Máshol építhetik fel a hawaii vulkánra tervezett óriásteleszkópot

A hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp építtetői a spanyol Kanári-szigetektől kértek engedélyt az obszervatórium megépítésére, mivel az eredetileg tervezett helyszínen továbbra sem tudják megkezdeni a munkálatokat a tiltakozók miatt.

Hatalmas denevért fotóztak az űrben

Tőlünk kétezer fényév távolságban, az Orion csillagkép egyik legsötétebb szegletében megbújva terjeszti ködös szárnyait a csillagközi térbe az Űrdenevér. Bár a magjában elhelyezkedő fiatal csillagokat átlátszatlan porfelhők rejtik el előlünk, azok ragyogó sugárzása még így is megvilágítja a ködöt. Ahhoz túlságosan halvány, hogy szabad szemmel megpillanthassuk, azonban az ESO VLT távcsőegyüttesének ez idáig legrészletesebb felvételén az NGC 1788 felfedi lágy színeit.

Csillagászati diákolimpiát rendeznek Keszthelyen

Keszthelyen rendezik meg augusztus 2. és 10. között a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát, amelyre a világ minden tájáról, 47 országból több száz középiskolás érkezik összemérni csillagászati és asztrofizikai tudását - közölték a szervezők az MTI-vel.

Hatalmas aszteroida halad el a Föld mellett

Száz méter átmérőjű aszteroida húz el a Föld mellett. Az égitestet Városgyilkosnak is becézik. 

Szabályosan csuklik az öregedéstől egy vörös óriás

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A kutatók által vizsgált Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris "csuklásait", termális pulzusait éli át.

Először indított rakétát a világűrbe egy kínai magáncég

Először sikerült egy kínai magáncégnek hordozórakétát indítani a világűrbe csütörtökön.

Hawaiin egy teleszkóp miatt hirdettek szükségállapotot

A tervezett Harmincméteres Teleszkóp (Thirty Meter Telescope) a csillagászok szerint forradalmasíthatja az univerzumról alkotott képünket, a helyi őslakosok azonban fellázadtak az ötlet ellen. A teleszkópot ugyanis egy alvó vulkán, a Mauna Kea tetejére tervezik, amely a helyiek egyik szent területe.

A Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről alkotott képet

Az ötven évvel ezelőtti Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről és a Földről alkotott képet - mondta a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szombaton az M1 aktuális csatornán.

Csúcstechnikájú teleszkópot kapott a magyar obszervatórium

Új, minden eddiginél pontosabb mérésekre alkalmas távcső került az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba: a műszerrel a Hold felszínéről és a távoli csillagok jellemzőiről kapható részletesebb kép.

Részleges holdfogyatkozás lesz keddről szerdára virradó éjszaka

Részleges holdfogyatkozás lesz keddről szerdára virradó éjszaka. A fogyatkozás 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. A fogyatkozás országszerte látható lesz - olvasható az eumet.hu portálon.

Titokzatos lemezt fedezett fel egy fekete lyuk körül a Hubble

A tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észlelt egy fekete lyuk körül a Hubble űrteleszkóp: egy vékony gázlemez örvénylik egy 130 millió fényévnyire lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül.

Sikeresen begyűjtötte a kráterből a mintákat a Ryugun a Hayabusa-2

Sikeresen begyűjtötte az általa áprilisban robbantott mesterséges kráterből a mintákat a Földtől 280 millió kilométer távolságra lévő Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2 japán űrszonda - közölte a JAXA japán űrügynökség.

Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Sikeresen végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 űrszonda a Földtől 280 millió kilométerre keringő Ryugu kisbolygón csütörtökön, hogy mintát gyűjtsön az általa áprilisban robbantott mesterséges kráterből - közölte a JAXA japán űrügynökség.

Amíg ön aludt, a világ másik felén eltűnt a Nap

Turisták százezrei vonultak ki Chile északi, sivatagos részébe kedden, hogy a világ egyik legtisztább égboltja alól figyelhessék meg a teljes napfogyatkozás Chilén és Argentínán átvonuló jelenségét, ahogy a Föld és a Nap közé kerülő Hold helyi idő szerint kora délután fokozatosan teljes sötétségbe borította a vidéket.

Ötezer éves csillagászati relikviákat tártak fel Kínában

Az ősi kínai csillagászat eddigi legkorábbi bizonyítékainak számító, ötezer éves relikviákat tártak fel a kutatók a közép-kínai Honan tartományban.

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.

Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában

Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.

Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszonda

Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszonda - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A szonda megdöntötte a csillagászati objektumhoz legközelebbi röppályán mozgó, ember alkotta űrszonda rekordját.

Felújították az első, teljes napfogyatkozásról készített felvételt

Digitálisan felújították és ingyenesen megnézhetővé tették az interneten az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt, amelyet több mint száz évvel ezelőtt rögzítettek.

Ijesztő jövő: lassan nem látni a csillagokat a műholdaktól

Veszélyeztethetik a világűr kutatását a SpaceX Starlink nevű internetprojektjének műholdjai a csillagászok szerint.

Fehér fényárban úszó, hatalmas meteoritot láttak Ausztrália fölött

Fehér fényben úszó, hatalmas tűzgömb szelte ketté az ausztrál eget a napokban. A szakértők elárulták, hogy tehet-e kárt egy ilyen égitest a Földön.

Titkos lakás is helyet kapott az Eiffel-torony tetejében – Videó

Gustave Eiffel egy kicsit magának is kedvezett, amikor megépítette az Eiffel-tornyot. A tetejében egy kis lakást is kialakított, amiről ma már kevesen tudnak. Akkoriban a világ elitje akart bejutni a titokzatos falak közé.

Ígéretes felfedezés: köpenyanyag segíthet megismerni a Holdat

Köpenyanyagra utaló bizonyítékot találtak a Hold távoli oldalán: a Csang'o-4 kínai űrszonda mérései a Hold köpenyéből származó anyag jelenlétét jelezték a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson

Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson, a szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul a vörös bolygó folyamatos vízveszteségéhez.

Elhalasztotta pénteki rakétakilövését a SpaceX

Elhalasztotta a SpaceX a péntekre tervezett rakétakilövést, mellyel utánpótlást vitt volna a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A tudósok vizsgálják, hogy miért rengett a Mars

A tudósok még vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít - mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán.

Az aszteroidák segítenek a csillagok felmérésében

Az aszteroidák segítenek a csillagok felmérésében: egy új, a korábbiaknál precízebb módszerrel határozható meg a távoli csillagok mérete.

Mesterséges kráter robbant a Ryugu kisbolygón

A japán űrügynökség (JAXA) csütörtökön megerősítette, hogy valóban krátert robbantott a Földtől 340 millió kilométerre lévő Ryugu kisbolygón április elején a Hajabusza-2 űrszonda.

100 milliárdan vannak, mégis alig tudunk róluk valamit

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók.

A bolygók apró világok billióit szórják szét a csillagok között

A sodródó csillagközi testek új bolygók magjai lehetnek. Az olyan égitestek, mint a 2017-ben felfedezett Oumuamua, az új csillagrendszerek segítségére lehetnek bolygóik gyors kialakulásában - vélik a németországi Jülichben lévő Supercomputing Centre (JSC) és a belfasti Queens Egyetem kutatói.

Ritka jelenség: két napfogyatkozást rögzített a NASA Mars-járója

Rövid idő leforgása alatt két napfogyatkozást is észlelt a NASA. A Földön élők ebből semmit nem vettek észre, hiszen a Curiosity nevű Mars-járó rögzítette róluk a felvételeket. 

Valamit találtak a csillagászok, óriási bejelentésre készülnek

Nagy felfedezést tett az Európai Déli Obszervatórium (ESO), az eredményeket a jövő hét folyamán jelentik be. Részleteket nem árultak el, csupán annyit tudni, hogy a felfedezés a fekete lyukakkal kapcsolatos és az ESO új teleszkóprendszerének adatain alapul.

Tízszer erősebb a Nap mágneses mezeje, mint azt eddig számították

Tízszer erősebb a Nap mágneses mezeje, mint azt eddig tudták - állapították meg a belfasti Queen's Egyetem és az Aberystwyth-i Egyetem kutatói.

Nem lehet kizárni, hogy jelenleg is létezik élet a Marson

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy most is létezik élet a Marson, de ha van is, biztosan nem olyan, mint a földi - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatornán szombaton.

Ez lett volna az első páros női űrséta, nem jött össze

Űrsétát kezdett pénteken Nick Hague és Christina Koch amerikai űrhajós a Nemzetközi Űrállomás áramfejlesztési rendszerének korszerűsítése keretében.

Új információk a Szaturnusz gyűrűi között keringő miniholdakról

Először mutatta be a Szaturnusz gyűrűi között keringő miniholdakról a Cassini űrszonda által szerzett információkat a NASA.

Látványos kép készült a Jupiter viharairól

Látványos kép készült a Jupiter viharairól a NASA Juno nevű űrszondája által készített három felvételből, amelyet a gázóriás mellett elhaladva rögzített.

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre az Ultima Thule

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre a különleges alakú Ultima Thule kisbolygó. Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki.

Valami furcsa történik a Bennu kisbolygón

Részecskekilökődést észlelt a Bennu kisbolygón az OSIRIS-REx űrszonda. Új ismereteiket a kutatók hét különböző tanulmányban mutatták be a Nature tudományos lapcsoport kiadványaiban.

Vízre utaló nyomokat talált a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Vízre utaló hidratált ásványokat talált a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygón - közölték a projektben részt vevő kutatók.

Először árverez el űrben járt tárgyakat az Európai Űrügynökség

Először árverez el űrben járt vagy űrmissziókkal kapcsolatos tárgyakat az Európai Űrügynökség (ESA), hogy megünnepelje az ember első űrutazásának 58. évfordulóját.

Lehet, hogy magánrakétát vesz igénybe a NASA a Hold-misszióhoz

Újabb késlekedések akadályozzák az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szupernehéz hordozórakétájának, az SLS-nek a kifejlesztését, így az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal a következő Hold-misszióhoz esetleg magánrakétát vesz igénybe - jelentette be szerdán a hivatal igazgatója.

Futóáramlatokat hoz létre a Jupiter az Európa óceánjában

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.

Megmérték a Tejútrendszer tömegét

Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.

Megfigyelték a Nap koronakidobódásának születését

Sikerült megfigyelnie a Nap koronakidobódásának születését egy nemzetközi kutatócsoportnak.

A titokzatos kilencedik bolygó sokkal nagyobb is lehet a Földnél

A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél – derült ki egy új kutatásból.

Csak fuvallatnak bizonyult a haldokló csillagok szuperszele

Mégsem szuperszelet, hanem az eddigi feltételezésekhez képest csak "szellőt" bocsátanak ki a haldokló csillagok. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint az eddig hitt anyagmennyiségnek csak tíz százalékát veszítik el ebben az időszakban a csillagok.

Rábukkantak a Naprendszer legtávolabbi objektumára

A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az égitest száznegyvenszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, a keringési ideje pedig több lehet, mint egy évezred.

Új kamerarendszerrel vadásznak meteorokra a magyar szakemberek

Nagy kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszer közelében

Nagy méretű kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül, de ahhoz viszonylag közel a Genfi Egyetem kutatói.

A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattól

A Curiosity marsjáró elkészítette utolsó szelfijét a vörös bolygó Vera Rubin hegyvonulatánál, és elindult a Sharp-hegy irányában lévő agyagos terület felé – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai űrszonda

A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.

Tizenöt éve szállt le a Marson a július óta elérhetetlen Opportunity

Tizenöt éve szállt le a Marson a Nasa Opportunity nevű marsjárója, amellyel tavaly nyár óta nem lehet kapcsolatot létesíteni a vörös bolygón kitört porvihar miatt.

Lehet, hogy a Földről származott a Holdon talált egyik kőzetminta

A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön képződött. Véleményük szerint elképzelhető, hogy a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt.

Mégis tele lehet a világegyetem élhető bolygókkal

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Szuperhold, vérhold, és teljes holdfogyatkozás lesz egyszerre

Teljes holdfogyatkozás lesz látható január 21.-re virradóan Európa és Afrika nagy részén, valamint Észak- és Dél-Amerikában. Ez lesz az utolsó alkalom 2022-ig, hogy e különleges égi jelenségnek szemtanúi lehetünk.

Végre megtudjuk, mennyi idősek a Tejút csillagai

Az eddigieknél legalább kétszer pontosabban határozza meg a Tejútrendszer csillagainak életkorát az Embry-Riddle Aeronautical University csillagászai által kifejlesztett új eljárás.

Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen

Először sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.

Ma indul a 100 óra csillagászat című programsorozat

Csütörtöktől vasárnapig tart a 100 óra csillagászat elnevezésű sorozat, melyet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) megalapításának 100. évfordulójának alkalmából rendeznek meg, olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejű kitörés

Másodszor is sikerült ismétlődő rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthető.

Új fejezet kezdődött a Mars kutatásában

A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai űrszonda elhelyezte első mérőműszerét a marsi talajon - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában.

Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag

A SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

Megfejtették az Uránusz különleges titkát

A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.

A Szaturnusz felemészti saját jéggyűrűit

Felemészti jéggyűrűit a Szaturnusz saját mágneses mezeje - közölte a NASA, az amerikai űrügynökség.

Fura rózsaszínű objektum a Naprendszer legtávolabbi égitestje

Felfedezték a Naprendszer legtávolabbi ismert objektumát.

Magyar kutatók is részt vesznek az idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgáló kutatásokban

Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL küldetésének tudományos programjában, ami az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.

Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok

Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerűen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.

Egy 213 méteres aszteroida néhány éven belül akár a Földet is elérheti

A 2018 LF16 nevű aszteroidát idén júniusban figyelték meg. A csillagászok szerint 62 potenciális pályán mozoghat a 213 méteres égitest, amely akár a Földet is elérheti.

Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén

Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája a Tejútrendszer peremén.

A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király

560 éve lépett trónra egyik legnépszerűbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fűződő viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekről is mesél az érdeklődőknek.

A Földön lévő víz egy része a korai napködből származik

A Földön lévő víz egy része a még fiatal Nap környezetében lévő por- és gázfelhőből származhatott - állapította meg egy amerikai kutatócsoport.

A Nap koronájába merült a NASA űrszondája

Behatolt a Nap külső légkörébe, a koronába hétfő éjjel az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája, amely ekkor 24 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét – közölte a NASA.

Akár idegenek is alkothatták a tárgyat, ami nemrégiben a Naprendszeren haladt át

Különös objektum haladt át a Naprendszeren nagyjából egy évvel ezelőtt. Eredetét illetően több teória is napvilágot látott. A tudósok szerint idegen kéz is alkothatta. 

Vége a Kepler űrteleszkóp küldetésének

A NASA amerikai űrhivatal által 2018. október 30-án közreadott számítógépes grafika a Kepler űrteleszkópról. A NASA aznap bejelentette, hogy elfogyott az exobolygóvadász üzemanyaga, így kivonják a forgalomból, mert már nem tud adatokat küldeni, vagy fogadni.

Több mint 2600 exobolygót köszönhetünk a nyugdíjba vonuló Keplernek

Több mint 2600 exobolygót fedezett fel és segítette a Földön kívüli életet kutatását 9,5 éves missziója során a nyugdíjba vonuló Kepler űrteleszkóp.

Magyar felfedezés: kísérteties porhold bujkál a Föld közelében

Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett 1961-es úttörő fotometriai megfigyelését.

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

Először sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak

Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmű, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tűnő fenoménokat produkálni. Ilyenfajta „szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre őket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezéséről lapunknak is mesélt.

Még a halála előtt is fantasztikus adatokat küldött az űrszonda

A Cassini űrszonda utolsó felfedező útján a Szaturnusz gyűrűi és légköre közé látogatott, és meglepő dolgokat talált: a vártnál nagyobb kémiai változatosságot, és folyamatos anyagzáport a gyűrűkből a légkör felé.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Láthatatlan fénytől izzik a világegyetem

Az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetővé tette a halvány hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

A vártnál keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne

A vártnál sokkal keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne - tűnik ki a mérésekből, amelyeket a Mascot német-francia űrmodul végzett az aszteroidán.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Újra a Föld felé közelít a halálfej alakú aszteroida

Nem először került a Fölt közelébe a halálfej alakú aszteroida, melyet külseje és megjelenési időpontja miatt halloween aszteroidának becéznek. 

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Találtak valamit, aminek nem volna szabad léteznie

Egy távoli pulzár olyan lassan forog, hogy az ellentmond az objektumról alkotott ismereteknek.

Meteoritokról rendez konferenciát a Vatikán

A meteoritokat, kozmikus port és földönkívüli mintákat felvonultató gyűjtemények gondozásáról szóló konferencia kezdődött hétfőn Olaszországban, a vatikáni csillagvizsgáló szervezésében.

Egyes vízbolygókon élet is lehet

A legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sűrűbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet - közölte Molnár László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában kedden.

Hatalmasat nőtt a Jupiter az elmúlt időben

Feltárták a Jupiter titkát: kétmillió év alatt csak lassan fejlődött a bolygó, erre utalnak meteoritokon végzett kutatások. Utána azonban óriási növekedés következett be.

Százezreket keresnek az amerikai csillagászok

Viszonylag kevesen választják az Egyesült Államokban a csillagászatot hivatásuknak, és bár rendkívül hosszú tanulmányokat kell folytatni hozzá – a munkahelyek nagy részéhez doktori képzés szükséges –, azonban a szövetségi kormányzatnál dolgozók fizetése akár hat számjegyű is lehet.

Egy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak rá

Az égbolt örvénylő mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Ősrobbanást megelőző világegyetemből származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.

Hétvégén érkeznek a Perseidák

Hamarosan elérkezik az év leginkább várt csillagászati eseménye: hétvégén jönnek a Perseidák.

Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet

A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.

Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira

Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú időn át rejtve maradt fizikai jellemzőit két amerikai csillagásznak.

Apokaliptikus pusztítást végzett a Nap

A Naprendszer ifjúkorából, 4,5 milliárd évvel ez előttről ránk maradt meteoritok parányi kék kristályzárványai arról tanúskodnak, hogy a gyermek Napnak gyakoriak lehettek a dühkitörései.

Ma lesz az évszázad holdfogyatkozása

Az évszázad holdfogyatkozását figyelhetjük meg pénteken, sőt a Mars bolygó is szabad szemmel látható lesz az égen, így semmiképpen se felejtsünk el felnézni az esti égboltra. Gyönyörű látványban lesz részünk.

Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozásának lehetünk szemtanúi

Nem elég, hogy az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása előtt állunk, még a Marsot is bevonzottuk. A bolygó 15 éve nem volt ilyen közel a földhöz, mint ezekben a napokban.

Rejtélyes égi tüneményt láttak Budapest felett – videó

Furcsa fényjelenséget észlelt az Origo olvasója éjjel 2 órakor a Belvárosban. A fénylő gömb nem mozgott, egy helyben állt az égbolton (a kamera bemozdulása miatt tűnik úgy, mintha ide-oda cikázna), a tapasztalat alapján olyan távolinak tűnt, mint egy csillag. Úgy nézett ki, mintha egy fénylő „mag" pulzáló fényeket bocsátott volna ki magából. A jelenség a beszámoló szerint nagyjából egy óráig tarthatott, aztán nyomtalanul felszívódott a sötétségben. A videót egy szakértőnek is elküldtük.