globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Véget vetettünk a kétezer éves hidegnek
Hosszú, az összes földrészre kiterjedő lehűlési időszaknak vetett véget a 19. század végén kezdődött globális felmelegedés. Kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év időjárását egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült, hogy Tiberius, Nero és Titus római császár uralkodásának idején Európában még melegebb volt, mint most.
2050-re eltűnik Kuba egy része
2700 négyzetkilométernyi területet és több ezer lakást veszíthet a tengerszint emelkedése miatt a 21. század közepére, annak ellenére, hogy a hatóságoknak már van klímavédelmi programjuk.
Kóstoljon remek svéd borokat!
Egyre északabbra lehet majd jó bort termelni, délen viszont letaglózó alkoholtartalom teszi tönkre a kifinomult francia vörösborokat. Évtizedek múlva nem lesz meglepetés az angol vagy a svéd bor sem. Így hat a klímaváltozás a szőlőtermesztésre.
A sarki olvadás miatt jött a márciusi tél
Káoszt okozó havazás Magyarországon és Ukrajnában, tükörjég a németországi utakon, több tízezer lakás áram nélkül Nagy-Britanniában. Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós márciusi időjárást.
Többször lesz Katrina a meleg miatt
Megtízszereződhet a globális felmelegedés hatására az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az USA mexikói-öbölbeli partvidékét letaroló hurrikán volt 2005 augusztusában. A szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra.
Jobban bírják a klímaváltozást az őserdők
Mégsem fenyegeti szárazság az Amazonas esőerdőit, sőt jól is járnak a rengeteg szén-dioxiddal. Az eddigi legátfogóbb elemzés szerint a erdők meglepően rugalmasan alkalmazkodnak a globális felmelegedéshez.
Ezért lobbantak fel az orosz erdőtüzek
A globális felmelegedés lelassítja a nagy kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén. Emiatt alakulnak ki a potsdami Klímakutató Intézet munkatársai szerint olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a 2003-as európai hőhullám vagy a 2010-es erdőtüzek Oroszországban.
Az egész országot fűti Budapest
Egészen távoli vidékeken is felmelegedést okoz a milliós nagyvárosokban termelődő hulladékhő. A szokatlan hőmérsékletek akár másfélezer kilométer távolságban is jelentkeznek melegebb telek vagy hűvösebb őszök formájában.
A mai teleknek örülnének ükanyáink
Szenvednének a mostani klímától ükanyáink, mert ők még egy jóval hűvösebb világban éltek. Egyre látványosabb adatsorok mutatják, hogyan forrósodik fel a Föld, és hogyan válnak megszokottá a korábban szélsőségesnek tartott nyári hőhullámok. Nézze meg, hogyan történik mindez a valóságban!
Kína lett a legnagyobb pöfögő
Soha nem engedett ennyi üvegházhatású gázt Kína a légkörbe. A központi kormányzat is elismerte, hogy az ötéves terv ellenére 2030-ig valószínűleg nem tudják visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást.
A kilencedik legforróbb év volt 2012
Ükanyáink idejéhez képest 0,8 Celsius-fokkal van most melegebb a Földön a NASA friss elemzése szerint. A forró 2000-es éveket követi a szintén igen meleg, de nem kiugróan forró 2012.
Megéri szigorúnak lenni a szén-dioxiddal
El lehetne kerülni a globális felmelegedéssel járó káros következmények jelentős részét az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorúbb visszafogásával . Erre következtetnek azok a brit kutatók, akik most első ízben vizsgálták meg átfogó módon a gázkibocsátás drasztikusabb csökkentésének jótékony hatásait.
Kisebb felmelegedést jósolnak a britek
Szó sincs róla, hogy leállt volna a melegedés, de nem olyan gyors, mint a Met Office gondolta. A brit meteorológiai intézet kísérleti, egész évtizedre szóló előrejelzése szerint 0,43 fokkal lesz melegebb a Földön 2020-ban, mint 2010-ben.
Minden idők legmelegebb éve jöhet
Nem jók a 2013-as időjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsőségeket tovább fokozhatja az idén érkező El Nino jelenség és az évtized legerősebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretű olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerből pár éven belül teljesen eltűnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az eső Magyarországon, de ha lesz is, valószínűleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
2012: ez volt fontos a világban
Íme, az elmúlt év öt legfontosabb globális fejleménye az eurózóna válságától az olvadó sarki jégig.
Két gigapixeles kép a Mount Everestről
A Machu Picchuról készített 16 gigapixeles fotó után újabb óriás felbontású kép bukkant fel, ezúttal a világ legmagasabb hegyéről. A Mount Everestről készített fotóval a szerző szándéka az volt, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra.
Kiszivárgott a 2013-as klímajelentés
Jórészt az ember okozza a Föld felmelegedését, ez a lényege az IPCC idő előtt nyilvánosságra hozott jelentésének. Az ENSZ klímaügyi kormányközi bizottsága 800 szakértő bevonásával dolgozik a klímatudomány eredményeit összegző dokumentumon, ám az egyik értékelő elkötelezett ellenzője az üvegházgáz-stopnak.
Jól lőtték be, mennyire melegszik a Föld
Nagyjából a félidőnél járva kiderült, meglepően pontos a legelső előrejelzés a klímaváltozásról. A klímakutatás krémje először 1990-ben közölt előrejelzést a várható felmelegedésről, most ezt értékelték.
Csak nyerünk a kevésbé kormos levegővel
Amíg a többség csatázott, 25 ország gyorsan megegyezett a metán- és a koromszennyezés csökkentéséről a dohai klímakonferencián. A metán és a korom gyorsabban kitisztul a légkörből, mint a sokat emlegetett és legjelentősebb üvegházgáz, a szén-dioxid.
Elkerülték a klímacsődöt
Még nyolc évig él az eddigi klímaegyezmény a dohai ENSZ-klímakonferencia döntése szerint. Ha az eddigi döntések nehézkesnek és elégtelennek tűntek, akkor a neheze csak most jön: üvegházgáz-csökkentésre kell kötelezni a legnagyobb szennyezőket, az USA-t és Kínát, mellette Indiát és Brazíliát is. Van rá mindössze két év.
2020-ig meghosszabbítják a kiotói egyezményt
Az ENSZ katari klímakonferenciáján nyolc évvel meghosszabbították az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó kiotói egyezményt.
Ezt a dőzsölést senki nem ússza meg
Bonyolultabb probléma, mint az atomfegyverek leszerelése vagy az ózonpajzs megóvása, de már csak egy hónap maradt rá, hogy megoldják a világ vezetői. Decemberben lejár a kiotói egyezmény, ami semmit nem tudott kezdeni a Föld felmelegedését okozó gázokkal. Ha tényleg annyi szén és olaj van a föld alatt, mint ahogy azt a kutatók tippelik, akkor semmi nem ment meg minket a pusztító felmelegedéstől. Hacsak mi meg nem védjük magunkat.
A legforróbb évek közé kerül 2012
Csak az USA-ban 15 ezerszer dőlt meg a napi melegrekord. A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik: a Sandy hurrikán nem okozott volna akkora károkat New Yorkban, ha alacsonyabb lett volna a tengerszint.
Hűtsön az ablakpárkányon!
"Minden nap egy sor olyan döntést hozunk, amely befolyásolja a szén-dioxid-szintet" - mondja Ürge-Vorsatz Diána. Fedő főzés közben, GPS, használt ruha, hűtő helyett ablakpárkány: néhány hétköznapi ötlet a CEU környezettudományi professzorától a klímaváltozás hatásának mérsékléséhez.
Gyorsabban nő a tengerszint, mint várták
Legalább 6 centivel magasabb a tenger, mint 1993-ban, és biztosan a felmelegedés miatt. Műholdas mérések szerint évi 3,2 millimitérrel emelkedik a tengerszint.
Megfőnek dédunokáink a túlmelegedő világban
Tizenöt millió éve nem volt annyi káros gáz a levegőben, mint most, így jó esély van arra, hogy a Föld jócskán a biztonságos szint fölé melegszik. Hétfőn kezdődött az ENSZ soros klímakonferenciája, ahol dönteni kell a klímaegyezmények sorsáról.
Sok a gáz az enyhébb klímaváltozáshoz
Nem fogják vissza a kellő gyorsasággal az üvegházgáz-kibocsátást a világ országai, derül ki az ENSZ környezetvédelmi programjának jelentéséből. Ha minden megy úgy, ahogy eddig, akkor 2020-tól már nem lehet elkerülni, hogy a veszélyesebb mértékben melegedjen a Föld.
Forróbb, drágább és veszélyesebb lesz Európa
Északon több árvizet, délen szárazságot, nálunk pedig nagy hőingadozást hoz a klímaváltozás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerdán bemutatott jelentése szerint.
Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegőben
Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegőben a történelemben: ez a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentésének legfontosabb megállapítása. A jól ismert szén-dioxid és metán mellett a rendkívüli módon üvegházhatású kéjgázból is rengeteget engedtünk a légkörbe.
Milyen növények halnak ki a meleg miatt?
A globális felmelegedés miatt eltűnhet a Földről a banán, a kávé és a kakaó, az utóbbit bankautomataként is használják Afrikában. Ennél is súlyosabb következményei lehetnek az olyan fontos élelmiszernövények terméscsökkenésének, mint a rizs és burgonya.
Afrika csúcsán sem lesz hó 2060-ra
Körülbelül ötven éve van még a Kilimandzsáró tízezer év hőhullámait kibírt jegének. Gleccserkutatók szerint már csak az kérdés, mikor tűnik el a jégmező Afrika legmagasabb pontjáról.
A banán lesz az új krumpli
Melegszik a föld, ami az emberek táplálkozását is érinti egy kutatás szerint. Dél-Ázsiában egyre kevesebb a búza, de a felmelegedés a háttérbe szoríthatja a hűvösebb körülményeket kedvelő krumplit is, amelynek a helyét a banán veheti át.
Rekordmeleg volt szeptemberben
Rekordot döntött a Föld átlaghőmérséklete szeptemberben az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal adatai szerint. A NOAA kiemeli: Magyarországon két évtizede nem volt ilyen nagy szárazság.
Vigyázz, kész, csobban!
Nem lesznek tengeribetegek a kutatók, akik új hajóval vizsgálják az olvadó Arktiszt. Eddig az amerikai parti őrség hajóján voltak stopposok. A Sikuliaqot szombaton bocsátják vízre a Wisconsin állambeli Marinette-ben.
Nem igazán használ a Földnek a válság
A fellendülés nagyobb hatással van a klímaváltozásra, mint a recesszió egy amerikai kutatás szerint. Ez részben magyarázza, hogy 2009-ben a válság hatására miért csökkent kevésbé az üvegházgáz-kibocsátás, mint amennyire nőtt 2010-ben.
Néró óta van metánszennyezés
Kimutatták a metánt a grönlandi jégtakaró több ezer éves, a római birodalom idejében kialakult rétegeiben is. A római fémfeldolgozás rengeteg fát igényelt, az égés pedig szennyezte a légkört, de korántsem annyira, mint a 19-20. század ipara és mezőgazdasága.
Bezárul a klímacsapda Magyarország körül
Idén újra dőlhet az évszázados szárazságrekord, de a jövőben már erre kell számítanunk. Pár évenként viszont elönt majd minket az eső. A katasztrofális szárazság oka az esőt hozó ciklonok elmaradása, ami viszont a globális felmelegedés következménye.
Összemehetnek a halak a klímaváltozástól
Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is.
Mi voltunk a forró pont a Földön
Bizonyítottan melegebb volt a nyár az átlagosnál. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) jelentése szerint 0,64 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet június-augusztusban a Földön, mint a 20. századi átlag. A Kárpát-medence volt az egyik különösen forró hely.
Új térkép: öt centivel nőtt a világtenger
Szinte két évtized műholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nőtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nőtt meg a tengerszint egy év alatt.
Még három évet jósol a sarki jégnek
Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tűnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Régen a nyarak is élhetőbbek voltak
Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.
Megszokottá válik az évezredes aszály
Évezredes szárazság sújtotta Észak-Amerika nyugati vidékeit 2000 és 2004 között. Kanadai és amerikai kutatók szerint ez volt a legnagyobb aszály a térségben az utóbbi 800 évben, és tovább fog súlyosbodni a 21. század hátralévő részében.
Fura giliszta bukkant fel Írországban
Mediterrán vidékeken honos földigilisztát találtak Írországban. A giliszta a globális felmelegedés miatt honosodhatott meg messze északon. Nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel.
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Algák miatt is eljegesedhet a Föld
Ha kellő mennyiségű vashoz jutnak, az algák úgy elszaporodnak, hogy elnyelik az üvegházgázt. Tíz év alatt készült el a Nature-cikk a vastrágyázással elszaporodó, majd elpusztuló algák az ősi éghajlatra gyakorolt hatásáról.
Szigetnyi jég szakadt le Grönlandról
Hatalmas, 120 négyzetkilométernyi területű jégtömb szakadt le Grönland egyik legnagyobb gleccseréről. A sziget északi részén húzódó Petermann-gleccseren támadt hasadást 2001 óta figyelték a kutatók.
Lenyeli az erdő a hópárducokat
Eltűnhet a himalájai hópárduc élőhelyének 30 százaléka a globális felmelegedés miatt a WWF éghajlatváltozásról szóló kutatása szerint. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.