Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- legfrissebb
- legrégebbi
Tudja-e, hogy miért dagaszt a macska?
A macskatulajdonosok gyakran tapasztalhatják, hogy mielőtt lefekszik valahová a kedvencük, dagasztani kezd, vagyis a mellső tappancsaival nyomkodja a takarót vagy a párnát, sőt némelyikük még karmait is kimereszti, vagy a nyálát csorgatja eközben. De a macska ugyanígy kezd el dagasztani, ha nagy elégedetten a gazdájára telepszik, miközben hangosan dorombol.
Tudja-e, hogy miért kaparja el a macska a piszkát?
Miután a házi macska elvégzi a dolgát az alomtálcán vagy a kertben, szinte mindig elkaparja a piszkát. A viselkedésbiológiával foglalkozó tudósok, az etológusok szerint ez a szokás egy ősi túlélő ösztön házi kedvenceinknél.
Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?
A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.
Tudja-e, hogy miért nyújtózkodnak annyit a macskák?
Közismert, hogy a macskák milyen gyakran szeretnek nyújtózkodni. Ennek nagyjából ugyanaz az oka, mint amiért az ember is teszi. Ami azonban az alvást és relaxálást illeti, a természettel való kapcsolatát elvesztő ember sokat tanulhat a macskáktól.
Tudja-e, melyik volt a világ első sugárhajtású repülőgépe?
A repülésben a második világháború évei jelentették a dugattyúmotoros meghajtás fénykorát, és egyben a csúcspontját is. A háborús igények miatt addig soha nem látott tempóban fejlődött a belső égésű motorok fejlesztése. Nem véletlen, hogy ezekben az években alkották meg a technikatörténet legfejlettebb és legnagyobb teljesítményű dugattyús repülőgépmotorjait, ám a lóerőkért és a sebességért folytatott versenyből a sugárhajtómű került ki győztesen, ami új fejezetet nyitott az aviatika történetében.
Tudja-e, hogy melyik fa áll ellen a tűznek?
Létezik egy Spanyolországban honos ciprusfaj, amely - akármennyire is hihetetlenül hangzik - ellenáll a tűznek. A mediterrán térségben egyre gyakrabban tomboló nyári futótüzek általában teljesen elpusztítják a növényzetet, ezért is nyújt különleges látványt a pusztulás közepén épen zöldellő ciprusok csoportja. A tudósok nemrég megfejtették a rejtélyt, a tűzálló ciprusról szóló tanulmányuk a Journal of Environmental Management magazinban jelent meg.
Megdöbben, ha megtudja, hogy ki volt a Tower utolsó foglya
A Tower, a brit főváros egyik legrégebbi és leghíresebb épületének vaskos falai megannyi történelmi dráma emlékét őrzik. A koraközépkori várkastély nemcsak az angol uralkodók királyi rezidenciájaként, hanem a brit történelem számos főrangújának börtönéül, sőt siralomházaként is szolgált, egészen a 18. század végéig. A patinás várbörtön súlyos ajtaja azonban a második világháború vérzivataros éveiben még egyszer kinyílt, személyesen Winston Churchill utasítására.
Tudja-e, hogy melyik volt a legpusztítóbb európai földrengés?
A Föld más területeihez, így különösen a Csendes-óceán nyugati partvidékéhez, az úgynevezett pacifikus tűzgyűrűhöz képest az „öreg kontinens" szeizmikusan nyugalmasabb vidéknek számít. Ám ennek ellenére az európai történelem több nagy erejű földrengést is ismer, amelyek közül a legkatasztrofálisabb éppen 263 éve, 1755. november elsején pattant ki, apokaliptikus pusztítást okozva.
Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?
Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.
Tudja, melyik volt a legtöbb áldozatot követelő magyarországi merénylet?
A magyar történelem sem mellőzi a hosszú évszázadokra visszanyúló merényletek krónikáját. A középkortól a 20. század elejéig elsősorban a koronás fők, vagy az ország politikai életében befolyásos szerepet játszó főrendek és államférfiak estek az ilyen-olyan cselszövések áldozatául. Ehhez képest az ártatlan, hétköznapi embereket célba vevő terrorizmus már a modern kor, a 20. század „találmánya", amiből természetesen Magyarország sem maradt ki.