vizes élõhelyek
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- zoológia
- etológia
- biodiverzitás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vonulnak a kétéltûek a Hortobágyon
A március végén felmelegedõ idõjárás, majd a 31-én, csütörtökön megérkezõ heves esõzések hatására elindult a kétéltûek tavaszi, peterakó-helyekre történõ tömeges vonulása a Hortobágyon is. A 33. számú fõút keletrõl nyugati irányban halad keresztül a Hortobágyon, érintve és adott esetben átszelve számos vizes élõhelyet. Az elsõ esõs és meleg estéken ilyenkor kilométerenként több tucat, de bizonyos szakaszokon akár több száz kétéltû próbál meg átkelni a forgalmas úttesten. - írja a természetvédelmi Õrszolgálattól Dr. Mester Béla a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján és közösségi oldalán.
Megújuló erdõk a Beliczay-szigeten
Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdõ. A jelenleg közel 10 hektárt érintõ beavatkozás az elsõ lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdõk váltják fel.
Átadták a Berek Világa Látogatóközpontot
Az állami természetvédelemben az elmúlt 12 évben hazánk nemzeti park igazgatóságainak költségvetése megnégyszerezõdött. 2010-ben 4,5 milliárd forintból gazdálkodtak a nemzeti parkok, ez az összeg mostanra eléri a 20 milliárd forintot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelõs államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpont ünnepélyes átadóján, Fonyódon.
- címkék:
- Balatonfelvidéki Nemzeti Park
- természetvédelem
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- vizes élõhelyek
- Kis-Balaton
- mocsár
- Tapolcai-tavasbarlang
- Lóczy-barlang
- endemikus fajok
- illegális hulladéklerakás
- Berek Világa Látogatóközpont
- PET Kupa
- természeti értékek
- lápi póc
- Tihanyi Levendulaház
- Bakonybéli Pannon Csillagda
- Címkefelhõ »
Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére
A klímaváltozás okozta szélsõséges idõjárási jelenségek az erdei vizes élõhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élõhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdõ azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdõ az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élõhelyek állatvilágának megõrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttmûködésben indított fajmegõrzést megalapozó monitoring-program a mára már erõsen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élõhelyeirõl ad majd pontos képet.
Erdei vizes élõhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt
Az intenzív erdõgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élõhelyek rendkívül visszaszorultak.
Hétszeresére nõtt a balatoni "nádirtási aktivitás"
A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nõtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
Tudja-e, hol van Budapest egyedülálló mocsárvidéke?
Sokan nem is gondolnák, hogy a fõvárosunkban is létezik egy különleges mocsárvidék. A Merzse-mocsár az egykor ingoványos vidéknek számító Pest egyik napjainkig fennmaradt maradványa, a múltban tönkretett, de 1977 óta már védelm alatt álló igazi természeti reliktum .
Alapvetõ fontosságú a vizes élõhelyek megõrzése
Huszonöt éve hívja fel a Föld lakosainak figyelmét a vizes területek és élõlények védelmét célzó, február másodikán jegyzett vizes élõhelyek világnapja. Környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos kérdés természetes vizeink állapota, az egészséges ökoszisztéma fenntarthatósága. Dr. Ferincz Árpád, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetõje elárulta, mennyire kell aggódnunk tavaink, folyóink miatt.
- címkék:
- vizes élõhelyek
- élõhely
- MATE
- Címkefelhõ »
Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken
Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.
Növekvõ vízborítások a Kis-Sárréten
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bõvelkedik a különbözõ vizes élõhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élõhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.
Vidra család költözött a Sóstói-csatornába
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a közelmúltban fedezték fel, hogy egy vidracsalád él a Kardoskút határában fekvõ Sóstói-csatornában. A nyomok alapján a család legalább három- négy tagból áll.
Áttelelõ bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelõ bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- költözõ madarak
- nemzeti parkok
- élõhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élõhelyek
- nádas
- lápvidék
- mocsár
- zoológia
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhõ »
Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon
A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az elsõ példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.
Újra birtokba vehetik a vízimadarak a Mohácsi-sziget élõhelyeit
Lezárultak a dávodi Földvári-tó és a karapancsai erdei tavak rehabilitációjának kivitelezési munkái Bács-Kiskun megyében, amelyek eredményeként védett madaraknak otthont adó vizes élõhelyek újultak meg a Duna egykori árterén - tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI). A projekt keretében elvégzett mûszaki beavatkozásoknak köszönhetõen már az idei évben sikerült mindkét vízrendszert teljesen feltölteni, lehetõséget adva a változatos, vizes élõhelyekhez kötõdõ fajok megjelenésének és megtelepedésének.
Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknõs
Az alkalmanként alga réteget viselõ ausztráliai mocsári teknõs egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.
A természet közepén érezhetjük majd magunkat a csepeli közpark látványtervei szerint
Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk
Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bõrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.
- címkék:
- Kárpát-medence
- Homokhátság
- extrém idõjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- árvíz
- környezetszennyezés
- víztároló
- aszály
- üvegházgázok
- vizes élõhelyek
- vízgazdálkodás
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- Vásárhelyi-terv
- elsivatagosodás
- fosszilis energiahordozó
- villámárvíz
- fosszilis tüzelõanyagok
- IPCC
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhõ »
Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?
Júniusban halpusztulás kezdõdött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezõtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizû tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém idõjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhõmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.
- címkék:
- Velencei-tó
- Balaton
- klímaváltozás
- környezetvédelem
- természetvédelem
- aszály
- biodiverzitás
- vizes élõhelyek
- biológia
- fenntarthatóság
- víztározó
- halpusztulás
- vízgyûjtõ terület
- hidrológia
- limnológia
- Országos Vízügyi Fõigazgatóság
- Turista Magazin
- Magyar Természetjárók Szövetsége
- Limnológiai Kutatóintézet
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhõ »
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledõ Interreg Danube Floodplain elnevezésû nemzetközi projekt azt a célt tûzte ki, hogy a Duna vízgyûjtõjén lévõ árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes elõnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élõhelypusztulás
- vizes élõhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhõ »
Vizes élõhely létesül Csepelen
A Kis-Sárréten már kikeltek az elsõ gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelõként fordult elõ a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendõ után idén ismét költ a területen.
Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben
Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvõ Terehalmi-legelõn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üszõ, 65 tinó) megkezdõdött a legeltetés.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertõn is.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdõdött a költési idõszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidõszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentõsebb vizes élõhelyein. A területek leellenõrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévõ barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végzõ bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Õrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetõen idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Olasz gyûrûs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyûrûzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területén költ rendszeresen, a Fertõ-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetõk meg.
Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen
A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytõl 1600-1800 méter távolságra esõ pontokon is.
Milyen lesz Buda egyik utolsó vizes élõhelye? Most a lakosok is beleszólhatnak
Tovább romlott az európai élõhelyek helyzete
Az Európai Unió természetes élõhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezõtlen vagy rossz állapotban van - figyelmeztetett hétfõn kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amely szerint nagyobb erõfeszítésekre van szükség az érintett területek megóvásához.
Mától a közönség is megcsodálhatja a bizarr emberhalakat
A nagyközönségnek is bemutatkoztak szombaton a világhírû postojnai cseppkõbarlangban négy évvel ezelõtt kikelt ritka barlangi vakgõték.
Tavasszal is bukkanhatunk apró mocsári teknõs bébikre
Annak ellenére, hogy augusztus-szeptemberben kelnek ki a tojásból. De kivételek mindig vannak...
A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élõhelyeit is javítja
A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költõhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elõ túzokfészek mezõgazdasági munkavégzés során. Ebbõl az idõszakból fiókát vezetõ tyúkról is van adatunk a területrõl. A Természetvédelmi Õrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelõ a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.
Na, melyik lesz 2020-ban az év hala?
A Magyar Haltani Társaság feldobta a kérdést, hogy süllõ vagy csuka lesz-e 2020-ban az év hala?
Programot indítottak a vizes élõhelyek védelmére
A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élõhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Még a fáraók idején lehetett facsemete az idõs mocsárciprus
Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidõsebb ismert fája - közölték kutatók az Environmental Research Communications címû folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidõsebb, ivaros módon szaporodó fáinak.
WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához
Elkészült az elsõ, egész bolygóra kiterjedõ elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.
Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legveszedelmesebb halfaja?
Ha veszélyes halakról beszélünk, mindenkinek azonnal a cápák, vagy pedig az olyan úszó méregtárak jutnak az eszébe, mint amilyen például az alattomosan rejtõzködõ kõhal, vagy pedig a pompás látványt nyújtó tûzhal, és amelyek bizonyos esetekben potenciális veszélyt jelenthetnek ránk, emberekre nézve. Ha viszont az ökológiai kockázatok oldaláról közelítjük meg ezt a kérdést, messze nem ezek a legveszélyesebb halak.
Új látványosságokkal bõvül idén a Tisza-tavi Ökocentrum
A téli karbantartás után tegnap szombattól ismét látogatható a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, mely idén új látványosságokkal bõvül - közölte az intézmény ügyvezetõ igazgatója az MTI-vel.
Lélegzetelállító a hazai élõvilág a Vad Magyarországban
Csütörtöktõl láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vad Magyarország - A vizek birodalma címû egész estés mozit, mely évtizedek óta az elsõ nagyszabású természetfilm hazánk élõvilágáról. Török Zoltán rendezõ mesélt a film készítésérõl.
Kijelölték az elsõ osztrák-magyar határon átnyúló, nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyet
A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentõségû vizes élõhellyé minõsítette az osztrák Fertõ-Fertõzug, illetve a magyar Fertõ és Nyirkai-Hany ramsari területeket. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentõségû vadvizekrõl, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több, mint 2%-át fedik le. A Fertõ magyarországi területét 1989-ben jelölték ki, minnt ...