Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Kádár János pokolbéli víg napjai

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Elhunyt Várkonyi Péter volt külügyminiszter

Hetvenhét éves korában meghalt Várkonyi Péter, aki 1983 és 1989 között Magyarország külügyminisztere volt. A politikus korábban az MSZMP központi apparátusában osztályvezető-helyettes volt.

Malenkovék jelentése az SZKP KB-nak

Rendben zajlottak a vidéki ünnepségek

A legtöbb vidéki nagyvárosban incidensek nélkül zajlottak le az '56-os megemlékezések, a parlamenti pártok szinte mindenhol együtt vettek részt az ünnepségeken. Kivétel ez alól Miskolc, ahol a Fidesz nem ment el a koszorúzásra, mert az emlékművet átmenetileg a volt MSZMP székház előtt helyezték el. Kecskeméten kifütyülték a kormánypártok képviselőit. Este vidéken is tüntetni kezdtek a miniszterelnök és a kormány távozását követelve.

Rogán elnézést kért Gyurcsánytól

Elnézést kért a miniszterelnöktől Rogán Antal. A fideszes képviselő október 23-i beszédében ugyanis tévesen állította, hogy 1988 novemberében, az MSZMP nagyrendezvényén, ahol Grósz Károly "fehérterror veszélyéről" beszélt, az elnökségben ott ült Gyurcsány Ferenc mint a KISZ KB titkára.

Álmodtak olvasóink egy elnököt maguknak

A legfontosabb Önöknek, hogy diplomás férfi legyen Magyarország következő köztársasági elnöke - derül ki szavazásunk eredményeiből. Nem túl gazdag, istenhívő elnököt akarnak, aki családi házban él, és nem baj, ha dohányzik. Olvasóink elnöke nem pártpolitikus, és az MSZMP-nek sem volt tagja. Ízlése és a világnézete mérsékelten konzervatív. Az abortuszt például elfogadja, de a melegek házasságát már nem, szereti a visszafogott eleganciát, de azért ultizik, és lecsót fogyaszt. A Győzike-show-t nem szeretheti. Rettentően fontos azonban, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet.

Interjú Pozsgay Imrével

"Az a merész gondolat, hogy a rendszerváltás belátható időn belül megtörténik, nemigen volt jellemző akkoriban" - mondja Pozsgay Imre, a rendszerváltás egyik legfontosabb személyisége, akivel Bihari Mihály előadása után beszélgettünk.

Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek

Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.