Hamarabb térnek vissza Európába a költözőmadarak

A klímaváltozás miatt hamarabb térnek vissza Európába és Kanadába a költözőmadarak egy finn tanulmány szerint.

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a klímaváltozás mögött

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a globális felmelegedés mögött, a bizonyítékok elérték a tudományos valószínűség legmagasabb fokát - állapította meg egy hétfőn közzétett tanulmány.

A Föld óceánjai egy nap talán elérhetik a forráspontot

Előrejelzési eredményeik még a tudósokat is megdöbbentették. Földünk óceánjainak hőmérséklete a valaha mért legmagasabb szintre emelkedett. A pontos mérések a 20. század közepén kezdődtek meg, ám a kutatók szerint ha az ember által okozott éghajlatváltozásnak köszönhetően a tendencia folytatódik, akkor a dolgok a következő években drasztikus mértékben romlanak tovább.

Az üvegangolna túlélése drámai veszélybe került

Az európai vizek angolnáit a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. A legfrissebb tanulmányok szerint a súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszú nyurga halak száma több mint 90 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben.

Egyél, igyál úgy, hogy közben a környezetre, az éghajlatváltozásra is figyelsz

Az éghajlatváltozás és az élő környezetünk lemészárolása már nem a jövő, benne élünk. Sokan úgy vélik, ha csak ők változtatnak a hozzáállásukon, azzal az emberiség már semmire sem megy. Ám sok kicsi sokra megy, ha te most megfogadod a következő pár tanácsot, igenis részévé válsz annak az ellenállásnak, amely szeretne egy élhetőbb bolygót.

Már a túlélés kérdése a klímaváltozás elleni harc

Egyre sürgetőbb feladat a bolygó megmentése, és ezt a világ legtöbb vezetője is elfogadta. Szombaton este lezárultak az ENSZ klímacsúcsának katowicei tárgyalásai és a felek megalkották a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet. Már csak 12 évünk maradt a világ megmentésére.

A svéd Uppsala nyerte a WWF globális kihívását

Egy svéd kisváros, Uppsala nyerte el a Vadvédelmi Világalap (WWF) Egy bolygó városi kihívását (One Planet City Challenge). A győztes a lengyelországi ENSZ klímacsúcson (COP24) mutatkozott be a WWF pavilonjában. Az innovatív megoldásokat és a fenntarthatóságot leginkább reprezentáló városok kihívására idén 132 ország 23 országa nevezett.

Divatmárkák is ringbe szálltak a klímaváltozás ellen

Óriási lendülettel vetette bele magát a világ divatágazata az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. Az ENSZ klímacsúcsán hétfőn vezető divatmárkák, kiskereskedők, beszállítók megállapodtak arról, hogy az egész értékláncot bevonva, együttesen veszik fel a harcot a divatipar környezetszennyező hatásai ellen.

Kutatók az élelmiszeripar zöldítését sürgetik

Úgy tűnik, hogy az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából nem túl jó ötlet a hús és tejtermékek fogyasztása. Egy új tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat önmagában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csaknem a feléért felelős, ezért a kutatók arra ösztönöznek, hogy vizsgáljuk felül a húst és a tejfogyasztásunkat.

Beindíthatja a kihalás dominóeffektusát a klímaváltozás

A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási dominóeffektus, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet - állítják kutatók a Scientific Reports című folyóiratban kedden publikált tanulmányukban.

Már volt globális felmelegedés, akkor sem volt benne sok köszönet

56 millió évvel ezelőtt egy gyors globális felmelegedési epizód extrém áradásokat okozott, és teljesen átalakította a tájat. Lehet, hogy a mostani klímaváltozással kapcsolatos apokaliptikus víziók még mindig túl derűlátók.

Hírességek veszik fel a harcot az éghajlatváltozás hatásaival

Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Kristalina Georgieva, a Világbank igazgatója lesznek a vezetői annak a jövő hónaptól tevékenykedő globális bizottságnak, amely anyagi eszközökkel és gyakorlati megoldásokkal fogja segíteni az éghajlatváltozás hatásaival küzdő országokat világszerte

A globális felmelegedést kevesebb gyermek születésével lehetne megakadályozni

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben sok minden felmerül, amivel könnyíthetnénk a Földre nehezedő terheken. Van azonban egy, amely bár logikus, mégis, csupán a felvetése megbotránkoztatja az emberek többségét. Ez pedig nem más, mint a kevesebb gyermek vállalása, mely hasznosságát egyébiránt egy friss tanulmány is alátámasztja.

A felmelegedés miatt már a sarkvidék is lángra kap

Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, a NASA két műholdja mintegy 10 ezer "forró pontot" mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig.

Mutatjuk, hol adja a klímaváltozás a legnagyobb pofont a gazdaságnak

Az éghajlatváltozás hatásai a bolygó valamennyi kontinensén, régiójában jelentkeznek, és komoly kihívást jelentenek a természeti és az épített környezet védelme kapcsán is. A Quartz most arról ír, hogy egy új kutatás révén az is megjósolható, a Föld melyik pontján fogja a legnagyobb hatást gyakorolni a gazdasági teljesítményre.

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a feljegyzések 19. század végi kezdete óta, ezen belül 2017 a harmadik legmelegebb esztendő volt – közölte a NOAA amerikai klímahatóság az elmúlt év globális éghajlati trendjeit összefoglaló, szerdán közzétett jelentésében.

A világ 13 ezer városának szénlábnyomát számították ki

A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.

Lassan elolvadnak Új-Zéland gleccserei

Lassan teljesen elolvadnak Új-Zéland gleccserei: az elmúlt négy évtizedben jegük 30 százalékát elveszítették egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

Világszerte kihunytak a fények a Föld órájában

A sydney-i operaház, a hongkongi felhőkarcolók, a moszkvai Kreml és a párizsi Eiffel-torony után az amerikai kontinensen is kihunytak a fények a 11. Föld órája eseményen, amellyel az általános éghajlatváltozás ellen és a természet védelme mellett kívánnak mozgósítani.

Itt a bizonyíték: gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata - derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből, amely egy 2013-as tanulmány frissített kiadása.

Brutális szárazság jöhet

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport.

Dédunokáinknak is rendkívüli kihívás lesz az éghajlatváltozás

A Bonnban zajló nemzetközi klímacsúcs a fő kérdésre, a szorító gondok elleni hatékony fellépés módszereire fókuszál. Jerry Brown Kalifornia állam kormányzója, és Karl-Heinz Lamberz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ezekről a gondolatokról nyilatkozott röviden az Origó helyszínen lévő tudósítójának.

Hétfőn indul minden idők legzöldebb klímakonferenciája

Nagyszabású nemzetközi klímavédelmi konferencia kezdődik hétfőn a németországi Bonnban, a tíznapos tanácskozás témája az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló, 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtása.

Brutális következményei lesznek egy nagyobb vulkánkitörésnek

A Tambora indonéz vulkán 1815-ös kitörése lényegében eltörölte a következő nyarat, ezzel világszerte éhínséget és járványokat okozva. Ha 2085-ben történne valami hasonló, a klimatikus hatás még drasztikusabb lenne – jósolják amerikai légkörkutatók.

Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet

Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál.

Üvegházhatású gázokat okádnak magukból a kagylók és férgek

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

50 Celsius-fokos hőség lesz a jellemző a nyarakra

A következő évtizedekben az 50 Celsius-fokos hőséggel kísért napok válhatnak jellemzővé nyaranta Melbourne-ben és Sydneyben az éghajlatváltozás következményeként - figyelmeztetnek kutatók.

Meteorológusok: Top tízben az idei kánikula

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az idei hőségperiódus bekerült a tíz legintenzívebb magyarországi hőhullám közé. A szolgálat elemzése szerint a melegedés töretlen, a jövőben egyre több és hosszabb hőhullám várható.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Fékezheti a felmelegedést a Nap kisebb aktivitása

Mika János éghajlatkutató szerint a Nap kisebb aktivitása nem okozhat újabb jégkorszakot a földön, de fékezheti a globális felmelegedést.

Mikola: 65 millió menekült indulhat útnak Afrikából

„Öt-hat évvel ezelőtt, amikor az ún. unortodox” gazdaságpolitikát megfogalmazta az ország, sokan negatív előjellel beszéltek róla, míg ma már Európában is elismerik és mintaértékűnek tartják” – mondta Mikola István az Origónak adott interjújában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint teljesen érthető, hogy Afrikában sokan, főleg a fiatalok, elindulnak, szeretnének eljutni ebbe az európai Kánaánba.

115 ezer éve nem volt ilyen meleg a Földön

Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási időszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most – állapították meg klímakutatók.

A felmelegedés miatt erőre kaphat a kolera baktériuma

A klímaváltozás miatt melegedő tengervíz kedvező feltételeket biztosít a kolerát és más fertőzéseket okozó Vibrio baktériumnemzetség szaporodásának – állapították meg kutatók.

A tavalyinál is korábban éltük fel a Föld éves erőforrásait

Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak.

Sokat tanulhatnánk a mamutok végzetéből

Az utolsó példányok egyszerűen szomjan haltak a klímaváltozás miatt. Ráadásul saját magukat sodorták veszélybe.

Éjszakai üzemmódba lépnek a halak a klímaváltozás miatt

Állandó éjszakai üzemmódra állítják testüket egyes halak, hogy megbirkózzanak a globális felmelegedés okozta változásokkal az óceánokban.

Szomjan haltak az utolsó mamutok

Az utolsó mamutok azért haltak ki, mert nem jutottak elegendő iható vízhez – állapította meg egy új tanulmány.

Vulkáni hamufelhők fenyegethetik a technikai civilizációt

Az elmúlt évtizedek klímaváltozása jogosan hívja fel arra a figyelmet, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben alakítja környezetünk állapotát. Az ijesztő adatok láttán a politikusok igyekeznek ajánlásokat megfogalmazni, egyezményeket kötni arról, hogy miképpen csökkenthető a szennyező anyagok, különösképpen a széndioxid kibocsátása. Az ember-környezet-klíma kapcsolat nem szorítható egyedül a szén-dioxid kibocsátás kérdésére, mert ez ennél jóval összetettebb kérdés. 

Félmillióan is meghalhatnak a klímaváltozás miatt

Több mint félmillió ember halálát okozhatja a klímaváltozás 2050-ig a világon a Lancet brit orvosi szaklapban megjelent friss előrejelzés szerint.

Az elmúlt kétezer év legforróbb nyarain vagyunk túl

Valószínűleg az utóbbi 30 évben voltak a legforróbbak a nyarak az elmúlt több mint két évezredet tekintve - állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban, amelyben történelmi dokumentumok és fák évgyűrűi alapján rekonstruálták az elmúlt csaknem 2100 év hőmérsékletét.

Veszélyben az ujgurok földjének vadvilága

Vadon élő gerincesek kerültek a kihalás szélére Kína nyugati részén, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány területén egy jelentés szerint.

Kiszáradhat Bolívia második legnagyobb tava

Egyre jobban apad Bolívia második legnagyobb tava, a Poopó-tó.

Veszélyben van az amazóniai fafajok fele

Az amazóniai fafajok több mint fele veszélyeztetett lehet, állítja egy új kutatás. 

Európa nincs felkészülve a klímamigránsokra

A mostani migrációs hullám még csak a kezdet, a közeljövőben milliós tömegben érkezhetnek a klímamenekültek - állították szakértők a Kossuth Klub rendezvényén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója mind az EU, mind a magyar kormány bevándorláspolitikáját kritizálta, szerinte rossz előjel, hogy Európa a mostani, még viszonylag kis számú menekülttel sem tudott mit kezdeni.

Veszélyes tengeri kígyót csalt a strandra a melegedő óceán

Rendkívül erős méreggel rendelkező tengeri kígyót csalt el élőhelyéről, és vezetett a jóval északabbra fekvő dél-kaliforniai strandokig a melegedő óceánvíz.

A sarkvidéki jég olvadása növeli a metánkibocsátást

Az északi-sarkvidéki tenger jegének megolvadása növeli az arktiszi tundra metánkibocsátását, állítják svéd kutatók. Ezt az összefüggést már korábban is gyanították, de csak most sikerült bizonyítani.

Az alabamai állami iskolákban is kötelező lesz az evolúció tanítása

Az Egyesült Államokbeli Alabama állam törvényhozása hosszú idő után először vizsgálta felül a tudományos oktatási tananyagot. Az új szabályozás szerint az állami iskolákban ezentúl kötelező lesz az evolúció és az éghajlatváltozás oktatása is.

A gombák és a baktériumok miatt át kell dolgozni a klímamodelleket

Svéd és egyesült államokbeli kutatók kimutatták, hogy alapvetően tévesek az eddigi elképzeléseink arról, hogyan bontják le a szerves anyagot a gombák és a baktériumok. Ez azzal a következménnyel jár, hogy újra kell gondolni azokat a jövőbeni klímaváltozásokat előrejelző modelleket, amelyekben szerepelnek a mikroorganizmusok.

Az éghajlatváltozás már mindennapi probléma a mezőgazdaságnak

Az idei volt a valaha mért legmelegebb első félév a Földön. Az eddigi 15 legmelegebb évből pedig 13 a 2000 óta eltelt másfél évtizedre esik. Hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá válik majd, hogy az éghajlatváltozás immár nem a jövő problémája, hanem a mindennapjainké. Különösen sok kihívással néz szembe a mezőgazdaság, ahol minden milliméter lehullott csapadék, minden napsütéses óra jelentős hatást gyakorol a termés mennyiségére és minőségére. A Magro.hu szervezésében sorra kerülő 2. Gazdag Gazda Konferenciasorozat a téma kérdéseit járja körbe, amire minden agrárszereplőnek helyes válaszokat kell adnia. 

Nem tudjuk elkerülni a tengerszint drasztikus emelkedését

A globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítések sikere ellenére is legalább hat méterrel növekedhet a globális tengerszint a következő évszázadokban - derült ki egy amerikai szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.

A légköri oxigénszint jelentősen befolyásolhatta a múltbéli éghajlatot

A Föld légkörének változó oxigénszintje jelentősen befolyásolhatta a múltban a bolygó éghajlatát - állapították meg amerikai szakemberek.

Áder Tarlósnál járt

Tarlós István főpolgármester csatlakozott Áder János köztársasági elnöknek az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés elleni felhívásához.

Várhatóan hidegebb és szárazabb lesz a következő tél

Várhatóan hidegebb és szárazabb lesz a következő tél Európában, mint az előző két mérsékelt tél, amikor a gáz- és energiafogyasztás is kevesebb volt - közölte egy karbonpiaci portál, a Point Carbon vezető meteorológusa.

Az emberiség létét leginkább fenyegető katasztrófák

Világuralomra törő intelligens számítógépek, vírus okozta megfékezhetetlen világjárvány és több más hasonló apokaliptikus vízió szerepel abban az első tudományos tanulmányban, amely azt foglalja össze, milyen világméretű veszélyekkel kerülhet szembe az emberiség.

Ősi kagylók figyelmeztetnek a klímaváltozás egyik veszélyére

A globális éghajlatváltozás a parazita mételyfajok számának robbanásos növekedéséhez vezethet – hívták fel a figyelmet Missouri Egyetem paleobiológusai. A kutatók a következtetésre ősi kagyló fosszíliák tanulmányozásával jutottak, melyek elszenvedői voltak egy, a mostanihoz hasonló klímaváltozásnak.

Emma Thomspon az Antarktiszról üzent a világ vezetőinek

Míg néhány sztár valamelyik napsütéses luxusszigeten sütteti a hasát, addig az 55 éves színésznő a sarkvidéken harcol az éghajlatváltozás ellen.

Kis híján eltörölte a földi életet egy szuperkontinens

Az élővilág legnagyobb tömeges fajkihalása 250 millió éve történt. Kínai kutatók szerint az élőlények kihalásához hozzájárult az egykori szuperkontinens, a Pangea összeállása. Ez ugyanis olyan mértékben változtatta meg a környezeti viszonyokat, amelyhez az élőlények zöme képtelen volt alkalmazkodni.

Szenzáció - fekete lyukakat találtak az óceánban

A csillagászok meg vannak győződve róla, hogy léteznek, látni mégsem lehetett őket - egészen mostanáig. Tudósok rábukkantak az óceáni fekete lyukakra.

Nem zárja ki a katasztrófát a kiszivárgott klímajelentés

Három fokkal is meghaladhatja a globális felmelegedés a még biztonságosnak tekintett szintet a 21. század végére. Nyilvánosságra került a készülő ENSZ-klímajelentés első kötetének nem végleges szövege. Utoljára öt éve jelent meg ilyen összefoglaló dokumentum.

Megvédi-e az élet a Földet?

Az ember felöltözik vagy befűt, ha fázik, és levetkőzik, illetve hűvösebb helyre menekül, ha melege van. De mi a helyzet az élő bolygó egészével? - teszi fel kérdést Stephen Battersby szakíró a New Scientist legújabb számában. Képes-e a bioszféra úgy szabályozni a környezetet, hogy az megfelelő legyen számára, megakadályozva azt, hogy a bolygó megfagyjon vagy felforrjon?

2012: ez volt fontos a világban

Íme, az elmúlt év öt legfontosabb globális fejleménye az eurózóna válságától az olvadó sarki jégig.

Két gigapixeles kép a Mount Everestről

A Machu Picchuról készített 16 gigapixeles fotó után újabb óriás felbontású kép bukkant fel, ezúttal a világ legmagasabb hegyéről. A Mount Everestről készített fotóval a szerző szándéka az volt, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra.

Így érte el a végzet a majákat

A klasszikus maja kultúra virágzott az esős évszázadok folyamán, de menthetetlenül összeomlott, amikor az éghajlat aszályosra változott. Cseppkövekre alapuló éghajlati elemzést kombináltak a templomok falára vésett szavak gyakoriságának vizsgálatával.

Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig

2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol a határa az emberiség számára hasznos és a már potenciálisan veszélyes kutatásoknak.

Rossz időben hűtlenebbek a madarak

Hamarabb hagyják el párjukat szélsőségesebb időjárási viszonyok között a madarak, állapították meg amerikai kutatók. A klímaváltozás miatt várhatóan csak növekedni fog a hűtlen madarak száma.

Elolvad a jég a grönlandi fókák alól

Drámaian megnövekedett a grönlandi fókák halandósága az Atlanti-óceán északi részének felmelegedése miatt. A fókák szaporodóhelyén vékonyodó jég jelentősen veszélyezteti az állatok sikeres utódnevelését.

Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a Neander-völgyi ember sorsát

Az éghajlatváltozás okozhatta a Neander-völgyi emberek eltűnését, állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.

Kitörnek vagy összeomlanak a klímaváltozás miatt megkönnyebbülő hegyek

Régóta tudják, hogy egyes geológiai folyamatok, például a vulkánkitörések jelentősen befolyásolhatják a Föld éghajlatát. Azt azonban csak nemrég sikerült kimutatni, hogy az éghajlat változása is módosíthatja a geológiai folyamatokat. A legtöbb jelet ott találják erre, ahol a leggyorsabb a felmelegedés. Egyes vélemények szerint ahogy gyorsul a bolygó melegedése, úgy fognak elszaporodni a természeti katasztrófák.

Az egész globális felmelegedés csak átverés?

Évtizedek óta másról sem hallunk csak a globális felmelegedésről. Ha ezt csináljuk, akkor is felmelegszünk, ha ezt, akkor is, és tulajdonképpen magunknak köszönhetjük az összes katasztrófát, ami mostanában sújt minket. Ám, lehet, hogy ebből egy szó sem igaz...

Jövőbelátók

Ian Thorpe: Haldokló Ausztrália

Még sincs globális felmelegedés?

A NASA elvesztett egy fontos földmegfigyelő műholdat

A hordozórakéta indulása a tervek szerint történt, azonban a harmadik perc végén rakéta orrkúpját borító védőfelület nem vált le. Emiatt az utolsó fokozat nem tudta a kívánt magasságú pályára juttatni a Glory nevű, fontos földmegfigyelő műholdat.

Gyümölcsöket ettek az első lovak

Az első, róka méretű lovak még gyümölcsökkel táplálkoztak, majd áttértek a falevelekre, és csak később váltottak a fűfélékre, állapították meg szakemberek több ezer fosszilis lófog vizsgálata alapján. Az eredmények alátámasztják, hogy a lovak evolúciója a természetes szelekció révén zajlott, s fokozatosan alkalmazkodtak az éghajlatváltozás miatt átalakuló növényvilághoz.

Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat

Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.

Hatalmas tó nyomait azonosították a Szaharában

Ma száraz és kopár sivatag a Szahara, egykor azonban tavak és talán gazdag növényzet borította egyes részeit. Erre jutottak a szakemberek az Endeavour űrrepülőgép fedélzetéről készült radarmérések alapján. A kiterjedt vízfelület a mai Nílustól nyugatra helyezkedett el, és talán őseink vándorlását is befolyásolta.

Először gyalogolták végig az Amazonas folyót

A világon elsőként gyalogolta végig az Amazonas folyó teljes hosszát egy brit férfi, aki a 859 napnyi túra után hétfőn érkezett meg az Atlanti-óceán észak-brazíliai partjaihoz.

Hatalmas jéghegy vált le egy grönlandi gleccserről

Egy 260 négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le a grönlandi Petermann-gleccserről, és úszik délies irányban az amerikai kontinens partvidéke közelében.

Először becsülték meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a növények

Első alkalommal sikerült olyan becslést végezni, amely a valóságnak csaknem teljesen megfelelő adatot szolgáltat a növények éves szén-dioxid-megkötéséről. Az új adat viszonylag közel esik az eddigi becslések számaihoz, de még így is szükség lesz rá, hogy felülvizsgálják a jelenleg használt klímamodelleket.

Pára és meleg: 2300-ra a Föld túl forróvá válik az emberiség számára

Háromszáz éven belül a Föld túl forróvá válhat az emberiség számára - állítják tanulmányukban ausztrál és amerikai kutatók. Gondot nem csupán a hőmérséklet emelkedése jelent: a "hőstresszt" a magasabb hőmérséklet és a növekvő páratartalom együttes hatása okozza.

Új térképeket közöltek bolygónk állapotáról

Milyen hatással van ma a bolygóra az emberi tevékenység? Egy új természetvédelmi atlasz első alkalommal mutatja be a természetes élőhelyek jelenlegi állapotáról rendelkezésre álló összes információt.

Patthelyzet: késnek a klímatörvények az USA-ban és itthon is

Éghajlatváltozásra reagáló energiatörvény sok helyen van készülőben, de Nagy-Britannián kívül még sehol nincs elfogadott. Az amerikai demokraták a korábbi hírekkel ellentétben egyelőre mégsem adják fel, Magyarországon viszont már biztos, hogy nem lesz klímatörvény a következő országgyűlési ciklus előtt.

2008: az élővilág megkezdte a költözést

Vannak fajok, amelyek az éghajlatváltozás miatt menekülnek, mások inváziós tevékenységükkel keltenek feltűnést - egyesek már az őshonos élővilágot tizedelik, valódi csúcsragadozókkal kezdenek ki, netán nagyvárosok állandó lakói lesznek. Felfedezések az állatvilág meglepő migrációs folyamatairól.

Belepusztul a világtenger a felmelegedés lassításába

A világtenger lassítja a globális fölmelegedést. Elnyeli a fölösleges hő és az ipari forradalom óta egyre növekvő mennyiségben a légkörbe jutó, üvegházhatást okozó szén-dioxid jelentős részét. Ez azonban jelentősen megváltoztatja a tengervíz kémiai tulajdonságait. A víz savasabb és más módon is "kellemetlenebb" környezet lesz, veszélyeztetve számos tengeri élőlény fennmaradását.

EU: szolidaritás, növekedés, foglalkoztatás

A szolidaritás, a növekedés, a foglalkoztatás, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem kiemelt uniós cél, hangsúlyozza az Európai Parlament (EP) abban a jelentésben, amelyet csütörtökön fogadtak el Strasbourgban, az EU jövő évi költségvetésével kapcsolatos iránymutatásokról.

Az antropogén tevékenység hatása az éghajlatra

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben kiadott döntéshozói összefoglalójából kiderül, hogy az éghajlatváltozás napjainkban már egyértelműen kimutatható.

Világszerte tüntettek az éghajlatváltozás ellen

Bolygómentéssel törne ki az antihősök városa

Klímaháborújávál próbálja népszerűsíteni magát a Pest megyei Pomáz, amely többek között a betegivel végző Fekete Angyalt és egy valóságshow szereplőjét adta az országnak. A város klímastratégiája több olyan célt fogalmaz meg, amelyek révén nemcsak javul a pomáziak élete, hanem több pénz is marad a helyiek zsebében. A településen még a diákok elméjét is a zöld értékek mentén pallérozzák. Pomáz egyike azon három településnek, amelyek előbb próbálnak tenni az éghajlatváltozás ellen, mint a kormány.

Éghajlatváltozás és energiapolitika Magyarországon

Napjainkban világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a környezet- és energiatudatos gondolkodás. Az energia-hatékonyságnak fontos szerep juthat az éghajlatváltozás megelőzésében, illetve megfékezésében is.

A bíborcsigák az éghajlatváltozás első áldozatai?

A Seychelles-szigeteken élő bíborcsigafajt, amelyről sokan talán még nem is hallottak, a múlt héten kihaltnak nyilvánították. Ez a csigafaj talán az első áldozata a globális felmelegedésnek. Ez azonban még nem bizonyítható.

A VAHAVA társadalmi vitát indít a klímaváltozásról

Felhívást intézett az Internet Olvasókhoz a VAHAVA projekt. Az éghajlatváltozásra adandó hazai válaszok társadalmi méretű diskurzusához Láng István akadémikus írt vitaindító összeállítást. Az [origo] Időjárás rovatához beérkezett korábbi olvasói hozzászólások a vélemények közötti komoly szakadékokról tanúskodnak, még csak részben tükrözik a tudósok egységesedő álláspontját. A széleskörű vita egyik célja éppen a markáns különbségek oldása, az egységes klímastratégia kialakítása.

Máris érezzük a klímaváltozás veszélyes hatásait

Újabb fontos dokumentum látott napvilágot az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szervezete, az IPCC jóvoltából. A sorozatban megjelenő jelentések újabb és újabb fejezeteket tárgyalnak a globális felmelegedés komplex kérdéskörében. A legújabb értékelés is fokozza a borúlátást, és olyan veszélyes hatásokra hívja fel a figyelmet, melyeket részben már ma is tapasztalhatunk.

A hazai klímakutatók szerint nemzetgazdasági veszély fenyeget

A napokban megjelent szakmai ajánlásukban hazai szakemberek a magyar nemzetgazdaságot fenyegető kockázatként nevezik meg az éghajlatváltozást, és 14 pontos javaslatot tesznek a kidolgozás alatt álló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számára. A kutatók szerint azzal kell számolni, hogy a megelőzés már kevés, a károk mindenképpen bekövetkeznek valamilyen mértékben.

Soha nem látott éghajlat jön hazánkban

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia munkafolyamatában került sor az Éghajlatkutatók Fórumára. Az előadók a fenyegető éghajlatváltozás döbbenetes tényeire hívták fel a figyelmet.

Éghajlatváltozás, klímapolitika

Mindentudás Klub

Magyarország mediterrán területté válhat

Egy lehetséges éghajlatváltozás Európában, a Földközi-tenger partvidékén és a magas hegységekben élőket érintené a leginkább hátrányosan. Mások viszont akár jól is járhatnának vele.

Közös ügyünk az éghajlatváltozás

Fontos szakaszához érkezett az átfogó hazai klímakutatási program, a VAHAVA. Elkészült az előzetes összefoglaló anyag, amit a következő hetekben lefolytatott széleskörű párbeszéd után véglegesítenek. A tét óriási: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megalapozása. Miután egy mindannyiunkat nagyon erősen érintő kérdésről van szó, Időjárás rovatunk is segítséget kíván nyújtani ehhez a folyamathoz. Mindenkit várunk sorozatunkban olvasóként és hozzászólóként.

Északi klímacsúcs, áttörés nélkül

Látványos áttörés nélkül ért véget az Északi-sarki tanács izlandi értekezlete. A gyorsuló éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok egy olyan határozattervezetet fogadtak el, amelyhez nem kapcsoltak konkrét megvalósítási javaslatokat. Így nem adtak választ arra a kérdésre, hogyan lehetne lassítani a felmelegedési folyamatot és megelőzni annak az Északi-sarkvidéket sújtó drámai következményeit.

Éghajlatváltozást szimulál a szupergép

Az IBM egy kaliforniai egyetem számára olyan szuperszámítógépet épít ki, amellyel a Föld felületének és atmoszférájának változását lehet előrejelezni akár 300 évre.

Olvadnak a marsi jégsapkák

Globális éghajlatváltozás jelei tapasztalhatók a vörös bolygón.