Vonulnak a kétéltűek a Hortobágyon

A március végén felmelegedő időjárás, majd a 31-én, csütörtökön megérkező heves esőzések hatására elindult a kétéltűek tavaszi, peterakó-helyekre történő tömeges vonulása a Hortobágyon is. A 33. számú főút keletről nyugati irányban halad keresztül a Hortobágyon, érintve és adott esetben átszelve számos vizes élőhelyet. Az első esős és meleg estéken ilyenkor kilométerenként több tucat, de bizonyos szakaszokon akár több száz kétéltű próbál meg átkelni a forgalmas úttesten. - írja a természetvédelmi Őrszolgálattól Dr. Mester Béla a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján és közösségi oldalán.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Átadták a Berek Világa Látogatóközpontot

Az állami természetvédelemben az elmúlt 12 évben hazánk nemzeti park igazgatóságainak költségvetése megnégyszereződött. 2010-ben 4,5 milliárd forintból gazdálkodtak a nemzeti parkok, ez az összeg mostanra eléri a 20 milliárd forintot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpont ünnepélyes átadóján, Fonyódon.

Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.

Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt

Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.

Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"

A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.

Tudja-e, hol van Budapest egyedülálló mocsárvidéke?

Sokan nem is gondolnák, hogy a fővárosunkban is létezik egy különleges mocsárvidék. A Merzse-mocsár az egykor ingoványos vidéknek számító Pest egyik napjainkig fennmaradt maradványa, a múltban tönkretett, de 1977 óta már védelm alatt álló igazi természeti reliktum .

Alapvető fontosságú a vizes élőhelyek megőrzése

Huszonöt éve hívja fel a Föld lakosainak figyelmét a vizes területek és élőlények védelmét célzó, február másodikán jegyzett vizes élőhelyek világnapja. Környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos kérdés természetes vizeink állapota, az egészséges ökoszisztéma fenntarthatósága. Dr. Ferincz Árpád, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője elárulta, mennyire kell aggódnunk tavaink, folyóink miatt.

Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken

Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.

Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.

Vidra család költözött a Sóstói-csatornába

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a közelmúltban fedezték fel, hogy egy vidracsalád él a Kardoskút határában fekvő Sóstói-csatornában. A nyomok alapján a család legalább három- négy tagból áll.

Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton

December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.

Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon

A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.

Újra birtokba vehetik a vízimadarak a Mohácsi-sziget élőhelyeit

Lezárultak a dávodi Földvári-tó és a karapancsai erdei tavak rehabilitációjának kivitelezési munkái Bács-Kiskun megyében, amelyek eredményeként védett madaraknak otthont adó vizes élőhelyek újultak meg a Duna egykori árterén - tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI). A projekt keretében elvégzett műszaki beavatkozásoknak köszönhetően már az idei évben sikerült mindkét vízrendszert teljesen feltölteni, lehetőséget adva a változatos, vizes élőhelyekhez kötődő fajok megjelenésének és megtelepedésének.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

A természet közepén érezhetjük majd magunkat a csepeli közpark látványtervei szerint

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Vizes élőhely létesül Csepelen

A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák

A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.

Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben

Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein

Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon

A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Idén több partimadár költ Kardoskút térségében

A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.

Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban

Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen

A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.

Milyen lesz Buda egyik utolsó vizes élőhelye? Most a lakosok is beleszólhatnak

Tovább romlott az európai élőhelyek helyzete

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - figyelmeztetett hétfőn kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amely szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség az érintett területek megóvásához.

Mától a közönség is megcsodálhatja a bizarr emberhalakat

A nagyközönségnek is bemutatkoztak szombaton a világhírű postojnai cseppkőbarlangban négy évvel ezelőtt kikelt ritka barlangi vakgőték.

Tavasszal is bukkanhatunk apró mocsári teknős bébikre

Annak ellenére, hogy augusztus-szeptemberben kelnek ki a tojásból. De kivételek mindig vannak...

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

Na, melyik lesz 2020-ban az év hala?

A Magyar Haltani Társaság feldobta a kérdést, hogy süllő vagy csuka lesz-e 2020-ban az év hala?

Programot indítottak a vizes élőhelyek védelmére

A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Még a fáraók idején lehetett facsemete az idős mocsárciprus

Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája - közölték kutatók az Environmental Research Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidősebb, ivaros módon szaporodó fáinak.

WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához

Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legveszedelmesebb halfaja?

Ha veszélyes halakról beszélünk, mindenkinek azonnal a cápák, vagy pedig az olyan úszó méregtárak jutnak az eszébe, mint amilyen például az alattomosan rejtőzködő kőhal, vagy pedig a pompás látványt nyújtó tűzhal, és amelyek bizonyos esetekben potenciális veszélyt jelenthetnek ránk, emberekre nézve. Ha viszont az ökológiai kockázatok oldaláról közelítjük meg ezt a kérdést, messze nem ezek a legveszélyesebb halak.

Új látványosságokkal bővül idén a Tisza-tavi Ökocentrum

A téli karbantartás után tegnap szombattól ismét látogatható a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, mely idén új látványosságokkal bővül - közölte az intézmény ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Lélegzetelállító a hazai élővilág a Vad Magyarországban

Csütörtöktől láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vad Magyarország - A vizek birodalma című egész estés mozit, mely évtizedek óta az első nagyszabású természetfilm hazánk élővilágáról. Török Zoltán rendező mesélt a film készítéséről.

Kijelölték az első osztrák-magyar határon átnyúló, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet

A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítette az osztrák Fertő-Fertőzug, illetve a magyar Fertő és Nyirkai-Hany ramsari területeket. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több, mint 2%-át fedik le. A Fertő magyarországi területét 1989-ben jelölték ki, minnt ...