Az 56-os körúti pokol testközelből

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelőállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelők az Üllői úton beözönlő szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekből a tényeket már jól ismerjük – de miről számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Néma csend borult a melbourne-i olimpiára

Az 1952-ben, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékokat a Magyar Rádió élőben közvetítette. Három évvel később, 1955-ben a rádió megkezdte az 1956-os melbourne-i olimpia közvetítésének előkészítését. Az 1956. november 22-én kezdődő ötkarikás játékokra Szepesi György utazott el. Innentől kezdve csend borult az olimpiára. Melbourne-ből ugyanis egyetlen hang sem jutott el a magyar rádió hallgatóihoz. Szepesi az olimpia első négy napján mindent közvetített, de összefoglalóira a Magyar Rádió akkori vezetése nem tartott igényt. Egy elhallgatott olimpia története – hatvan év távlatából. 

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?

A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevő agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erőterében című könyvében.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted

Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.

1956-os megemlékezés Stockholmban

Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron

Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendőrség után miért nem álltak át a felkelők oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határőrök is, akik végül a békésen tüntető tömegbe lőttek. A bűnösöket nem vonták felelősségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hősként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy őt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...

Behívatta 1956 miatt az orosz nagykövetet Szijjártó

A Külügyminisztériumnak be kellene hívatni az orosz nagykövetet, mert az orosz állami televízióban pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat – áll az LMP közleményében. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor az MSZP-nek ki kellene zárnia soraiból Havas Szófiát, aki a műsorban ugyancsak gyalázta a forradalom emlékét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden behívatta az orosz nagykövetet. 

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Meglepő, Hollywoodból milyennek látszik '56

Hosszasan tudnánk sorolni az 1956-ról szóló magyar filmeket – na de mi a helyzet Hollywooddal? Kevés pillanat van, ami jobban filmre kívánkozik, mint hogy fiatalok Molotov-koktéllal támadnak tankokra, és így próbálják kivívni a szabadságukat. Az amerikai álomgyár az évtizedek alatt többször is elővette a magyar forradalom és szabadságharc témáját, a teljesség igénye nélkül mi most három, egymástól nagyon eltérő produkciót mutatunk be. A hét mesterlövész sztárja üldözte a forradalmárokat, Batman hű társa viszont segítette őket. Összeállításunkból azt is megtudhatja, hogy ki volt a budapesti rém.

Kósa: Aki fütyörészik, az az ÁVH-val ért egyet?

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Még ütősebb lett az 56-os imázsfilm

Forrás: magyarforradalom1956 middle on 1050 446 A 82 éves Lőte Attila a jelenből tekint vissza ’56-ra, és felfedezi a Kossuth-díjas Kassai Ilona személyében ugyanazt a nőt, akibe hatvan éve beleszeretett.  Az Emlékezzünk! című imázsfilmet a Félvilág-ot és a szintén ’56-os tematikájú A berni követ-et jegyző Szász Attila rendezte, és alighanem a kétperces időtartammal rátalált az alkotás ideális hosszúságára. Mondjuk annyira jók a képek, hogy azt sem bánnánk, ha Szász legközelebb egy húszperces verzióval állna elő. Huszonhét nem fogadott hívás után rohamot kaptam http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/201603277-sztarenki-dora-filmklub-podcast-felvilag-terapia-nemes-jeles-laszlo-antal-nimrod.html ...

Az 1956-os magyar forradalmat méltatta az amerikai alelnök

Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek – írta az amerikai alelnök.

Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme

Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.

A rádió előtt lőttek meg

„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét. 

Orbán: Kigyógyítottuk hazánkat a diktatúra szövődményeiből

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől" – mondta Orbán Viktor vasárnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A kormányfő beszédében "évezredes igazságként" azt is mondta: "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet". Orbán Viktor előtt Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet tartott, sok lengyel zászlót is lehetett látni a téren.

Állva tapsolták a Tóth Ilonkát Lengyelországban

Az évek múltával visszafizetett adósságnak nevezte a WSieci lengyel konzervatív hetilap a budapesti Nemzeti Színház Tóth llonka című darabját, melynek ősbemutatóját pénteken tartották meg Varsóban.

A Himnuszt is kifütyülték a tüntetők a Kossuth téren

A Juhász Péter és az Együtt felhívására sípokkal érkező tüntetők azt ígérték a gyülekezésnél, hogy csak Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt fütyülnek majd. Nem így lett. 

Kósa Lajos: A szabadság a függetlenséghez kapcsolódik

Magyarországon, a magyar történelemben a szabadság a függetlenséget jelenti – mondta a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője az október 23-i megemlékezésen Debrecenben.

Rétvári: A diktatúra nem tudott mit kezdeni a művészet világával

A magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak, egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért – emelte ki a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén vasárnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg

Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkű megoldások válság idején is működnek, sőt nagyon is észszerűek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeket az Amerikába érkező magyarok átéltek.

Kedden emlékezik 1956-ra az Országgyűlés

Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők kedden külön, egyórás ünnepi ülésen emlékeznek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra.

Az Együtt Nagy Imre szobránál emlékezett

A budapesti Vértanúk terén tartott megemlékezést az Együtt, melynek végén virágokat helyeztek el Nagy Imre szobránál.

Trócsányi: A forradalom nem a múlté, hanem a jövőé

A 1956-os forradalom és szabadságharc nem a múlté, hanem a jövőé – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap Szegeden. Ma – forradalmár elődeinknek is hála – egy egységesülő, szabad Európának vagyunk részei, mondta a miniszter, aki szerint ez az állapot nem jelenti azt, hogy nincsenek vitáink akár az Európai Unióval, ebben viszont egyenrangú félként akarunk és tudunk is részt venni.

A Terror Házában virtuálisan elevenedik meg ’56

A forradalom 60. évfordulójára készített időszaki kiállításon a virtuális technológia segítségével azt érezheti az ember, hogy körülötte zajlanak az '56-os események.

56-ra emlékeztek a rangadón a lengyel ultrák

A Legia Warszawa–Lech Poznan rangadón mindkét tábor transzparenssel emlékezett meg az 1956-os magyar forradalom hőseiről. Szép gesztus a tesóktól. 

Hosszú Katinka videoüzenetben emlékezett meg 56 hőseiről

Hosszú Katinka egy szívhez szóló videoüzenetben emlékezett meg 1956 hőseiről, a magyar úszóklasszis felidézte a Szovjetunió elleni véres vízilabdameccset is. 

Felvonták a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. 

Lázár: 56-ot győzelemre kell vinni

A félbehagyott rendszerváltást be kell fejezni, 56-ot győzelemre kell vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával, hanem a fejekben és a lelkekben is – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentesen.

Soltész szerint ugyanolyan fontos a nemzeti egység ma, mint 1956-ban

Az egész nemzet kelt fel 1956-ban a kommunizmus és a kommunisták ellen, a forradalom és szabadságharc nemzeti ügy volt, és ma is annak kell lennie - mondta az MTI-nek szombaton Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki Münchenben ünnepi beszédet mond a helyi magyarság megemlékezésén.

Exfeminista disszidáló kommunista újságíró voltam az ötvenes években

Egy napra bárki az ötvenes években élő újságíró, focista, pap, ÁVH-parancsnok vagy egyetemista lehetett: a Hosszúlépés. Járunk? ingyenes, a forradalom előtti budapesti belváros hangulatát idéző játékán korabeli jellemző karakterek bőrébe bújva ismerhettük meg a korszak hangulatát. Korrupció, besúgórendszer, abortusztörvény, meghurcoltatások, agitáló sajtó és disszidálás – a különböző életutak az időszak egy-egy égető problémájára világítanak rá. Október 29-én jön a folytatás, akkor a forradalmi Budapestet járhatjuk majd végig.

Tank állt ott, most Burger King

Ez a honlap garantáltan közel hozza az 1956-os forradalmat.

A magyar újságírót lenyűgözte a kanadai automata mosógép

A Brumi-mesekönyvek írója, Bodó Béla egészen Kétegyházáig utazhatott, hogy riportot írjon az Elek felé tartó vonatról. Bajor Nagy Ernő távolabbi célpontot választott – a neves újságíró hetekig kalandozott a Szovjetunióban, majd hazatérése után útinaplóban mesélte el élményeit. Osvát Katalin még náluk is sokkal szerencsésebb volt, mert háromrészes írásában mutathatta be a magyar olvasóközönségnek az osztrák fővárost, Bécset. Mindez hatvan éve, 1956-ban történt. Az akkori magyar sajtótermékek közül a Nők Lapja volt az az újság, amelyben rendszeresen megjelenhettek útleírások. Az olvasóközönség pedig imádta ezeket a beszámolókat, amelyyeket ...

Múzeum körút '56 - szabadtéri fotókiállítás nyílt a Múzeumkert kerítésén

Kiállítás nyílt 1956-os témájú fotókból október 21-én, MÚZEUM KÖRÚT'56 címmel – rendhagyó módon nem a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, hanem a Múzeumkert Múzeum körúti és Bródy Sándor utca felöli kerítésén.

Gyújtson gyertyát Ön is az ’56-os hősök tiszteletére!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához érkezett. Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa azt kéri, november 4-én este 7 órakor mindenki gyújtson egy gyertyát a forradalom és szabadságharc emlékére, az '56-os hősök tiszteletére.

1956-ról megemlékező programok egész hétvégén szerte az országban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról változatos módon emlékeznek meg az ország különböző pontjain. Az állami és önkormányzati ünnepségek, beszédek és koszorúzások mellett többek között a vasfüggöny két oldalát végigjáró kerékpártúrával, 1956 méteres futással, fáklyás felvonulással, történelmi előadásokkal, korabeli dokumentumokból összeállított kiállításokkal róják le tiszteletüket a forradalmárok előtt az ünnepi rendezvények résztvevői. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatunk be olyan programokat, ahol a színház, a film, a zene, az irodalom vagy a képzőművészet eszközeivel idézik meg '56 emlékét az évvforduló ...

Baloldali provokátoroktól tart az ünnepen a Fidesz

A kormánypártok attól tartanak, hogy a baloldal "fizetett provokátorokkal zavarná meg" október 23-át - mondta Hollik István KDNP-s képviselő.

Elvették a gyerekkorunkat

Október 21-én Varsóban, 25-én pedig Budapesten mutatják be a Nemzeti Színházban a Tóth Ilonka című darabot. A fotóspróba után beszélgettünk a darab rendezőjével, Vidnyánszky Attilával és a színészekkel az előadásról és 1956-ról. Nézze meg a videót!

Juhász Anna kreativitásra ösztönzi az alkotókat, és odafigyel a közönségre

"Én az irodalomban és a közösségépítésben érzem otthonosan magam"- mondja Juhász Anna, aki 6 évvel ezelőtt megalapította a Hadik Irodalmi Szalont, hogy az édesapjától, Juhász Ferenctől örökölt értékek mentén minél többekhez hozhassa közel a kultúrát. A szalon október 19-én rendhagyó programmal emlékezik meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, 1956/2016 - Szabadság, hit, forradalom egykor és ma címmel. Néhány nappal a rendezvény előtt beszélgettünk az est háziasszonyával.

Méltóságteljes ünneplést kér a Fidesz

A Fidesz azt kéri mindenkitől, hogy méltóságteljesen ünnepelje az 1956-os forradalom 60. évfordulóját. A Fidesz alelnöke nemzeti ügynek nevezte a huszadik század legnagyszerűbb magyar teljesítményének méltó megünneplését.

Washingtonban is van már Pesti srác-szobor

A budapesti Corvin köz után immár az amerikai fővárosban is áll az '56-os forradalomban harcoló Pesti srác szobra. Az alkotás Juha Richárd debreceni művész munkája, azé a művészé, aki a többi között Mindszenty bíboros mellszobrát készítette a Terror Háza Múzeumban, illetve Mansfeld Péter, Salkaházi Sára, Kodály Zoltán mellszobrait Debrecenben. Az ő tehetségét dicséri a nyíradonyi Trianon-emlékmű és Konrad Adenauer szobra Budapesten. A washingtoni szobrot a magyar nagykövetség új épülete előtt avatták fel, szép számú érdeklődő jelenlétében.

Tizenkét programmal emlékezik 1956-ra az Opera

Tizenkét különböző programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának ünneplésére a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.

Balog: 2006 őszén megszüntették a jogállamot

Elvesztegetett Balog Zoltán szerint az ország négy évet, amit megelőzhettek volna, ha Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása utáni botrány hatására lemond, és még 2006-ban előrehozott választásokat tartottak volna.

Újabb pályázatot írnak ki az 56-os emlékdalra

A Petőfi Rádió és a Petőfi TV dalszövegírói pályázatot hirdet a forradalom 60. évfordulójára, több százezer forintos díjakkal.

Egy kiló színezüst került a Nemzeti Múzeumba

Egy kilogramm súlyú, egyedi, színezüst érmet ajándékozott ünnepélyes keretek között a Magyar Éremkibocsátó Kft. a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült különleges érem a REJT/JEL/KÉPEK '56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás részeként szeptember 6-tól látható a múzeumban.

Bemutatták az 1956-os emlékdal klipjét

A Terror Háza Múzeumban sajtótájékoztatón mutatták be augusztus 24-én az 1956-os emlékév hivatalos dalához készült videoklipet. Az Egy szabad országért című dalt Desmond Child és Andreas Carlsson szerezte.

Üzenetben reagált Desmond Child az ’56-os dalt ért kritikákra

Desmond Child a közösségi oldalán posztolt üzenetében „méltatlannak" nevezte „a teljes körű támadást, amelyet a magyar média egy része indított ellene". A dalszerző azt írta: rendkívül meglepett és csalódott amiatt, ahogyan az Egy szabad országért (Steps of Champions) című dalát fogadták. Az 1956-os emlékév alkalmából, felkérésre alkotott dalról a 444 azt írta, hogy eredeti, angol változata Miami bajnokcsapatainak emlékére készült.

A Félvilág rendezőjére bízták az 1956-os imázsfilmet

Hivatalos dal és kampányfilm is társul az 1956-os emlékévhez. A dal szerzője az Aerosmithsszel is dolgozó Desmond Child, a klipet a Félvilágot is jegyző Szász Attila rendezte.