felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- idõjárás
- éghajlatváltozás
- globális felmelegedés
- Antarktisz
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új fenyegetést jelentenek az olvadó gleccserek
A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserek okozta áradások világszerte 15 millió ember életét fenyegetik, a legnagyobb veszélyben az ázsiai települések vannak - írták egy kedden publikált tanulmány szerzõi.
Drámaian felmelegedett az óceánok vize
Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta - számolt be egy friss elemzésrõl a The Guardian online kiadása.
- címkék:
- klímaváltozás
- felmelegedés
- óceán
- Címkefelhõ »
A kicsi, de jól ismert gleccserek masíroznak a kihalás felé
Kiderült: ilyen idõjárás vár ránk a napokban
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ilyen idõjárásra számít ezen a héten az európai kontinensen.
- címkék:
- idõjárás
- felmelegedés
- köd
- pára
- napsütés
- OMSZ
- Címkefelhõ »
Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában
Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegõhõmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti idõszak átlagát - közölte az Európai Unió (EU) mûholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán.
Minden eddiginél hatalmasabb atlanti ördögrája-populációt találtak
Mivel számos faj került veszélybe az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás miatt, biztató egy olyan populációról hallani, amelyik mondhatni nagyon jól teljesít: egy több mint 22 ezer atlanti ördögrája (Mobula birostris) egy csoportjáról van szó, amelyet Ecuador partjainál fedeztek fel.
Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe
A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.
A sarkvidéki tengeri jég végleges elvesztésével nézünk szembe
Egy új tanulmány szerint a sarki jégtakarók drámai eltûnése katasztrofális tengerszint-emelkedést okoz, ami a városokat fenyegeti. A szakemberek úgy vélik, az éghajlati válság a bolygó jégkészleteit széles körû összeomlásba taszította, ami „éppen egy évtizede még elképzelhetetlennek tûnt". Arra is figyelmeztettek, hogy a sarkvidéki tengeri jég nyaranta biztosan el fog tûnni, és hogy az olvadó gleccserek miatti tengerszint-emelkedés már megindult.
Negyvenöt százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdõdött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Elsõ sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
Hatalmas folyó rejtõzik az antarktiszi jég alatt
A tudósoknak mindenféle változót érdemes figyelembe venniük akkor, amikor az Antarktiszon próbálják megjósolni a globális felmelegedésével járó jégveszteséget. Ezentúl azonban nem hagyhatják ki ezekbõl a számításokból azt a hatalmas folyót sem, amely mintegy 460 kilométeres mélységben folyik a jég alatt, ráadásul hosszabb, mint az angliai Temze. Szakértõk szerint az újonnan felfedezett vízi út és mellékágai jelentõsen befolyásolhatják a felette lévõ gleccserjég áramlását és olvadását.
Örülünk is, meg nem is: a császárpingvin felkerült a veszélyeztetett fajok listájára
A magyar zoológus, aki elsõként emelt szót a megsebzett bolygóért
Minden alkalmat megragadott, élve a televízió, a rádió adta lehetõséggel, hogy felhívja a figyelmet az élõ bolygónkat veszélyeztetõ problémákra, az erdõk, a vizek, a levegõ védelmére. 2002. augusztus 15-én halt meg Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, ökológus, akadémikus, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Csaknem négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sarkvidék a Föld más részeinél
Csaknem négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sark vidéke a Föld más területeihez képest egy friss finn tanulmány szerint.
- címkék:
- Északi-sarkvidék
- Föld
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Az éghajlatváltozás az egész világot megfoszthatja az alvástól?
Bárki, aki már megpróbált elaludni kánikulában, pontosan tudja, milyen „izzadt fájdalommal" járhat az emelkedõ hõmérséklet. Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés pedig nem fogja megkönnyíteni a hûvös hely megtalálását az ágyon.
Riasztó jóslat érkezett, bekövetkezhet az, amitõl mindenki félt
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás elõtti szinthez képest a felmelegedés - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A turisták miatt is kezd zöldbe borulni az Antarktisz
A páratartartalom vizsgálata is fontos a felmelegedés szempontjából
A globális felmelegedés hatásainak vizsgálatában nem csak a hõmérséklet, hanem a páratartalom megállapítása is fontos szerepet játszik - hangsúlyozta egy új tanulmány.
A hatodik legmelegebb év volt 2021 a NASA és a NOAA mérései szerint
A világ hatodik legmelegebb éve volt 2021 a mérések kezdete óta - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA és az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) az újonnan bemutatott hõmérsékleti adatok alapján csütörtökön.
Õsi módszerek biztosíthatják a jövõ élelmiszerbiztonságát
Peru távoli falvaiban a gazdálkodók évezredek óta számos növényfélét termesztenek annak érdekében, hogy túléljék a kiszámíthatatlan idõjárást. Úgy tûnik, most ezt az õsi tudást használhatják fel a klímaválsághoz való alkalmazkodásra. Ráadásul ezek a már bevált gyakorlatok a világ más részeinek is hasznosak lehetnek.
A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást
Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi elõrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elkötelezõdések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínûsíthetõ az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 elõtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következõ két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...
Ez is hozzájárult a 250 millió évvel ezelõtti tömeges kihaláshoz
Egy tudóscsoport azonosított egy további tényezõt, amely valószínûleg hozzájárulhatott a 250 millió évvel ezelõtt bekövetkezett, tömeges kihaláshoz a Földön. A dél-kínai ásványok elemzése azt mutatja, hogy a vulkánkitörések úgynevezett „vulkanikus telet" idéztek elõ, amely drasztikusan csökkentette a Föld hõmérsékletét. Ez a változás pedig tovább fokozta az akkori egyéb jelenségek drasztikus környezeti hatásait. A perm végi kihalásban a tengeri fajok több mint 90, a szárazföldi fajok 75 százaléka eltûnt.
Az erdõtüzek gyorsabb mozgásra sarkallják a vándor fajokat
Egy új tanulmány szerint a növények és a fák a környezõ környezet alapján választhatják meg, hogy hol eresszenek gyökereiket; ám ahogy a világ éghajlata egyre gyorsuló ütemben változik, a fák és más növényzetek egyre inkább mozgásban vannak: ezt az erdõtüzek terjedése is felgyorsítja.
Az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén
A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).
Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban
Bár a koronavírus-járvány elsõ évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékûre emelkedett - közölte hétfõn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A klímaváltozást a tudósok zöme szerint az emberi tevékenység okozta
A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta - számolt be errõl egy új tanulmány alapján a The Guardian.
Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.
Riasztó állapotban vannak az óceánok
A világ óceánjainak állapota egyre romlik - állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés.
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élõhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzésébõl.
Magyarországon eltûnhetnek a fák õszi lombkoronájának csodás színei
- címkék:
- Budapest
- Magyarország
- õsz
- fák
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Európa legmelegebb nyara volt az idei
Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelõ Szolgálatának (C3S) adatai szerint.
- címkék:
- Európa
- Nyár
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Aggasztó: hamarosan jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei
Két évtizeden belül jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei a klímaváltozás miatt spanyol kutatók szerint.
- címkék:
- Pireneusok
- gleccser
- felmelegedés
- jég
- Címkefelhõ »
A legenyhébb telet mérték Új-Zélandon a feljegyzések kezdete óta
A feljegyzések kezdete óta a legenyhébb telet mérték idén Új-Zélandon - közölte pénteken az ország víz- és légkörkutató intézete (NIWA).
- címkék:
- Új-Zéland
- tél
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Évente két méterrel csökken az impozáns svéd hegycsúcs
A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent - állapították meg kutatók.
A CFC-gázok betiltásával idõt nyertünk a felmelegedés elleni harcban
Idõt nyert magának az emberiség az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghõmérsékletet a század végéig - állapították meg brit, amerikai és új-zélandi kutatók.
Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön
Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.
Megdõlhetett az európai melegrekord
Megdõlhetett az európai melegrekord: a dél-szicíliai Siracusa közelében szerdán 48,8 Celsius-fokot mértek - számolt be róla a BBC hírportálja.
Megállíthatatlanul jönnek a negyvenfokos hõhullámok?
Soha nem látott hõhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérõ hõmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás elõtti szinthez képest - figyelmeztettek a héten brit szakértõk.
Drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani: gyengül a Föld "életjele"
A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience címû szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezetõ kutatója.
- címkék:
- Föld
- klímaváltozás
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Rekordot döntött az idei júniusi szárazság és hõség Magyarországon
Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértõ csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetõen címû oldalon közzétett cikkében.
Rekordmeleg volt a június Észak-Amerikában
Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.
Sok százmillió ember lakóhelyét moshatja el a jövõben a tenger
A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.
Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”
Száz évvel ezelõtt a természetvédõk figyelemre méltó gyõzelmet arattak a bolygó élõvilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselõket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a nõi kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.
Az emberiség nem tud ezzel megbirkózni: drámai következményei lesznek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitûzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Eltûnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból
Nem könnyû azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz idõszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlõdtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hõ- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi mûholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésû részein az elmúlt évtizedekben.
Le tudna mondani a kávéról és a csokoládéról?
Egy most publikált tanulmány szerint az éghajlati válság zavarokat okozhat az európai kávé- és csokoládéellátásban, mivel aszályok sújtják a termelõ országokat. A kutatók magas fokú kiszolgáltatottságot találtak például a pálmaolaj-behozatal szempontjából is, amelyet számos élelmiszerben és termékben használnak. Emellett a tanulmány szerint gondok merülhetnek fel a szójabab kapcsán, amely a csirkék és sertések fõ takarmányainak számít az Európai Unióban.
Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye
A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szõlõtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó címû podcastjának hétfõn közzétett adásában.
Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését
A hétvégén a természetvédõk az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.
Erõsödik a felmelegedés, hamarosan jön a nyári idõ
Fél Celsius-fokkal emelkedett az Egyesült Államok éves középhõmérséklete
A Egyesült Államok új éves középhõmérséklete fél Celsius-fokkal magasabb, mint két évtizeddel ezelõtt volt - tette közzé friss adatait az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).