NASA

címke rss

Próbálja ki a NASA klímaidõgépét!

Tudomány2010.03.16, 08:13

Több évtizednyi mérési adat és mûholdképek alapján készített interaktív szimulációt a NASA. Ha valaki még nem érzékelte a felmelegedési folyamatot, most kattintgathat és elgondolkodhat a látottakon.

Merre tartson a NASA?

Tudomány2010.03.14, 08:57

A NASA szerint az emberes marsutazás a fõ cél, ez azonban igen távoli, és Barack Obama amerikai elnök új tervei között nem szerepel hangsúlyosan. Kisebb lépések és közelebbi célok is kellenének, amelyek hiányában az amerikai ûrhajózás elveszítheti erejét és nemzetközi  vezetõ helyzetét. A NASA jövõjérõl élénk vita kezdõdött.  

Az Androméda-köd, ahogy még nem láttuk: közölték az új ûrtávcsõ elsõ fotóit

Archívum2010.02.18, 10:15

Csillagok kék, porfelhõk vörös színnel - röntgenfelvételhez hasonlóan lát a nemrég Föld körüli pályára állt WISE-ûrszonda égi célpontjai belsejébe. Az új ûrtávcsõ fõleg hûvös égitestekre vadászik, és most közölt elsõ felvételei látványosan bizonyítják tökéletes mûködését.

Új ûrszonda figyeli az éledezõ Napot

Tudomány2010.02.11, 21:32

Másodpercenként tíz felvétel és 130 Megabit adatáram: többek között erre képes a NASA új napkutató ûrobszervatóriuma, amely csütörtökön indult Floridából. Az ûrszonda mûszerei folyamatosan, szinte pillanatról-pillanatra követik majd egyre aktívabbá váló csillagunk változásait. A kutatók azt várják, hogy jobb lesz az ûridõjárás-elõrejelzés, és jobban felkészülhetünk a Földet is veszélyeztetõ eseményekre.

Már 2010-ben magánûrhajó megy az ûrállomáshoz

Tudomány2010.02.05, 15:06

A SpaceX nevû amerikai cég a NASA megbízásából fejleszti Dragon nevû ûrhajóját, amellyel a tervek szerint 2011-tõl repülnek majd a Nemzetközi Ûrállomáshoz az asztronauták. Az új ûrhajót az ugyancsak a SpaceX által épített Falkon-9 hordozórakétával fogják indítani, amelynek korábbi kísérleti változata eddig háromszor robbant fel. Képes lesz átvenni a magánszektor az USA ûrhajózását az államtól? Az éles tesztek már idén elkezdõdnek.

Márciusban mutatják be a NASA repülõ autóját

Tudomány2010.02.05, 08:52

Akkora, mint egy kisautó, de helybõl képes fel- és leszállni. A NASA Puffin névre keresztelt repülõ eszköze 240 kilométer/óra sebességgel tud csendben haladni. A repülõgép és helikopter keresztezésébõl született egyszemélyes jármûvet márciusban mutatják be a nagyközönségnek.

Vége a nagy ûrálmoknak

Tudomány2010.02.01, 23:43

Ûrállomást és magánûrhajókat a holdutazás helyett! Ez Barack Obama amerikai elnök legfontosabb javaslata a NASA jövõbeli fejlesztéseire vonatkozóan. Az amerikai kormány hétfõn közzétett költségvetési terve szerint az újabb holdutazások és a holdbázis elõkészítésére nem költhet többet a NASA. A javaslattal szemben komoly ellenállás várható a kongresszusban, de egyre valószínûbbnek tûnik, hogy új korszak kezdõdik az USA ûrhajózásában.

Leállíthatják a NASA holdprogramját

Tudomány2010.01.29, 10:25

Az amerikai sajtóba kiszivárgott információk alapján Barack Obama nem adna támogatást a NASA-nak az emberes holdprogram folytatására, a Constellation Program végrehajtására. Az új Ares hordozórakéták továbbfejlesztésére sem lesz pénz. A hivatalos bejelentés hétfõn várható.

Lemondott a NASA a veterán marsjáró kiszabadításáról

Tudomány2010.01.27, 10:21

A Spirit többé nem mozdul el jelenlegi helyzetébõl - a homokdûnébe akadt marsjáró kiszabadítási próbálkozásait leállította a NASA. A közelgõ tél komoly megpróbáltatás lesz a rovernek, és a szabadulás esélyei a következõ nyáron sem javulnak.

Leárazta a NASA az ûrrepülõgépeket

Archívum2010.01.18, 07:55

A korábban becsült 42 helyett csak 29 millió dollárért kelhetnek el az ûrrepülõgépek, ha mûködésük végén eladják õket. A legendás ûreszközökért egyébként nem tolonganak az érdeklõdõk.

Kokaint találtak az ûrrepülõgép szerelõcsarnokában

Archívum2010.01.15, 09:32

A NASA sem mentes a biztonsági problémáktól, de nem is titkolják azokat. Elsõ alkalommal találtak kábítószert egy ûreszköz földi szerelõcsarnokában - egyelõre keresik a gyanúsítottat.

Hûtõgép mehet a pokolba

Archívum2010.01.09, 21:27

A NASA nyolc ûrszondajavaslat közül kiválasztotta azt a hármat, amelyek terveit idén részletesen kidolgozhatják a fejlesztõk. Egészen különleges ûreszközökrõl van szó: az egyik a Vénusz forró felszínére ereszkedne le, és ott minden eddiginél tovább bírná a hõséget. A másik a Hold legnagyobb kráterében landolna, a sötét oldalon, ahol még nem jártunk. A harmadik pedig végrehajtaná azt, ami eddig senkinek nem sikerült: mintát hozna egy kisbolygóról a Földre. A három tervbõl költségvetési okok miatt csak egy valósulhat meg.

Emblématervek az utolsó ûrrepülõgépnek

Archívum2010.01.08, 09:47

A Föld körüli pályára emelkedõ ûrrepülõgépet, a program jelentõségét jelképezõ napkeltét és napnyugtát, valamint a Nemzetközi Ûrállomás kiépülését mutató grafikai elemek láthatók az utolsó ûrrepülõgépes küldetés emblémájának tervein.

A szénszennyezés sötét oldala

Idõjárás2009.12.17, 14:05

A rákkeltõ korom mindenütt ott lebeg a levegõben, de szennyezõ hatása Ázsiában a legerõsebb. A NASA ûrfelvételén koromfelhõ látszik Tibet fölött.

Sötét és hûvös csillagokra vadászik az új ûrtávcsõ

Tudomány2009.12.14, 21:17

Százezer új kisbolygó és közeli, de észrevétlen, barna törpének nevezett, "félresikerült" csillag felfedezését várják többek között a  ma startolt ûrtávcsõtõl. A WISE-ûrszonda -261 Celsius-fokon mûködõ detektorával a Világegyetem eddig észrevétlen, hûvös részeit vizsgálja majd az infravörös tartományban.

Román hacker törte fel a NASA-t

Archívum2009.12.09, 10:55

Román hacker törte fel a NASA weboldalait kiszolgáló szervereket. Az incidens nem a hackerfilmek szabályai szerint történt, a betörõ nem sodort veszélybe ûreszközöket, sõt még egy egészen apró mûholdat sem sikerült ellopniuk, az eset mégis komoly szégyen az amerikai ûrhivatalnak.

Megtalálták a vízjeget a Hold sarkvidékén

Tudomány2009.11.15, 20:10

A NASA péntek estei sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az amerikai ûreszközök október 9-ei becsapódásai során kirobbant anyagfelhõben sikeresen azonosítottak vízmolekulákat. Ez igazolja, hogy a holdi sarkvidéken vízjég van, ami a tervezett emberes expedícióknak is újabb lendületet adhat.

Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész

Tudomány2009.11.10, 07:44

Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

Kémrepülõk kutatják a bolygó titkait

Idõjárás2009.11.11, 10:21

A világ különbözõ országainak hadseregei már évek óta sikeresen alkalmazzák a pilóta nélküli robotrepülõket felderítésre, vagy precíziós támadásokra. A NASA azonban jóval békésebb célból szeretné bevetni a távvezérelt gépeket: földrajzi és klímakutatási küldetésekre küldenék a Global Hawkokat.

Az õrült levelek miatt is kellenek a szavahihetõ tudósok

Tudomány2009.11.09, 14:11

Õ is tudta, hogy az egykori nagy magyar tudósgeneráció zöme alig egynéhány középiskolába járt, és érdeklõdött, hogy még mindig képzünk-e hasonló fiatalokat. Bár 14 ezer tanulmányt nem olvas el évente, az õssejtekben nagy jövõt lát, a marsutazást azonban most nem erõltetné. Az influenza-világjárványt a legjobb példának tartja arra, miért kellenek a szavahihetõ tudósok, akikhez bátran és bizalommal fordulhatnak az emberek. Bruce Albertsszel, a Science tudományos folyóirat fõszerkesztõjével a Magyar Tudományos Akadémián beszélgettünk.

Amerika és Európa együtt kutatja tovább a Marsot

Archívum2009.11.09, 11:16

A két nagy ûrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erõfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következõ lépések között 2016-ban egy európai keringõegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.  

Megsérült a NASA új rakétája

Archívum2009.11.02, 11:06

Az Ares 1-X jelû rakéta kísérleti példányának kiégett elsõ fokozata három ejtõernyõ segítségével ereszkedett az óceánba. Ezek közül kettõ nem mûködött tökéletesen, így a landolás gyorsabb volt a tervezettnél, és megsérült az ûreszköz.

Film a NASA új rakétájának startjáról

Archívum2009.10.29, 10:12

Látványosan startolt szerdán az új Ares hordozórakéták elsõ példánya. Minden a tervek szerint zajlott, és az új ûreszköz több szempontból is túlteljesítette a várakozásokat.

Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás

Tudomány2009.11.01, 20:17

Bajban van a NASA: a még George Bush elõzõ amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új ûreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Ûrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az ûripari cégek lobbizása miatt egyelõre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttmûködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az elsõ ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Elõd ûrkutaatókat ...

Szerdán elindult az Ares I-X, a NASA új hordozórakétája

Tudomány2009.10.29, 07:49

A rossz idõjárás miatti többszöri halasztás után, magyar idõ szerint szerdán délután startolt az Ares I-X hordozórakéta kísérleti példánya. A karcsú hordozóeszközök feladata az ûrállomás kiszolgálása mellett az emberes hold- és marsutazáshoz szükséges egységek Föld körüli pályára juttatása lesz.

Kémkedéssel vádolnak egy NASA-kutatót

Nagyvilág2009.10.20, 08:40

Egy FBI-ügynök csalta lépre azt a NASA-kutatót, aki titkos információkat akart átadni egy izraeli titkosügynöknek. A kutató, aki korábban részt vett annak a radarnak a kifejlesztésében, melynek segítségével vizet találtak a holdon, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat.

Csak húszméteres krátert ütöttünk a Holdon

Archívum2009.10.12, 15:47

Precíz robbanás, halvány villanás, a friss kráter hõsugárzása - ezeket az eredményeket hozta az LCROSS program két tervezett becsapódása. A szakemberek sikerrõl és hatalmas adatmennyiségrõl beszélnek, a nagyközönség hiányolja a kirepült anyag látványos felhõjét. Az eddigi elemzések szerint az elsõ robbanástól közel 20 méter átmérõjû és 4 méter mély kráter keletkezett.

Becsapódtak a Holdba a szondák, lefotózták a felvillanást

Tudomány2009.10.09, 19:30

Pénteken, október 9-én két amerikai ûreszköz csapódott be a Hold felszínébe. Mûszaki szempontból a mûvelet sikeres volt. A tudományos cél annak tisztázása, van-e vízjég az égitesten, ezekre az adatokra még várni kell - de a robbanás fényét és a kráter hõsugárzását már most azonosították.

Rengeteg vizet találtak a Holdon

Tudomány2009.09.24, 20:10

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggõ új eredményrõl: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztõsége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.

Hamarosan robbantanak a leendõ holdbázis helyén

Archívum2009.09.21, 15:50

A Hold körül keringõ amerikai LRO-ûrszonda is vízjégre utaló nyomokat azonosított égi kísérõnk déli sarkvidékén. Ezek alapján kijelölték azt a krátert, ahol az utolsó rakétafokozat és egy kisebb szonda október 9-én becsapódik a felszínbe. A robbanás elemzése remélhetõleg végleg megválaszolja a leendõ holdbázisok szempontjából kulcsfontosságú kérdést: van-e vízjég a Holdon?

Sms-t küldhet bárki az ûrbe

Archívum2009.08.12, 14:39

Az ausztrál tudományos hét apropóján egy helyi webszájt ingyenes lehetõséget kínál arra, hogy bárki legfeljebb 160 karakter hosszúságú üzenetet a 20,3 fényévnyire, vagyis 194 billió kilométerre lévõ Gliese 581 d exobolygóra, amely valószínûleg a Földhöz hasonló atmoszférával bír.

Az Apollo-11 indítóállványa - kép

Archívum2009.07.17, 08:47

1969. július 16-án milliónyi amerikai gyûlt össze, s a televíziók képernyõin további milliók követték figyelemmel világszerte, amint az Apollo-11, fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnel és Michael Collins-szal elindult a Hold felé. Az Apollo-11 a floridai Cape Canaveral 39A jelû indítóállványáról emelkedett a magasba.

A holdraszállás közvetítése csak az utolsó pillanatban dõlt el itthon

Tudomány2009.07.16, 11:27

Ma 40 éve, hogy a floridai Kennedy Ûrközpontból elindult az Apollo-11, amelynek Holdra szállását 1969. július 20-án a Magyar Televízió is közvetítette. Mennyire lehetett elõre tudni, hogy az amerikaiak leszállnak a Holdra? Milyen volt a közvetítés hangulata? Hogyan fogadta a nagyközönség az eseményt? A történelmi mûsor alatt Dr. Almár Iván is a stúdióban volt szakértõként - a csillagász-ûrkutatót arról kérdeztük, miként emlékszik vissza az eseményekre.

Amerikában áll bíróság elé a NASA-hacker

Archívum2009.07.16, 11:21

Úgy tûnik, hogy a világ egyik leghíresebb hackere, Gary McKinnon mégsem ússza meg az Egyesült Államoknak való kiadatását Nagy-Britanniából, miután a bíróság nem vette figyelembe az intézkedés ellen szóló emberi jogi érveket.

Összefog Amerika és Európa az ûrkutatásban

Archívum2009.07.13, 11:17

Elképzelhetõ, hogy a következõ idõszakban közös hordozórakétával indít két Mars-szondát a két ûrkutatási nagyhatalom, a késõbbiekben pedig közös programok révén fonhatják még szorosabbra kapcsolatukat.

2009-ben lesz az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása

Tudomány2008.01.31, 09:45

Alig tíz évvel a sokunk számára felejthetetlen 1999-es teljes napfogyatkozás után jön az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy Magyarország területérõl nem lesz látható. Azok, akik megtehetik, hogy elutaznak Indiába vagy Kínába, sok hasznos információt találnak összeállításunkban. Akik pedig itthon maradnak, még 2008-ban vigasztalódhatnak két holdfogyatkozással és egy részleges napfogyatkozással.

Elkészült a NASA eddigi legrészletesebb Föld-atlasza

Tudomány2009.07.01, 13:51

A NASA és a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium együttmûködésben megjelent bolygónk eddigi legrészletesebb domborzati térképe.

Megszorítások az új amerikai ûrhajónál is: hat helyett csak négyszemélyes lesz az Orion

Tudomány2009.05.11, 12:12

Az ûrrepülõgépek nyugdíjazása után a NASA minél elõbb üzembe akarja állítani az Orion ûrhajókat. Ennek megfelelõen az új amerikai ûreszköz elõször csak négyfõs változatban készül el, ezért az ûrállomásnál továbbra is szükség lesz a Szojuz ûrhajókra.

Bemutatták az elsõ holdi növények üvegházát

Tudomány2009.04.15, 10:17

Az amerikai asztronauták étlapján hajdanán dehidratált ételporok és tubusos tészták szerepeltek, de étrendjük napjainkban már változatosabb. A jövõben pedig friss zöldséget fogyaszthatnak az ûrutazások során is.

Twitteren üzen az amerikai ûrhajós

Archívum2009.04.07, 10:17

Twitterezve számol be újabb ûrmisszióra való felkészülésérõl a NASA egyik ûrhajósa - jelentette be hétfõn az amerikai ûrkutató hivatal.

Simonyi dokkolt, landolt a Discovery

Tudomány2009.03.28, 23:05

A Charles Simonyit is szállító Szojuz-ûrhajó március 28-án (szombaton), közép-európai idõ szerint 14:05-kor dokkolt a Nemzetközi Ûrállomáson, a Discovery ûrrepülõgép pedig 20:13-kor landolt a Kennedy Ûrközpont területén.

A nap fotója: hatalmas ûrállomás

Tudomány2009.03.25, 09:46

A Nemzetközi Ûrállomás a hozzá közeledõ Discovery fedélzetérõl fotózva 2009. március 17-én.

A feszítõvas sem segített az ûrsétán

Tudomány2009.03.27, 15:18

A végéhez közeledik a Discovery aktuális küldetése a Nemzetközi Ûrállomáson. A harmadik és utolsó ûrséta során a tervezett feladatok többségét elvégezték az asztronauták. Probléma ismét a korábban hibásan rögzített platformnál lépett fel: bár a rossz rögzítést kioldották, a felületet mégsem sikerült kinyitni.

Discovery: szerencsétlen véletlenek ûrsétája

Archívum2009.03.23, 12:55

A sikeres munka mellett egy rosszul otthagyott rögzítõelem, egy lemerült akkumulátor, szivárgó levegõ és egy újraindítandó szkafander-számítógép bonyolította az elmúlt napokat a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) fedélzetén. Mindezek után még egy veszélyes ûrszemétdarab miatt is pályát kellett módosítani.

Nyitva az új napelem az ûrállomáson

Archívum2009.03.22, 08:13

A Discovery által felszállított S6 jelû napelemszegmenst sikeresen rögzítették a Nemzetközi Ûrállomás külsõ felületéhez, majd kinyitották a hozzá tartozó napelemtáblát.

Napéjegyenlõség lesz az interneten is

Archívum2009.03.20, 10:34

Ma, a napéjegyenlõség napján a NASA élõ internetes adást sugároz a Nap és a Föld kapcsolatairól, magyar idõ szerint este 20 órától. A Magyar Csillagászati Egyesület egy nemzetközi felmérésben történõ részvételre buzdítja az égbolt szerelmeseit, jövõ szombaton pedig ismét leoltják a villanyt bolygónkon.

Együtt startolt egy denevér a Discoveryvel - kép

Tudomány2009.03.18, 12:24

A Discovery ûrrepülõgép startja körüli sürgés-forgásban egy denevér pihent meg a hajtóanyagtartályon. Az állat nem zavartatta magát, kivárta a hivatalos indulást, majd a géppel együtt emelkedni kezdett.

Elindult a Discovery az ûrállomáshoz

Tudomány2009.03.18, 11:03

A Discovery indítását csütörtökön megakadályozó hidrogénszivárgási problémát megoldották, így magyar idõ szerint vasárnapról hétfõre virradó éjszaka, 0.43-kor elindulhatott az ûrrepülõgép. A start rendben zajlott, a Discovery két nap múlva csatlakozik a Nemzetközi Ûrállomáshoz.

A NASA segít a BMW-nek

Auto2009.03.11, 18:20

A bajor cég az Amerikai Nemzeti Légügyi és Ûrhajózási Hivatallal készíti új üzemanyag-takarékos technológiáit.

A NASA és a Cisco globális rendszert fejleszt a klímaváltozás figyelésére

Tudomány2009.03.05, 14:41

A NASA és a Cisco bejelentette, hogy közösen fejleszti ki a Planetary Skin nevû, a bolygónk egész felszínét lefedõ hálózatot, amely a világ számos pontján mért környezeti adatok összegyûjtését, rendszerezését és statisztikai elemzését szolgálja.

Óvatosan élesztgetik a legnagyobb Mars-szondát

Tudomány2009.03.04, 13:03

A földi irányítók stabil kommunikációs kapcsolatban vannak a Mars Reconnaissance Orbiter ûrszondával, amely egy hete kapcsolt biztonsági üzemmódba. A vörös bolygó kutatásában vezetõ szerepet betöltõ ûreszköz megszokott mûködésének visszaállítása néhány nap múlva várható.

Nem lesznek kétes üzletek az ûrállomás legújabb moduljában

Tudomány2009.03.04, 13:02

A Nemzetközi Ûrállomás Node-3 jelzésû moduljának nevét az internetes közösség segítségével, szavazással fogja kiválasztani a NASA. Jelenleg toronymagasan a Serenity névjavaslat vezet, amely mögött egy mára kultfilmmé vált sci-fi népes rajongótábora áll.

A NASA internetes közösségi szerepjátékot fejleszt

Techbázis2009.02.27, 08:04

Ûrkutatós MMORPG-t tervez kiadni a NASA. A 2010-ben megjelenõ programban ûrhajózni keveset kell majd, viszont idegen bolygók lakhatóvá tételében részt vehet a játékos - adta hírül a GameDaily.

Magyar diák nyert NASA-ösztöndíjat: fekete lyukak nyomában

Tudomány2009.04.30, 22:51

Kocsis Bence is bekerült idén a NASA azon tíz fiatal ösztöndíjasa közé, akik támogatott formában végezhetik kutatásukat három éven át az Egyesült Államok valamelyik egyetemén.  

Újabb információk szerint visszazuhant a Földre a NASA mûholdja

Tudomány2009.02.25, 08:11

A NASA legutóbbi, magyar idõ szerint kedd esti bejelentése alapján - és a korábbi hírekkel ellentétben - az OCO (Orbiting Carbon Observatory) nevû mûhold csak rövid ideig volt nagy magasságban az indítást követõen. Pályája nem volt megfelelõ a keringéshez, így hamarosan visszatért a Föld légkörébe, és az Antartktisz körüli vizekbe zuhant. A hiba oka egyelõre nem ismert.

A Sánta és a Kráterjáró: ötévesek az amerikai marsjárók

Tudomány2009.02.16, 12:32

Öt évvel ezelõtt landolt a Spirit és az Opportunity a Marson. A két rover azóta 21 kilométert járt be, és rengeteg értékes felfedezést tett - többek között nyomára akadt az egykori folyékony víznek. Az elnyûhetetlen szerkezetek a tervezett háromhónapos élettartamukat eddig 20-szorosan túlteljesítve, ha nem is hibátlanul, de még most is üzemelnek.  

A Mars asztrobiológiai potenciálja: az õsi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész

Tudomány2009.02.16, 23:37

Külsõ szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzõit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következõ részeiben a marsbéli élet lehetõségével foglalkozunk. Elõször a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebbõl a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.  

Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe

Tudomány2009.02.16, 12:28

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élõben is az égbolton!

Elõször ütközött két nagy mûhold az ûrben

Tudomány2009.02.12, 21:32

Az  amerikai Iridium cég távközlési mûholdja egy orosz szatelittel ütközött össze az ûrben. A baleset várhatóan nem jelent veszélyt a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) - jelentette be a NASA szerdán.

Lenyûgözõ felvétel készült egy spirálgalaxisról

Tudomány2009.02.06, 10:18

A Hubble-ûrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévõ galaxisok is tanulmányozhatók.

Repüljön a Naprendszer legnagyobb vulkánja és kanyonóriása felett - itt a Google Mars 3D

Tudomány2009.02.04, 16:55

A Google és a NASA közösen készített új alkalmazásában térhatású képek segítségével mozoghatunk a Mars felszíne felett. Meglátogathatjuk a látványos felszínformákat, például a Valles Marineris hatalmas árkait vagy a Tharsis-hátság óriásvulkánjait, és az eddigi szondák leszállóhelyei is felkereshetõk.

Kozmikus szökõkút hatalmas fekete lyuktól

Archívum2009.02.03, 15:20

Elõször sikerült a szubmilliméteres tartományban megfigyelni a fénysebesség felére gyorsított részecskék által létrehozott hatalmas kozmikus szökõkutat egy közeli galaxisnál.  

Metánesõ hullik és áradnak a tavak egy távoli világon

Archívum2009.02.02, 08:06

A Cassini-ûrszonda megfigyelései alapján sikerült olyan tavakat azonosítani a hold sarkvidékén, amelyek a térségben található felhõkbõl hulló metánesõk nyomán keletkeztek és növekedtek.  

Dönteni kell az új nagy ûrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?

Tudomány2009.02.02, 11:18

Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új ûrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.

Hét év hosszabbítás a Szaturnusz körül

Archívum2009.01.28, 18:02

A Szaturnusz bolygót, illetve annak gyûrûrendszerét és fontosabb holdjait vizsgáló amerikai Cassini-ûrszonda küldetését hét évvel meghosszabbították.  

Megúszhatja a kiadatást a brit NASA-hacker

Archívum2009.01.26, 07:41

Fellebbezhet az Egyesült Államokba való kiadatás ellen a NASA hálózatát feltörõ brit hacker. A kutakodásai közben Solo nevet használó Gary McKinnon ügyét márciusban vizsgálják felül - adta hírül a BBC.

Elõször mérték meg két idegen bolygó sugárzását a földfelszínrõl

Archívum2009.01.21, 09:22

Elsõ alkalommal sikerült a Föld felszínérõl két exobolygó sugárzását egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövõben a légköri paraméterek pontos megbecslésére is lehetõséget adhat a távoli planétáknál.  

Pillantás a legsötétebb holdkráterekbe

Tudomány2009.01.20, 10:02

Közölték a Chandrayan elsõ radarfelvételeit a Holdról. Az indiai szonda radarja az elsõ próbák alapján tökéletesen üzemel, és esély van rá, hogy a sarkvidéki kráterekben esetleg elõforduló vízjeget azonosítsák vele a közeljövõben.  

Megerõsítették a metán jelenlétét a Marson - a gáz életre is utalhat

Tudomány2009.01.16, 12:02

Földi megfigyelések végre megerõsítették a metán jelenlétét a vörös bolygó légkörében. A felszín alól szivárgó gáz légköri mennyisége évszakos változást mutat. A metán a Mars belsõ aktivitása és az élet lehetõsége miatt is fontos: származhat vulkáni gázkibocsátásból, de akár biogén eredetû is lehet.  

Gammasugárzó kozmikus világítótornyokat találtak

Tudomány2009.01.13, 08:26

A Fermi-ûrtávcsõvel egy tucat olyan pulzárt találtak, amelyek a korábban ismertektõl eltérõen csak a gammasugarak hullámhosszán figyelhetõk meg. A sugárzás elemzésével megbecsülhetõ a távoli objektumok forgás- és mágneses tengelyének térbeli helyzete is.  

Pillantás a Vénusz gigászi vulkánjaira

Tudomány2009.01.12, 11:07

Térhatású radarfelvétel a 3200 méter magas, 400 kilométer átmérõjû Gula Mons vulkánról és környezetérõl a Vénusz felszínén.  

Szupernóva-robbanás 3D-ben elõször

Archívum2009.01.09, 09:09

Minden korábbinál részletesebben sikerült meghatározni a Cassiopeia-A jelû szupernóva-maradvány térbeli jellemzõit. A felmérés a robbanás során keletkezett aszimmetrikus anyagsugarakat mutatott ki.  

Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Tudomány2009.01.07, 10:44

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

Haldokló csillagok vizsgálata alapján számos Föld-típusú bolygó létezhet

Tudomány2009.01.06, 09:41

Olyan poranyagot azonosítottak idõs csillagok felszínén, amely a körülöttük keringõ kisbolygók törmeléke lehet. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy számos csillag körül keringhetnek a mi Földünkhöz hasonló planéták.  

Még éltek az ûrhajósok, amikor a kabin leszakadt a Columbiáról

Tudomány2009.01.06, 13:53

A Columbia ûrrepülõgép 2003-as visszatérésekor megsemmisült a Föld légkörében. A NASA néhány napja újabb részletes jelentést közölt a katasztrófa eseményeirõl. Ebbõl kiderül, hogy az ûrhajósok közel egy percen keresztül próbálkoztak a gép megmentésével, azonban a súlyos sérülés miatt nem volt esélyük a túlélésre.  

2037-re a Marsra érhet a NASA

Archívum2008.12.30, 11:24

Az Egyesült Államok és világ vezetõ ûrkutatási szervezete, a NASA október 1-jén ünnepelte fél évszázados fennállását. A NASA az ûrtevékenységgel kapcsolatos tervezés, fejlesztés és kivitelezés teljes vertikumában dolgozik. Az elmúlt fél évszázad eredményeinek jelentõs része már a mindennapi élet területén is megjelent, a következõ 50 évre pedig nagy terveket szõnek: új ûrhajót, holdbázist és az elsõ marsutazást.

A Ganymedes eltûnik a Jupiter mögött - kép

Archívum2008.12.23, 09:19

A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesrõl nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-ûrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.  

Szuper-nagytömegû fekete lyukak környezetét vizsgálták

Tudomány2008.12.22, 15:23

Egy új felmérés alapján a galaxisok centrumában lévõ fekete lyukak környezete hasonló: egy forró és röntgensugárzó belsõ, valamint egy nagyobb és infravörösben sugárzó külsõ korongot tartalmaz.

Nagy lépés a marsi élet felé - fontos ásványokat találtak a felszínen

Archívum2008.12.19, 09:34

Karbonátos ásványokat azonosítottak a Marson. A felfedezés azért fontos, mert ennek alapján nem csak savas vizes környezetek létezhettek a bolygó múltjában. Ez pedig az élet keletkezése számára az eddig feltételezettnél kedvezõbb környezeteket jelentett.

Kiállítják majd a kiszuperált ûrrepülõgépeket

Archívum2008.12.18, 15:46

A jelenlegi tervek szerint a NASA rövidesen - néhány éven belül - kivonja a forgalomból jelenleg üzemelõ három ûrrepülõgépét: az Atlantist, az Endeavourt és a Disoveryt. A hivatal szerdán egy felhívást tett közzé, amelyben javaslatokat vár a három ûrrepülõgép felhasználására.  

Új lehetséges élõhely a Marson

Tudomány2008.12.18, 08:15

A Phoenix eredményei alapján úgy fest, az elmúlt 10 millió évben többször is lehetett egy kevés folyékony víz a leszállóhelyen. Egy másik kutatócsoport javaslata alapján a földi sivatagi mázhoz hasonló környezetek is kedvezhetnek az esetleges élet számára a Marson.  

Az Univerzumot átszövõ sötét erõ újabb bizonyítékát jelentették be

Tudomány2008.12.17, 20:54

Eltérõ távolságban lévõ galaxishalmazok megfigyelése arra utal, hogy az utóbbi évmilliárdokban a halmazok növekedése a várhatónál lassabb volt. Mindez a sötét energiától állhat elõ, amely a Világegyetem tágulását egyre gyorsabbá teszi - jelentette be a NASA hazai idõ szerint kedden 19 órakor megtartott sajtótájékoztatóján.  

A Bengál-öböl folyódeltái - a hét mûholdképe

Tudomány2008.12.15, 13:16

Az Indiai-óceán északkeleti öble, a Bengál-öböl valóságos beltengerként választja el az India törzsét alkotó Dekkán-félszigetet Indokínától. Az öbölbe két bõvizû folyó is elhozza a Himalája vizeit.

Dráma a Magellán-felhõben - szupernóvák közé préselõdött csillaghalmaz

Tudomány2008.12.15, 23:16

Három szupernóva lökéshulláma közé szorult csillagközi anyagfelhõben született csillagokat vizsgáltak egy szomszéd galaxisban. A Chandra-röntgenteleszkóppal az eddigi leghosszabb, 31 órás felvételt rögzítették a területrõl.  

Ma lesz a legnagyobb és legfényesebb a telihold

Tudomány2008.12.12, 14:33

December 12-én, péntek este a telihold fázis kísérõnk pályájának a Földhöz legközelebbi pontján következik be, ezért az év legnagyobb teliholdjától megvilágítva az átlagosnál fényesebb lesz az éjszaka ott, ahol nem takarja az eget felhõzet. A meteorológiai elõrejelzések szerint erre hazánkban fõként a keleti, északkeleti országrészben lesz esély, s leglátványosabb formáját éjfél körül mutatja majd.

Ballonok és repülõgépek is mennek majd a Marsra

Tudomány2008.12.11, 10:20

Ballonokat és repülõgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következõ évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezõasztalon már körvonalazódnak a következõ küldetések, amelyek 2020 körül elsõ alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.  

Speciális Jumbo szállítja haza az ûrrepülõgépet - kép

Archívum2008.12.11, 08:29

A rossz idõjárási viszonyok miatt Kaliforniában landolt Endeavour megkezdte útját a floridai Kennedy-ûrközpont felé. A speciális Boeing 747-es gép hátán utazó ûrrepülõgép két nap alatt jut el a célállomásra, miközben a kellemetlen idõjárású helyszíneket, sõt még a gyenge esõket is el kell kerülnie.

Vízmolekulák a Hold anyagában

Archívum2008.12.09, 11:30

A Holdat az eddigi megfigyelések és az elméleti modellek alapján is kifejezetten száraz égitestnek tekintették - egy új vizsgálat azonban nem erre utal.  

Elkészült az 1,2 millió faktoros ûrnapvédõ

Archívum2008.12.08, 08:59

Túl van a sikeres földi próbákon az a hatalmas felületû árnyékolószerkezet, amely majd a James Webb ûrteleszkópot, a Hubble-ûrtávcsõ utódját védi a napsugárzás melegétõl, a világûr viszontagságaitól. Hatékonyságát a fényvédõkrémek védõfaktorához hasonlítva 1,2 millió faktoros védelmet szolgáltat. Felülete 150 négyzetméter, körülbelül akkora, mint egy teniszpálya. Öt rendkívül vékony rétegbõl áll, egyik réteg sem vastagabb az emberi hajszálnál.

Két év halasztás a legnagyobb marsjárónak

Archívum2008.12.04, 23:03

Az amerikai Mars Science Laboratory nevû rovert az eddig tervezett 2009 helyett technikai okokból csak 2011-ben fogják elindítani a vörös bolygóhoz - jelentette be csütörtökön a NASA.

Tíz éve a Föld körül a Nemzetközi Ûrállomás - képes építéstörténet

Tudomány2008.12.02, 10:55

Az ûrkorszak kezdete óta nem volt kérdéses, hogy kellene egy igazán nagy, állandóan a Föld körül keringõ laboratórium, ahol a súlytalanság elõnyeit kihasználva lehetne kísérleteket folytatni. A sok szempontból sikeres, ám pályafutását ócskavasként végzõ orosz Mir után napjainkra lényegében el is készült az eddigi legbonyolultabb és legdrágább ûreszköz.  

Földet ért az Endeavour ûrrepülõgép

Tudomány2008.11.30, 23:33

Az Endeavour közép-európai idõ szerint vasárnap este 22 óra 25 perckor landolt hétfõs legénységgel a fedélzetén a kaliforniai Edwards légibázison.

Víz táplálhatja az Enceladus gejzírjeit

Tudomány2008.11.28, 09:50

A Szaturnusz Enceladus holdján megfigyelhetõ gejzírszerû kitörések nagy sebessége, illetve mûködésük folyamatos jellege arra utal, hogy felszín alatti víz táplálja õket.  

Hiányzó láncszemre akadtak a galaktikus állatkertben

Archívum2008.11.25, 10:05

Olyan spirális galaxisokat találtak, amelyekben már igen kevés csillag keletkezik, és bizonyos szempontból átmenetet alkotnak az elliptikus galaxisok felé - jelentette be hazai idõ szerint hétfõn éjfélkor a NASA.

Egy szép nyár a Marson - befejezõdött a Phoenix küldetése

Tudomány2008.11.24, 16:51

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-ûrszonda küldetése egyértelmû siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelõ életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következõ nagy szonda már az élet nyomait keresi.