munkajog
címke rss- kapcsolódó címkék:
- munkajog-munkaügy
- Dr. Sipos Márta
- Munka törvénykönyve
- felmondás
- szabadság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Módosult a képviselők jogállása
Sürgősséggel tárgyalta tegnap az Országgyűlés az önkormányzati törvény módosítását, amely a Fővárosi Közgyűlés működésének új szabályait fektette le. Az ellenzék már a tegnapi vitában nemtetszését fejezte ki a miatt, hogy a kormány a választásokat követően változat a képviselők munkajogi jogállásán: az összeférhetetlenségi és érintettségi szabályokon. A konkrét szabályokról ma tárgyalt az Országgyűlés.
Mikor jogszerű a munkavállalói engedetlenség?
Sokakban merül fel a kérdés: a munkavállaló mindent köteles-e eltűrni, avagy van határ, és amennyiben igen, akkor az hol húzódik? A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a munkavállalói szférában a törvény két esetet különböztet meg. Az egyik, amikor a munkavállalónak egyenesen törvényi kötelessége megtagadni a munkáltató utasítását, a másik pedig, amikor mérlegelheti, hogy teljesíti azt, vagy sem.
KRS: mikor és hogyan kell a munkaadót a várandósságról tájékoztatni?
Az Alkotmánybíróság május végi határozatával alaptörvény-ellenesnek minősítette a Munka törvénykönyve azon rendelkezését, mely szerint a munkavállaló a vele szemben várandósság, vagy emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel miatti felmondási tilalom fennállására csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita leszögezte: a döntés alapján a munkavállalót továbbra is terheli tájékoztatási kötelezettség, ebben nincs változás, ám már nem kritérium, feltétel, hogy a tájékoztatás a felmondás közzlését ...
Az új Ptk. hatással van a munkajogi szabályozásra is
Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével a munkajogi szabályokban is változások következtek be – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita kiemelte: fontosabb változások között szerepel – a polgári jogi szabályokkal összhangban, az általánosan elvárható magatartás mellett –, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, a másik fél felróható magatartására azonban igen, még abban az esetben is, ha ő maga is felróhatóan járt el.
Kártérítést követelnek a Ryanairtől
Belga munkaügyi bíróság elé citálja hat volt alkalmazottja a Ryanairt, mert a cég szerintük megsértette a munkavállalói jogaikat - írta keddi számában a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap.
- címkék:
- munkajog
- utazás
- Ryanair
- Címkefelhő »
Embertelen munkakörülmények az Apple kínai beszállítóinál
A Foxconn-ügy után újabb kínai Apple-beszállítót vádol egy jogvédő szervezet azzal, hogy munkásait embertelen körmények között tartja.
- címkék:
- Kína
- munkajog
- gyár
- Apple
- Címkefelhő »
Elégedett eladókra vadászik a sokat szidott Walmart
Addig panaszkodtak a sanyarú körülményekre a Walmart amerikai áruház dolgozói, hogy a vezetőség kérlelni kezdte az elégedett eladóikat, ők is írják le élményeiket. Magyarországon milyen nagy áruházláncnak dolgozni? Írja meg nekünk!
- címkék:
- munkajog
- áruházlánc
- Walmart
- Címkefelhő »
A vevőknek mennyország, a boltosoknak pokol
Az áruval teli polcokra rejtett teli pelenkák, és a próbafülkében levizelt ruhák csak a kezdet. Túlóradíj nélküli munkára, szexuális zaklatásra, kizsákmányolásra is panaszkodnak a világ legnagyobb áruházláncában dolgozók.
Munkaadói kötelezettségek hőség, kánikula idején
A munkavédelmi törvény és az azt kiegészítő más jogszabályok nem csupán azt mondják ki általánosságban, hogy a munkavégzéshez megfelelő környezet kell, hanem arról is rendelkeznek, hogy pontosan mikor, mit kell tenni a munkavállalók egészsége érdekében - mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
KRS: a munkavállalóknak kedvezőbb a távolléti díj új szabályozása
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint megszűnhetnek az értelmezési viták a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény Országgyűlés általi elfogadásával. Dr. Kapetz Mónika szerint a módosítás eredményeképpen például öt nap pótszabadság illeti meg a fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalót is, de a munkavállalók számára kedvezőbb lesz a távolléti díj új szabályozása is.
Schönherr Hetényi: az új Munka törvénykönyve "felértékelheti" a last minute utakat
Idén januártól a korábbi egy hónap helyett, a munkáltatónak elegendő a szabadság kezdete előtt csupán tizenöt nappal értesítenie a dolgozót, így ennek fényében akár fel is értékelődhetnek a last minute utak - mondták el a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői. Dr. Gergely Krisztina és dr. Hetényi Kinga felhívták a figyelmet arra is: a húsz év után megújított Mt. 2013-tól hatályos változásainak zöme a szabadságra vonatkozik, amelynek mértéke januártól ugyan nem változik, ám ha a keresőképtelenség az adott naptári évben harminc napnál több, az ezt meghaladó időtartamra nem jár szabadság.
White & Case: milyen hatással lehet az új Munka törvénykönyve a régi munkaszerződésekre?
A tavaly július 1-én (illetve részben idén január 1-én) hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) nem tette kifejezetten kötelezővé a hatályba lépésekor fennálló - a régi Mt. szabályait tükröző - munkaszerződések módosítását, vagy új munkaszerződések megkötését - hívta fel az [origo] figyelmét dr. Kertész Márton. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédje szerint kijelenthető, hogy erre tekintettel számos vállalkozás nem fordított figyelmet annak vizsgálatára, hogy az új törvény miként érinti a fennálló munkaviszonyokat.
Mikor korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai?
Nagyon gondos mérlegelést, körültekintést igényel egy munkáltató részéről annak az élethelyzetnek a kezelése, amikor a munkavállalók személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása mellett a termelés, a működés érdekében e jogokat valamilyen formában korlátoznia kell. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője szerint alaptételként a következőkből érdemes kiindulni: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani, azonban e jogok korlátozhatók is, amennyiben e korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos.
Az életkor alapján járó szabadság a pótszabadság egy fajtája lett
A januártól hatályba lépett, a szabadságolásokat érintő munkajogi változások két jelentős területe az életkor alapján járó szabadságra vonatkozó új rendelkezések, illetve azon új szabályozás, amelynek köszönhetőn a munkáltató és a munkavállaló már megállapodhatnak a szabadság legfeljebb egyharmadának a következő év december 31-ig történő átviteléről - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A távolléti díj számítására már az új rendelkezések vonatkoznak
Hátrányosan érinti a munkavállalókat a távolléti díj számítására vonatkozó, január elsején hatályba lépett új rendelkezések? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések hatályba lépésével szűkült a figyelembe vehető összegek jogcímének köre, csökkent az irányadó időszak hossza, így a munkavállalók egy része számára távolléti díj fizetése esetén a korábbi átlagkeresetnél kevesebb összeg kerül majd kifizetésre.
Jár a kártérítés a munka alatt szexelő ausztrál nőnek
A bíróság úgy ítélte meg, munkahelyi baleset érte azt az ausztrál nőt, aki üzleti útja során, éjjel, szex közben sérült meg. A bíróság szerint teljesen mindegy, hogy szexelt-e, vagy sem, nem csinált semmi szabálytalant, csak szerencsétlen eset, hogy éppen ráesett a csillár egy darabja.
- címkék:
- Ausztrália
- munkajog
- szex
- Címkefelhő »
Könnyítik-e a munkaviszonyok megszüntetését a felmondási védelem szabályainak változásai?
A júliustól hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) a felmondási védelem területén jelentős változásokat hozott - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika szerint az új szabályozás a munkáltatói szervezetek hatékonyságának növelésében és a racionalizálások, költségcsökkentések végrehajtásában jelentős segítséget nyújthat a korábbi szabályokhoz képest.
Jelentősen módosultak a minősített vezetőkre vonatkozó munkajogi szabályok
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új munkajogi szabályok hatályba lépésével a minősített vezetőkre vonatkozó rendelkezések is jelentős változáson mentek keresztül. Ezen változások gyökeresen megváltoztatják az eddig minősített vezetőként dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos szabályokat, egyfelől egységesítve a vezetőkre alkalmazandó speciális rendelkezéseket, másfelől viszont többletfeltételeket támasztva a munkáltatókkal szemben a vezetővé minősítéshez.
Új Mt.: a bizalmi viszony miatt szigorúbb szabályok vonatkoznak a menedzserekre
A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint számos oka van annak, hogy az általánostól eltérő szigorúbb szabályok vonatkozzanak a vezető munkakört betöltő munkavállalókra. Dr. Ijjas Balázs szerint egy munkahelyen a vezetők munkaköre szinte kivétel nélkül bizalmi jellegű és az átlagosnál is nagyobb fokú lojalitást kíván meg a munkaadó felé, ráadásul olyan bizalmas információk birtokába jutnak munkájuk során, amely különleges kitüntetett szerepkörbe helyezi őket.
Új Mt.: mi kerüljön az új munkaszerződésbe?
A júliustól hatályos új Munka törvénykönyve új szemléletet hoz a munkaszerződések tekintetében is, a hangsúly alapvetően a felek megállapodására helyeződik - mondta el a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője egy szerdai munkajogi konferencián "Mi kerüljön az új munkaszerződésbe?" című előadásában. Dr. Fülöp Éva szerint a változások okán is érdemes számba venni, hogy minek kell bekerülni az új munkaszerződésekbe és az érvényes munkaszerződéseknek mit kell tartalmazniuk.
Az új Munka törvénykönyve a munkáltatók szemével
Komoly kihívást jelent a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve a munkajoggal foglalkozó szakemberek, így többek közt a jogászok, vagy a HR-esek számára is - mondta el kedden a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, "Az új Mt. munkáltatói szemmel" című előadásában. Dr. Tigelmann Ágnes, a Complex Kiadó szervezésében zajló kétnapos konferencián felvázolta azt is, hogy az új Mt. hatályba lépésével a munkáltatók mely területen tapasztalhatják a jogszabályok rugalmasabbá válását, könnyebbségét, és hol találkozhatnak a korábbinál szigorúbb paragrafusokkal.
Az üzemi balesetekre külön társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak
A munkahelyen, vagy a munkába járás közben történt balesetekre külön szabályok vonatkoznak társadalombiztosítási szempontból, ám vannak olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következik be, azt mégsem lehet üzemi balesetnek tekinteni - mondták el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Rengeteg új szabályt hozott júliustól Munka törvénykönyve (Összefoglalás)
Felsorolni is nehéz a teljesség igénye nélkül, hogy hány és hány fontos munkajogi szabályon változtatott a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes sorozatának befejező része segítségével az [origo] megpróbálja összefoglalni a legfontosabb változásokat.
Újdonságok a kártérítési felelősség, a vezető munkavállalók, az üzemi tanácsok szabályaiban
Az új munkajogi kódex júliusi hatálybalépésével a munkavállalót már súlyosan gondatlan károkozás esetén is kártérítési felelősség terheli, változnak továbbá a vezető állású munkavállalókra, az üzemi tanácsok alakítására vonatkozó szabályok is. Az [origo] olvasói számára Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a Munka törvénykönyve változó rendelkezéseiről; most a negyedik részt olvashatják.
Vasárnaptól a bérre, a munkavégzésre, a szabadságra vonatkozó szabályok is változnak
Változnak vasárnaptól többek közt a munkavégzésre, a munkaidőre, a munkabérre, a szabadság kiadására vonatkozó munkajogi szabályok is, itt az új Munka törvénykönyve. Az [origo] több részes sorozatában a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a munkajogi kódex vasárnaptól megváltozó egyes rendelkezéseiről; most a harmadik részt olvashatják.
Így változnak júliustól a munkaviszony megszüntetésének szabályai
Július egytől alkalmazandók a Munka törvénykönyvéről szóló új, 2012, évi I. törvény szabályai, melyek felváltják a jelenleg hatályos 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit. Az [origo] több részes sorozatában a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a munkajogi kódex napokon belül megváltozó egyes rendelkezéseiről; most a második részt olvashatják, amelyben a munkaviszony megszüntetésének régi-új szabályait járjuk körül.
Mi változik júliustól az új Munka törvénykönyvében?
Július egytől alkalmazandók a Munka törvénykönyvéről szóló új, 2012, évi I. törvény szabályai, melyek felváltják a jelenleg hatályos 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit. Az [origo] több részes sorozatában a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szemán Péter átfogó, részletes elemzést ad a munkajogi kódex napokon belül megváltozó egyes rendelkezéseiről; most az első részt olvashatják.
Benyújtották a várva várt munkajogi átmeneti rendelkezéseket
A kormány benyújtotta a Munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő, az úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló, nagyon várt törvényjavaslatot; a jogalkotónak ugyanis összesen 66 törvényt kell módosítania. A kétrészes elemzés első részében a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Esze Tamás elmondta: nagyobb horderejű törvényi változások esetén különös körültekintést igényel annak meghatározása, hogy az új szabályok miként alkalmazhatóak a már régebben megkötött szerződésekre.
Júliustól másképp kell kötni a munkaszerződéseket
A munkaszerződések megkötése, módosítása tekintetében nagyon fontos változások, újítások lesznek a jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest, így például nem lesz úgynevezett változó munkahely, megjelenik az elállási jog, vagy csak az alapbér és a munkakör maradnak a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi elemei - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Júliustól már az új rend alapján adják ki a szabadságokat
A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályba lépő új paragrafusai alapjaiban ugyan nem változtatják meg a szabadságok kiadásának jelenlegi rendjét, ám a módosítások számos ponton ésszerűbbé teszik a szabadságolások gyakorlatát, és a kormányzati remények szerint a hatékonyabb termelést segíthetik elő.
Júliustól új munkajogi magatartási szabályok jönnek
Bár külön figyelmet szentel júliustól az új Munka törvénykönyve a munkáltató és a munkavállaló egymással szembeni, általános magatartási követelményeket megfogalmazó szabályoknak, ám számos kérdésben, így például az adott helyzetben általában elvárható magatartás tekintetében, vagy a munkavállaló pillanatnyi helyzetét meghatározni képes GPS-es mobiltelefonok figyelembevétele módjában, az adott helyzet határozza meg a jogi értékelést - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az alkalmatlanság miatti elbocsátás okait konkrétan meg kell jelölni
Az alkalmatlanságra alapított felmondásban meg kell jelölni konkrétan a munkavállaló alkalmatlanságát kiváltó magatartásait, ezek lehetnek többek közt elkövetett kötelességszegések, összeférhetetlenségek, nem megfelelő munkavégzés, gazdasági érdeket sértő magatartás - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől.
Főnök és dolgozó szembekerülhetnek a meghosszabbítható próbaidő miatt
Hamarosan bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható lesz a próbaidő, ám a munkáltató és munkavállaló kapcsolatának gyakorlati tapasztalatait, életszerűségét figyelembe véve az új szabályozás rossz esetben azt is eredményezheti, hogy munkáltató és munkavállaló - a jogalkotó eredeti szándékával ellentétben - éppen az új lehetőség miatt kerülnek szembe egymással.
Júliustól drasztikusan változnak a végkielégítés szabályai
Az előzetes kalkulációk szerint a munkavállalók hátrányára változnak a végkielégítési szabályok, és a munkavállalót csak akkor illeti meg a végkielégítés, ha a munkáltató felmond számára, vagy jogutód nélkül megszűnik - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől, aki szerint nagy kérdés, mi lesz az új törvény hatálybalépése előtt megindult perekkel, amelyről egy jelenleg még nem ismert, az úgynevezett átmeneti jogszabály rendelkezik májusban.
Jön a munkavállalói biztosíték
Új és sokat vitatott intézményt vezet be az új Munka törvénykönyve, a munkavállalói biztosítékot. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új szabályok az eddigieknél nagyobb lehetőséget adnak a bírói jogértelmezésnek, így annak szerepe a jövőben várhatón felerősödik.
Júliustól enyhül a munkáltató, szigorodik a munkavállaló kárfelelőssége
Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.
A megváltozott munkaképességűek március 31-ig kérhetik átminősítésüket
Rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás jár az idén januártól megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, továbbá a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális, illetve, az úgynevezett átmeneti járadék helyett. Az érintettek szempontjából azonban nagyon fontos különbséget kell tenni a tekintetben, hogy járt-e már tavaly a támogatás, vagy csupán az idén szereztek rá jogosultságot - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Kezdhetik tanulni a cégvezetők a júliustól érvényes új munkajogot
Az Allen & Overy szakértője szerint alig létezik olyan munkajogi terület, amelyet nem érintenének az új Munka törvénykönyvének júliusban hatályba lépő változásai, ezért a hazai vállalatok vezetőinek, és a munkaüggyel foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük az új szabályozásra történő felkészülést, tanulást.
Új Mt.: csorbítja-e a munkavállalók jogait a munkáltató ellenőrzési joga?
Az új Munka törvénykönyve kapcsán számos kritika látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató ellenőrzési joga csorbítja-e, vagy sem a munkavállalók jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jóhiszeműen eljáró munkáltató esetében nem beszélhetünk a munkavállalói jogok automatikus csorbulásáról.
Jobban védi, vagy korlátozza a munkavállalók személyhez fűződő jogait az új Mt.?
Az új Munka törvénykönyve kapcsán érvek és ellenérvek láttak napvilágot arról, hogy a paragrafusok kiterjesztett védelemben részesítik-e, avagy éppenséggel korlátozzák a munkavállalók személyhez fűződő jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az ismert végeredmény tükrében érdemes árnyalni az eddig kialakult képet.
Aki tehet az elbocsátásáról, nem kaphat végkielégítést
A júliusi hatálybalépést követően alapvető változásokat hoz a végkielégítések jogintézményében a Munka törvénykönyve. A munkavállaló nem jogosult a végkielégítésre, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása és a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Megmaradt a kismamák felmondási védelme és juttatásaik rendszere
Nem változtak lényegesen a kismamák felmondási védelmére, illetve alanyi, és biztosítási jogviszony alapján járó jogosultságaira vonatkozó előírások, paragrafusok. Változás azonban, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak abban az esetben hivatkozhat, ha a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót.
Közeledik az év vége: mi legyen a ki nem vett szabadsággal?
Bár elterjedt gyakorlat, hogy a szabadságot a következő évre viszi át a munkavállaló a cég belegyezésével, és e szükség szülte megoldás mindkét félnek előnyös lehet, ám a Munka törvénykönyve szabályai egyértelműek: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
Új szabályok a munkaviszony megszüntetésére és az alkalmazotti kártérítésre
Munkavállalói biztosíték, súlyosan gondatlan károkozás intézménye, rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás, elmaradt munkabér helyett elmaradt jövedelem és még számos jelentős változás várható a jövő júliustól hatályba lépő, új Munka törvénykönyvének köszönhetően - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
"Nulla fölötti" növekedésért dolgozik Matolcsy
Létrejön a versenyszféra és a kormány új állandó konzultációs fóruma, mely arra lesz hivatott, hogy a versenyszektorban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány álláspontjukat egyeztessék - jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter csütörtökön. Matolcsy javaslatokat is vár a fórumtól annak érdekében, hogy jövőre legyen egyáltalán növekedés Magyarországon.
Elfogadta a parlament az új Munka törvénykönyvét
A 2012 júliusában életbe lépő jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, az alapszabadság húsz nap marad, és 200-ról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi.
Kiemelt, ám nem korlátlan munkajogi védelemmel bírnak a szakszervezeti tisztségviselők
A munkavállalói érdekképviseletek zavartalan működésének biztosítása céljából a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt munkajogi védelmet élveznek. Ám ez a jog nem korlátlan, a szakszervezeteknek adott esetben "alaposan" meg kell indokolniuk a munkáltató intézkedésével szembeni ellenvéleményüket - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Képernyő előtti munkavégzés: betarthatatlan, illetve hasznos paragrafusok szabályozzák
A betarthatatlan, nem életszerű jogszabályok megalkotásának iskolapéldája azon hazai rendelet, amely szerinti a számítógép képernyője előtti munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A jelenlegi munkavégzési gyakorlatnak, gazdasági ésszerűségnek ellentmondó jogszabály pozitívuma azonban többek közt a kötelezően elvégezendő orvosi vizsgálat, vagy az ingyenes szemüveg követelménye.
A próbaidő alatt kevesebb joga van a dolgozónak
Mivel a próbaidő azt a célt szolgálja, hogy a felek egymással szemben támasztott, ám nem teljesült elvárásai esetén gyorsan meglehessen szüntetni a munkaviszonyt, időtartama alatt kevesebb joga van egy dolgozónak, mint például utána - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Megszűnt munkahely, kifizetetlen munkabér esetében segíthet a Bérgarancia Alap
A fizetésképtelenné váló munkáltatók sok esetben nemcsak hitelezőiket, hanem saját munkavállalóikat sem tudják már kifizetni. Ám létezik egyfajta "állami mentőöv", a Bérgarancia Alap, amely alkalmas lehet arra, hogy a kifizetetlen munkabér a munkavállaló javára, ha részben is, de megtérítésre kerüljön - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.