15 millió éves tengeri lények maradványait nézheti meg

Lehetséges élettevékenység jeleit észlelték a Marson

Metánszivárgást észleltek a Mars felszínén. A jelenséget először a NASA Curiosity marsjárója észlelte, majd ezt a vörös bolygó körül keringő európai űrszonda, a Mars Express is megerősítette.

Sok az új kutatási eredmény az Antarktiszon

Sok az új kutatási eredmény az Antarktisszal kapcsolatban, köszönhetően a műhold-felvételeknek és a jégben is végezhető geofizikai méréseknek - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői adásában.

Esőerdő terült el a mai Tibet területén 40 millió éve

Negyvenmillió évvel ezelőtt esőerdő terült el a mai Tibet középső részén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a délnyugat-kínai Tibeti Autonóm Területen talált megkövesedett gyanta alapján.

Ha nyitott szemmel járunk, a kéktúra a földünkről is mesél

Az országos kéktúra Boldogkőváralja és Putnok közötti szakasza változatos tájakon halad keresztül, és számos geológiai érdekességet rejt. Ezekből mutatunk be egy kis válogatást, miután végigjártuk a 133 kilométert a Cserehát és az Aggteleki-karszt vidékén.

Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája

A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény a geológiai időskálán villámgyorsan, alig 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.

A pokolból származnak a legendás kék gyémántok

A drágakövek királynőit az óceáni talapzatból a földköpeny mélyére süllyedt bór színezte kékre.

Gigantikus repedések jelentek meg a Föld mélyén

Négy masszívabb darabra repedt a földköpeny Tibet alatt – állítja egy új számítógépes modell, ami alaposabb betekintést nyújt a földfelszín alatt zajló folyamatokba.

A hawaii nagy vulkánkitörés aggasztó kérdései

Lassan már egy hónapja tombol változatlan intenzitással a Hawaii-szigeteki Kilauea vulkán. A tűzhányó aktivitása komoly anyagi veszteségeket okozott, és már emberéletet is követelt. A felújult vulkáni működésnek azonban a szigeteken túlmutató következményei is lehetnek – állítja Harangi Szabolcs vulkanológus-professzor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve eső?

Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.

Az élet titkait hordozó időkapszulák a Naprendszer gyermekkorából

Az aszteroidák nem csak afféle repülő űrbéli kődarabok, hanem Naprendszerünk keletkezésének máig fennmaradt tanúi. Belőlük tudhatjuk meg a legjobban, milyen anyagokból építkezett a földi élet a kezdet kezdetén.

Nagyjából 300 évente ismétlődnek a nagy földrengések

Nagyjából 300 évente ismétlődnek a rendkívül nagy földrengések egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely két chilei tó üledékrétegeit elemezte.

Élőlények nyomaira bukkantak a Marson?

Nagyon érdekes, nyomfosszíliára emlékeztető képződményeket talált a Curiosity marsjáró. A kutatók egyelőre nem tudják, miként keletkezhettek ezek a formák.

Furcsa képződményeket vettek észre a Marson

Furcsa, méhsejtszerű struktúrákat vett észre a NASA MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) űrszondája a Mars felszínén.

Szuperkitörések fenyegethetik a civilizációnkat

Kevesebb idő telik el két világrengető úgynevezett vulkanikus szuperkitörés között, mint azt eddig vélték - állapították meg a Bristoli Egyetem kutatói százezer év geológiai adatait elemezve.

Kicsit lassul a Föld forgása, és ebből baj lesz

Jövőre alig észrevehető mértékben, de elkezd lassulni a Föld forgása. Csupán néhány évig fog tartani, a kis változás azonban nagy hatással lesz bolygónkra, megszaporodhat ugyanis a földrengések száma.

Valami mozgott a halott égitest felszíne alatt

A Ceres törpebolygó felszíni képződményeinek keletkezése és belső szerkezetének evolúciója között szorosabb kapcsolat lehet, mint azt eddig feltételezték – állapította meg a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány.

Új felfedezés került napvilágra az antarktiszi vulkánok kapcsán

Elképesztő elmélet került boncasztalra egy tudományos kutatás nyomán: állítják, hogy egy felfoghatatlan forró pont felelős az antarktiszi vulkánok kialakulásáért, illetve a kőzetolvadásért is. 

Hatalmas szörny bújik meg az Antarktisz felszíne alatt

Kevesen tudják, hogy az Antarktisz a Föld legvulkanikusabb helye. Egy közelmúltbeli figyelemreméltó felfedezés alapján a kutatók csak most kezdik felfogni, hogy több vulkán szunnyad a hatalmas jégtakaró alatt, mint bárhol másutt a világon.

Őslénytani és geológiai kalandtúra Tatán

A barlangi medvével és különböző kőzetekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők szombaton a tatai geológus kertben és a Kuny Domokos Múzeumban. A helyszínek közötti útvonalon ásványokkal és ősmaradványokkal kapcsolatos feladatokat kell megoldani - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Az elveszett kontinens kutatására indult egy tudóscsoport

Nemzetközi kutatócsoport hajózott ki pénteken Ausztráliából, hogy megpróbálja feltárni a Csendes-óceán mélyén fekvő Zélandia nevű földtömeg titkait.

Hat hét alatt 1400 földrengést mértek a Yellowstone területén

A június 12. óta eltelt hat hétben nagyjából 1400, többségében apró földrengést mértek az Egyesült Államok nyugati vidékén elterülő Yellowstone Nemzeti Parkban.

Különös sziget született az USA keleti partvidékén

Rövid idő alatt egy szokatlanul nagy új sziget született az Egyesült Államok keleti partvidékén, Észak-Karolina állam partjainál.

Két hét alatt 878 földrengés rázta meg a szupervulkánt

Geológiai értelemben véve mozgalmas volt a június Yellowstone környékén. Két hét alatt a nemzeti park mélyén fekvő szupervulkánt összesen 878 földrengés rázta meg. A földrengéshullám június 12-én vette kezdetét, az amerikai földtani szolgálat egyetlen hét leforgása alatt 464 rengést regisztrált.

Megtalálhatták az elveszettnek hitt nyolcadik csodát

Egy évszázaddal ezelőtt egy vulkánkitörés során betemetődött, most azonban úgy tűnik, végre megtalálták Új-Zéland híres rózsaszín és fehér teraszait, amelyeket sokan csak a világ nyolcadik csodájaként emlegetnek.

Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának

Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.

Bizarr rajzolatok a tenger fenekén

Megjelent az eddigi legteljesebb, legnagyobb felbontású atlasz a két sarkvidék tengerfenekéről. A laikusok számára szemet gyönyörködtető képek sokat elárulnak a szakembereknek a térség geológiai folyamatairól.

Különleges kirándulásvezető a kövek megszállottainak

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában a közelmúltban jelent meg nyomtatva és online változatban is a BUDAPEST GEOKALAUZ című könyv és térkép.

Nem Atlantisz, Zélandia a Föld új kontinense

Az iskolában általában azt tanítják, hogy hét kontinens létezik (a nagyobbtól a kisebb felé haladva): Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. A geológusok Eurázsia néven egyetlen szuperkontinenssé vonják össze Európát és Ázsiát, ez az úgynevezett geológiai kontinensfelosztás. A földkéregről szóló új tanulmány szerint azonban létezik egy hetedik geológiai kontinens is, Zélandia, amely évezredekig rejtőzött kutató szemünk elől.

Ősi, víz alatti földcsuszamlás nyomai a Nagy-korallzátonynál

Valószínűleg óriási szökőár csapott át Ausztrálián 300 ezer éve egy, a Nagy-korallzátonynál kialakult hatalmas víz alatti földcsuszamlás miatt – állapították meg ausztrál kutatók.

Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?

Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövőben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minőségű és bőségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.

Megvan, mit rejtegetett eddig a Földünk közepe

Évtizedekig rejtély volt a geológusok számára, hogy mi lehet a harmadik anyag a vas és a nikkel mellett, amely a Föld ötezer kilométer mélyen található belső magját alkotja.

Hegyeket mozdított el a kréta végi Armageddon

Hegy méretű kőzettömböket mozdított el becsapódásakor az az aszteroida, amely 65,5 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását okozta. 

A földrengés miatt közelebb került egymáshoz Új-Zéland két nagy szigete

A legutóbbi súlyos új-zélandi földrengés hatására közelebb került egymáshoz az ország két nagy szigete.

Tudja, hogy mi okozza a magyarországi földrengéseket?

Vasárnap kora hajnalban, a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű földrengés pattant ki Orosháza, illetve Székkutas térségében. A földrengés fészke, hipocentruma, 15 kilométer mélyen volt, a rengést a lakosság is észlelte. A hajnali földmozgás is aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy vajon mi okozza a magyarországi földrengéseket.

Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?

A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.

A Hold is befolyásolhatja a földrengéseket

Feltehetően teliholdkor, illetve újholdkor következhetnek be a pusztító földrengések a Nature Geoscience című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint.

Bizonyíték az igazi özönvízre

Az elmúlt tízezer év egyik leghatalmasabb árvízének geológiai bizonyítékait találták meg Kínában kutatók.

Alig bírták kiejteni az új ásvány nevét

A príbramit nevet kapta az új ásvány, amelyet 2007-ben találtak a Príbram melletti uránbányák közelében a cseh geológusok. Az ásványt a nemzetközi szakbizottság a közelmúltban Stockholmban megtartott ülésén hagyta hivatalosan jóvá.

Hatalmas pók terpeszkedik a Plutón

Újabb kép érkezett a távoli Plutóról. A New Horizons űrszonda felvételén egy hatalmas „vöröses pók” látható az égitest felszínén.

Elkészült a Föld legritkább ásványainak katalógusa

Amerikai kutatók elkészítették a Föld legritkább ásványainak katalógusát. A 2500 ásványfajta mindegyike annyira kivételes, hogy legfeljebb öt helyen fordul elő a Földön, néhányból pedig csak gyűszűnyi mennyiség létezik.

A rejtélyes Indiánszikla története

A Jennings Radolph-tó partján áll egy furcsa szikladarab, amelynek kialakulására rengeteg magyarázat született – a természetes képződményen kívül tartották már prehisztorikus UFO-látogatás bizonyítékának, ősi hieroglifaszerű írásnak és indián totemnek is. Valójában homokkő és vasérc különleges találkozásáról van szó.

Nincs nyoma a náci aranyvonatnak

Nincs semmiféle nyoma az állítólagos náci aranyvonatnak az alsó-sziléziai Sowie-hegységben lengyel geológusok szerint.

Jégokádó vulkánok lehetnek a Plutón

Jeget okádó vulkánoknak tűnnek a Pluto felszínén megfigyelt hegyek, és ez új kérdéseket vet fel a távoli kisbolygó geológiai aktivitásáról egy frissen bemutatott kutatás szerint, amely a New Horizons űrszonda Földre továbbított adatai alapján készült.

A Föld mágneses pajzsa sokkal idősebb, mint feltételezték

A feltételezettnél jóval korábban, 4,2 milliárd évvel ezelőtt alakult ki a Föld mágneses védőpajzsa - derítették ki amerikai kutatók, akik eredményeiket a Science legújabb számában publikálták.

Ismét kitört Észak-Amerika legaktívabb vulkánja

Észak-Amerika legaktívabb vulkánja a hétvégén kitört mexikói Colima tűzhányó - mondta el az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában Kósik Szabolcs vulkanológus.

Mélytengeri vulkánokat fedeztek fel Sydney partjainál

Ötvenmillió évesre becsült, mára kialudt mélytengeri vulkánokat fedeztek fel a kutatók nagyjából 250 kilométerre Sydney partjaitól.

Piramis alakú struktúrát fedeztek fel a Ceresen

Piramis alakú hegyet fedeztek fel a Ceres törpebolygó felszínén a NASA szakemberei.

Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon

Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

Még felébredhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Szent Anna-tóról ismert székelyföldi Csomád alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test, tehát nem zárhatjuk ki, hogy az inaktívnak tekintett tűzhányó felébred. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának jelentős eredményeit ismét a vulkanológia egyik vezető folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research publikálja.