Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben

Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.

Magyar kutatók vizsgálják az ökológiai szemléletű legeltetési módszereket

Magyar kutatók 2,5 millió eurós európai uniós támogatást nyertek a mezőgazdasági célú ivermektin-alkalmazás környezeti hatásainak csökkentését célzó vizsgálatokra - közölte az ELKH az MTI-vel kedden.

Meztelenül gyülekeztek az emberek, hogy megmentsék a Holt-tengert

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Új obszervatórium szondázza a Föld elfelejtett altalajának titkait

A Depp Soil Ecotron meg fogja vizsgálni, hogy a bolygó óriási földalatti szénraktára hogyan reagál a klímaváltozásra.

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.

Veszélyben vannak a vándormadarak a Debreceni Egyetem biológusai szerint

Egyre nagyobb veszélyben vannak a vándormadarak a Debreceni Egyetem kutatói szerint, akik egy nemzetközi projektben mintegy 50 kutatás részletes adatait összegezve jutottak erre a megállapításra - közölte a Debreceni Egyetem kedden az MTI-vel.

Elkészült Magyarország átfogó madáratlasza

Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint.

Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése

Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.

Borzalmas dolgot művel a gyönyörű pillangó, a tudósok is elszörnyedtek

Nem minden hernyónak adatik meg, hogy gyönyörű pillangóvá érjen; egy lepkecsoportnál megfigyelték, hogy a hímek saját utódaik testét "turmixszá" változtatják és felszívják, hogy így vonzóbbá váljanak a nőstények számára. A horrorisztikus szokást korábban még egyetlen más fajnál sem dokumentálták a tudósok.

Denevérhang-vadászat és trópusi séta is lesz Kert a Köbön Fesztiválon

Ingyenes ökológiai és kulturális programokat tart a vácrátóti botanikus kert

Ingyenes ökológiai és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat fesztiválján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) augusztus végén.

Az Amazonas esőerdejében ismét több ezer, főleg szándékosan gyújtott tűz ég

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Először zombivá tesz, majd arra kényszerít, hogy vízbe öld magad

Számos bizarr példát találunk arra, miként tudja egy élősködő manipulálni a gazdaszervezet viselkedését: egyes gombák fára mászásra kényszerítik a hangyákat, hogy ott a rovarok fejéből kirobbanva terjesszék spóráikat, míg más egysejtűek vonzalmat ébresztenek a patkányokban a macskavizelet iránt. A paraziták működésének hátterét nem egyszerű feltárni, egy kutatócsoport azonban most rájött arra, hogy a húrféreg miként veszi rá az imádkozó sáskát, hogy a kedvéért vízbe fojtsa magát.

Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus

Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?

Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.

Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között

Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).

A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.

Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok

Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

A hagyományos ökológiai tudás kutatásában fontos szerepe van a ökológusoknak

Ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek - pásztorok, gazdák - ökológiai tudását, ugyanakkor a hagyományos ökológiai tudás kutatása során a társadalomtudósok tapasztalataira is szükség van - mutatnak rá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói legújabb cikkükben, amely a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.

Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért

A biológiai sokszínűség jegyében, a tavaszi vetések idején a borvidékeken, a szántókon és a kertekben virágos sávok kialakítását javasolja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Minden hetedik denevérfaj fenyegetettnek számít

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívta fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából. A Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet által életre hívott világnap célja a denevérek megismertetése a nagyközönséggel, ökológiai jelentőségük bemutatása és helyes megítélésük elősegítése. 

Nagy veszély rejtőzhet a tenger mélyén

A világháborúkból visszamaradt, a tenger fenekére süllyedt hadihajók roncsaiban megtalálható óriási mennyiségű lőszer ökológiai veszélyének felbecsülésére indul északi-tengeri expedíció Németországban.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Műanyaghulladék veszélyezteti a Fekete-tenger élővilágát

A műanyagszemét jelentette veszélyre hívták fel a figyelmet orosz környezetvédők, miután több száz elhullott madarat találtak a Fekete-tenger keleti partvidékén.

Rekordszámú floridai manátusz pusztult el

Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.

Több, különféle élőhelyet mutat majd be az új park Pünkösdfürdőn

Így kerülhetnek ízletes paradicsomok a magyar fogyasztókhoz

Az ÖMKi tájfajta paradicsom kísérleteinek célja, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat, zamatos ízüket.

Bárányok tartják majd karban a megújuló bécsi Duna-szigetet

Új tavak és biotópok, kilátóhelyek és pihenőalkalmatosságok, hőségtűrő fák, kertek, legelésző bárányok: így újul meg és küzd a klímaváltozás hatásai ellen a bécsi Duna-sziget.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom

Románia legpokolibb barlangjában egy százlábú uralkodik

Az 1986-ban felfedezett romániai Movile-barlang nem a legbarátságosabb hely; 5,5 millió éve el van zárva a külvilágtól, nincs fény és oxigén, ráadásul levegője mérgező gázokkal van tele. Azt hihetnénk, ilyen környezetben az élet nem maradhatna meg, de a természet erre is rácáfolt; összesen 35 endemikus (vagyis kizárólag itt megtalálható) faj él ezen a pokoli helyen. Kutatók egy csoportjának sikerült azonosítania a barlang csúcsragadozóját is - írja a Science Alert tudományos portál.

Ismerd meg hazánk bio termelőit!

Az ökológiai gazdálkodás és a biotermelés azt jelenti, hogy a termelők nem alkalmaznak felszívódó kémiai vegyszereket, agresszív rovar és gyomírtó készítményeket, vagy műtrágyát. Ez nemcsak az emberi egészség szempontjából fontos, hanem aktív környezetvédelmi tevékenység is egyben, hiszen takarékosan bánik a nem megújuló erőforrásokkal, fokozza a talaj termékenységét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, mely mára szinte elsőszámú meghatározójává vált földi jólétünknek.

A tavak döntő részében teljesen átalakult a mikroszkopikus élővilág

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók

Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...

Kihaltnak hitt őshonos halfajt találtak a Balatonban

Kihaltnak hitt őshonos halfajra, menyhalra bukkantak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói csütörtökön a tóban - tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-t.

Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna

Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.

Greta Thunberg a baloldalé, de a környezetvédelem nem

Nem igaz, hogy a zöld ügyek a baloldalé, sőt. Erről írt a Le Figaróban egy ismert és meglehetősen fiatal történész-politológus, Max-Erwann Gastineau. Szerinte minden alap nélkül próbálja a (francia) baloldal megszerezni ezt a témakört. A jobboldali elnökök, Pompidou-tól Giscard-on és Chirac-on át egészen Nicolas Sarkozy-ig, tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy milyen fontos kérdés az ökológia. Greta Thunberg a baloldalé, az kétségtelen, de nem a környezetvédelem kérdésköre.

Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?

A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.

Nem ismerjük eléggé a nanotechnológia környezeti kockázatait

Gödöllő, 2020. június 5. – A nanotechnológia dinamikus fejlődésének köszönhetően manapság az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskéket tartalmazó termékekkel, még akkor is, ha erről sokszor nincs tudomásunk. Ám hogy ezek a nanoanyagok a környezetbe kerülve milyen kockázatokat rejtenek magukban, arról a széles körű felhasználás ellenére csak lassan bővülnek az ismereteink. A Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának ezzel kapcsolatos tudományos eredményeit a Környezetvédelmi világnap apropóján tesszük közzé.

Magyarország dolgozhatja ki elsőként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok

Sokan azt hiszik, hogy kiapadhatatlan forrás, pedig nem az: már most is súlyos a homokválság. A homok intenzív kitermelése szennyezést, áradást, alacsonyabb víztározókat és az aszály súlyosbodását eredményezi. Az építőipar és sok más iparág alapvető anyaga a homok, ezért világszerte bányásszák. A túlzott kitermelés nagyon súlyos problémát jelent, ami eddig még a tudósok figyelmét is elkerülte.

David Attenborough: Nem lehet tovább mellébeszélni, cselekedni kell!

"A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy csütörtökön sugárzott interjújában.

Ausztrál tűzvész : tovább romolhat a helyzet januárban és februárban

Tovább súlyosbodhat az ausztrál tűzvész januárban és februárban - mondta Kröel-Dulay György ökológus (Magyar Tudományos Akadémia) szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Az ember pusztította ki az egyetlen észak-amerikai papagájfajt

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis) kipusztulásáért - erősítette meg egy genetikai tanulmány.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok