fénysebesség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- téridő
- speciális relativitáselmélet
- Univerzum
- neutrínók
- legfrissebb
- legrégebbi
Majdnem fénysebességgel száguld az adat
Egy brit egyetem kutatói kifejlesztették az eddigi legjobb optikai kábelt, amelyen már a fénysebesség 99,7 százalékával tudnak száguldani a gigabájtok.
Már ma is képesek vagyunk a csillagközi űrutazásra
A világhírű SETI kutató csillagász, Seth Shostak úgy véli, hogy az emberek már ma is képesek a csillagközi űrutazásra. Ehhez nem embereket szállító, fénysebességgel száguldó űrhajókra van szükség, hanem csak az emberi genomot kellene szétsugározni a világűrbe.
Lássuk azt a hangot!
Hallani akarja a taps hangját? Menjen el egy jó színdarabra! De ha látni szeretné ezt a hangot, akkor egy háromszáztíz éve halott angol polihisztor módszerére és a ma kapható nagy sebességű kamerákra van szüksége.
Ilyen, amikor megvillan egy atomreaktor
Látványos Cserenkov-sugárzást bocsát ki üzemidejének tízezredik ciklusában az amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium kísérleti reaktora. Videó.
Az Univerzum gyermekei
Az emberi gondolkodást régóta foglalkoztató kérdés, hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban, vagy a világegyetem távoli mélységeiben léteznek hozzánk hasonló fejlett civilizációk. A fantázia, áthágva a fizikai valóság kemény törvényszerűségeit, szempillantás alatt ott teremhet a legtávolabbi csillagrendszerben is, vagy éppenséggel látni véli, amint valamikor a messzi múltban idegenek csillaghajói ereszkedtek le a földre. Fényévek határán, valamint itt a Földön is sóvárogva szeretnénk látni, hogy nem voltunk és vagyunk egyedül, és létrejöjjön két civilizáció képviselőinek harmadik típusú találkozása. De vajon leküzdhetők-e azok az embberi ...
Nincs már messze a valódi Star Wars
Bár a Csillagok háborúja réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban játszódik, mégis inkább egy roppant távoli, már-már gyökértelen jövőképként él a rajongók fejében. Ma már viszont több olyan, a vásznon is feltűnt technológia létezik, melyeket korábban elképzelhetetlennek gondoltak a nézők. Amik pedig még nem valósultak meg, azok épp fejlesztés alatt állnak.
Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?
Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben
A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévő galaxisról készült kép a milliárd évvel ez előtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekről az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatőr csillagász és blogger.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.