éghajlatváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- felmelegedés
- éghajlat
- szárazság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) "legborúlátóbb" klímaforgatókönyvét követve - derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.
- címkék:
- Grönland
- jég
- olvadás
- éghajlatváltozás
- Címkefelhő »
A bolygó jövője a tét
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.
Az erdőirtás nem járul hozzá jelentősen a klímaváltozáshoz
Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból.
Ha nem szeret gyalogolni, akkor most jött el az ideje, hogy rászokjon
A CityWalk névre hallgató interregionális program nyerte a leginnovatívabb regionális projekteknek kiosztott európai díj, a Regiostars közönségdíját a napokban Brüsszelben, amely a városok sétálhatóvá tételét és így a zaj- és szén-dioxid-csökkentést célozza meg. Az Európai Bizottság ezzel a regionális fejlesztések területén kiválóságot és új megközelítéseket alkalmazó projekteket ismeri el, ám a kezdetek óta eltelt tizenkettő évben nem kerültek a döntőbe magyar projektek. Egészen eddig. Most a séta városi feltételeinek fejlesztését célzó CityWalk mintegy 235 ezer szavazattal nyerte el az európai polgárok támogatását.
Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...
- címkék:
- klímaváltozás
- szén-dioxid
- biodiverzitás
- felmelegedés
- fenntarthatóság
- üvegházhatású gázok
- éghajlatváltozás
- korallzátony
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- energiahatékonyság
- erdőtelepítés
- károsanyag-kibocsátás
- párizsi klímaegyezmény
- klímasemlegesség
- klímasemleges
- technológiaváltás
- Régiók és Városok Európai Hete
- Címkefelhő »
Összeomolhat a Mont Blanc egyik gleccsere Olaszországban
Az olaszországi Mont Blanc-gleccser egy része bármikor összeomolhat. Erre figyelmeztettek az olasz hatóságok, és ezért az oda vezető két utat is le kellett zárni. A hegy olasz oldalán található Grandes Jorasses-csúcs egyik hatalmas gleccseréről összesen 250 ezer köbméter jég szakadhat le. A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány, a Fondazione Montagna Sicura (Biztonságos Hegy Alapítvány) lavinaveszélyre figyelmeztetett.
Agrárminiszter: Támogatni kell a gazdákat ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásait jól kezeljék
Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóján, hogy a gazdákat védeni és támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaira megfelelő válaszokat tudjanak adni. A miniszter arra is javaslatot tett, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.
Még csak most fedezték fel, de máris a kihalás szélére sodródott
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói új méhfajokat fedeztek fel a Fidzsi-szigeteken, ám a rovarokon már láthatóak az éghajlattal és a környezetváltozással kapcsolat stressz jelei. Ezekre a fajokra az éghajlatváltozás, a mérgező növények és az emberi tevékenység jelenti a fő fenyegetést.
- címkék:
- méh
- éghajlatváltozás
- klímaválság
- méhfaj
- Címkefelhő »
Az éghajlatváltozás hívta életre a svédek új trendjét
A svédek új szavakat alkotnak annak érdekében, hogy az emberi gondolkodásmódot is megváltoztassák a klímaváltozás elleni harc részeként – összegzi a Business Insider.
- címkék:
- Svédország
- nyelv
- éghajlatváltozás
- Címkefelhő »
Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók
Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.
Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók
Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó
Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésével légkörbe kerülő üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tűnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szint fölé.
A vízáramlatok változása miatt veszélybe kerültek a szalamandrák
A Montana Egyetemen végzett új kutatások arra engednek következtetni, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkező vízáramlási jelenségek negatívan hatnak a szalamandrák túléléséi esélyeire. A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban publikálták.
Szokatlanul korán kezdődtek az első bozóttüzek Ausztráliában
Tűzvészekkel terhelt nyár előjele lehet Ausztráliában, hogy példátlanul korán és szokatlan hevességgel kezdődtek idén az első bozóttüzek a déli féltekén fekvő kontinensen.
Új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák a gleccserek olvadása nyomán
Új sziget "született" a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán.
Elhúzódhatnak a forró, száraz és az esős időszakok az északi féltekén
Elhúzódnak a forró, száraz és az esős időszakok is az északi féltekén, ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - figyelmeztet a legújabb klímatanulmány, amely a Nature Climate Change című szakfolyóiratban jelent meg hétfőn.
Az egyre szárazabb levegő miatt szinte megállt a növények növekedése
A levegő növekvő vízgőztelítettségi hiánya a növénytakaró globális visszaesését okozta az elmúlt két évtizedben, amelynek eredményeként a vegetáció drámai módon, mintegy 59 százalékkal csökkent világszerte.
Húsz év alatt 2,6 millió rénszarvas tűnt el az Északi-sarkvidékről
Az Északi-sarkvidék természetellenesen gyorsan változik, amivel sem a rénszarvas, sem a karibu nem tud lépést tartani. A "Mikulás segítői" a klímaváltozás miatt most segítségre szorulnak: a csodálatos sarkvidéki állatok száma az elmúlt húsz évben folyamatosan hanyatlik, és a következmények szó szerint pusztítóak lehetnek egész ökoszisztémára nézve.
Tönkreteszi Mongóliát az éghajlatváltozás
Mongólia az az ország, amely talán leginkább szenved az éghajlatváltozás következményeitől.
Mekkora üzlet az élelmiszer-pocsékolás megállítása?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz, akár évente 4,4 gigatonna széndioxid kibocsátással egyenértékű és 2 ezer milliárdos pluszköltséget jelent – összegzi a CNBC.
Egy nap alatt 220 millió fát ültettek Indiában
Több mint egymillió indiai 22 millió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát.
Ennyivel van most melegebb nálunk, mint 100 éve
1900 óta több fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a földön. Budapesten is ez a helyzet.
Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdőtüzeket
Az elmúlt két évben soha nem látott méretű erdőtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tűzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tűz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdőtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.
Tokió borús időjárása rekordot döntött
Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen
Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsőséges időjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelőtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hőmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsőséges időszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hőmérsékletet.
A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok
A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.
Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária
A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hőmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlődik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.
A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén
Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.
Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása
A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövőjét prognosztizálják elő, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebből származó vízkészlettől.
Pusztító szárazság és hatalmas árvizek jönnek Afrikában
A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás a korábbiaknál jóval súlyosabb aszályokat eredményezhet, valamint a korábban előrejelzettnél nagyobb és pusztítóbb árvizeket okozhat Afrikában a kutatók figyelmeztetése szerint.
A szén-dioxid-kibocsátás akár 86 százalékkal is csökkenthető
A Párizsi Megállapodás aláírása óta jelentős lendületet kapott, hogy a világ összefogjon egy tiszta és fenntartható jövőért. Ennek végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén, míg a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége. Fontos azonban, hogy a megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban. Ennek a megvalósítását tűzte ki célul a bukaresti SET& Plan ENVE konferenciája, ahol több mint 120 helyi és regionális vezető gondolkodott együttt ...
Egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt
Ausztrál kutatók kidolgozták az emberi civilizáció legrosszabb forgatókönyvét, amely szerint az éghajlatváltozás három évtizeden belül drasztikusan megváltoztatja a bolygó mindennapjait. A riportban nem kisebb, mint „háborús" válaszra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az „ítélet napját". Bár tudják, hogy a véleményünk kemény, de a „szükséges igazságról" számol be.
Kertészkedés a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében
A kertünkben lévő növényekkel anélkül csökkentjük a levegő szén-dioxid-tartalmát és egyben növeljük az oxigénszintjét, hogy lényegi dolgot nem is tettünk. Ám némi odafigyeléssel és tenni akarással ennél sokkal többre vagyunk képesek. Kerted gondozása legyen környezetvédelmi hobbi is egyben. A fenntartható jövő megalapozása és a globális éghajlatváltozás megállítása kicsiben kezdődik, légy te is ennek részese! Mit tehetsz? Mutatjuk!
Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak
Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.
A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat
Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.
Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről
A brazíliai amazonasi esőerdők területén az erdőirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miután Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezőgazdaságnak és bányászatnak. A világ legnagyobb esőerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elő. Az Amazonas medencéje azonban májusban mindössze 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a műholdas megfigyelő rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékű.
India hőmérséklete elérte a döbbenetes ötven Celsius-fokot
India északi részén hőséghullám pusztít és a hőmérséklet Rajasthan városában a hétvégén elérte az döbbenetes 50,6 Celsius fokot. A rendkívüli időjárás miatt vízhiány alakult ki és megnőtt a hőguta esélye is. Az éghajlatváltozás kíméletlen fordulata több halálesetet okozott a félszigeten.
Az éghajlatváltozás miatt tűnhet el a kenyér a boltok polcairól
A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben. Az új kutatási eredmények szerint ugyanis az éghajlatváltozás hatással van a legalapvetőbb mezőgazdasági terményekre. A Zürichi Egyetem kutatói szerint egyes régiók még egész jól teljesítenek, összességében azonban jelentősen csökken annak a kalóriának a mennyisége, amit a világ tíz legfontosabb mezőgazdasági terményéből nyerhetünk.
Az éghajlatváltozás lehet a lundák és más tengeri madarak végzete
Évente több ezer kongyos lunda hal éhen a Bering-tengeren, miután lassan eltűnnek a táplálkozásának elsődleges forrását jelentő halak a területről. A kutatók szerint harsogóan színes, fehér kontyot viselő madarak pusztulásáért nagy részben a klímaváltozás okolható.
Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.
Még soha nem volt ilyen erős az El Nino az elmúlt négyszáz évben
Hatalmas természeti katasztrófák, többek között áradások, viharok, máshol pedig pont ellenkezőleg, szárazság és erdőtüzek pusztítanak az El Niño nyomában, különösen Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Amerikában. A természetes éghajlati jelenség a tengervíz áramlásával van összefüggésben, amelyet a szokatlanul meleg óceáni vízhőmérsékletek váltanak ki és ciklikusan jelentkezik Dél-Amerika csendes-óceáni partjainál. Bár az nem újdonság, hogy az El Niño intenzitása növekszik, ám a kutatók eddig nem tudták biztosan, hogyan tudják összehasonlítani a múltban történt eseményekkel, mivel a műszeres vizsgálatokkal kapott adatok túl rövidek ...
Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren
Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az időjárás is egyre szélsőségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.
Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok
Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.
Magyar egyetemisták, akik a Parlament előtt a klímaváltozás ellen tüntetnek
Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához kapcsolódva egy lelkes csapat február óta Magyarországon is minden pénteken tüntet a Parlament előtt, hogy a klímaváltozás lassítása érdekében azonnali cselekvésre szólítsák fel a döntéshozókat. Ismerd meg a magyar szervezet elhivatott, lelkes egyetemistáit.
A visszaszámlálás elindult: csatlakozz te is a Föld órájához!
2007-ben az ausztrál Sydney-ben szimbolikus lámpalekapcsolással indult a Föld órája elnevezésű mozgalom, amely az utóbbi években világméretű eseménnyé nőtte ki magát. Időközben emberek millióit inspirálta arra, hogy vállaljanak szerepet bolygónk megmentésében. Összeállításunkból kiderül, miért is kell szombat este lekapcsolnod a világítást.
Új kutatások szerint az északi-sarki felmelegedés aszályhoz vezethet
Amikor a sarkvidék 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után felmelegedésnek indult, tökéletes feltételeket teremtett az aszályhoz. A Wyomingi Egyetem vezetésével végzett új kutatás szerint hasonló változások történhetnek ma is, mert az éghajlatváltozás gyengíti a pólusok közötti hőmérsékleti különbségeket. Ez viszont kevesebb csapadékot, gyengébb ciklonokat és gyengébb középtávú nyugati széláramlást eredményez, ami a hosszú ideig tartó szárazság legjobb receptje.
Nobel-béke-díjra jelölték a 16 éves környezetvédelmi aktivistát
Greta Thunberg nem csupán beszél, hanem saját lehetőségeit kiszélesítve mindent meg is tesz azért, hogy a fejünk felett sötét felhőként tornyosuló éghajlatváltozást megállítsa. Felszólal jelentős konferenciákon, diákszerveződéseket inspirál, tüntetéseken vesz részt, mindezt pedig hihetetlen felkészültséggel, érveket felsorakoztatva teszi. Azt gondolod, hogy egy gyerek nem képes megváltoztatni a jövőt? Hidd el, hogy hat perc múlva másként fogod gondolni.
A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása
A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.
Megfigyeltek valamit, ami izzó pokollá változtathatja a Földet
Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk, azt azonban egyetlen kutató se gondolta volna, hogy ezzel olyan felhő-visszacsatolási hatást válthatunk ki, ami további 8 Celsius-fokkal megdobná az átlaghőmérsékletet. Amennyiben ez bekövetkezik, 14 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint az ipari forradalom kezdetekor. E forgatókönyv apokaliptikus lenne: a trópusi, szubtrópusi régiók túlságosan forróvá válnának a melegvérű élőlények – köztük az ember – számára a fennmaradáshoz.