Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Az ember a kozmosz közepén érezheti magát Olaszország egyik legsötétebb völgyében

Több millió csillag átvizsgálása sem mutatta a földönkívüliek jelenlétét

Tízmillió csillag átvizsgálása sem mutatta földönkívüliek jelenlétét - legalábbis egyelőre.

Kozmikus torzszülöttet találtak a csillagászok

A csillagászok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy több tagú csillagrendszerek szétszaggathatják a körülöttük létrejövő bolygókeletkezési korongot, amiből így egy eltorzult, ferde gyűrűkkel tagolt képződmény jöhet létre. A kutatócsoport friss tanulmánya arra utal, hogy akár különleges, a Csillagok Háborújának Tatooine bolygójához hasonló égitestek is létrejöhetnek egy csillagrendszer körüli meghajlított korongban. Ezek az érdekes új tudományos eredmények az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (ESO VLT), valamint az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) megfigyelésein alapulnak.

Ezer évvel fiatalabb lehet a nebrai csillagkorong

Az eddig véltnél ezer évvel fiatalabb lehet a nebrai csillagkorong német kutatók szerint.

Váratlan helyről érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre

Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény előidézője is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre. 

Ősi robbanásokról árulkodik a tenger mélyén talált üledék

Ősi szupernóvákról árulkodik a fiatal tengerfenéken rejlő csillagpor. Nagyon kis mennyiségben 33 ezer éves 60-as tömegszámú vasizotópokat találtak az óceán fenekén.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Kiderült, hol a legszebb a csillagos égbolt

Mutatjuk a legjobb helyet, ha csillaghullást szeretne látni

A civilizáció vakító fényeitől távol, az éjszakai égbolt zavartalan kilátásában gyönyörködhetünk, ahol talán úgy érezzük, hogy az örökkévalóság határán állunk. Bár sokan vágynak erre, de nem taláják a megfelelő helyszínt: ám akad egy terület a Földön, ahol mindezt megkaphatjuk. Ezért viszont jóval távolabb és mostohább körülmények közé kell utaznunk.

Kézzelfogható közelségbe került a világegyetem

Alkalmazást fejlesztett a Pannon Csillagda. Ahogy azt a szakemberek ígérik, a helyszínen alkalmazható applikáció segítségével mostantól még nagyobb élmény és kaland a kiállítások bejárása.

Egy halott üzent az űrből

Először lokalizálták gyors rádiókitörések (Fast Radio Burst, FRB) forrását a Tejútrendszerben, első alkalommal sikerült kapcsolatot találni két kozmikus jelenség, a magnetárok és a rádiókitörések között - közölte Volodimir Szavcsenko, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének tudományos munkatársa.

Izgalmas éjszakai programokat is kínálnak a hazai nemzeti parkok

A nemzeti parkok egyedülálló, a csillagképek, meteorok, hullócsillagok varázslatos világába kalauzoló éjszakai programjaira hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM), kiemelve az ország három, nemzetközileg is elismert csillagoségbolt-parkjának kínálatát.

Nézze az augusztusi csillaghullást onnan, ahol nincs fényszennyezés

Naphoz hasonló csillag bolygóiról készítettek először képet - videó

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) elkészítette minden idők első felvételét egy fiatal, a Naphoz hasonló csillagról és két óriás exobolygójáról. A több exobolygót tartalmazó rendszerekről nagyon ritkán készülnek képek, és a csillagászok – egészen mostanáig – sosem figyelhettek meg közvetlenül több bolygót egy Naphoz hasonló csillag körül. A megfigyelések segíthetnek a csillagászoknak megérteni, miként alakultak ki és fejlődtek a bolygók saját Napunk körül.

Online csillagnézéssel vehet részt a maori újév ünneplésén

Hihetetlenül szép képet készítettek az ESO nagyon nagy távcsövével

Ez a szép kép, amelyet az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph (FORS) műszerével készítettek, mindenféle korú csillagot mutat – némelyik közülük egészen közel van az előtérben, míg mások megbújnak a messzi távolban.

Kozmikus rejtélyt fotóztak le egy teleszkóppal - videó

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (VLT) használva arra lettek figyelmesek a csillagászok, hogy az egyik törpegalaxisban egy instabil, nagy tömegű csillag eltűnt. A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy a csillag halványabb lett, és részben por takarja el. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a csillag fekete lyukká zuhant össze anélkül, hogy szupernóvaként felrobbant volna. „Amennyiben ez a feltételezés igaz" – mondja a kutatást végző csoport vezetője, Andrew Allan, a Trinity College Dublin (Írország) PhD-hallgatója – „ez lenne az első közvetlen észlelés arra, hogy ily módon ér véget egy ilyen óriási csillag élete."

Hihetetlen: a Nap tíz évét egyetlen órában mutatja be ez a videó

Tíz év valószínűleg semmiség a 4,6 milliárd éves Nap történetében: körülbelül annyit jelent, mint egy másodperc milliomod része számunkra. Ennek ellenére minden évtized látványos, gyakran turbulens változásokat mutat be. Ezeket rögzítették a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdjának adatai, amelyekből a szakemberek egy tetszetős videót állítottak össze.

Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedeztek fel

A NASA TESS űrszondája és a nyugállományba helyezett Spitzer űrteleszkóp adatainak segítségével a NASA kutatói felfedeztek egy Neptunusz nagyságú bolygót, amely alig több mint egy hét alatt kerüli meg a AU Microscopii fiatal csillagot - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal szerdán.

Harmincöten kapnak csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán 2021-ben

armincöten, köztük Benedict Cumberbatch, Zac Efron, Josh Brolin, Don Cheadle, Shia LaBeouf és Naomi Watts kapnak csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán 2021-ben - közölték a szervezők.

Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel

Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.

Hatalmas foltok vannak a pusztító csillagok felszínén

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) távcsöveivel hatalmas foltokat találtak gömbhalmazokban megbúvó rendkívül forró csillagok felszínén. Ezek a csillagok nemcsak a mágnes tér miatti foltokkal tarkítottak, de néhányukon szuperflerek is előfordulnak. Az ilyen hatalmas robbanásokban a napkitöréseknél több milliószor nagyobb energiák szabadulnak fel. A Nature Astronomy szakfolyóirat legújabb számában publikált eredmények hozzásegíthetik a csillagászokat e talányos égitestek jobb megismeréséhez, de elvezethetnek az asztrofizika néhány nagy rejtélyének megfejtéséhez is.

Megerősítették: Föld-szerű bolygó van a közelben

Egy, a Földhöz nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül - erősítették meg csillagászok.

Változik a Nap viselkedése, mutatjuk, ez kikre lehet veszélyes

Olyan időszakba lépünk, mikor Napunk elcsendesül, aktivitása csökken. Tarthatunk-e emiatt egy új jégkorszaktól?

Már 30 éve avatja be az univerzum titkos csodáiba az emberiséget a Hubble űrteleszkóp

A világűr sötét, hideg és végtelen. Vagy inkább egy csodákkal teli hely, melynek határtalanságát az emberi elme képtelen felfogni? Még a saját szemünknek se nagyon merünk hinni, amikor a világ leghíresebb teleszkópjának képeit nézegetjük. Csupa fény, robbanás, káosz és hűvös rendezettség – és persze rengeteg szín az, amit a Hubble képei mutatnak nekünk az univerzumról. Lehetséges, hogy mindez az ellentmondás megfér egymás mellett? Minden valóságos, amit látunk, és vajon mindent úgy látunk, ahogy az valóságos? Néhány kérdésre mindenesetre most megpróbálunk választ keresni.

Kisebb szomszédaikat felfalva híznak meg a galaxisok

Kisebb szomszédaikat felfalva híznak meg a galaxisok egy új kutatás szerint.

Fekete lyuk körül mozgó csillag bizonyítja Einstein igazát

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) végzett megfigyelések első alkalommal fedték fel, hogy egy, a Tejútrendszer központjában lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete előre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta. Ezt a régóta várt eredményt az elmúlt közel 30 év egyre pontosabb mérései tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően a kutatók megfejthetik a galaxisunk szívében rejtőző óriás titkait.

Aktív aszteroida lehet az Oumuamua

Aktív aszteroida, egy anyacsillaga által széttört nagyobb égitest maradványa lehet a titokzatos Oumuamua, a Naprendszer első "csillagközi bevándorlója".

Halott csillag pulzál egy különleges csillagrendszerben

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Varázslatosan szép fotók a Tejútról

Igazi csillagok háborúját örökített meg az óriástávcső

A csillagászok az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózattal különleges, két csillag ütközetéből származó gázfelhőt figyeltek meg. A két égitest egyike olyan óriásira fúvódott, hogy elnyelte a társát. Az pedig pályáján befelé spirálozva lehámozta az óriás külső rétegeit.

A NASA csillagászai az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel

A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok.

Különös jel érkezett az űr mélyéről, és ez mindent felforgathat

Rejtélyes, ismétlődő rádiójelek érkeztek az űr mélyéről. Ez volt az ötödik olyan gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB), aminek a galaxisát azonosítani tudták a szakemberek. Forrása miatt azonban lehetséges, hogy újra kell gondolni mindazt, amit ezekről a szignálokról tudunk.

Lítiumban gazdag óriáscsillagok tízezreit fedezték fel

Kínai tudósok több mint tízezer lítiumban gazdag óriáscsillagra bukkantak, ami jóval több az eddig felfedezett ilyen csillagnál.

Lehet, hogy rövidesen hatalmas robbanást fog látni az égen

A Betelgeuse az egyik legfényesebben ragyogó csillag az égen, most azonban valami egészen furcsa dolog történik vele: egyre jobban halványul és egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

Csillagikrek születését rögzítették a teleszkópok

A csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szőtt fészekben fejlődnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettőscsillagok születésének körülményeiről.

Meglepő dolog derült ki a csillagképződésről a Tejútrendszer közepén

Először sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepő dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerű fázisban játszódott le a folyamat.

Hunor csillaggal és Magor bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép

Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió keddi közleményében.

Kis híján tragédiát okozott a karácsonyi csillag

Bár az apró dolgok lenyelésének veszélyére mindig figyelmeztetik a kisgyerekes szülőket, néha egészen bizarr eseteket produkál az élet.

Sosem látott szögből vizsgálták a Nap plazmakilövelléseit

Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel. Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mi okozza a Nap koronájához köthető hőmérsékletemelkedést.

Kísérteties óriásdenevért fotózott a NASA az űrben

A masszív csillag robbanása teljesen olyan, mintha egy hatalmas denevér tárná ki bőrszárnyait a világűrben.

Megtalálhatták egy felrobbant csillag maradványait

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.

Rekordsebességgel rúgták ki a csillagot

Hatmillió kilométer per órás sebességgel távozik a Tejútrendszerből egy Napnál nagyobb csillag, mert pályája miatt a galaxisunk közepén található fekete lyuk közelébe tévedt. A masszív objektum óriási erővel löki ki a fénylő égitestet a kozmikus ürességbe.

Magyar győztese lett az Év asztrofotósa 2019. versenynek

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó "nem is létezhetne".

Rossz hírek a Naphoz legközelebbi csillag Föld-szerű bolygójáról

Hiába Föld-szerű égitest, valószínűleg lakhatatlan lehet a Naprendszerünkhöz közeli Proxima Centauri b nevű bolygó. Magyar csillagászok ugyanis kiderítették, hogy központi csillaga túlságosan erős kitöréseket produkál, ami lehetetlenné teszi az élet megjelenését az égitesten.

Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Felfedeztek egy Földhöz hasonló bolygót

Rengeteg embert izgat a világűr és az, hogy van-e élet a Földön kívül. Most felfedeztek egy olyan bolygót, amelynek tulajdonságai rendkívül hasonlóak a mi bolygónkéhoz. 

A Fradi focicsapata bemutatta az új címerét - videó

A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (OTP Bank Liga) szereplő Ferencváros a 2018/19-es idényben megszerezte a történelme 30. bajnoki címét, így bekerült a klub címerébe a harmadik csillag is.

Történelmi bajnoki előtt a Fradi: ez kell a harmadik csillaghoz

A Ferencváros labdarúgócsapata nagyon közel került ahhoz, hogy a 2018-19-es idényben megszerezze története 30. bajnoki címét. Az egész szezonban kiválóan teljesítő Fradi remek sorozatot produkált az elmúlt hónapokban, nyolc mérkőzést nyert meg zsinórban, és mindössze egyetlen győzelem választja el attól, hogy a harmadik csillag is felkerülhessen a mezekre, a címer fölé. Az álom már szombaton, éppen a 30. fordulóban válhat valósággá.

Kisebb lett annak esélye, hogy a Naprendszeren kívül életet találunk

A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az élhető zónában lévő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfújhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét.

100 milliárdan vannak, mégis alig tudunk róluk valamit

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók.

Világűrként rendezik be a Vajdahunyad várát

Csillagleső helyszínek, ahol az égitestek szinte karnyújtásnyira vannak

A csillagokat nézhetjük az erkélyről vagy a saját kertünkből is. Elmehetünk egy obszervatóriumba, esetleg felkereshetünk olyan helyeket is a közelben, ahol híresen alacsony a fényszennyezettség. De mindazoknak, akik kalandot is szeretnének a csillagleséshez kapcsolni, összeállítottunk egy listát azokról a helyekről, ahol olyan tökéletesek a körülmények a megfigyeléshez, hogy igazán vétek lenne kihagyni egy csillagnéző kirándulást. A legszebb égbolt kémlelő pontok Új-Zélandtól Hawaii-ig.

Rögzítették egy haldokló csillag utolsó leheletét

A halovány, mulandó fényű ESO 577-24 katalógusjelű planetáris köd csak rövid ideig, mintegy 10 ezer évig fog látszani — szempillantásnyi idő ez csupán a csillagok életéhez viszonyítva. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével készítették ezt a felvételt a planetáris köd ionizált gázgömbjéről. A ledobott héj a középen látható forró haldokló csillag utolsó lehelete. A planetáris ködöt alkotó gázhéj tágulásával és ritkulásával fénye lassan láthatatlanná enyészik.

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.

Mégis tele lehet a világegyetem élhető bolygókkal

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Végre megtudjuk, mennyi idősek a Tejút csillagai

Az eddigieknél legalább kétszer pontosabban határozza meg a Tejútrendszer csillagainak életkorát az Embry-Riddle Aeronautical University csillagászai által kifejlesztett új eljárás.

Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag

A SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

Megmérték az összes csillagfényt, amely valaha kibocsátódott

Először mérték meg a összes csillagfény mennyiségét, amelyet valaha az égitestek kibocsátottak.

Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet

Tudósok nemzetközi csoportja egy tőlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegű, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdőjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy első ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

Feje tetejére állhat mindaz, amit a bolygók keletkezéséről tudunk

Brit csillagászok egészen egyedülálló felfedezést tettek. Egy ifjú csillag körül négy Jupiter és Szaturnusz nagyságú gázóriás kering, hasonlót idáig nem sikerült ennyire fiatal rendszerben megfigyelni. Nemcsak a planéták együttese, hanem pályáik is igen furcsák: a napjától legtávolabb keringő bolygó ezerszer távolabb van központi csillagától, mint az ahhoz legközelebb eső égitest. Ez pedig a rendszer kialakulását illetően számos kérdést felvet.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Titkolják, miért szálltak meg az FBI emberei egy csillagvizsgálót

Egyelőre nem tudni, miért szálltak meg az FBI emberei egy új-mexikói csillagvizsgálót. Az épületet teljesen kiürítették, csak az ügynökség munkatársai tartózkodhatnak a közelben. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint az obszervatórium munkatársai valami olyasmire bukkanhattak, amire nem lett volna szabad.

Csillagot kap Eric Clapton a londoni Hírességek sétányán

Hollywoodi mintára a Royal Albert Hall Londonban alakított ki Hírességek sétányát, ahol csillagokat helyeznek el, amikkel a hangversenyterem sokszínű történetének állítanak emléket, és a brit intézményt formáló személyiségek és események előtt is tisztelegnek.

Csillagok háborúja a por ellen

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

Két csillag ütközött, de amit utána láttak, az meglepte a tudósokat

A csillagászok az ALMA és NOEMA műszerekkel először mutattak ki egyértelműen radioaktív molekulákat a csillagközi térben. A molekula radioaktív tagja az alumínium egyik izotópja. A megfigyelések azt mutatják, hogy ez az izotóp két csillag ütközése nyomán szóródott szét a világűrben, aminek a nyomán kialakult a CK Vulpeculae jelű csillagmaradvány. Most először találtak ilyen elemet közvetlen úton, és úgy, hogy annak forrását is azonosítani tudták. Korábban csillagközi radioaktív anyagot csak a gamma-sugárzása révén sikerült érzékelni, ám annak pontos forrását nem tudták feltárni.

Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Hatalmas kóbor bolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül

Hatalmas, szabadon sodródó bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl.

Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet

A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.

Elképesztő asztrofotókat készített egy magyar csapat a namíbiai szavannán

Két héten keresztül fotózta az égbolt csodáit a namíbiai szavannán egy magyar fényképészekből álló expedíció. A csapat tagjai 12 ezer kilométert utaztak az afrikai országig, hogy egészen különleges fotókat készítsenek a városi fényszennyezéshez szokott szemek számára szinte elképzelhetetlen tisztaságú égboltról.

Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira

Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú időn át rejtve maradt fizikai jellemzőit két amerikai csillagásznak.

Apokaliptikus pusztítást végzett a Nap

A Naprendszer ifjúkorából, 4,5 milliárd évvel ez előttről ránk maradt meteoritok parányi kék kristályzárványai arról tanúskodnak, hogy a gyermek Napnak gyakoriak lehettek a dühkitörései.

Huszonhat évig tartó megfigyelés bizonyította a legendás elméletet

Újabb bizonyítékot találtak a csillagászok Einstein általános relativitáselméletére a Tejútrendszer közepében: először sikerült bizonyítani az úgynevezett gravitációs vöröseltolódás elméletét egy csillagnál, mely egy szupernagy tömegű fekete lyuk körül kering.

Izgalmas felfedezés: kannibál csillagot figyeltek meg a kutatók

Viszonylag közeli csillagot figyeltek meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói, akik az égitest változásaiból arra következtettek, hogy az felfalta egy vagy több kisebb bolygóját.

Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok

Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.

Valami óriásit robbant, még nem tudják, mi semmisült meg

Óriási sebességgel terjedő kozmikus robbanást figyeltek meg a csillagászok a hawaii ATLAS ikerteleszkópok segítségével. A jelenséget június 17-én észlelték, pedig két nappal előtte még nem látszott semmilyen furcsaság az égbolt vizsgált részén.

Az első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukról

Először figyelték meg, ahogy egy fekete lyuk bekebelez egy csillagot, majd „kihányja" annak egy részét.

Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét

Üstökösökből származó részecskéket találtak a kutatók a Föld atmoszférájának felső részében. A porszemcsék a csillagközi térből származnak, ősibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok.

Három kölyökbolygót észleltek egy újonnan született csillag körül

Csillagászok két független csoportja is bizonyítékot talált három kölyökbolygó létezésére egy gyermekcsillag körül egy új bolygókutató módszer alkalmazásával.

Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. A hullámok a Nap forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk több hónap - ismertette kutatási eredményeit a német Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) és a göttingeni Georg August Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a Nature Astronomy című szaklapban.

Óriáskígyóval avatták fel a krokodilvadász Steve Irwin hollywoodi csillagát

A néhai ausztrál krokodilvadász, Steve Irwin családja egy óriáskígyót is vitt a híresség hollywoodi csillagának felavatására.

Megálmodta, hogy lámpákat kell készítenie: interjú Franta Ágival

Franta Ági nyolc éve álmodta meg, hogy lámpákkal kell foglalkoznia. A forma, amit azóta is fejlesztget és szeretget, egy igencsak különleges lámpában öltött testet. A csillaglámpa nemcsak, hogy fényt visz az otthonokba, szimbólumokat is rejt, tervezője számára pedig igazi önismereti út. Ahogy ő mondja: "a lámpán keresztül önmagamat figyelem."

Egy fizikus állítja, haldokló csillagok szívják el a Nap energiáit

Egy fizikus azt állítja, belépett a naprendszerünkbe néhány haldokló csillag, amelyek a Napból táplálkoznak.

Furcsa objektum lép ma a Föld légkörébe

Március 22-én fog a Föld légkörébe lépni az a mesterséges csillag, amelyet még január 21-én bocsátottak fel a világűrbe. A projektet sok kritika érte a tudomány képviselőinek részéről.

Üzenet érkezett a korai univerzumból

Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.

Megpillantották az univerzum legelső csillagait

Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Pusztító kitörés volt a szomszédos csillagrendszerben

A Földhöz legközelebb eső Naprendszeren túli bolygó nem egy olyan világ, amin jól éreznénk magunkat. Egy új kutatás szerint a Proxima b csillaga, a Proxima Centauri márciusban olyan erejű kifényesedést produkált, ami nagy energiájú sugárzással bombázta a körülötte keringő planéta felszínét.

Szokatlanul hűvössé válhat a Nap 2050-re

Szokatlanul hűvössé válhat a Nap 2050-re egy új tanulmány szerint.

Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedő műhold

Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messziről jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített űrhajóról, egyszerű természetes képződmény száguldozik az űrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekről szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.

Minnie egér is csillagot kapott Hollywoodban

Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtak

Kutatók egy csoportjának sikerült megbecsülniük egy fehér törpecsillag belső összetételét. Azt találták, hogy az égitest magja nagyobb tömegű és több oxigént tartalmaz annál, mint amit a korábbi modellek lehetségesnek tartottak. Az eredmények jelentősen befolyásolhatják a további asztrofizikai kutatásokat.

Masszív csillagokkal van tele a világegyetem

Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegű csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhő egyik régiójának elemzésekor.

Megfejtették az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyét

Megfejtették az univerzum egyik legtitokzatosabb csillagának rejtélyét: nem fejlett földönkívüli civilizáció lakhelye, fényének titokzatos ingadozását vélhetően por okozza.

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Óriási planétát találtak az űrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésről ismerünk.