvel ezelőtti kihalása után jelentek meg az első nappal aktív emlősök egy nemzetközi kutatócsoport hétfőn megjelent tanulmánya szerint.

Harapós szörnyek és nem békés óriások voltak az ősbálnák

Az ősi bálnáknak az oroszlánokéhoz hasonló, éles fogaik voltak, írták ausztrál kutatók. Úgy vélik, hogy felfedezésükkel megcáfolják azt az eddigi elképzelést, hogy ezek az állatok a mai szelíd óriásokhoz hasonlóan szűrögetésre használták a fogaikat.

Hatalmas tengeri sárkány maradványait találták meg

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, vagyis egy 200 millió évvel ezelőtt élt ichtioszaurusz maradványait azonosították Nagy-Britanniában - tudósított a BBC.

A Motörhead néhai énekeséről neveztek el egy ősi krokodilfajt

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak Kelet-Kínában

Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak helyi paleontológusok a délkelet-kínai Csöcsiang tartományban.

Szenzációs dinoszauruszfelfedezés a Bakonyban

Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból. A lelet arra utal, hogy a Sauropodák csoportja végig jelen volt a kréta időszaki Európában, pusztán a maradványaik őrződtek meg rendkívül ritkán.

Dinoszaurusz kincsesbányát fedeztek fel Kínában

Dinoszaurusz-fosszíliák hatalmas lelőhelyén végeznek ásatási munkálatokat őslénykutatók a délnyugat-kínai Csungcsingben - jelentette be a héten a város vezetősége.

Otthagyta a fogát a vándorló vidra

A kutatók már régóta gyanakodnak arra, hogy az emlősök nem csak hosszában, de széltében is vándoroltak az amerikai kontinensen. Ezt azonban eddig semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. A Mexikóban talált tengerividra-állkapocs az első lelet, amely arra utal, hogy igaz lehet a keresztben vándorlás elmélete.

Krokodilokhoz hasonlóan másztak az első dinoszaurusz-ősök

A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának - derül ki egy új tanulmányból.

Tully szörnye: ilyen állat pedig nincs!

A múlt évben a kutatók kijelentették, hogy megoldottak egy több évtizedes rejtélyt. A lejjebb látható bizarr szörny besorolása évekig nem járt sikerrel, de két külön tanulmány azt állította, hogy szilárd bizonyítékuk van arra, hogy az állat gerinces. Most azonban további kutatók szálltak a ringbe, és ők egyszerűen tévesnek nevezik a korábbi következtetéseket. Szerintük kizárt, hogy az állat hal lenne, de igazából továbbra sincs fogalmuk arról, mi lehet valójában.

Kétszázötven millió éves tengeri hüllő embriót találtak

Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllő hasában, amelyről eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.

Megtalálták Kanada tengeri Jurassic Parkját

Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában alkalmatlan lágytestű fajok maradványait is feltárták paleontológusok.

Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus

A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.

Tudja-e, hogy miért unikum a Mátra az egész világon?

A Mátrát zömében olyan vulkanikus eredetű kőzetek építik fel, amelyek  több mint 15 millió éve, a miocén időszak derekán forró lávaként lövelltek fel a Kárpát-medencét elborító tenger északi partvidékén húzódó szigetív vulkánjaiból. A geológusok körében középső riolitszórásként ismert esemény kőzetté vált vulkáni porában megőrződtek a korabeli szubtrópusi ősnövényzet maradványai. Köztük egy olyan ősi juharfáé is, amelynek a Mátrán kívül napjainkban sehol sem található eleven példánya.

Csodálatosan ép polipfosszíliát elemeztek

Jó állapotú fejlábú-fosszíliát nehéz találni. Természetesen a héjas fejlábúaknak, például az ammoniteszeknek rengeteg héjkövülete fennmaradt, de a paleontológusoknak ritkán van alkalmuk a lágy szövet anatómiáját tanulmányozni. Ez teszi különösen csodálatossá a Franciaországban, 165 millió éves kőzetekben talált fosszíliát.

Óriás dodó élt az északi sarkvidéken 50 millió évvel ezelőtt

Negyven éve felfedezett lábcsontot sikerült azonosítaniuk kínai és amerikai kutatóknak, akik az őskori madár viselkedését is pontosították.

Megtalálták a valaha élt legrondább hüllőt

Jóval a dinoszauruszok előtt, úgy 260 millió éve, robosztus, hordószerű testű, rücskös bőrű, tömzsi lábú lények, úgynevezett pareiasaurusok uralták a földet. Egy brit paleontológus először vállalkozott arra, hogy részletesen megvizsgálja a gyakran csak a legrondább hüllőkként emlegetett csoport Kínából előkerült maradványait.

Kiderült, miért pusztultak el a bakonyi dinoszauruszok

Az ötödik éve ténykedő MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport újabb izgalmas őslénytani felfedezésekről adott hírt, a közelmúltban megjelent tanulmányaiban. Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja feltárta, hogy milyen környezeti folyamatok miatt pusztulhattak el a 85 millió évvel ezelőtt élt bakonyi dinoszauruszok és más ősgerincesek, illetve hogy a dinoszauruszok mellett milyen más különleges állatcsoportok élhettek itt, a kréta végén.

Eddig ismeretlen dinoszauruszfajt találtak Thaiföldön

Egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel 120 millió éves kréta időszaki rétegsorban Thaiföldön helyi és japán kutatók.

Ősbálnafajok fosszíliája hozta lázba az új-zélandi paleontológusokat

Huszonöt-harminc millió évvel ezelőtt élt ősi bálnafajok fosszíliáit azonosították az új-zélandi Otago Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés átírhatja Új-Zéland bálnáinak őstörténetét.

Ritka dinoszaurusznyomra bukkantak német paleontológusok

Egy 30 tonnás dinoszaurusz lábnyomainak szokatlanul hosszú csapására bukkantak német paleontológusok egy alsó-szászországi elhagyott kőbányában.

Ősrinocérosz-csontvázat találtak Spanyolországban

A La Rioja észak-spanyolországi autonóm közösség kormánya által közreadott képen egy 3,2 millió éves felnőtt rinocérosz csontváza látható Muro de Aguasban. 

Hatalmas denevér 16 millió éves kövületét fedezték fel

Hatalmas méretű, négy lábon járkáló denevér kövületét fedezték fel Új-Zélandon. Az eddig ismeretlen fajhoz tartozó egyed 16 millió évvel ezelőtt élhetett - jelentették be új-zélandi őslénykutatók.

Dinoszauruszok kényszerfogyókúrán

Izgalmas kérdés, hogy valójában mekkorák lehettek, és hogyan nézhettek ki a földtörténeti múlt állatóriásai. Egy újonnan kidolgozott súlyszámítási modell trónfosztásra készül; minden idők egyik legnagyobb szárazföldi teremtményét éppen a fele súlyára „fogyasztotta” le.

Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében

A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.

Megtalálták a mai madarak legősibb rokonát

A Kínában talált két jó állapotban lévő fosszília több millió évvel korábbra tolja a modern madarak kialakulásának időpontját.

Világszenzáció a szibériai lelet

Először találtak teljesen épen maradt gyapjasorrszarvúbébi-tetemet a szibériai permafrosztban.

Ismeretlen ősi cetfélét fedeztek fel Új-Zélandon

Az Otago Egyetem kutatói szerint a Thohoraata raekohao  néven leírt őscet nem csak új faj, hanem egy eddig ismeretlen új nemzetség képviselője is. A 26 millió éves kövület a legrégebbi ismert szűrögető életmódot folytató bálna maradványa.  

Ősi rák volt a kambrium kék bálnája

Grönlandon fedezték fel a kambrium időszakban élt, fura nyúlványokkal táplálkozó Tamisiocarist. A csúcsragadozókhoz tartozó közeli rokonaival ellentétben ez az ízeltlábú a mai bálnákhoz hasonlóan, a tengervízből szűrte ki az ebédre való apró állatokat.

Cipzárorrú tengeri őshüllőt találtak Kínában

Az eddig ismert egyik legbizarrabb kinézetű tengeri őshüllő került elő a kínai középső triász korú kőzetekből. A szomorú fejű állat a lefelé hajló állkapcsával tudta fellazítani a tengeraljzaton lévő üledéket, amelyből aztán sok apró fogával kiszűrte a táplálékrészecskéket.

Már az őscet is visszhanggal tájékozódott

Egy mostanáig ismeretlen, 28 millió évvel ezelőtt élt fogascet-faj maradványa minden eddiginél korábbra teszi a hangimpulzusokkal történő tájékozódás kialakulását.

Portugáliában élt Európa legnagyobb ragadozója

Tíz méter hosszú és 4-5 tonnás lehetett az a dinoszaurusz, melynek csontjait Lisszabontól északra fedezték fel portugál kutatók. A Torvosaurus gurneyi nevű faj nemcsak a jura időszak legnagyobb ragadozó dinoszaurusza, de valószínűleg egész Európa legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.

Páratlan lelőhelyeket tártak fel a magyar őslénykutatók

Samu Vértesszőlősről, Rudi Rudabányáról, az ipolytarnóci lábnyomok és a bükkábrányi mocsári ciprusok - csak négy a magyarországi legjelentősebb őslénytani leletek közül. A magyar paleontológusok ugyanakkor számos más érdekességet is felfedeztek hazánkban az elmúlt 50 évben.

Ilyen volt az oroszlán őse

Bár kutyáink és macskáink őseit a földtörténet távoli múltjában kell keresni, a legújabb leletek szerint térben csak a közeli Belgiumig nyúlnak a szálak.

A vér királya lehetett a T. rex őse

Kilenc méter hosszú, 2,5 tonnás volt a Tyrannosaurus rex újonnan felfedezett rokona, éles fogakkal teli hatalmas szájjal.

Tudott-e ölelni szex közben a T. rex?

Még az egyik legjobban ismert dinoszaurusz körül is sok a titok. Pikkelyes volt, vagy tollas? Mire használta a mellső végtagjait? Hogyan alakult ki? Kiderül, mit szeretnének a leginkább tudni a paleontológusok a híres Tyrannosaurusról.

Különleges ősmaradványt találtak Kínában

A legkorábbi ismert komplett idegrendszert fedezték fel egy tökéletesen fosszilizálódott kínai ősmaradványban. Az eddig ismeretlen faj 520 millió évvel ezelőtt élt a tenger aljzatán.

Leesett a tudósok álla a kínai hal állkapcsától

A ma élő gerincesek ősét gyakran ábrázolják a cápákhoz hasonló megjelenésű halként. Egy meglepő kínai felfedezés azonban új arcot faragott a korai állkapcsos gerinceseknek.

Dinóóriások érkeztek Magyarországra

A legnagyobb ragadozó dinoszauruszt is látni lehet péntektől a Természettudományi Múzeum kiállításán, ahol tizenhat dél-amerikai csontvázmásolatot és rekonstrukciót lehet majd testközelből megtekinteni.

Összerakták minden idők egyik legnagyobb halát

A 165 millió évvel ezelőtt élt Leedsichthys hatalmas, 16 méter hosszú planktonevő csontoshal volt. A méret mellett lenyűgözőek azok a folyamatok is, amelyek lehetővé tették egy ilyen nagy vízi állat megjelenését.

Ezek voltak a legfejlettebb emlősök a dinók korában

A Kelet-Kínában talált 160 millió éves Rugosodon azt bizonyítja, hogy a mezozoikum uralkodó emlőseinek, a multituberculatáknak már a korai képviselői is készen álltak a fán élésre és a növényevő életmódra.

Ilyenek voltunk a dinoszauruszok korában

Két most felfedezett fosszília segítségével a kutatók megismerhették a korai ősemlősök evolúciós alkalmazkodásait. A kínai leletek azt bizonyítják, hogy néhány fontos jellegzetesség, mint például a szőr és a bunda már jóval az első igazi emlősök megjelenése előtt kialakult.

Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését

Rendkívüli lelet került elő Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert főemlős, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezető evolúció egyik kulcsfontosságú lépéséről.

A meleg miatt visszatérhetnek az óriásgyíkok

Egy Burmában felfedezett őskövület a világon valaha élt egyik leghatalmasabb gyíkhoz tartozik. A kutatók szerint a globális felmelegedés kedvezhet az óriáshüllők visszatérésének.

Félméteres volt a legelső madár

Alapjaiban változtathatja meg a madarak törzsfáját egy most leírt ősmadár, mely a hajnalmadár nevet kapta. A genetikai vizsgálatok alapján a madárszerű repülés csak egyszer alakult ki a madarak evolúciója során.

Kivételes dinoszaurusz lelőhelyet találtak

Az eddig ismert legkorábbi dinoszaurusz embriókat fedezték fel Délnyugat-Kínában. Az egyedülálló ősmaradványokon jól tanulmányozható egy faj embrionális fejlődése. 

Gigateve élt a sarkvidéken

A mai tevéknél lényegesen nagyobb tevefaj maradványait fedezték fel Kanada sarkvidéki területén. Elképzelhető, hogy a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás miatt van szétterpeszthető lába és púpja a tevéknek.

Különleges ősmadarat találtak

A Liaoning tartományban felfedezett legújabb fosszilis madár a kemény héjjal rendelkező rovarok és rákok fogyasztásához alkalmazkodott. A Sulcavis az első ismert ősi madár, amelynek díszített volt a fogzománca.

A pávákhoz hasonlóan udvaroltak a dinók

Egyes dinoszauruszok a faroktollaikat is felhasználták párkeresés közben, állapították meg kanadai paleontológusok. A dinók hullámozva tudák mozgatni a tollas farok legyezőjét.

Obama kígyójával is elbánt a nagy becsapódás

A frissen újraválasztott Obama elnökről elnevezett Obamadon kígyó is a kréta végi tömeges kihalás áldozatává vált. A legújabb kutatások szerint az aszteroida-becsapódás majdnem olyan súlyosan érintette a kígyókat és gyíkokat, mint a dinoszauruszokat.  

Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak

Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.

A legkorábbi megkövült négylábú állatot fedezték fel

A halszerű őstetrapoda tízmillió évvel idősebb, mint a korábban feltárt fosszíliák. Kínában találtak rá a megkövesedett koponyájára.

Páratlan lelet a legrégibb agykövület

A komplex agy jóval korábban kifejlődött, mint az eddigi adatok alapján gondolták a paleontológusok. A bizonyítékot egy 520 millió éves ízeltlábú szolgáltatta, amelynek a fejlett agya nagyon jó állapotban fosszilizálódott.

Csőre és agyara is volt a legkisebb dinónak

A valaha élt egyik legkisebb dinoszaurusz fosszíliáit tárták fel Dél-Afrikában. A Pegomastax africanus kétszázmillió évvel ezelőtt élt, abban az időszakban, amikor a Pangaea szuperkontinens épp kezdett széttöredezni.

Uralta Európát a tengerek T. rexe

Nagytermetű prédákra lesett 150 millió évvel ezelőtt a tengerekben élő Dakosaurus és a Plesiosuchus. A két krokodil koponyája első ránézésre olyan, mint a Tyrannosaurus rex-é, de a táplálkozásuk inkább a kardszárnyú delfinekéhez hasonlított.

Cápafogra érdemes menni Pécs környékén

Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek befejező részében a Mecsek és a Villányi-hegység néhány lelőhelyét látogatjuk meg. Dinoszaurusz-lábnyomok, cápafogak, hal- és növénylenyomatok a kínálatban.

Ammoniteszekben gazdagok a bakonyi lelőhelyek

Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek negyedik részében a Bakony és a Balaton-felvidék néhány lelőhelyét mutatjuk be. Ammoniteszek, pörgekarúak és balatoni kecskeköröm a kínálatban.

Budapest környéke tele van ősmaradványokkal

Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek harmadik részében a Budapesttől a Gerecséig elhelyezkedő legizgalmasabb őslénylelőhelyeket mutatjuk be. Tengeri csigák, kagylók, cápafogak, teknősök és ragadozó emlősök a kínálatban.

Új dinoszauruszfajt találtak a Bakonyban

Ősi Attila és kutatócsoportja új növényevő dinoszauruszfajt azonosított az iharkúti ásatáson.

Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat! Korallok és halak a Börzsönyben

Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek második részében a Börzsöny és a Cserhát legizgalmasabb őslénylelőhelyeit mutatjuk be. Kagylók, csigák, korallok, sőt halak és növénymaradványok a kínálatban.

Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat!

Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelyben először Észak-Magyarország legizgalmasabb őslénylelőhelyeit mutatjuk be. Ősrákok, levéllenyomatok és cápafogak a kínálatban.

Floridához volt hasonló az ősi Rudabánya

Tízmillió éve Rudabánya környéke mocsaras félszigetként nyúlt be Borsodi-öbölbe. Gazdag állatvilágát és az itt kóboroló emberelődöket ősi pumák tartották rettegésben.

Őspandát vagy ősmedvét találtak Rudabányán

A világ egyik leggazdagabb ősmajom-lelőhelyén olyan állkapocs került elő, amely egy pandához tartozhatott. Ez újdonság volna Magyarországon.

Halálig tartó teknősszex egy ritka kövületen

A 47 millió éve történt párzás közben az állatok nem észlelték, hogy vulkanikus gázoktól mérgező vizekbe sodródtak. A ritka kövület alapján nem volt idejük szétválni, és halálukban is együtt maradtak.

Hová lettek a Föld rovarszörnyei?

Háromszázmillió évvel ezelőtt hatalmas rovarok uralták a levegőt. A legyeknek akkora szárnyfesztávolságuk volt, mint egy mai héjáé. Eltűnésük két okkal magyarázható: csökkent a levegő oxigéntartalma és feltűntek a madarak.

Az embert is bekaphatta volna a legnagyobb krokodil

A valaha élt legnagyobb ismert krokodil elég nagy volt ahhoz, hogy egy embert is lenyeljen. Az állat 2-4 millió éve élt a mai Kenya területén.

Minimamutok éltek egykor Krétán

Egy több mint százéves krétai leletről kiderült, hogy nem elefánt, hanem apró termetű mamut fosszíliája.

Nem haldokoltak a dinók a kihalásuk előtt

A legújabb adatok szerint a dinoszauruszok néhány csoportjának változatossága csökkent ugyan a késő krétában, más csoportok azonban stagnáltak, vagy akár növekedési pályán is lehettek.

Hirtelen lettek nagyon változatosak a négylábúak ősei

Egy Kínában előkerült új lelet szerint a bojtosúszós halak modern testfelépítése nagyon korán, már a kora devonban megjelent. Akkor rövid idő alatt rendkívül változatosak lettek, később viszont alig változtak az utóbbi 380 millió év alatt. Bár a halak kivételével az összes többi gerinces belőlük alakult ki, ők maguk napjainkra teljesen háttérbe szorultak.

Mindenki elpusztult a jura őslénydrámában

Még a jura időszakban, egy sekélytengerben történt a következő eset: egy ragadozó hal elkapta a vízfelszín közelében halászó, a szájában zsákmányt tartó repülő hüllőt, de aztán neki is torkán akadt a falat, így három hulla maradt a helyszínen. A paleontológusok legnagyobb örömére.

Gilisztákhoz hasonló lények voltak legkorábbi őseink

A legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy a legprimitívebb ismert gerinchúros állat, az összes későbbi gerinces, köztük az ember őse a kambriumi Burgess-palában felfedezett Pikaia.

Óriásbolhák kínozták a dinoszauruszokat

Az eddig ismert legkorábbi bolhafosszíliák kerültek elő kínai kőzetekből. Az ősi bolhák a maiakhoz képest hatalmasra nőttek, viszont még nem tudtak ugrani. Valószínűleg tollas dinoszauruszokon éltek, és csak később pártoltak át az emlősökhöz.

Óriáspingvinek éltek egykor Új-Zélandon

Két nagytestű, már kihalt pingvinfajt rekonstruált maradványokból egy nemzetközi kutatócsoport. A madarak egyetlen ma élő pingvinfajhoz sem hasonlítottak, csőrük és szárnyaik ugyanis hosszúak és vékonyak voltak.