Kardcsörtetéstől hangos fegyverbemutató is vár a Budavári Palotanegyedben

Március 15 – Mutatjuk a nemzeti ünnep programjait

A hagyományoknak megfelelően március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján reggel zászlófelvonással kezdődik a nap, így díszelegve a nemzeti ünnep előtt. Orbán Viktor miniszterelnök délután, Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában mond ünnepi beszédet.

Múltidéző fotós utazás az 56-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye minden tekintetben az 1956-os forradalom volt, mely Magyarország népének a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharcában csúcsosodott ki.

A magyar szabadságharc egyik szellemi vezére

Kétszázhúsz éve, 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, aki élete utolsó majdnem fél évszázadát száműzetésben élte le, ezért emlegették „a turini remeteként".

Az emlékezés napja: Ma 65 éve folytották vérbe az '56-os forradalmat!

1956. november 4-én szovjet csapatok támadták meg Magyarországot, több oldalról bevonultak Budapestre, hogy leverjék a magyar forradalmat. A független nemzeti kormányt rövidesen eltávolították és Kádár Jánost nevezték ki a minisztertanács elnökének. Erre emlékezünk ma.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Az aradi vértanúkra emlékezünk

172 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a ma aradi vértanúkként ismert tizenkét honvédtábornokot és egy honvédezredest. Ugyanezen a napon hajtották végre gróf németújvári Batthyány Lajos, Magyarország első demokratikusan megválasztott felelős miniszterelnökének halálos ítéletét.

Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst

Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.

Legendás hadi ereklyék érkeznek Budapestre

Műveltségi kvíz a család minden tagjának

Március 15-én iskolai, városi és országos szinten is megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. De mennyire ismerjük jól ennek az időszaknak a főbb eseményeit, szereplőit, valamint a forradalom kiemelkedő alakját, Petőfi Sándort? Kvízünkkel a család apraja-nagyja tesztelheti tudását. A kisiskolásoknak a költő életének főbb állomásait kell felidézniük, a szülők korosztályát a történelmi kérdések szólítják meg, az idősebbek pedig a memoritereknél brillírozhatnak. Kvízre fel!

Orbán Viktor: Csak erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben

A magyar szabadság születése napján tisztelettel köszönti a világ magyarságát, és felemelő ünneplést kíván minden magyarnak Orbán Viktor miniszterelnök március 15-e előestéjén közzétett levelében.

Világszerte ünneplik március 15-ét a magyar közösségek

Rendhagyó történelemórákkal, előadásokkal és ünnepségekkel emlékeznek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről a világ minden táján. Rendezvényeket szerveznek többek között New Yorkban, Torontóban és Londonban is.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

1956 azoknak a romáknak is megnyomorította az életét, akik túlélték

Kivégzés vagy börtön, utána pedig munkanélküliség várt 1956 roma szabadságharcosaira. Róluk készített rövid portréfilmeket Joka Daróczi János, akivel a fiatalon derékba tört roma életutakról és az emlékezés lehetőségeiről beszélgettünk. 

Gyújtson gyertyát Ön is az ’56-os hősök tiszteletére!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához érkezett. Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa azt kéri, november 4-én este 7 órakor mindenki gyújtson egy gyertyát a forradalom és szabadságharc emlékére, az '56-os hősök tiszteletére.

Női sorsok a magyar forradalom és szabadságharc idején

Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vagy éppen Táncsics Mihály - nevek, amelyek egybeforrtak Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározó eseményével, az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal.  Bátor, elszánt férfiak voltak, akik félelmet nem ismerve álltak ki elveikért. Ám esetükben is igaz az a közismert mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll.

Amikor megremegett jóságos Ferdinánd trónja

Az európai 1848-as tavaszi földindulás, közte a március 15-i pesti forradalom a 18. századi viszonyokat konzerváló Szent Szövetségi rendszer válságából kinőtt polgári reformkísérletek következménye volt. Nemzeti függetlenség nagyhatalmi érdekek ellenében, vagy a Habsburg Birodalomba betagozódó, konszolidált modernizáció? Kossuth vagy Széchenyi? E nagy és feszítő kérdések 1848 kora tavaszára érték el a robbanáspontot.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk

Október 23. az 1956-os forradalom kitörésének, valamint az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Kossuth nem beszélt forradalomról

Nem engedünk a negyvennyolcból! - az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején (1867-1918) ez volt a függetlenségi ellenzék jelszava. Pedig 1848-ban is lehetett tudni, hogy időnként irreális célokat követtek a forradalom és szabadságharc egyes résztvevői, és még a legradikálisabbak, Petőfiék is kénytelenek voltak engedni - már rögtön március 15-én. Kossuth amúgy ezt a napot nem is nevezte forradalomnak.