Újrapapír trágyából és egyéb finomságok

Az idén is jó pár hasznos újdonság került terítékre az Amerikai Vegyészeti Társaság nagygyűlésén. Ezekből szemezgettünk ki három különösen érdekeset.

Biológiailag lebomló anyagokkal védheti a szépségipar az élővilágot

Napjainkban a legtöbb területen, legyen szó az élelmiszeriparról vagy akár a szépségiparról, egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatosság, amelyet a fogyasztók is egyre fontosabbnak tartanak. A világ legnagyobb kozmetikai cége, a L'Oréal párizsi laboratóriumában jártam, ahol betekintést nyerhettem, milyen erőfeszítéseket tesz a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, az egyes termékek megalkotásakor a hatékonyság mellett milyen egyéb szempontokra figyelnek, és miként tesztelik az összetevők hatásait az egyes organizmusokon.

Így lehet szén-dioxidból műanyagot készíteni

Kanadai tudósoknak sikerült pontosan megállapítani azokat a körülményeket, amelyek között a szén-dioxidot, a legrosszabb hírű üvegházhatású gázt a leghatékonyabban át lehet alakítani a műanyagok alapanyagául szolgáló etilénné.

Soha nem látott anyag hullott az égből

1996-ban olyan kődarabot találtak Dél-Egyiptomban, ami alapos fejvakarásra késztette a kutatókat: az űrből származik, de nem hasonlít egyetlen korábbi meteorit maradványára sem, ráadásul a legújabb elemzések szerint olyan mikroásványokat tartalmaz, amik nemhogy a Földön, de még a Naprendszeren belül sincsenek jelen.

Élő építészet, melyben teret nyer a kémiai és a mesterséges intelligencia: fotók

Philip Beesley, multidiszciplináris művész és építész műveiben igen széles körű technológiát és rendszert használ. Ezek az interaktív installációk egyszerre lenyűgözőek és félelmetesek. Legutóbbi munkája, az „Astrocyte" összekapcsolja a kémiát, a mesterséges intelligenciát és a magával ragadó hangzásvilágot, így hozva létre az élő építészetet, mely reagál a látogatók jelenlétére.

Élő építészet, melyben teret nyer a kémiai és a mesterséges intelligencia: fotók

Itt a sörből készült környezetbarát üzemanyag

Akár kulcsfontosságú összetevője is lehet a jövő környezetbarát és a fenntarthatóság elvével összeegyeztethető tulajdonságokkal bíró üzemanyagának a sör. A Bristoli Egyetem kémikusai legalábbis megtették az első lépést ebbe az irányba, miután kísérleteik végén előrukkoltak az etanolnál jobb benzinhelyettesítővel. Amihez az alkoholok közül a sör a legjobb alapanyag.

A mindent gyógyító csodavíz legendája

Se szeri, se száma a különböző csodavizeknek és csodasóknak, amik minden esetben hihetetlennek hangzó gyógyulást ígérnek. Ha ez így lenne, üresek lennének a kórházak, és a matuzsálem korú emberek is vidáman hánynák a cigánykereket a parkokban. Sajnos mindez illúzió, jól megtervezett átverés, a bámulatosnak ígérkező készítmények nemcsak hatástalanok, de könnyen bajt is okozhatnak. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének előadásán Fábián István vegyész többek között két populáris átverés, a PI-víz és a Himalája-só mítoszát zúzta porrá.

Miért pont ebbe a pasiba kellett beleszeretnem?

Vannak szerelmek, amik úgy érkeznek, mint a tavasz. Kedvesen és gyengéden. Hasonlóan gondolkodtok, hajnalig beszélgettek, imádod a parfümjét, és mindig az ilyen típusú pasik voltak a gyengéid.

Elkészítették a világ első kémiai merevlemezét

A világ első kémiai merevlemezét készítették el lengyel kutatók. Elektronika helyett három folyadékcsepp elég az adatok tárolására.

Magyar siker a Mengyelejev Diákolimpián

Az 51. Nemzetközi Mengyelejev Diákolimpián hat érmet nyertek el a magyar diákok, amelyet idén a kazahsztáni Asztanában rendeztek meg. Ezen a kémiaversenyen mindig a legtehetségesebb diákok vesznek részt, jellemzően kéttucatnyi országból. 2012 óta nincs olyan év, hogy ne indulna magyar diák a versenyen, és ne éremmel térne haza. 

Ezért a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban

Az ősrobbanás vagy nagy bumm hozta létre a világegyetemet ma alkotó elemeket. De mi az oka annak, hogy ezek közül pont a hidrogén a leggyakoribb?

Bianka kideríti, hogy mégis mi a szösz a “szerelem”?

Nem vagyok biztos benne, hogy meg fogom találni a választ arra a kérdésre, amit évezredek óta minden ember legalább egyszer feltett magának, de azért megpróbálkozom vele: mi is valójában a szerelem?

Elhunyt Oláh György Nobel-díjas kémikus

Életének kilencvenedik évében Beverly Hillsben elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja – tájékoztatta Robert Aniszfeld, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet ügyvezető igazgatója március 9-én Hargittai István akadémikust. Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok kutatásában elért eredményeiért.

Hawaii a korallzátonyokat védené a kémiai fényvédők betiltásával

Hawaii a korallzátonyokat védené a kémiai fényvédők betiltásával

Amikor halálos köd uralta London utcáit

Borsólevesszínű, az orrot és szemet csípő, szénfüstös levegő, amelyben csak méterekre látni. Ilyen volt 1952-ben a hírhedt londoni szmog, amely miatt több ezren lelték halálukat. A mai napig nem tudták, miért vált a füstköd ilyen mértékben halálossá, úgy tűnik azonban, most sikerült megfejteni a rejtélyt.

Így fogják hívni a periódusos rendszer négy új elemét

A kémikusok nemzetközi szervezete jóváhagyta a periódusos rendszer négy új elemének a nevét: három elem földrajzi nevet kapott Moszkva, Japán és az amerikai Tennessee állam után, a negyediket az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el.

Látványos videó a világ legaktívabb fémjéről

A cézium gyakorlati felhasználása az űrhajóhajtóművektől a rák kezelésére alkalmas sugárkészülékeken át az atomórákig terjed. Kevésbé hasznos, de annál látványosabb tulajdonságai közé tartozik, hogy újraalakítja magát, és a leggyönyörűbb és legmegjósolhatatlanabb módon képes felrobbanni.

A világ legapróbb gépeiért jár a kémiai Nobel

Jean-Pierre Sauvage, Sir J. Fraser Stoddart és Bernard L. Feringa nyerte a 2016-os kémiai Nobel-díjat olyan molekuláris gépek tervezéséért és megalkotásáért, amelyek valóban működőképesek is.

Újabb lépés a kémiai elemek eredetének megértése felé

A vörös óriásokban keletkezett oxigén igen ritka, 17-es izotópjának a korábban becsültnél jóval nagyobb mennyisége alakul át más izotóppá egy eddig kevéssé ismert atommag-reakcióban. Az eredmény átírhatja a kémiai elemek eredetének és a csillagok működésének eddig ismert modelljeit.

Kísérletekkel népszerűsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek

A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat. 

Nevet kapott a periódusos rendszer négy új eleme

A kémikusok nemzetközi szervezete javaslatot tett a periódusos rendszer négy új elemének, a 113-as, 115-ös, 117-és és a 118-as elemnek a nevére, három elem földrajzi nevet kapott, Moszkva, Japán és Tennesse állam után, a 118. elemet az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el.

Az Europa jobban hasonlíthat a Földre, mint gondolták

A Jupiter jeges holdja, az Europa már régóta a figyelem középpontjában áll, mint a Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszíne. A legújabb kutatásokból pedig az derül ki, hogy még jobban hasonlít a Földre, mint eddig gondolták.

Az alkoholfogyasztás nem pusztítja az agysejteket

A hiedelemmel ellentétben az alkoholfogyasztás nem befolyásolja az agysejtek számát, mivel nem tudunk akkora mennyiséget meginni belőle, hogy ezt a hatását kifejtse. Ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni.

Mi történik a testeddel szakításkor? Íme, a tudományos magyarázat

A szerelem valóban úgy hat ránk, akár a drog: az I Fucking Love Science által lehozott tanulmány szerint szerelmi csalódás után ugyanazokat a tüneteket produkálja testünk, mint elvonáskor, sőt, akár fizikai fájdalmat is érezhetünk.

Hidrogént találtak egy szuperföld légkörében

Első alkalommal azonosítottak különböző gázokat, hidrogént és héliumot egy úgynevezett szuperföld légkörében brit szakértők.

Hullaparfüm védene meg a zombiktól

Egy amerikai vegyész kifejlesztette a zombiriasztó parfümöt – nem lenne kellemes illata, de mindenképpen segítene túlélni egy zombiapokalipszis esetén.

Új tagja lesz a periódusos rendszernek

Hivatalosan is elismerték a periódusos rendszer 113., egyelőre csak ununtriumként emlegetett elemét, amelyet így a hagyományok szerint a felfedezők – most először nem amerikai, orosz vagy német, hanem ázsiai, azon belül is japán kutatók – nevezhetnek el.

Ezért ne igyon vizet a csípős paprikára

Ha csili marja a szájbelsőnket, automatikusan a víz után nyúlunk, pedig pont ezt nem szabadna. A kémikusok most elmagyarázzák, miért! Azt is megtudhatjuk, hogy a víz helyett mivel csillapíthatjuk fájdalmunkat.

Ilyen érzés lehet meghalni?

Az Amerikai Vegyész Szövetség nem mindennapi videója bemutatja, hogyan működik az agyunk annak tudatában, hogy a következő pillanatban meg fogunk halni.

Összetett szerves molekulákat találtak egy bébicsillag körül

Komplex szerves molekulákat fedeztek fel egy rendkívül fiatal csillag protoplanetáris korongjában. A felfedezés bizonyíték lehet arra, hogy az élet építőkövei sokkal gyakoribbak a világegyetemben, mint eddig hittük.

A kémia gyönyörű - csodálatos reakciók kínai kémikusok vegykonyhájából

A kémiaórákról sokan nem túl pozitív emlékeket őriznek a középiskola tantárgyakkal amúgy is telezsúfolt világából. Bonyolult képletek, mindenféle elektronpályák, nagy ritkán pár közepesen látványos kísérlet, no meg a generációkon átívelő legendák arról, hogy mi vagy ki lehet az a folt ott a plafonon. Ennek a meglehetősen negatív imázsnak üzentek hadat a Kínai Műszaki és Tudományegyetem munkatársai, akik egyszerű kémcsövek helyett sík falú üvegedényekben hajtottak végre néhány látványos reakciót, és filmezték le elképesztő felbontásban. Következzen először a videó, majd pedig a kitartóbbak számára pár szó a reakciókról!

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

Kevés ellentmondásosabb személy van a Nobel-díjasok között, mint a német Fritz Haber, a "vegyi háború atyjaként" is ismert kémikus. Az általa kifejlesztett harci gázok miatt sokan haltak kínhalált az első világháború lövészárkaiban, 1918-ban mégis megkapta a tudományos élet legnagyobb elismerését, igaz, más kutatásokért. Később az ő cége fejlesztette ki a gázkamrákban használt Zyklon-B-t is.

Nobel-díj a sejteket vizsgáló űrtávcsőért

Az élő szervezetek működésének vizsgálatát sokáig megnehezítette, hogy a fénymikroszkópok felbontása nem léphetett túl egy elméleti határt, vagyis a képek részletgazdagságát nem lehetett fokozni. A még jobb felbontás elérését lehetővé tevő módszerek (például az elektronmikroszkópia) pedig a minta elpusztításával, lefagyasztásával és besugárzásával jártak, vagyis csak egy halott “nanoméretű tájképet” készíthettek. Az idei kémiai Nobel-díjjal jutalmazott kutatók olyan új módszerek fejlesztéséért kapták az elismerést, amelyekkel valós időben vizsgálhatjuk az élő szervezetek legapróbb alkotóelemeinek működését.

Szupermikroszkópért járt az idei kémiai Nobel-díj

Az idei kémiai Nobel-díjat megosztva  Eric Betzig, Stefan W. Hell és William E. Moerner kapta a szuperfelbontású mikroszkópia alapjainak kidolgozásáért, mely lehetővé teszi, hogy valós időben, a vizsgált minta károsítása nélkül figyeljenek meg biokémiai folyamatokat.

Kölyöklabor nyílt a fővárosi állatkertben

Kölyöklabor nyílt a fővárosi állatkertben

Így árulja el testük a világsztárokat

Azt már tudjuk, hogy a nem szóbeli kommunikációnak sok csatornája van. Beszédes a mimikánk, a tekintetünk, a hangnemünk, a hanglejtésünk, a végtagjaink mozgása, de még a testtartásunk és a térközszabályozásunk is. A Life.hu Tóth Melinda, pszichológus szakértő segítségével sztárok testbeszédét elemezte, melyből igencsak sok érdekesség derült ki.

Gyógyszertervezés felsőfokon: kémiai Nobel-díj

A 2013-as kémiai Nobel-díjat Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapták megosztva, mert megteremtették a kémiai reakciók komplexebb számítógépes modellezésnek lehetőségét.

A szupernehéz elemek a fejünk felett vannak

Az ununpentium felfedezésével a periódusos rendszer VII. periódusa lezártnak tekinthető, ám a sor vége még nyitott. Az uránnál nehezebb elemek furcsa birodalmával a mindennapi életben is találkozhatunk.

Nem mérgez a forradalmian új aranybányászat

Cián helyett kukoricakeményítő-származékkal vontak ki aranyat amerikai tudósok. A forradalmi eljárás hatékony és olcsó, és ha sikerül ipari méretekben alkalmazni, az aranybányák többé nem mérgezik meg a folyók teljes élővilágát, ahogy a Tiszán történt 2000-ben.

Szenvedélye miatt szabadkozik a színésznő

Varga Iza a közösségi oldalán szabadkozott a róla megjelent mai cikk miatt, amelyben Cseh-Szakáll Tibor kendőzetlenül bevallotta, hogy remekül működik közöttük a kémia.

Robbanástól is óv az új arcfesték

Nem csupán a terepen való rejtőzködésben segíti a katonákat, hanem a robbanások hőhatásaitól is megvédi arcukat egy újfajta, álcázáshoz használható arcfesték, amely a jövőben a tűzoltók testi épségének védelmét is segítheti.

Először használta lézerét a marsjáró

A Curiosity rover augusztus 19-én próbálta ki először a lézerét, amelynek segítségével elemezheti a kőzetek összetételét. A kísérlet sikeres volt, bár az eredményekről később számolnak csak be.

Nevet kaptak a periódusos rendszer új elemei

Közel egy évvel azután, hogy csatlakoztak a periódusos rendszer elemeihez, a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium (Lv) és a 116-os a flerovium (Fl) nevét - adta hírül honlapján a szervezet.

Tojástartó lesz a kidobott tojáshéjból

Valóban jó, ha szemétbe kerül az üres tojáshéj? Az értékes anyagokból álló természetes kompozit angol kutatók szerint bioműanyagként nyerhetne második életet csomagoló- vagy építési anyag formájában, de gyógyszer is kivonható belőle.

Kémiai csomagolással teszik orvosi használatra alkalmassá a mérgező fémeket Debrecenben

Az orvosi képalkotó eljárásokhoz nélkülözhetetlenek a kontrasztanyagok. A kontrasztanyagként használt fémionok azonban gyakran mérgezőek. A Debreceni Egyetem kutatói kémiai módszerekkel csomagolják be a fémionokat, így biztonságosan használhatók a vizsgálatokhoz.

Egy kémiaszertári baleset miatt kiürítették a Szent-Györgyi Gimnáziumot a fővárosban

Formalin ömlött ki a kémiaszertárban a fővárosi Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskolában kedden délután, senki sem sérült meg, az épületet rövid időre kiürítették.

Két Nobel-díjat is eltüntetett egy magyar kutató

Voltak olyan idők, amikor a Nobel-díj nemcsak örömöt, hanem gondot is okozott. A második világháború idején nem lehetett aranyat kivinni Németországból. Két fizikus azonban kicsempészte az érméjét, és rábízták dán kollégájukra, Niels Bohrra. A névfeliratos Nobel-díj azonban felért egy beismerő vallomással, ezért a náci megszállás idején sürgősen el kellett tüntetni, amiben egy későbbi Nobel-díjas magyar kutató aktívan közreműködött.

Termelj áramot citrommal! - Látványos kémiai kísérletek, nem csak gyerekeknek

A kémia nehéz tantárgy, és ha a gyermeked nem született vegyész, természetes, ha nehézségei támadnak a vegyjelek világában. A kémia azonban szórakoztató is lehet, ha együtt tanul a család - például a következő, otthon is elvégezhető kísérletek segítségével.

Két új szupernehéz elemmel bővült a periódusos rendszer

A kémikusok és fizikusok nemzetközi szövetsége hivatalosan is hozzáadott két elemet 114-es és 116-os rendszámmal a periódusos táblázathoz.