Kaktuszok a természetben – bárki segítheti a kutatók munkáját

Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben" címmel (https://www.facebook.com/groups/326575746042541), melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Nemzeti park lesz Európa egyik utolsó természeti koronaékszere

Nemzeti parkká nyilvánítják az albániai Vjosa folyót, Európa egyik utolsó, ember által még nem átalakított folyóját és mellékfolyóit.

Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben

Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.

Ha június, akkor tarsza-nász!

A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) családjába tartozó fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) egy Kárpát-medencei bennszülött faj (endemizmus), amely elterjedési területén csak szórványosan, egymástól erősen izolált foltokban fordul elő. – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Golen Gerhard, természetvédelmi területfelügyelő.

A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere

Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.

Gyilkológéppé változott aranyhalaktól rettegnek Nagy-Britanniában

Súlyos környezeti problémákat okoznak azok az aranyhalak, amik valamilyen módon utat találnak a szabadba. A természetes vizekben óriásira, közel félméteresre is megnőhetnek, és nagy csapást mérhetnek az őshonos ízeltlábúakra és kétéltűekre, emellett kiszoríthatják riválisaikat is. Mindez a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.

Idén is lajstromba vettük az ürgelyukakat több területünkön

A napokban befejeződik az ürgeállományok felmérése a működési területünkön. Az egyedszám megbecsüléséhez a legjobb támpontot az ürgelyukak feltérképezése és megszámlálása nyújtja. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben

Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Nem veszélyes az óriás-tőrösdarázs!

A Magyarországon terjedőben lévő óriás-tőrösdarazsak (Megascolia maculata) Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúi, hiszen a nőstények hossza akár az 50 mm-t is elérheti. Tartani azonban nem kell tőlük, mert bár hatalmas termetük miatt ijesztő megjelenésűek, valójában jámbor óriások. A nőstényeknek ugyan van „fullánkja", de hacsak kézzel el nem kapjuk őket vagy rájuk nem lépünk, nem fogják azt használni. Félelemből történő elpusztításuk teljesen indokolatlan! - tájékoztat  Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Medveészlelés Acsa határában

Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.

Május 24., az Európai Nemzti Parkok Napja

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.- tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóág honlapján.

Az ELTE örökségéből: hévízi tündérrózsa

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022 folyamán ízelítőt ad az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből. Májusban a hónap műtárgya a növény nyolcvanéves, a nagyváradi Püspökfürdőből származó herbáriumi példánya, mely még sokáig felhasználható kutatási célokra.

Pálmaolajmentes és Fairtrade termékeket is beazonosíthatunk májustól a Tudatos Vásárlók Egyesületének mobilapplikációjával

Kiszélesedett annak a magyar fejlesztésű mobilapplikációnak a funkciója, amellyel eddig a tisztítószerek összetevőit ellenőrizhettük. Azok a tudatos fogyasztók, akik a fenntartható életmódot választják, májustól már pálmaolajmentes, Fairtrade, vegán és bio termékekhez is könnyedén hozzájuthatnak a Tudatos Vásárlók Egyesületénnek alkalmazásával.

A Dél-Alföld szörfparadicsomában jártunk: csodálatos élmény volt

Régóta terveztem utazásomat Szentesre, és most sikerült is három napot és két éjszakát ebben a csodálatos városban töltenem. Mégpedig a különleges Termál-tó közelében. A hirtelen jött meleg sem tántorított el a könnyed túrától, hiszen a tó fekvésének köszönhetően lágy szellő lengedeztette a nádast és tette kellemessé a sétámat. A szállásomtól úgy száz méterre lévő ökoturisztikai bázis és sétaút igencsak kedves meglepetéseket tartogatott számomra, amit most veletek is megosztok.

Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött fióka

Fülöpszállás mellett, a Kelemen-széken kelt ki tavaly az a C2 jelölést kapott széki lile fióka, amelyet immár felnőttként, Akasztón sikerült lencsevégre kapni és a színes gyűrűje alapján azonosítani. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Nyílik a Kiskunsági Nemzeti Park gyepein a sárga vagy lila színű apró nőszirom

A hazai kertekben májusban pompázó, nagytermetű nemesített nőszirmokat mindenki jól ismeri. Hazánkban nyolc vadon élő nősziromfaj fordul elő, közülük hat a Kiskunságban is él. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Új üzemeltetőt kap a Gödöllői Erdészeti Arborétum

Május elsejével az idén 120 éves Gödöllői Erdészeti Arborétum, a természetben megtalálható hazai fafajok és a nemesített erdészeti fajták egyik legfontosabb génbankjának és vizsgálati helyének üzemeltetésével a Pilisi Parkerdő Zrt. az Erdők a Közjóért Alapítványt bízza meg. Az alapítványt a Parkerdő hozta létre, hogy támogassa az erdők felértékelődött társadalmi szerepének bemutatását. Az április 22-én, a Föld napján megtartott, ünnepélyes átadóval összekötött szakmai konferencián az erdők sokrétű szociális feladatainak számos szeletébe tekinthettek bele a résztvevők, a városi erdők koncepciójától a turisztikai elvárásrendszereken áát ...

Tavasz lilában

A tavasz minden érzékszervünkre hatással van; madárdaltól hangos a természet, ezer színben pompáznak a virágok, és a medvehagyma jellegzetes illatát is érezhetjük már. - írja a Schulz Andrea a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

25 ezer facsemetét ültetett Budapesten a Pilisi Parkerdő

Budapest teljes területének 10 százaléka erdő, ennek több, mint kétharmadát, mintegy 3500 hektárt kezel a Pilisi Parkerdő Zrt. Jelenleg a fővárosi erdők legfontosabb szerepe a városi klímavédelem, valamint a városlakók számára nyújtott mindennapi rekreációs környezet. Ennek fenntartása és fejlesztése érdekében a Pilisi Parkerdő a legutóbbi ültetési szezonban 25 ezer facsemetét ültetett és a megújult erdőtervek szerint 42 százalékról 75 százalékra emelte Budapesten a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát. - írja a Pilisi PArkerdő Zrt. honlapján.

Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe

A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...

A hím varangy 5 hónapig csüng a nőstényen a párzás esélyére várva

Egy nyomonkövető tanulmány azt állítja, hogy egy varangyfaj hímjei készen állnak arra, hogy élelem nélkül számos hónapig várjanak a szaporodás lehetőségére.

Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon

A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.

Országos Ürgelajstromra várják önkéntesek jelentkezését

Egy komoly, ám nem különösebben megterhelő terepi felméréshez keres lelkes önkénteseket a Herman Ottó Intézet által koordinált Vadonleső Program. Most bárki, előismeretek nélkül is bekapcsolódhat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Ürgemonitorozó Programjának éves felmérésébe egy önkéntesek számára készült okostelefonos ürgefelmérő alkalmazás segítségével!

Szlovák-magyar együttműködés két veszélyeztetett madárfajunk, a kék vércse és a túzok megőrzéséért

A most induló „Steppe on border" LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Április 1-én újra megnyitotta kapuit a dévaványai látogatóközpont

 A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja április 1-én, pénteken ismét megnyitja kapuit. Az október 31-ig tartó szezonban számos érdekes, izgalmas látnivalóval, programmal és újdonsággal várjuk a természetbarátokat. – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Vonulnak a kétéltűek a Hortobágyon

A március végén felmelegedő időjárás, majd a 31-én, csütörtökön megérkező heves esőzések hatására elindult a kétéltűek tavaszi, peterakó-helyekre történő tömeges vonulása a Hortobágyon is. A 33. számú főút keletről nyugati irányban halad keresztül a Hortobágyon, érintve és adott esetben átszelve számos vizes élőhelyet. Az első esős és meleg estéken ilyenkor kilométerenként több tucat, de bizonyos szakaszokon akár több száz kétéltű próbál meg átkelni a forgalmas úttesten. - írja a természetvédelmi Őrszolgálattól Dr. Mester Béla a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján és közösségi oldalán.

Nem mindennapi jelenség a Tarna-vidéken

A Föld leggyorsabb állataként ismert ragadozó madár, amely hazánkból a '60-as években jellemző széleskörű DDT használat miatt sajnálatosan kipusztult, a '90-es évektől kezdte visszafoglalni korábbi élőhelyeit a hegyvidéki erdős területeken. -í rja a Bükki Nemzeti Park honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. - írja a Kék Bolygó Alapítvány közösségi oldalán.

Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben

Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Átadták a Berek Világa Látogatóközpontot

Az állami természetvédelemben az elmúlt 12 évben hazánk nemzeti park igazgatóságainak költségvetése megnégyszereződött. 2010-ben 4,5 milliárd forintból gazdálkodtak a nemzeti parkok, ez az összeg mostanra eléri a 20 milliárd forintot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpont ünnepélyes átadóján, Fonyódon.

Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Hatvankilenc új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le hazai kutatók

A Magyar Természettudományi Múzeum tudósai értékes eredményekkel gazdagították a biodiverzitás-kutatást - tájékoztatta szerkesztőségünket a szervezet. Összesen hatvankilenc tudományra új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le a múzeum kutatói. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit huszonnyolc országból írták le, Amerikától Afrikán és Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Így mentik meg Magyarországon a díszes tarkalepkéket

Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Miért ne dobjam ki az ételt?

Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani. A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán. - írja közösségi oldalán a Kék Bolygó Alapítvány.

Kétezer hektárnyi erdőt telepítenek a Kelet-Mecsekben

Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.

Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt

Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.

Hagyjuk virágozni a leánykökörcsint!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.

Megújult az Ország Közepe

Pusztavacs község Önkormányzata, a Felső- Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével megújult Magyarország földrajzi középpontjában az Ország Közepe Emlékmű.- írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget

A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.

Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"

A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.

Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse

Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

Elveszíti ellenállóképességét az amazóniai őserdő

Valószínűleg elveszíti ellenállóképességét az amazóniai esőerdő egy új tanulmány szerint, melyet nagy felbontású műholdfelvételek alapján készítettek.

A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki

A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.

Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.

Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?

A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.