Vörös Hadsereg
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Wehrmacht
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Szovjetunió
- legfrissebb
- legrégebbi
A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete
A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete
Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...
Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt
1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.
- címkék:
- Erich von Manstein
- Adolf Hitler
- Sztálin
- kurszki csata
- T-34
- páncéloshadosztály
- átkaroló hadművelet
- Citadella-hadművelet
- Konsztantiny Rokosszovszkij
- rohamlöveg
- Voronyezsi front
- prohorovkai páncélos csata
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- offenzíva
- Waffen-SS
- harckocsi
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- hadseregcsoport
- keleti front
- Tigris nehézpáncélos
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Géppuskakezelőként aprította Hitler a nácikat
A második világháború véres történetében számos furcsa, és olykor ironikus epizódot fedezhetünk fel. Ezek közé tartozik Szemjon Konsztantinovics Hitler, a Vörös Hadsereg magas szovjet kitüntetésben részesített közlegényének históriája is. Ám nemcsak a Führer névrokona, hanem számos Bormann, Hess és Göring is harcolt a sarló-kalapácsos vörös hadilobogó alatt.
Halálos ugrás a sötétbe
1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...
- címkék:
- Otto Skorzeny
- Lakatos Géza vezérezredes
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Bagratyion-hadművelet
- tordai csata
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- teheráni konferencia
- államcsíny
- Horthy-korszak
- offenzíva
- ellenállás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- nyilasok
- Vörös Hadsereg
- második villágháború
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak
Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.
- címkék:
- Sztálin
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- szicíliai partraszállás
- sztálingrádi csata
- hadászati kezdeményezés
- csendes-óceáni hadszíntér
- casablancai konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- érdekszféra
- normandiai partraszállás
- második világháború
- megállapodás
- Vörös Hadsereg
- angolszász szövetségesek
- kurszki csata
- Torch hadművelet
- teheráni konferencia
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet
1943. január 12-én kora délelőtt az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A magyar történelemben a 2. magyar hadsereg katasztrófája számít a legsúlyosabb katonai vereségnek, amelynek áldozati száma jelentősen meghaladja az 1526-os, ugyancsak tragikusan végződött mohácsi csata emberveszteségeit.
- címkék:
- Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes
- Csujkov hadseregtábornok
- Moszkalenko tábornok
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Magyar Királyi Honvédség
- urivi hídfő
- könnyű hadosztály
- Báró Maximilian von Weichs vezérezredes
- B Hadseregcsoport
- Cramer-hadtest
- hadparancs
- veszteség
- második világháború
- Horthy-korszak
- visszavonulás
- áttörés
- hadtest
- Győzelem Napja
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Sztavka
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában
Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.
Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.
Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Budapest ostroma
- kommunista rendszer
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Fjodor Tolbuhin marsall
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- Dunántúl
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- felszabadulás
- állami ünnep
- Győzelem Napja
- Sztavka
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Előkerült Hitler búcsúlevélként emlegetett utolsó üzenete
A marylandi Alexander Historical Auctions aukciós ház - amely többek között értékes történelmi dokumentumok árverezésével foglalkozik – kínálja eladásra azt az 1945. április 24-én keltezett és mindeddig ismeretlen iratot, amelyről a média mint Adolf Hitler „búcsúleveléről" tudósított. A berlini kancellária földalatti bunkerébe bezárkózott Hitler azonban csak az öngyilkossága előtti napon, április 29-én diktálta le személyi titkárnője, Traudl Junge számára a politikai végrendeletét, ami valóban a búcsúlevelének tekinthető. A most nyilvánosságra került dokumentum történeti értékéből azonban ez nem sokat von le, ugyanis a Ferdinand Schhörner ...