etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy tyúk kiscicákon kotlik-videó
Amikor három elárvult kiscicának gondoskodásra volt szüksége, egy tyúk vette őket szárnyai alá. Az iraki katona megosztotta videóját közösségi oldalán, ahol a gyakori megosztások kapcsán gyorsan terjedt.
Nőstény polipok dolgokat dobálnak az őket zargató hímekhez
Ausztrália partjai melletti polipok felvételének analízise, ahogy héjakat és üledékeket dobálnak, azt sugallja, hogy szándékosan céloznak meg – és gyakran találnak el – más polipokat. A legtöbb esetben ezek nőstények, akik dobálnak, gyakran hímeket, akik zargatják őket.
Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.
Az állatok számolnak és használják a nullát
A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.
Tűzijáték-veszély - Óvjuk állatainkat!
Mivel minden évben rengeteg kutya és cica szalad világgá a tűzijátéktól megriadva, a NOÉ Állatotthon Alapítvány felhívja a gazdik figyelmét, hogy augusztus 20-án fokozottan vigyázzanak kedvencükre!
Cica a lakásban
Nagyon sok ember tart lakásában macskát egyetlen társként, kedvencként. Sok idős ember, akik egyedül maradtak, párjukat már elvesztették, új társat keresnek egy cica személyében. Sokszor előfordul, hogy ezeknek a cicáknak szeretnének mindent megadni, és tévesen úgy gondolják, a folyamatosan biztosított ennivalóval jót tesznek. A Család utcai kisállatrendelő vezető orvosa dr. Varga József cikkében néhány jó tanácsot ad, hogy hogy ezek a cicák minél egészségesebbek és boldogabbak legyenek.
A mesterséges fények megzavarják a ganajtúró bogarak tájékozódási érzékét
Első ízben, a kutatók képesek voltak bizonyítani, hogy a városi fények limitálják a nokturnális állatok tájékozódási képességét, hogy természetes éjszakai fények által navigáljanak az éjszakai égbolton. Ehelyett, az utcai lámpák használatára kényszerülnek, neon lámpákat, vagy reflektorlámpákat használnak, hogy tájékozódjanak. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.
Hogyan gyógyítsuk az allergiát az állatoknál?
Nem csak az embereknél „divatos" ez a betegség, hanem mind a kutyák, mind a macskák körében egyre gyakrabban jelentkeznek tipikus tünetei. Meglepő, de nyulaknak, tengerimalacoknak is lehetnek hasonló panaszai. Erről tájékoztatjáka gazdikat a Család utcai kisállatrendelő állatorvosai dr. Landauer Krisztina, és dr. Varga József.
Az állatvilág furcsa csodáit mutatja be a Viasat Nature
Chris Packham brit természettudós 30 éve forgat dokumentumfilmeket az állatvilág különleges történéseiről, őrült időjárási anomáliákról, orvostudományi csodákról. Az évek során hihetetlen természeti jelenségeket élt meg, így mára a tudományos világ meghökkentő felfedezései állnak érdeklődésének középpontjában. Legújabb sorozata, A világ legfurcsább csodái hazánkban a Viasat Nature csatornán rajtol 2021. augusztus 14-én, és szombatonként 15 órakor hozza a friss epizódokat – olyan jelenségeket, amelyekre első, sőt talán második ránézésre sincs magyarázat. Packham azonban nem éri be ennyivel és addig kutat, amíg meg nem találja a válaszokat!
Hiába mondják az állatorvosok, hogy a nagy meleg veszélyt jelent a kutyákra
Varga József a Család Utcai Kisállatrendel vezető állatorvosa a rendelő honlapján a közösségi portálon is felhívja a figyelmet a hőség veszélyeire és hogyan kerüljük el a bajt. Sajnos minden évben találkoznak hőgutát vagy napszúrást elszenvedett állatokkal, akik nagyon rossz állapotban kerülnek rendelőe, és sokszor már nem tudnak rajtuk segíteni. A nyári, szezonális megbetegedések 90%-át meg lehet előzni, ezért fontosnak tartják, hogy írjunk a leggyakoribb megbetegedésekről és megelőzésének módjairól. A Med. Vet. Állatklinika szintén felhívja a figyelmet, milyen súlyos következménye van annak, ha a forró aszfalton sétáltatjuk a kutyát.
Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez
A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.
Denevért találtam-mit tegyek?
Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!
Mit tegyek, ha denevérkölyköt találtam?
A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.
Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken
Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.
Kullancsokról gazdiknak
A kullancsok több veszélyes kórokozó vektorai, azaz terjesztői lehetnek. A kutyák és macskák esetén a két legfontosabb kullancs által terjesztett betegség a babesia fertőzés, és az emberekben is előforduló Lyme-kór.
A kutyák nem tesznek különbséget nagylelkű és fukar ember között
A kutyák nem tesznek különbséget nagylelkű és fukar ember között - állapították meg bécsi viselkedéskutatók.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- viselkedés
- Címkefelhő »
Drogkereső kutyának alkalmatlan, de rendőrségi jóléti kutyának kiváló
Valószínűleg a világ legrosszabb nyomkövető kutyája Dexter, viszont a stresszes dolgozókat átsegíti a nehéz napokon. A drogkereső kutyának alkalmatlannak bizonyult Dexter most a rendőrség jóléti kutyájaként teljesít feladatot.
Kutya segíti az áldozatokat a franciaországi bíróságokon
A Franciaország egy déli részén, Lot megyében dolgozó ügyész, Frédéric Almendros hallott egy kísérletről az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Seattle városában végzett kísérletről, ahol kutya segíti a bűncselekmények áldozatait és úgy döntött, tesz egy próbát a bíróságán.
Döbbenetes magasságban figyelték meg ezt a tömzsi madarat
A sárszalonkák vándorláskor megállás nélkül 6000 kilométert repülnek, így három nap alatt eljutnak Svédországból Közép-Afrikába. A lenyűgöző teljesítményhez hozzájárul, hogy nappal a meleg elől nagyobb magasságokba emelkednek – alkalmasint akár 8000 méterre is.
Szöcskék, sáskák, tücskök nyomában
A Magyar Rovartani Társaság egyenesszárnyúakkal foglalkozó szakértői június végén Nyugat-Zala Tájegységünkben tartották meg éves találkozójukat.
A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása
A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
Gázolásból felépült macskabaglyot engedtek szabadon
Remeteszőlősön gázolták el azt a macskabaglyot, amely hónapokig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában lábadozott. Szerencsére csak agyrázkódással, maradandó sérülés nélkül megúszta az esetet, így a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a lakiteleki Tőserdőben szabadon is engedték.
Egy szerencsés kuvik a Kiskunságban kezdett új életet
Macska szájából mentették meg azt a kuvikot, amely új otthonra lelt a Kiskunságban, Kecskemét mellett 2021. június 28-án. A kistermetű bagoly Mezőfalváról került be a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába.
Nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.
Először zombivá tesz, majd arra kényszerít, hogy vízbe öld magad
Számos bizarr példát találunk arra, miként tudja egy élősködő manipulálni a gazdaszervezet viselkedését: egyes gombák fára mászásra kényszerítik a hangyákat, hogy ott a rovarok fejéből kirobbanva terjesszék spóráikat, míg más egysejtűek vonzalmat ébresztenek a patkányokban a macskavizelet iránt. A paraziták működésének hátterét nem egyszerű feltárni, egy kutatócsoport azonban most rájött arra, hogy a húrféreg miként veszi rá az imádkozó sáskát, hogy a kedvéért vízbe fojtsa magát.
Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek
Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...
Odúlakó madarak Budapest parkjaiban
A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Hüllők a házunk táján
Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.
Ártalmatlanok az óriás tőrösdarazsak
Sokakra a frászt hozzák a május-júniusban megjelenő óriás tőrösdarazsak. Alaptalanul, mert ezek a szelíd óriások sem az emberre, sem a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor segítenek kordában tartani a cserebogár-szaporulatot.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- fajmeghatározás
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- Budakeszi Vadaspark
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Címkefelhő »
Gímszarvas borjakkal gyarapodott az Állatpark
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.
Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben
Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Ezért nem tudunk ellenállni a kutyák tekintetének
A kutyák tekintete úgy fejlődött a háziasítás hosszú évezredei során, hogy az minél megnyerőbb legyen az ember számára. Ezért ha úgy tűnik, hogy a kutya valamit el akar mondani nekünk a tekintetével, vagy a figyelmünket kéri, valószínű, hogy az evolúció manipulálja ilyen módon az érzéseinket.
Újabb helyről került elő a szöcskeegér!
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.
Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Autókat, ablakokat "támadó" madarak
Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt
Eddig úgy tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.
Új békafajt fedeztek fel Brazília hegyeiben
E hónap újonnan felfedezett organizmusa egy Brazília Mantiqueira-hegységben élő sütőtök varangy. Ivan Nunes a Sao Paolo Egyetem kutatója és kollégái írták le a fajt, neve: Brachycephalus rotenbergae. Mint a sütőtök varangyok, ők is mérgezőek.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Jane Goodallnak ítélték oda a rangos Templeton-díjat
Jane Goodall, a világhírű természettudós és állatvédő kapja idén a Templeton-díjat, a világ egyik legnagyobb pénzbeli jutalommal járó elismerését.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók
„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege
A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.
Ritka felvételt készítettek a kutatók egy óriás tintahalról - videó
A kutatók ritka felvételt készítettek, ugyanis első ízben sikerült lencsevégre kapni egy óriás tintahalat (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik.
Mentett sünöket engedtenk szabadon a Tőserdőben
Tíz sünt engedtek szabadon a Tőserdőben, melyek a telet a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában töltötték.
Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban
Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.
Először észleltek hazánkban egy pintyfajt
Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista.
Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.
Keresztcsőrű fészkelése a Mátrában
Életmódját tekintve kétségkívül az egyik legkülönlegesebb hazai madárfajunk a keresztcsőrű.
Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"
A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.
Rövidebb orrú kutyákkal könnyebb szemezni
A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.
Soha sem észleltek még ilyen közel a fővároshoz vadon élő medvét
Az utóbbi években egyre többször figyeltek meg barnamedvéket, elsősorban az Északi-középhegységben, főleg a Bükk vidékén. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb testű európai ragadozó több mint másfél évszázad után ismét birtokába veszi az észak-magyarországi hegyvidék sűrű erdőkkel borított területeit. A közelmúltban már a Börzsöny vadonjában is felbukkantak, most hétvégén pedig a Budapesttől alig 30 kilométeres távolságra fekvő Diósjenő határában akadtak egy termetes példány nyomára.
Megkezdték éves vándorútjukat ellési helyükre a tibeti antilopok
Megkezdték éves vándorútjukat a vemhes tibeti antilopok, vagyis csiruk az ellési helyükre, a Kína északnyugati részén lévő Hoh Hszil természetvédelmi területre - közölte a területet felügyelő hatóság hétfőn.
Gondozó nevel föl egy kengurukölyköt a Szegedi Vadasparkban
Gondozó nevel föl egy elárvult kölyök Bennett-kengurut (Macropus rufogriseus) a Szegedi Vadasparkban, a jövevény jó egészségnek örvend, nyáron csatlakozhat társaihoz - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Baglyok nagy számú közúti pusztulása
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az intenzív közúti forgalom miatt évente elpusztult védett állatfajokról a Természetvédelmi Őrszolgálat évek óta rögzíti az elütési adatokat. Ez alapján ismert volt a tény, hogy a nappali ragadozómadárfajok mellett igen nagy számban pusztulnak el baglyok is, elsősorban a 4-es számú főúton.
Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen
A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.
A hónap denevére: a rőt koraidenevér
Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.
Új helyre költöztek a prágai állatkert ritka vadlovai
Új helyre, egy Prága melletti húszhektáros mezőre költöztették a cseh főváros állatkertjének négy ritka közép-ázsiai Przsevalszkij-lovát.
Patagónia erdőit fenyegetik a térségbe telepített hódok
A Tűzföld chilei részén elterülő Karukinka nemzeti park ősi tölgyerdőket rejt, amelyeket sikerült megmenteni a fakitermelők láncfűrészeitől, ám a Patagóniába 75 éve betelepített hódok új fenyegetést jelentenek a faóriásokra.
Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon
Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.
Négy életképes embriót hoztak létre az északi szélesszájú orrszarvúk megmentésére
Négy életképes embriót hoztak létre tudósok, hogy megmentsék a kihalástól a legendás szárazföldi óriásemlőst, az északi szélesszájú orrszarvút - jelentette be csütörtökön a kenyai vadvédelmi hivatal (KWS).
Elpusztult a klagenfurti hüllőkert 160 éves galápagosi óriásteknőse
Elpusztult vasárnap a klagenfurti Happ Hüllőkert kereken 160 éves galápagosi óriásteknőse, Poldi - közölte az intézmény vezetője.
Újabb hiúzok érkeztek Szlovéniába a visszatelepítési program keretében
Újabb két hiúz érkezett Szlovéniába abból a tizennégyből, amelyeket a Life Lynx nemzetközi program keretében akarnak újra meghonosítani a Dinári-hegységben és a Délkelet-Alpokban.
A kétéltűek védelmében
A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.
Mit csinál a mókus télen?
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti központi épületének környékén az ott dolgozók naponta is összefuthatnak a kertben két, sötétbarnás bundájú mókussal. Joggal merülhet fel a kérdés: mégis mit csinálnak a mókusok télen; hibernációs álomba szenderülnek, de akkor miért láthatjuk őket mégis a hóban ugrándozva, faágakon egyensúlyozva? Esetleg végig ébren vannak ezekben a zimankós hónapokban, de akkor mit esznek télvíz idején?
Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban
A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.
Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben
Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.
Hat év alatt 107-tel nőtt az indiai orrszarvúak száma Nepálban
Noha sok állat elpusztult, hat év alatt 107 egyeddel szaporodott az orrszarvúállomány Nepálban - ismertette az országban tartott hatodik orrszarvúszámlálás eredményét a helyi nemzeti parki és vadvédelmi hatóság.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál
Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.
Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon
Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).
A coywolf egy új kutyaféle?
A prérifarkasok és a szürkefarkasok Észak-Amerikában képesek kereszteződni, hibrid szuperragadozó kölyköket hozva létre, melyet „coywolf"- nak hívnak.- írja a BBC tudományos magazinja.
Félig fán lakó életmódot folytatott a nagy őskenguru
Egy nagy, 40 ezer évvel ezelőtt élt kenguru idejének felét a fákon töltötte, ami rendkívül szokatlan adaptáció egy nehéz erszényes számára.
A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban
A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.
Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a gyerekekhez
Jobban érthetik a lovak, ha az ember úgy beszél hozzájuk, mint a kisgyerekekhez - állapították meg francia kutatók.
- címkék:
- etológia
- beszéd
- ló
- lovak
- Címkefelhő »
Folytatódik az "Elefánt suttogó" csordájának különleges története
Janurában elpusztult az afrikai Thula Thula rezervátum vezér elfántja, Frankie. Frankie jó, erős és bölcs vezető volt.
Denevérek visszatelepítése Sződligeten
Több szempontból is rendkívüli denevérkolóniának ad otthont a Sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyának kupolabelseje.
Hiedelmek és érdekességek a denevérekről
A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába.
Az együttműködő viselkedést részesítik előnyben a selyemmajmok
A meglehetősen bajtársias viselkedést mutató fehérpamacsos selyemmajmok (Callithrix jacchus) ignorálással "büntetik" a nem együttműködő viselkedést - állapították meg a Science Advances című tudományos lapban bemutatott kutatásokban zürichi szakértők.
- címkék:
- etológia
- viselkedés
- selyemmajom
- majom
- Címkefelhő »
Törpe zsiráfokat találtak Afrikában
Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.
Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán
Csökkent az emberekkel való konfliktusban elpusztult elefántok száma tavaly Srí Lankán, ahol 2019-ben több elefántot öltek meg emberek, mint a világ bármely más országában.
Bagolylesők
Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.
Cumisüvegből táplálják a Nicaraguában született első fehér tigrist
Cumisüvegből táplálják a Nicaraguában született első fehér tigrist, mert anyja, egy cirkuszból öt éve kimentett állat, nem tudja szoptatni.
Megérezték az elefántok, hogy meghalt a megmentőjük: három napig gyászolták a házánál
A ma élő legnagyobb szárazföldi emlősökről, az elefántokról már régebb óta ismert, hogy kifinomult ösztönökkel, fejlett kognitív képességekkel és kiemelkedően magas intelligenciával rendelkeznek, de még az etológusok számára is meglepetést okozott az a különleges történet, amely egy elvadult elefántcsorda megszelídítéséhez fűződik.
Tudta-e, hogy a macska ugyanolyan tanulékony, mint a kutya?
Bár a macskát legtöbben öntörvényű állatnak tartják, és ezért úgy vélik, hogy csak nagyon nehezen idomítható, pedig éppen olyan jól tanítható mint a kutya, és a képességei is megegyeznek vele.
Borjúfókákat adományozott a palicsi állatkertnek a Nyíregyházi Állatpark
Két borjúfókát (Phoca vitulina) adományozott a szerbiai Palics állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark.