1956-os forradalom és szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- Rákosi-korszak
- Orbán Viktor
- kommunista diktatúra
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Legfrissebb
- Legrégebbi
64 éve tört ki a forradalom, ami először rengette meg a szovjet birodalmat és a kommunizmust
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat a nyugati, szabad világ cserbenhagyta, így végül véres harcokban elbukott, de a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelemnek. A magyar szabadságharc utóbb végzetesnek bizonyult sebet ejtett a szovjet rendszeren, ez is vezetett négy évtizeddel később az összeomlásához. 64 évvel ezelőtt a hónapok óta fokozódó elégedetlenség következtében 250 ezren vonultak Budapesten az utcákra, majd amikor a kommunista vezetők ellenforradalomnak nevezték az eseményeket és csőcseléknek a tüntetőket, az ÁVH-sok pedig az emberek közé lőttek, a tömeg fegyvert szerzett és szembeszállt a diiktatúrával. ...
Nem akarta elfelejteni a magyarok szabadságharcát
A magyarok szabadságszeretetéről szóló dalnak nevezte az MTI-nek az Előre budai srácok-at a szerző, Pier Francesco Pingitore, akinek október 23. alkalmából a magyar érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozzák.
Tetteik és eszméik örökre élni fognak - Nagy Imre kivégzésére emlékeztek az Országgyűlésben
Ma is emlékeznünk kell azokra, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbrafordulásáért, tetteik és eszméik örökre élni fognak - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A képviselők kedden Nagy Imrének és mártírtársainak 62 évvel ezelőtti kivégzésére emlékeztek.
Budapest filtervalóság nélkül
A város élő múzeum, amely féltékenyen őrzi a körülötte és benne zajló konfliktusok emlékeit. Ma is számos olyan helyszín akad, amely hősies mélabúval emlékeztet Budapest szenvedéseire, megpróbáltatására és szabadságvágyára. Fekete Rajmund recenziója a Budapest hegei című kiadványról.
A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca
Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...
A Jobbik még október 23-án is a Gyurcsánnyal való összefogást védte - videó
Ahogy arról az Origo is beszámolt, a balliberálissá vált Jobbik az október 23-i megemlékezését a Corvin közben tartotta, a rendezvény azonban érdektelenségbe fulladt, mivel pár tízen, maximum százan voltak csak kíváncsiak a nemzeti oldal árulóinak a beszédeire. Ráadásképpen Stummer Jánosnak, a párt egyik alelnökének „sikerült" meggyaláznia a Corvin köz legendás parancsnokának, néhai Pongrátz Gergelynek az emlékét, azt üzenve, hogy az 56-os hős csak forogjon a sírjában, mert a Jobbik továbbra is része kíván maradni a balliberális „összefogásnak".
Novák Katalin: 1956 mércéjének kell a jelenben és a jövőben is újra és újra megfelelnünk
Novák Katalin elmondta: 1956 mércét állított a magyarság elé, és ennek a mércének kell megfelelnünk a jelenben is, és a jövőben is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Kolozsváron beszélt erről, a forradalmi évfordulón a kolozsvári magyar főkonzulátus által szervezett gálaműsor előtt.
Orbán Viktor képeket tett közzé a Zeneakadémiáról
1956. Zeneakadémia - címen osztott meg képeket Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán az október 23-i ünnepségről. A kormányfő arról beszélt, hogy se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában.
Orbán Viktor: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában
Se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul - mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében a Zeneakadémián. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában.
Élőben közvetítjük Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédét
Orbán Viktor miniszterelnök a Zeneakadémián mond beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 63. évfordulóján.
Azok a magyar kommunisták, akik 1956-ban idegen hatalmakat hívtak ide és életeket tettek tönkre, ma is köztünk járnak
Ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os forradalomról a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál szerdán, Budapesten.
Németh Zsolt: 1956 nélkül nem lett volna rendszerváltozás
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nélkül nem lett volna rendszerváltozás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Dél-Koreában.
Fidesz: 1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen
Ötvenhat hősei egy olyan szabad hazáért harcoltak és áldozták az életüket, amely szuverén, amelyet nem mások irányítanak, amely maga dönt sorsáról, a gazdaságáról, amelyet nem bábok vezetnek, amelynek senki nem diktálhatja, hogyan és kivel éljenek a magyarok, amelytől senki nem veheti el a kultúráját és a nemzeti szuverenitását - olvasható a Fidesz közleményében, amit az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján adtak ki.
Palkovics László: 1956 különleges helyet foglal el szívünkben
1956 különleges helyet foglal el szívünkben, minden eredményünknek ez az origója - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn a budapesti Vigadóban tartott ünnepségen, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket és egyetemi, főiskolai tanári címeket adott át.
Kontrát Károly: Magyarország mindig kiállt magáért
Magyarország mindig kiállt magáért, a közelmúltban bebizonyítottuk, hogy minket nem lehet háttérbe szorítani, a magyar nép kiáll a nemzetért és megvédi közös érdekeit - hangoztatta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 63., valamint a köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából rendezett minisztériumi ünnepségen.
Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait
Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...
Egy név hiányzik még a listáról, az enyém
1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.
- címkék:
- Gáspár Sándor
- Kádár János
- Nyers Rezső
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Lázár György
- gazdasági reform
- Kádár-korszak
- hidegháború
- konszolidáció
- Új Gazdasági Mechanizmus
- prágai tavasz
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- palotaforradalom
- katonai intervenció
- Fock Jenő miniszterelnök
- keményvonalasok
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Varsói Szerződés
- SZKP
- Szakszervezetek Országos Tanácsa
- Címkefelhő »
Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca
1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.
- címkék:
- Kádár János
- Gerő Ernő
- Mihail Szuszlov
- Nagy Imre miniszterelnök
- Ivan Szerov
- tüntetés
- pártközpont
- mészárlás
- karhatalom
- harckocsi
- sortűz
- emberiség elleni bűntett
- ÁVH
- Magyar Dolgozók Pártja
- Kossuth téri vérengzés
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- politikai bizottság
- KGB
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Partizánszövetség
- Címkefelhő »
Orbán Viktor: Európa a nemzetek hazája
A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazárdírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták - jelentette ki a miniszterelnök. Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a nnépek ...
Orbán Viktor: Európa a nemzetek hazája
Óriási sikert aratott az 1956-os emlékév dala - videó
A Desmond Child világhírű zeneszerző által az '56-os emlékévre komponált dalra két évvel ezelőtt többen is fanyalogtak a hivatalból mindenen fanyalgók. Most a Figyelő megnézte, hogy ment a szám klipje a YouTube-on. Az eredmény magáért beszél.
Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe
Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.
Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai
A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.
- címkék:
- Mindszenty József
- egyházmegye
- koncepciós per
- Kádár-korszak
- konszolidáció
- reformátusok
- Rákosi-korszak
- egyházpolitika
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- egyháztörténet
- II. vatikáni zsinat
- konkordátum
- Szentszék
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Magyar Katolikus Egyház
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Címkefelhő »
A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul
A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.
- címkék:
- Kádár János
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Péter Gábor
- Berija
- Vorosilov
- kínzás
- megtorlás
- koncepciós per
- hidegháború
- konszolidáció
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- ideiglenes nemzeti kormány
- Politikai Rendészeti Osztály
- Magyar Dolgozók Pártja
- Nagy Imre-kormány
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koalíciós idők
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Brezsnyev Tökölre parancsolta Kádárt, hogy átadja ultimátumát
Negyvenöt éve, 1972. november 27-én Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a diplomáciai protokollt felrúgva rajtaütésszerűen érkezett meg a tököli szovjet katonai repülőtérre. A magyar pártvezetést és az MSZMP első titkárát, Kádár Jánost csak alig néhány órával a szovjet kormánygép moszkvai felszállása előtt értesítették a fenyegető élű „baráti" látogatásról. Alighogy landolt a gép, Brezsnyev azonnal magához hívatta Kádárt, hogy átadja részre az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági reform felfüggesztését követelő ultimátumot.
Boross: Arra kell nevelni az utódainkat, hogy a haza minden előtt
A magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából szombaton Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen. A rendezvényt a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közösen szervezte, de képviseltette magát a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Honvéd Vezérkar, a Fővárosi Önkormányzat, a Fidelitas és az LMP is.
Nemzeti gyásznap: Félárbócon a magyar zászló a Kossuth téren
Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A köztársasági elnök felkereste az Új köztemető 301-es parcelláját, ahol lerótta kegyeletét a hősök, és a mártír miniszterelnök, Nagy Imre sírjánál.
Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában
Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
Soltész: Ma is vannak gazemberek, akik elárulják a nemzetet
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett ünnepségen mondott beszédet.
Az 1956-os forradalomra emlékeztek a magyar ENSZ-képviseleten
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek pénteken este New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten.
25 ember haláláért felelősek, mégis vígan élnek közöttünk
Azt szeretném, ha a cikksorozatom azoknak a hősöknek állítana emléket, akiknek a megtorlás során kellett meghalniuk - mondta Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója az Origónak annak kapcsán, hogy keddtől egy hétrészes cikksorozatban mutatja be az 1956-os szabadságharc megtorlásában aktív szerepet játszó, még köztünk élő öt ember életpályáját. Békés kifejtette, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, a megtorlók megtorlása ugyanakkor nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.
- 1