A belváros mellé építenének egy vidéki falut Koppenhágában

Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét

Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetővé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.

Kenya megduplázza nemzeti parkjai erdőterületét

Megduplázzák a kenyai nemzeti parkok és természetvédelmi területek erőinek területét - jelentette be szerdán a kelet-afrikai ország vadvédelmi szolgálata.

Biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók

A fajok és élőhelyeik sokszínűségének Ausztriában tapasztalható drámai mértékű a csökkenése miatt biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók.

Bizonyos fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében

Bizonyos kisméretű fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében és előnyben részesítik ezeket a környező mezőgazdasági területekkel szemben - derült ki a Cseh Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó intézetének kutatásából

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

A halászat miatt nagyon megfogyatkoztak a tigriscápák

Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál - derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.

Egyre fogynak a populációk, csökken a biodiverzitás

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Hotelként is funkcionáló “függőleges erdő” épül Egyiptomban

Egyiptom sivatagban épülő új fővárosában három hétemeletes kockaház készül, amelyeknek teljes felületét egyenként egy hektárnyi fa fogja borítani.

Hanyatlik a természet, növekszik a veszélyeztetett fajok száma

A túlhalászat nagyon sok hegedűrája-faj számára jelent veszélyt: a veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös lista frissítésével 15 új faj került közülük a kihalással fenyegetettek közé - közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) csütörtökön a svájci Glandban.

Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában

Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában - erősítette meg a hírt csütörtökön az ICNF portugál természetvédelmi intézet.

WWF: az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik

Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Riadó: drasztikusan csökken a Föld biológiai sokfélesége

Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés - figyelmeztetett hétfőn a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésének nyitónapján.

Biodiverzitás- és génmegőrzési központot hoz létre az agrártárca

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ második magbörzéjén szombaton Budapesten az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

Yoda és Obelix után is neveztek el frissen felfedezett rovarfajokat

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé.

Itt a bizonyíték a tengeri fajvédelem eredményességére

Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) - állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya.

Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ

Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élőhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.

Rendkívül magas a Föld mélyének biodiverzitása

A föld mélyében rejtőző bakteriális és más, ismeretlen életformák, más néven a földalatti mikrobiális "sötét anyag" tömege sok százszorosa a felszínen élő teljes emberiség tömegének - állapította meg egy nagyszabású új tanulmány.

A biológiai sokféleség csökkenése fenyegetést jelent az emberiségre

A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre - figyelmeztet hétfőn kiadott jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A termőföldek menthetik meg a méheket

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Új labortechnológia segíthet az élővilág sokféleségének megmentésében

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában.

Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek

Globális éghajlatváltozás, vízhiány, környezetszennyezés, fajkihalás – az elmúlt évtizedek során időről időre, egyre fokozódó rendszerességgel előkerülnek ezek a szavak. Sokan valószínűleg már fel sem kapják a fejüket egy-egy csúszómászó rovar vagy fákon himbálódzó emlős eltűnésére. Közönyösségünk odáig terjed, hogy észre sem vesszük, míg ma rajtuk van a sor, holnap már a mi torkunkhoz szorítja a kést felelőtlen viselkedésünk gyászos produktuma. A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. ...

Méhekkel vizsgálják Róma légszennyezettségét

Az olasz főváros biodiverzitását és légszennyezettségét tanulmányozzák méhek segítségével olasz méhészek, akik Róma központjában 15 méhkaptárt helyeztek ki épületek tetejére.

Gyorsuló ütemben tűnnek el a Föld őserdei

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Megmentené a fajok többségét, ha mindenki tartaná magát az egyezményhez

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

A természetvédelmi területek egyharmadát veszélyezteti az ember

A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját - állapította meg egy a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány.

Megmenekül a „zöld pokol” egy fontos területe

Felfüggesztette egy brazil bíróság szerdán azt a rendeletet, amely nemrég hatályon kívül helyezte az Amazonas-medence egyik területének természetvédelmi státuszát.

Ha ezek a területek megsemmisülnek, az édesvízi élővilágnak vége

Európa vízgyűjtőterületének csaknem felén él legalább egy veszélyeztetett, vagy korlátozott elterjedésű faj, illetve bennszülött fajokban gazdag közösség. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson az édesvízi ökoszisztémák védelméhez. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével zajlott program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettsége terén.

Vérszomjas kannibálokká változnak a francia hörcsögök

A kizárólag kukoricából álló étrend vérszomjas kannibálokká változtatja Északkelet-Franciaország vadon élő hörcsögeit – írják egy új kutatás szerzői.

Tényleg feltámasztják a nácik szupertehenét?

A nácik ide most azért kellenek, hogy beszéljünk egy fontos témáról, amelyre a nácik nélkül senki sem figyelne. Egy kihalt állatfaj „feltámasztásáról”, Európa természetes élőhelyeinek megóvásáról van szó. Kutatók kitenyésztettek egy olyan állatot a biodiverzitás fenntartása érdekében, amelyet Göring is megirigyelne.

Több mint 200 éves a világ legöregebb almafája

A fa jelentősége nem csak történelmi, a biodiverzitás szempontjából is fontos tényezőnek tartják a kutatók.

Megmentenék a hazai gesztenyéseket

A gesztenyéért szerveztek konferenciát Nagymaroson, melynek fő témái a Kárpát-medencében fellelhető ültetvények megóvása, helyreállítása, és a termesztésben rejlő lehetőségek feltárása voltak. A cél, hogy a gesztenyetermesztés újra méltó helyet foglaljon el a magyar gazdaságban. Igény lenne rá, a feladat pedig nem lehetetlen.

Visszafelé működik az evolúció egy madagaszkári kismadárnál

Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé működő evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsőrű bülbülök.

Egyre többen költöznek a világ legboldogabb országába

Kis kitérőkkel átbicikliztünk a világ legzöldebb, legboldogabb országán. Láttunk repülő banánokat, vízeséseket, olajpálma-ültetvényeket, gombatermesztő hangyákat, találkoztunk aranyásókkal, idealista kertészekkel és dzsungelgondnokokkal. Costa Ricában nemcsak a helyiek, a betelepülők és a turisták is remekül érzik magukat.

Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás

Tökéletes bizonyíték arra, hogy alig ismerjük Földünket: az akadémia 2014-ben összesen 221 új fajjal gazdagította az állat- és növényvilágról gyűjtött ismereteinket.

Egyre több déli állatfaj él az Északi-tengerben

Hűvösebb vizeket keresve egyre több meleg vízi állatfaj vándorol be az Északi-tengerre, amelynek új állandó lakói közé tartozik a közönséges tőkehal és több rákfaj is.

Háromszorosra puffadnak a városok

A következő években összesen 1,2 millió négyzetkilométerrel, azaz 13 magyarországnyi területtel híznak a világ nagyvárosai, amelyekben már most is a Föld népességének fele él. Ezzel párhuzamosan a bolygó egyetlen hatalmas parkolóvá alakul.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Eltűnt 300 millió madár Európából

A felére apadt az európai agrárélőhelyek madárvilága az utóbbi 30 évben az élőhelyek átalakulása miatt. A szakértők szerint a csökkenés a környezet állapotának drasztikus leromlását jelzi

Túl gyors az emlősöknek a klímaváltozás

Számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át a fokozódó felmelegedés következtében ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel. Egytizedüknek ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.

Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?

Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.

Spermabankkal mentik a Nagy-korallzátonyt

A folyékony nitrogénben őrzött szaporítósejtekkel lombikbébi-módra lehet korallokat létrehozni. A korallok évente mindössze három napig szaporodnak. A Nagy-Korallzátonyt egyaránt pusztítja az óceánok savasodása és a víz felmelegedése, és a következő öt év kulcsfontosságú a megóvása érdekében.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Kóbormacska-sereggel irtják a patkányokat Kínában

Kóbor macskákat tereltek össze egy nyugat-kínai városban, hogy így vegyék fel a harcot a környező legelőket elözönlő rágcsálók ellen. A patkányok azért szaporodhattak el, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt kipusztultak a természetes ellenségeik.

Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását

Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.

Őserdőben vágnának főutat Romániában

Európa utolsó mérsékelt égövi, érintetlen fenyőerdeje veszhet kárba, ha befejeznek egy tíz éve készülő főutat Romániában, a Retyezát-hegységben. Az erdő éppen azért maradt meg úgy, ahogy évezredek alatt kialakult, mert a térségben legfeljebb az elszánt túrázók zavarják a barna medve és társai nyugalmát. A beruházáshoz július elején adta hozzájárulását a bukaresti környezetvédelmi hatóság.