fenntartható fejlődés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- környezetvédelem
- klímaváltozás
- gazdaság
- Zöld díj
- környezettudatosság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Női felsővezető a Heineken Hungáriánál
Március 10-e óta új női felsővezetővel büszkélkedhet a HEINEKEN Hungária: Pálfalvi Márta a vállalati kapcsolatokért felelős és kommunikációs igazgatója. Tervei főként a két sörgyár településének közösségéhez kapcsolódnak, hangsúlyt fektet a reputációnövelésre, és szeretné ismertebbé tenni a márka fenntarthatósági tevékenységét, a Zöldebb jövőért programot.
Magyar építészszoftverre figyel a nemzetközi piac
Fenntartható, zöld, okos épülettervezést támogató eszközt fejlesztett a Graphisoft, amely már elérhető Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Svédországban és Dél-Afrikában. Közleményében a cég forradalmi szintlépésről számol be.
Védd a klímát, ne siránkozz!
Három-négy Celsius-fokkal melegebb nyarak, több mint egy hónappal tovább tartó hőség, kiszámíthatatlanabb vízhozamú folyók: erre érdemes készülni a 21. század második felében. Az új éghajlatváltozási stratégia szerint nagyon vissza tudnánk fogni üvegházgáz-kibocsátásunkat, amellyel védjük a klímát, és még jól is járunk.
Pécs: távfűtés és áram biomasszából
A szalmával és kukoricaszárral üzemelő 35 megawattos berendezés a maga nemében a legnagyobb Magyarországon. Pécs lett az első hazai nagyváros, ahol a távfűtött épületek hőellátását kizárólag helyben beszerzett tüzelőanyaggal, fenntartható módon biztosíthatják.
Jön a fogyasztói index - zöld sikertörténetek 2012-ből
Bár az ENSZ legutóbbi klímakonferenciája csaknem kudarcba fulladt, világszerte pezsgés van a zöld iparágakban és a környezetvédelmi kutatásokban. Szerintünk ezek a legpozitívabb történetek 2012-ből.
Százmillió fát telepít a sivatagba egy indiai guru
A lehetetlennel dacol egy indiai guru és több ezer követője, akik faültetéssel próbálnak megmenteni egy elsivatagosodó indiai államot. Mozgalmuk 2015-re 114 millió fát ültetne el Délkelet-Indiában, hogy újra zölddé varázsolja az erdőirtások és cunamik miatt elszegényedett vidéket.
Fenntarthatósági Nap
A Fenntarthatósági Nap egy fesztiválkonferencia a Telekom szervezésében, ahol a szakmai beszélgetések, a kiállítás és az afterparty fő célcsoportja a fiatalok. Amiben mindez különbözik más szakmai eseménytől, az a lendület, az interaktivitás, a hiperaktivitás, és a komplexitás. Vagyis mentés másként.
Lesz-e okos város Budapestből?
Meghíznak a városok 2030-ra, de vajon az óriástelepülések mennyivel lesznek fenntarthatóbbak és okosabbak mostani állapotukhoz képest? Lesz-e elég áram az érzékelőkkel telezsúfolt rendszerek működtetéséhez? És milyen lesz az élet a gépek között?
Miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon? 5. Fenntarthatósági Nap a Magyar Telekomnál
A magyar Telekom ötödik alkalommal rendezi meg 2012. szeptember 29-én a Fenntarthatósági Napot. A fesztivál-konferenciaként meghirdetett eseményen elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai beszélgetések hangzanak el, de lesz kiállítás, díjátadó és esti afterparty is. Az egész napos rendezvénynek a Millenáris Teátrum és park ad otthont.
Most épp nem pusztítjuk olyan mohón a Földet
A környezetvédők ujjongtak 2008-ban, amikor mindenki a lakáshitelek tömeges bedőlése, az autógyárak összeomlása, a fogyasztás visszaesése miatt rettegett. Ha ugyanis a gazdasági növekedés megáll, akkor többnyire csökken a környezetszennyezés is. A helyzet viszont nem ilyen egyértelmű, a bolygó erőforrásainak pusztítása összességében nem lassult. A megoldás az lehetne, ha végre sikerülne úgy produkálni gazdasági növekedést, hogy az ne járjon a környezet terhelésével.
A Facebook-generációt nem érdekli az autó
Csak zavarna SMS-ezés közben, nem költözöm ki egy alvóvárosba, zöld vagyok: bármi is az ok, élhetőbbé válnak a városok. Egyre későbben szereznek jogosítványt a harminc év alattiak az Egyesült Államokban, és kevesebb autót is vásárolnak - derül ki egy 15 országot feltérképező amerikai kutatásból. A trend részben Magyarországon is érvényesül.
Amiért jobb bádogvárosban nyomorogni
Nem kizárt, hogy csak minden ötödik ember marad a falvakban 2050-re. Mindez óriási feladatok elé állítja a fejlődő országokat és a legfejlettebb országokat egyaránt.
Késő volt lemondani a Föld-csúcsot
Nagyítóval kell keresni az eredményeket a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia után maradt dokumentumhalmazban. A felek már hónapokkal előtte látták, nem lesz érdemi eredménye az 50 ezer fős konferenciának, de ezért nem szokás elhalasztani egy ilyen nagyívű diplomáciai eseményt.
Vert helyzetből indul a riói Föld-csúcs
Akkor sem lenne átütő az ENSZ óriáskonferenciája a fenntartható fejlődésről, ha nem a válság kellős közepén szerveznék - mondja a magyar delegáció egyik, zöld gazdaságot kutató tagja. Rio de Janeiróban a tét eleve nem akkora, mint 1992-ben, az első Föld-csúcson volt.
A vízről beszél majd Áder Rióban
A parlamenti frakcióvezetőkkel folytatott tárgyalása után Áder János köztársasági elnök közölte, hogy a víz témáját fogja képviselni a fenntartható fejlődésről szóló Rio De Janeiró-i konferencián. A konferenciára mintegy ötvenezer embert várnak, köztük Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is.
Összehívja a frakcióvezetőket Áder János
Ötpárti tanácskozásra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit péntekre az államfő. Áder János a június 20-án kezdődő, fenntartható fejlődéssel foglalkozó Rio+20 konferencián képviselt magyar álláspontról szeretne egyeztetni. Szerinte tisztázni kell, "milyen értékeinket, tudományos és környezetgazdálkodási eredményeinket érdemes a világ számára követendő példaként bemutatnunk".
Éjjel is süt a naperőmű a sós kollektorral
Olvasztott sóban tárolja a naperőmű által gyűjtött hőenergiát egy újfajta kollektor, majd éjjel a hő által hajtott gőzturbinákkal fejleszt elektromos áramot. Ezzel olyan olcsó lehet a napkollektoros technológia, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, de azok káros anyag kibocsátása nélkül.
Elültették az első kínai szuperfákat Magyarországon
Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nő, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az első ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán.
Hogyan kerül napelem a bőr alá?
Élő sejtet próbál akummulátorrá alakítani egy magyar kutató vezette csoport. A fotoszintézist próbálják modellezni, és arra már rá tudtak venni egy baktériumot, hogy órákon át megőrizze a napfényből nyert elektromos áramot. A kutatás csúcsa testbe építhető energiaforrás lehet, de erre biztos, hogy hosszú éveket kell még várni.
WWF: Nincs még egy Föld a tartalékban
Ha mindenki a magyar életszínvonalon élne, két bolygóra lenne szüksége az emberiségnek. Az ökolábnyomuk a katariaknak a legnagyobb. A WWF szerint a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ "elképesztő életszínvonalának".
Űrerőművet tesztel a NASA
Apró tükrökből álló, hatalmas lámpaernyőre emlékeztet az a naperőmű, amely Föld körüli pályára állva mikrohullámmal sugározná a felszínre a megtermelt áramot. Az önálló egységekből szerveződő erőmű akár 1000 megawattot is előállítana napelemekkel.
A betörőt is védi az égig érő kerítés
A gondozott zöldterület növeli a közösségi kontrollt, amely képes elterelni a falfirkásokat, sőt a betörőket is. Az építészeti bűnmegelőzés mind több országban hódít: ahol kevesebb lett a lopás és a betörés, nőtt az ingatlanok ára. A módszer még a lakók egészségi állapotán is segít.
Egyre több az erdő Magyarországon
Az erdő az egyetlen termék, amelyet nem piaci alapon termelnek meg - mondják az erdészek. A közhiedelemmel ellentétben gyarapodnak az erdők Magyarországon, mert az évente kivágott faanyag még a felét sem éri el annak, amennyivel az erdők természetes módon növekednek.
Bárhol lehet déligyümölcsöt termelni rózsaszín LED-fénnyel
Akár Magyarországon is olcsón lehet déligyümölcsöket termelni holland kutatók módszerével, ha a természetes fény kizárásával, pink LED-es megvilágítás alatt folyik a növénytermesztés. A csúcstechnológiás eljárással nem kell fölöslegesen költeni az üvegház fűtésére, hűtésére, és nincsenek fölösleges levelek sem.
Szupermarketeket vált ki a közösségi mezőgazdaság
Most kell lépni ahhoz, hogy májusban saját megrendelésű, egészséges saláta kerüljön a kosárba. A Magyarországon is megjelenő közösségi mezőgazdaság megfizethető és vegyszermentes terménnyel láthatja el a városi családokat, és kisbirtokos termelőket menthet meg. Hogyan működnek a termelőt és a vásárlót összehozó hálózati gazdaságok?
Hány font hasznot hajtanak a méhek?
A bruttó hazai termék (GDP) mintájára világszerte természetiérték-mutatót kellene bevezetni, hogy egy index fejezze ki, hogy egy adott országban milyen a levegő minősége, mennyire tiszta az ivóvíz és milyen a vadvilág. A javaslat a brit környezetvédelmi minisztertől származik az ENSZ nemzetközi környezetvédelmi konferenciája előtt.
Schwarzenegger Indiában járt
A Terminátor megformálója a napokban Indiába látogatott el.
Szemétből épült házak, kontinensvárosok: egy egyszerűbb világ modellje a Ludwigban
Egy jövő év elejéig tartó, a Ludwig Múzeumban megtekinthető kiállításon az oda látogató megtudhatja, hogyan építsen saját házat építész segítsége nélkül, akár szemétből, és az elkészült otthont hogyan védje meg a különböző környezeti katasztrófáktól. De valóban egyszerűbb-e az élet a Yona Friedman által tervezett világban?
Így lett multimilliomos a halálra ítélt német falu
Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak. Az elszántság mellett a kedvező törvények is segítik őket.
Prof. Dr. Ligetvári Ferenc, a SZIE klímatanácsának alapító tagja
Dr. Ligetvári Ferenc 1941. január 20-án, Veszprémben született. Felsőfokú tanulmányait a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kertépítészeti szakán folytatta és szerzett kertészmérnök oklevelet 1966-ban. Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnöki képesítést kapott 1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Végleges klímaváltozásra figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség
Valószínűleg annyi szén- és földgázerőmű, energiafaló üzem és nem kellően hőszigetelt épület épül a következő öt év alatt, hogy emiatt lehetetlenné válik a biztonságos szint alatt tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását - ez a lényege a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) a világ energiainfrastruktúrájáról szóló, szerdán nyilvánosságra hozott elemzésének.
Magyarország fejlett az ENSZ friss ranglistája szerint
A klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásai még a legfejlettebb országokban is csökkentik a fejlődés ütemét az ENSZ friss jelentése szerint, amely az emberi fejlettségi index szempontjai szerint rendezi rangsorba az országokat. Magyarország továbbra is a legfejlettebbek csoportjába tartozik, a toplista élén Norvégia áll.
Háromkerekű űrhajók előzgetnek a napelemes autóversenyen - videó
Egy japán csapat vezeti a világ legnevesebb napelemesautó-versenyét Ausztráliában. A főleg egyetemistákból és céges fejlesztőkből álló csapatoknak az északi Darwin városából a déli Adelaide-be kell eljutniuk minél hamarabb, de a 3021 kilométert legtöbb öt nap alatt kell megtenniük. Az idei World Solar Challenge-re húsz országból érkeztek csapatok. A verseny első négy napját bozóttűz és a sivatag homokját felkavaró forgószelek nehezítették.
Látlelet a Földről
Úgy húsz évvel ezelőtt az "Egyesült Nemzetek" bedobott egy új fogalmat, a "fenntartható fejlődés"-t. De hol tartunk ma az ennek megfelelő elképzelésekkel, melyek alapján egy olyan fenntartható gazdasági fejlődést tudnánk elérni, amihez nem lenne szükség a természet szennyezésére, pusztítására? Hogy ezt a kérdést megválaszolja, stábunk körbeutazta a földet hogy meginterjúvoljon elnököket, minisztereket, tudósokat, üzletembereket, és aktivistákat. Tudjuk meg együtt, hogy áll a Föld?
Egy apácazárda lett a legzöldebb épület az USA-ban
Új rendházuk építésekor a régi zárda építőanyagát szinte teljesen újrahasznosították a wisconsini bencés apácák. Az új épület energiaszámlája harmada a korábbinak, köszönhetően a napkollektoroknak és a geotermikus klímaszabályozásnak. Szép időben az automata központ e-mailben figyelmezteti a nővéreket az ablaknyitásra.
Kóbormacska-sereggel irtják a patkányokat Kínában
Kóbor macskákat tereltek össze egy nyugat-kínai városban, hogy így vegyék fel a harcot a környező legelőket elözönlő rágcsálók ellen. A patkányok azért szaporodhattak el, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt kipusztultak a természetes ellenségeik.
Nem lesz zöld a londoni olimpia fáklyája
Nem felel meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátási elvárásoknak a 2012-es londoni olimpia legfőbb szimbóluma, pedig a játékokat a fenntarthatóság jegyében rendezik meg. A szervezők ugyanis "kifutottak az időből" - többek között az olimpiai stadion áramfogyasztását sem sikerül megújuló forrásból fedezni a megígért mértékben.
Apró dobozépület a világ legtakarékosabb háza
Mindössze kilenc négyzetméteres az a különlegesen energiatakarékos épület, amellyel egy brit pszichológus teszteli, miért húzódoznak az emberek az energiatakarékos technológiák használatáról. A Kocka nevű házba belefért a konyha, a zuhanyzó és a mosdó is, de a nappali már csak az ágy alá.
Most 10 dolgozóra 8 eltartott jut, 2037-ben 10, 2050-ben már 12
A demográfiai folyamataink alapján nem éppen a hosszú távon is kezelhető folyamatokat támasztják alá, de az elmúlt pár évben a természeti erőforrásainkkal kíméletesen bántunk. 3 liter vizet iszunk, de 98 litert használunk el naponta. A fenntartható fejlődést több mutatószám együttese írja le pontosan.
Brazília
A vérpezsdítő szambán és a Rio de Janeiró-i karneválon kívül is akad még néhány dolog, amit érdemes megemlíteni Brazíliáról. A hagyományaik és kultúrájuk méltán teszik országukat Dél-Amerika egyik égkövévé. Ráadásul Brazíliában is egyre inkább törekednek a fenntartható fejlődés eszméjének terjesztésére. Lenyűgöző tájak, gazdag mezőgazdaság, és környezettudatosság. Ez mind Brazília, az ottani lakosok elmesélésével!
Nem szélmalomharc a spanyol zöldgazdaság-fejlesztés
A környezetbarát iparágak felfuttatása révén szándékszik egymillió új munkahelyet teremteni Spanyolország. Ahogy a magyarországi foglalkoztatottság növelése nehéz kormányzati feladvány, úgy a spanyol zöld iparfejlesztés is. 2014-re például legalább 200 ezer elektromos autót terveznek eladni, de tavaly mindössze 15-öt sikerült.
Nem fenyegeti vízhiány Magyarországot
Vannak, akik azt is tudják értékelni, ha egy téglát kapnak karácsonyra, mert azt a WC-tartályba helyezve véget vethetnek annak, hogy napi 40 liter ivóvizet pazaroljanak el az öblítésre. Itthon nem gond jó minőségű édesvízhez jutni, de egyre több uniós országban lesz fenntarthatatlan a vízgazdálkodás.
Elkészült Magyarország legnagyobb geotermikus távfűtőműve
Átadták Szentlőrinc geotermikus távfűtőművét. A Pécstől húsz kilométerre levő városban jövőre már termálvízzel melegítenek mintegy kilencszáz lakást. A beruházó PannErgy országszerte összesen 60 megawatt energiatermelő kapacitást akar kiépíteni a földhőre alapozva.
Hamar vége lesz az olcsó energiának a szénfaló Kína miatt
Hamisak azok a remények, amelyek szerint a 2060-as évekre jórészt elfogyó kőolajat a másik fontos energiahordozóval, a szénnel lehetne pótolni. A világ gyárközpontjává vált Kína olyan ütemben pusztítja a szenet, hogy ugyanúgy megugorhat az ára, mint ahogyan az olajé az utóbbi évtizedben.
Már több mint egy Földet élnek fel a kínaiak
Ha minden földlakónak olyan életstílusa lenne, mint egy kínai állampolgárnak, akkor nem lenne elég az a mennyiségű táplálék, energia és élőhely, amelyet a Föld jelenleg kínálni tud. Kína ökolábnyoma 1,2 Földnyire növekedett.
Prof. Dr. Tóth László, a Szent István Egyetem klímatanácsának elnöke
Dr. Tóth László 1939-ben született. 1964-ben okleveles mezőgazdasági gépészmérnökként végzett. 1968-ban megszerezte egyetemi doktori fokozatát, 1974-ben a mezőgazdaságtudomány kandidátusa lett, 1984-ben MTA doktori címet szerzett, 1996-ban pedig egyetemi tanári habilitációját végezte sikerrel. 2000-2004 között Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert.
Szinte 350 háztartás energiafelhasználását spórolja meg a Dreher
A Dreher Sörgyárak több mint 155 éves söripari tapasztalattal rendelkezik, s ez már önmagában is mutatja a cég hosszú távú elkötelezettségét. A cég hulladékának mindössze 1%-a kerül a lerakókba.
Felezni akarja épületeinek szén-dioxid-kibocsátását a Tesco
Geotermikus energiával igyekszik kifűteni áruházait Magyarország legnagyobb hipermarketlánca és második legnagyobb brit befektetője. A Tesco szén-dioxid-csökkentésre 2,8 milliárd forintot költött 2009-ben.
Dr. habil Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem klímatanácsának főtitkára
Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens, jelenleg a Szent István Egyetem klímatanácsának főtitkára, valamint a gödöllői egyetem Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpontjának igazgatója. Klímavédelemhez kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységének csaknem 15 éves múltja van.
Lukács Ákos, a Szent István Egyetem klímatanácsának karbonmenedzsere
Lukács Ákos 1981-ben született. 2003-ban a hollandiai Dronten Professional Agriculture Universityn szerzett BSc. agrármérnöki fokozatot, 2005-ben pedig egyetemi oklevelet a gödöllői Szent István Egyetemen gazdasági agrármérnöki szakon, EU agrármenedzser és pénzügy-számvitel szakirányokon.