Kossuth Lajos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Budapest
- 1848-49-es szabadságharc
- Deák Ferenc
- Kossuth Lajos tér
- Osztrák-Magyar Monarchia
- legfrissebb
- legrégebbi
Először állítják ki a különleges Kossuth-dagerrotípiát
Március 15-e alkalmából először mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum egy Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát.
Ez nem az a szokványos Balaton-élmény
Füred négy évszakos, nyüzsgő város, ahol messze nem csak strandolni lehet. Népszerűségét páratlan környezetének, kulturális múltjának és jelenének, igényesen hedonista közönségének, kellemes klímájának és szénsavas, gyógyító vizeinek köszönheti. Aki többet vár a Balatontól, mint nonstop heverészést a strandon, az nem hagyhatja ki.
Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?
Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.
Induljon a szabadságharc nyomába a gyerekekkel a hosszú hétvégén!
A mai gyerekek számára – az iskolák erőfeszítései ellenére, vagy pont azért – az 1848-as forradalom eseményei nem sokat jelentenek, és a mostani ünnepet is inkább csak azért várják, hogy négy napot egyhuzamban a szüleikkel tölthessenek. Ha azonban olvasóink szívesen csepegtetnének egy kis élő, és a tananyagnál kézzelfoghatóbb történelmet a gyerkőcök fejébe, mutatunk néhány helyet, ahova együtt kirándulhatnak, és közben a régiekre is emlékezhetnek.
Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán
Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.
Új megvilágításba kerül a magyar reformkor
Mind a hazai közép-, mind a felsőoktatásban óriás hiányt pótol az Országház Könyvkiadó legfrissebb munkája. Dobszay Tamás könyve a rendi országgyűlések történetét tekinti át 1790-1848 között. Az újkori magyar történelem egyik legpezsgőbb időszakáról kapunk egy olyan képet, amit eddig sajnos nem ismerhetett meg a széles nyilvánosság.
Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?
Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...
Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst
Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.
Kossuth Lajos legfiatalabb húga, akinek híre még Amerikába is eljutott
A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem és noha Kossuth Lajos legkisebb húgának a neve nem olyan ismert, mint bátyjáé, Zsuzsanna a testvére révén igen fiatalon megismerkedett korának égető problémáival. Miközben más fiatal lányok báloztak, ő inkább bátyja „titoknokaként" szorgoskodott. 1817. február 19-én, 203 éve született Kossuth Zsuzsanna, aki saját korát megelőzve, elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.
Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában
Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.