Páratlanul szép félig hím, félig nőstény pillangót találtak

Ritka, félig hím, félig nőstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.

Hangyaszinten is zajlik a trónok harca

Egy laikus megfigyelő számára a szociális rovarok – hangyák, méhek – társadalma olyan harmonikus közösségnek tűnik, amelyben az egyének a nagyobb jó érdekében szorosan együttműködnek egymással. A valóság azonban az, hogy az önző érdekek itt is felülkerekedhetnek.

Megmutatja bájait a madárpók

Felgyorsítva akár egy tudományos-fantasztikus film űrlényének is hihetnénk azt a madárpókot, amely a videóban éppen kinőtt kültakaróját dobja le a kíváncsi biológusok kamerája előtt.

Feltárul az elektromos angolna fegyverzetének titka

Nem csak lebénítani, hanem bábként is képesek irányítani áldozataik izmait az elektromos angolnák – derítette ki egy új tanulmány.

Nyolcvanmillió baktériumot vihetünk át egyetlen heves csókkal

Egyetlen rövid csókkal akár nyolcvanmillió baktérium is gazdát cserélhet – állapította meg egy holland tanulmány. A kutatásból az is kiderül, hogy azok a párok, akik naponta legalább kilencszer csókolóznak, nagyon hasonló szájüregi baktériumközösséggel rendelkeznek.

A medencecsonton múlik a jó bálnaszex

A cetek medencecsontját a kutatók sokáig csak evolúciós csökevénynek hitték, amelyet az állatok szárazföldön élt őseiktől örököltek. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a csontok meghatározott funkcióval rendelkeznek, amely az állatok párzási sikerét befolyásolja.

Hasfelmetsző Jack: a szenzációs nyomozás részletei

Talán egyetlen történelmi személyt sem övezett akkora kultusz, mint azt a sorozatgyilkost, aki Hasfelmetsző Jack néven vált ismertté. Személyazonosságát sosem sikerült felfedni, egy üzletember és egy molekuláris biológus azonban most azt állítja, a modern tudományos technológiát felhasználva sikerült megfejteni a rejtélyt.

Furcsán tekergő ősmaradványt találtak

A híres Ediacara faunához tartozó Plexus ricei a modern galandféreghez vagy a laposféreghez hasonlíthatott bolygónk korai élővilágában.

Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét

Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektől eltérően mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.

A kísérleti egerek jobban szeretik a nőket

Egy új tanulmány szerint az egerek stresszesebbek, ha férfiakkal találkoznak. Az eredmény miatt a jövőben jobban oda kell figyelni a kutatók nemére az állatkísérletek során.

Melyik a világ leghűségesebb állata?

Akadnak madárfajok, amelyeknél jóval alacsonyabb a válási ráta, mint az embernél. A vadkacsáknál a párok 9, a hattyúknál a párok 5 százaléka bomlik fel azelőtt, hogy az egyik egyed elpusztulna. Még hűségesebbek az albatroszok: náluk a válási ráta nulla.

Kirágta magát a kígyóból

Igencsak pórul járt az a nőstény kígyó, amelyre biológusok találtak Macedóniában. Az elfogyasztott áldozat ugyanis szó szerint kirágta magát a ragadozó gyomrából.

Zavarba ejtő nemi életet él egy apró rovarfaj

Bizarr szexuális élettel rendelkező élőlényeket talált japán kutatók egy csoportja Brazíliában. Az apró rovarok hím és nőstény egyedeinek nemi szervei fel vannak cserélve, és a párosodás legalább negyven óra.

A selyemmajmok is törődnek haldokló társukkal

Egy elpusztult párját gyászoló selyemmajomról készített egyedülálló felvételeket brazil és brit kutatók. Az eredmény azért is rendkívüli, mert gyászra utaló jeleket az emberen kívül eddig kizárólag csimpánzokon figyeltek meg.

Egyedi néven hívják egymást a papagájok

Először sikerült kísérlettel bizonyítani, hogy papagájok neveket adnak fiókáik számára. Az egyedülálló hangjelzéseket az utódok életük végéig megjegyzik.

Most próbálnak feltámasztani egy kihalt élőlényt

Nem először merül fel egy kipusztult faj feltámasztásának terve, de most minden eddiginél közelebb jutottak hozzá: a spanyol kőszáli kecske egyik kihalt alfaját klónozták.

A növényeknek is van agyuk?

Növényekkel kapcsolatos, évezredes biológiai állításokat kérdőjelez meg egy olasz botanikus professzor, Stefano Mancuso, aki meghökkentő gondolatokkal állt elő. A Life.hu ennek járt utána.

Te is cukivadász vagy?

Miért posztolunk előszeretettel kutyás és cicás fotókat a Facebookra? A Life.hu ennek járt utána. A válasz még téged is meglephet!

Nagy siker a világító fák ötlete

A remélt összeg nyolcszorosát gyűjtötték össze a Kickstarter közösségi oldalon azok a kutatók, akik világító fákkal szeretnék kiváltani a jövőben a közvilágítást.

Bionikus ruhák: szuperhős lesz belőlünk is?

Míg évtizedekkel ezelőtt csodálkozva néztük Superman emberfeletti képességeit, addig a következő években mi magunk teremtjük meg a szuperhősöket. A bionikus testrészek adta elképesztő képességekkel egyelőre csak a sérültek élhetnek, de elkészült már az első Vasember is. 

Magyar kutatók vették észre Da Vinci hibáját

Az ősemberek helyesebben ábrázolták a négylábú állatok járását, mint a modern kori művészek, állapították meg magyar kutatók. A természettudósként és művészként is világhírű Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását.

Valóban létrehoznak egy új, szuperképességű emberi fajt a jövőben?

Idén júliusban nagy szenzációt keltett, mikor bejelentették, hogy  megszülettek az első génmódosított csecsemők a világon. A harminc baba az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot egy nagyszabású kísérlet eredményeképpen, de közülük tizenöt már az elmúlt három év során megszületett. A tesztek szerint egészségesek, csupán egy furcsaságuk van: génkészletüket nem két, hanem három embertől kapták.

Kronobiológia, avagy a személyiség percmutatója

Születésünk pillanatában magunkkal hozunk egy sor olyan személyiségjegyet, amit felmenőink hosszú sora csiszolt különlegessé és egyedivé. Neveltetésünk tovább finomítja jellemünket, ám egy viszonylag fiatal elmélet, a kronobiológia szerint születésünk időpontja teszi igazán színessé személyiségünket.

GPS-szel vizsgálták a menekülő birkákat

Ahelyett, hogy egyenként szétszaladnának, és összevissza menekülnének, a juhok összetömörülnek, ha ragadozó támadja meg őket.

Egyenlítő: Dinoszaurusz

Ősi Attila, paleontológus Iharkúti dinoszaurusz-felfedezése egy olyan időintervallumot reprezentál a Kréta-korszakon belül, ami gyakorlatilag eddig ismeretlen volt Európa területén belül. Magyarországon hat különböző dinoszaurusz fajt azonosítottak a leletek alapján. Ezek közül a legérdekesebb a bakonyi moszaszaurusz, egy édesvízi körülményekhez alkalmazkodott, tengeri ragadozó hüllő. A felfedezés azért különösen fontos, mivel itthon korábban csak szórványleleteket találtak.

Ingyenszüret a New York-i háztetőkön

Egyetlen mag elvetése nélkül jönnek létre zöld kertek a New York-i épületek tetején. A madarak és a szél ehető növények, például a köles magvait is elpotyogtatják, és azok kisarjadnak a kihelyezett termőföldön. Nem az amerikai nagyváros az egyetlen, ahol a "tetőkertészet" zöldövezeteket hozott létre.

Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák

Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkező egypetéjű ikreknek is eltérőek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik őket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.

Godzilla elbukott a tudományos vizsgálatokon

A biológusok és a paleontológusok is szeretik a Godzilla filmeket, de nem a szakmai megalapozottságuk miatt. Ezért talán meglepő, de annál tanulságosabb áttekinteni, hogy komoly szakemberek milyen félig komoly tanulmányokat végeztek (és néha publikáltak is) Godzillával kapcsolatban.

30 ok, amiért nem a majmoktól származunk

A brit Noah's Ark Zoo Farm (Noé Bárkája Állatfarm) előadása 30 olyan okot sorol fel, amiért az ember nem származhat a majmoktól. Mivel a szervezet a kreacionizmusban hisz, az előadás nem meglepő. Az azonban, hogy iskolás gyerekek látogatják a létesítményt, egyes oktatókat aggodalommal tölt el. A Bristol közelében működő Noah's Ark Zoo Farm nemrég elnyerte az Iskolán Kívüli Oktatás Tanácsának minőségdíját.

Újabb lépések az élet kialakulásának megértéséhez

A biológia egyik legösszetettebb kérdése: hogyan álltak össze az ősi szerves molekulák ahhoz, hogy kialakítsák az élet alapjait? Valószínűnek tűnik, hogy a kémiai evolúció során az RNS-molekulák jelentek meg először, s ezek továbbfejlődése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az első sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és az enzimműködést is RNS-molekulák biztosították. Ennek az RNS-világnak lehetett a tagja a legújabb eredmények alapján LUCA, minden mai élőlény "anyja" is.

Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete

Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.

Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció

Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...

A tatuk túl mélyre ásnak - kiosztották a bolond Nobel-díjakat

A 2008-as Nobel-díjazottak kihirdetése előtti héten a Harvard Egyetemen idén is kiosztották a bolond Nobelként is ismert IgNobel-díjakat. Békedíjat kapott Svájc a növények méltóságának alkotmányba foglalásáért, a biológiai-díj azoknak a francia kutatóknak járt, akik rámutattak, hogy a kutyák bolhái magasabbra ugranak a macskákénál, a régészeti elismeréshez pedig a tatuk segítették az archeológusokat. A díjazottak között, három év után újra magyar kutató is szerepel.

Szabó Gábor: Lézerek és alkalmazásaik

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme - előadások a 21. század biológiájáról

Legyen hallgatója és nézője a Mindentudás Egyetemén április 12-én egy immunológiával, , bioinformatikával és rendszerbiológiával  kapcsolatos előadássorozatnak!

Alkímia a biológiában: bőrsejtből őssejtet

Japán és amerikai kutatóknak elsőként sikerült felnőtt emberi bőrsejteket genetikailag átprogramozniuk embrionális őssejtekhez hasonló képességű sejtekké. A bőrsejtből lett "őssejteket" ezután - megfelelő molekuláris impulzusok segítségével - rá tudták bírni, hogy idegsejtekké vagy szívizomsejtekké alakuljanak.

Az erotikus járás biológiája

Kutatásokkal bebizonyították, attól, hogy egy nő erotikusan jár, még nem biztos, hogy termékeny is.

A kardnyelést se vigyük túlzásba - kiosztották az idei anti-Nobel-díjakat

A kardnyelés mellékhatásai, a feneketlen levesestál titkai, az angol névelő zavaró hatása és egy harctéri homoerotikát gerjesztő csodafegyver - idén efféle témakörökben avattak Bolond-Nobel-díjasokat a Harvard Egyetemen.

Öröklődés nem hétköznapi módon

A genetikusok a géneket kutatják, nem létezik azonban olyasmi, hogy "epigén", ami az epigenetikusok munkájának tárgya lehetne. Ennek ellenére az elmúlt egyetlen évben több mint 2500 tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott az úgynevezett epigenetikával, sőt egy új szaklap is indult a témában. A szakterület a modern biológia legérdekesebb aktuális kérdéseit érinti, a népszerűsítő sajtó pedig úgy tekint a területre, mint ami forradalmasítja a tudományt, megcáfolva az elképzelést, mely szerint génjeink egyértelműen meghatároznak bennünket. Mi is valójában az epigenetika?

Veszélyes nagyra nőni

Az evolúció könyörtelenül kiküszöböli az egy tonna feletti ragadozókat - állítja egy londoni zoológus kutatócsoport. Számításaik azt mutatják, hogy az ilyen nagy tömegű húsevő emlősöknél a zsákmányszerzésre fordított energia már meghaladja a zsákmány elfogyasztásából nyerhető energiát. Továbbá arra is rávilágítanak, miért fenyegeti különösképpen a nagyragadozókat a kihalás veszélye.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

Gének, anyagcsere, öregedés

Új eredmények alapján is feltételezhető a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megőrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.

A fény szerepe a mikrovilágban

A Mindentudás Egyeteme Szeged legutóbbi eloadását Ormos Pál, az Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének professzora tartotta "A fény meglepo képességei a mikrovilágban" címmel. Valóban meglepo, hogy a 21. századi technika és tudomány milyen új ismereteket rejt magában.

Yoda kontra Darth Vader: sci-fi és orvostudomány

Egyes tudósok szerint a következő nemzedékek akár Yoda mesterhez hasonló szép kort érhetnek meg, és ma már Vader nagyúr implantátumai sem teljesen a fantázia birodalmába tartoznak.

Závodszky Péter válaszol a fel nem tett kérdésekre

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Bibliográfia

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter előadásának videováltozata

Závodszky Péter portréja

Az élő világ, a szervezet mindenesei

Mindennapjainkban ritkán gondolunk az élő anyagot felépítő, molekulákra, melyeknek rendkívül finom összehangolt működése nélkül nem létezne élet. Szervezetünk építőkövei, egészségünk őrei, energiaellátásunk, anyagcserénk mozgatói a fehérjemolekulák. Ezek állnak mindennapi tevékenységeink hátterében. Závodszky Péterrel a fehérjék csodálatos világáról beszélgetünk.

Mesterségesen előállított hepatitis C-vírus

Most először sikerült kutatóknak hepatitis C-vírust (HCV) sokszorosítani laboratóriumi körülmények között. A szövettenyészetben "gyártott" vírusok révén lehetőség nyílt arra, hogy vírus életciklusának és biológiájának eddig ismeretlen részleteit figyeljék meg.

Újabb fontos génszabályozó mechanizmus

Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekről ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtműködésének szabályozásában: a korai fejlődéstől kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.

Programozható DNS - szintetikus biológia

Biológia és számítástudomány kölcsönösen, egyre erőteljesebben hatnak egymásra. Sokáig mégis úgy tűnt, a hagyományos computer-architektúra változatlan marad: szilíciumalapú digitális processzorokon futnak a szoftverek. A két diszciplína fúziója, a legfrissebb kutatási eredmények viszont számítógéppé alakítható sejteket, programozható DNS-t, biokémiai memóriát vetítenek előre.

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Új távlatok az MI-kutatásban

Sokáig úgy tűnt, a mesterséges intelligencia kutatások nem váltják be a kezdeti, nagyratörő elvárásokat. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a szaksajtó egyenesen "MI-télről" írt. Azóta kitavaszodott: a szerteágazó szakterület és a biológia, az agykutatás, valamint a neuropszichológia fúziójának új gyakorlati alkalmazásokat köszönhetünk.

Bibliográfia

Újabb vihar a legkisebb feltételezett életformák körül

Napjaink biológiájának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy valóban élőlények-e a nem egészen másfél évtizede felfedezett ún. nanobaktériumok. Amerikai kutatók most új és merész eredményekkel álltak elő.

Biológia ihlette számítógépes rendszerek

A méhek és hangyák viselkedésmintáiból dolgozó algoritmusokra épülő számítógépes rendszereket dolgozna ki egy amerikai kutatócsoport. A kutatók szerint az állatok viselkedésének elemzése a robotika számára is hasznos eredményeket szülhet.

Lehet-e élet a Marson?

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt talán az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A hétfőn megkezdődött európai Mars-küldetés közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet-e élet a Marson?

DNS-születésnap: előadás-ajánló

Watson és Crick 1953-ban bejelentett felfedezése volt a molekuláris genetika kezdőrúgása. Fél évszázad alatt eljutottunk a teljes emberi genom feltérképezéséig, s új utak nyíltak meg a biológiában. Április 2-án, szerdán 18 órakor Venetianer Pál: Út a DNS-szerkezetig és onnan a teljes emberi géntérképig címmel tart előadás a British Council szervezésében a Millenáris Parkban.

Ötven éve fedezték fel az élet titkát

1953 áprilisában olyan cikk jelent meg a Nature-ben, amely egycsapásra megváltoztatta a biológia tudományát. Watson és Crick - Wilkins és Franklin kutatásaira alapozva - felvázolta a DNS szerkezetét. Megkezdődött a molekuláris genetika máig tartó aranykora.

Szenzációs eredmény az őssejt-biológiában

Először sikerült emberi embrionális őssejtekre is kiterjeszteni azokat a genetikai eljárásokat, amelyek hozzájárultak a modern biológia forradalmához. A nagyszerű eredmény új távlatokat nyit az orvosbiológia kutatásokban.

Biológiai támadástól tart Nagy-Britannia

A brit kormány terveket készít egy esetleges biológia fegyvertámadás esetére. Az elképzelések között szerepel, hogy akár az egész brit lakosságot beoltják himlő ellen.

Tudomány és horogkereszt - Halálos kísérletek

Tavirózsa: hiányzó láncszem a virágos növények evolúciójában

Az evolúciós biológia egyik nagy rejtélye, hogyan váltak el a mai zárvatermők (virágos növények) 150 millió évvel ezelőtt a legközelebbi rokonaiktól, a nyitvatermőktől.

Az új biológia együttműködést követel

Ha nem egyesítjük kiváló kutatói kapacitásainkat, a magyar molekuláris biológia perifériára sodródhat és kimaradhat az EU kutatási keretprogramjából.

Biotechnológia - Európai válaszút előtt

Az informatika után a biológia és a biotechnológia fogja képviselni a technológiai forradalom következő hullámát, és Európa e tekintetben is válaszút előtt áll - figyelmeztetett az Európai Bizottság.

A gének és a társadalom lottója

Az elmúlt napokban nagy vihart kavart emberi klónozási kísérlet "ürügyén" Dr. Kovács József orvos-bioetikus korábbi gondolatait olvashatják, a genetikailag módosított növényi és állati szervezetek létrehozásával, illetve a klónozással kapcsolatos etikai érvekről és ellenérvekről.

Meddig- és ne tovább?

Részlet a könyvből

Genetika - Génetika

Ferenczi Andrea szakmabeliek és laikusok körében is méltán elismert könyve a közelmúltban angol nyelven is megjelent. A szerző ismert magyar szakemberekkel készített interjúk segítségével vezeti be az olvasókat a biológia "szép új világába", jogi, etikai, ökológiai, szociológiai, teológiai, problémákat is érintve. Összeállításunkban a dr. Falus Andrással készült teljes beszélgetés olvasható, aki idén elnyerte Év Tudósa díjat.

"A világ dolgainak 99 százalékában laikusak vagyunk" - Falus Andrást választották az év tudósának

"Napjainkban új fejezet nyílik a biológiában: minden most kezdődik, például a funkcionális genomikai- és őssejt-biológiai kutatásokkal. Boldog vagyok, hogy ennek én is részese lehetek - mondta a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője a díj átvételekor.

A Viking-űrszondák biológia kísérletei és ezek újraértékelése