fizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fény
- Kroó Norbert
- Fodor Zoltán
- keletkezés
- biológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Õsi civilizáció vagy a természet hozta létre az elsõ atomreaktorokat?
A véletlennek köszönhetõen fedezték fel a világ eddig ismert legõsibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre õket, míg az összeesküvés-hívõk az idegenek kezét sejtik a dologban.
Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj
A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévõ szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Új laboratóriumok kezdik mûködésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettõ a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg mûködését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.
Jelentõs magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora
Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyû európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentõs része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító
A CERN Nagy Hadronütköztetõjénél (LHC) mûködõ ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmû jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelõs Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.
Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot
Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.
- címkék:
- részecskefizika
- sötét anyag
- fizika
- Címkefelhõ »
Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre
Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttmûködés kutatói, akik a Nature címû tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseirõl.
ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ mûködésének megértését
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ mûködésének megértését.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Címkefelhõ »
Egy chipen elférõ részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok
A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövõben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni
Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.
Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat
A csillagászati kutatások terén elért úttörõ eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- csillagászat
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok
Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsõbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.
Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport
Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.
A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szûréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Nature
- Címkefelhõ »
Palkovics: Kiemelkedõ fizikusokat várnak júliusban Szegedre
Csaknem 400 tudóst, kiemelkedõ fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésû konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
- címkék:
- Palkovics László
- fizika
- Címkefelhõ »
Új kísérlettel bõvül a nagy hadronütköztetõ
Új kísérlettel bõvül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetõjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyû, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni õket.
Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma
Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bõvült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
2018 legjelentõsebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az elsõ génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra
Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották
Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahõmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményrõl a svédországi Chalmers Mûszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.
Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések
A lézerfizika területén elért úttörõ eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas mûszerrel
Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg mûködését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõ gyûrûje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerûbb berendezése, a tudományos sztármûszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.
A szemünk elõtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmibõl elõtûnõ, majd elenyészõ részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlõdését.
Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik
Úttörõ eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnõ, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az õ tervei alapján építették meg az elsõ télen-nyáron napelemekkel fûthetõ házat.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezsõ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár
A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követõket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért.
Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát
Hajlékonnyá válik a világ természetben elõforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretû tûkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science címû tudományos folyóiratban.
Kiderült, mi történik a leadott kilókkal
Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektõl sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!
Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek
Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.
- címkék:
- fizika
- atom
- stroncium
- Év Fotója
- Címkefelhõ »
Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet
Hihetetlennek tûnõ videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védõfelszerelés nélkül belecsap a tûzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?
- címkék:
- fizika
- mutatvány
- veszélyes
- Címkefelhõ »
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegû fekete lyukak olvadtak össze.
Csúcskonferencia lesz Budapesten
Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erõkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.
- címkék:
- Budapest
- energia
- konferencia
- fizika
- MTA
- Címkefelhõ »
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése
Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörõ munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.
Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden
Az anyagok felületén zajló atomi szintû folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfõn kezdõdõ 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.
- címkék:
- fizika
- felület
- felülettudomány
- Címkefelhõ »
Szupererõs mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók
A világ legerõsebb, 41,4 tesla erejû mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.
- címkék:
- fizika
- mágnes
- tesla (mágnes)
- Címkefelhõ »
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika
A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhetõ. Érdekes dolgot figyelhetünk meg fõzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettõbe sohasem, ellentétben a fa- vagy mûanyag pálcával.
Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerõsebb röntgenlézer
Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érõ összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerõsebb röntgenlézere.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridõ fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az elsõ két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több idõnk legyen
Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis idõt, a rossz hír pedig az, hogy az elõzõ évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- fizika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat
Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésû tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- anyag
- Címkefelhõ »
Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg
A steril neutrínó nevû feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken mûködõ jeges részecskeelemzõvel kétévnyi mennyiségnek megfelelõ adatot elemeztek.
Eltûnt az évszázad felfedezésére utaló jel
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegû új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”.
Kísérletekkel népszerûsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek
A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat.