Csináljunk fekete lyukakat

Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.

Nobel-díj a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatáért

Két amerikai fizikus, John C. Mather és George F. Smoot érdemelte ki az idei fizikai Nobel-díjat. Az indoklás szerint "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért" kapták az elismerést.

Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006

A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".

Az Univerzum története - előadássorozat

Dávid Gyula (ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék) előadássorozata a Polaris Csillagvizsgálóban - 2006/2007-es évad.

Továbbra sincs mágneses monopólus

A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.

Az eddigi legtávolabbi galaxis

Minden korábbinál távolabbi, az Ősrobbanás után 780 millió évvel létező galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy időben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.

A nagy galaxisok születtek először

Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegű csillagvárosok születtek elsőként a Világegyetemben, majd később követték őket kisebb társaik.

Portermelő szupernóvák

Első alkalommal sikerült bizonyítékot találni a feltételezésre, amely szerint a szupernóva-robbanások sok poranyagot termelnek.

Az első számítások egy korábbi univerzumról

Korábban már több kutató felvetette, hogy az Ősrobbanás "előtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak először olyan matematikai leírást, amelyből ennek létezése és téridő-geometriájának jellege durván közelíthető.

A Világegyetem legnagyobb térképe

Elkészítették a Világegyetem eddigi legátfogóbb térképét, amely közel 5 milliárd fényéves távolságig körülbelül egymillió galaxist ábrázol.

Állandók-e a fizikai állandók?

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

Új felismerés a galaxisok eloszlásáról

Régóta keresett jelenség nyomára akadtak a szakemberek: megfigyelések alapján a galaxisok hossztengelye általában merőleges helyzetű az ún. szuperbuborékok felületeire.

A legújabb adatok az ősi Univerzumról

A WMAP műhold mérési adatai alapján a Világegyetem őstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Ősrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetői, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.

Észlelték a legelső csillagok sugárzását

A Spitzer-űrtávcső felvételein olyan infravörös sugárzást rögzítettek a Világegyetem távoli és ősi részében, amely a legelső csillagoktól származhat.

Közelebb a rövid gammakitörések magyarázatához

A gammavillanások vagy gammakitörések a Világegyetem legenergikusabb robbanásaitól keletkeznek. Egy új eredmény szerint valószínű, hogy a rövid típusuk két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközésétől keletkezik.

A legősibb csillagok robbanásait kutatják

Elméleti számítások szerint a NASA Swift-űrobszervatóriuma képes lehet a legelső csillagok halálát kísérő gammafelvillanásokat is detektálni. Ezzel a rég letűnt, legelső csillagok történetébe nyerhetünk bepillantást.

Kozmikus népességrobbanás

Meglepően sok fiatal csillagot és galaxist örökítettek meg a távoli Világegyetemben. A megfigyelés alapján a csillagok keletkezése már korábban is sokkal intenzívebb volt, mint azt eddig feltételeztük.

A legtávolabbi robbanás

A SWIFT űrobszervatórium megörökítette az eddig legtávolabbi gammakitörést. A jelenségre akkor kerülhetett sor, amikor a Világegyetem kora a jelenleginek csak 7%-a volt.

Új eredmény a legnehezebb csillagok születéséről

Egy új megfigyelés választ adott az évtizedes kérdésre: hogyan keletkeznek a Világegyetem legnagyobb tömegű csillagai?

Ősi szerves anyag a távoli Univerzumban

A Spitzer-űrteleszkóppal szerves anyagokat azonosítottak a Világegyetem távoli részében, amely az Ősrobbanás után 3 milliárd évvel uralkodó állapotot képviseli.

Gondok az Ősrobbanás körül

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell

A Virgo nevet viselő nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekből és az eltérésekből ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.

Új eredmények az időutazásról

Elvileg lehetséges, gyakorlatilag viszont kivihetetlen az időutazás féregjáratokon keresztül, állítják egy friss tanulmány fizikus szerzői.

Folyékony Világegyetem

Ismét együtt lépett a nyilvánosság elé az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium négy kutatócsoportja. Az anyag legelemibb összetevőire vonatkozó kísérleti adataik meglepő eredményét hozták nyilvánosságra, miszerint a kvarkokból és gluonokból álló forró és sűrű anyagállapot nem gázként viselkedik, mint ahogy várták, hanem folyadékra emlékeztető tulajdonságai vannak.

A világegyetem anyagának eredete

Titokzatos sötét anyag a Naprendszer közelében

Svájci kutatók a számunkra láthatatlan, sötét anyag fejlődését modellezték egy szuperszámítógéppel. A hónapokig tartó számítások meglepő eredményt hoztak.

Dread Lords - a világegyetem urai

Elég vegyes fogadtatásban részesült megjelenésekor a Galactic Civilizations című sci-fi stratégia. A fejlesztés igen korai szakaszaiban járó folytatásban a 3D-s grafika megjelenése, valamint az egyszerűsített kezelőfelület határozottabb sikert garantálhat a Dread Lordsnak.

Programajánló: Szép új Világegyetem

Tisztelgés Székesfehérvárott a hazai amatőrcsillagászat atyja előtt.

Könyvajánló: A tudomány története 1543-tól napjainkig

A tudósok hihetetlen felfedezései és találmányai az elmúlt 450 év alatt gyökeresen megváltoztatták a Világegyetemről és önmagunkról alkotott képünket. John Gribbin könyve bemutatja az időszakot, amikor először döbbentünk rá, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, s hogy az ember csupán az állatvilág számtalan fajának egyike, egészen az Ősrobbanás elméletéig és az emberi testet felépítő molekulák szubmikroszkopikus világának vizsgálatáig.

John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig

Új adatok: örökké tágulni fog az Univerzum

A Chandra űrobszervatórium új felvételei is arra utalnak, hogy mintegy 6 milliárd éve alaposan megváltozott a Világegyetem tágulásának a tempója. Korábban egyre lassuló ütemben, az utóbbi 6 milliárd évben viszont egyre gyorsuló ütemben tágult az Univerzum.

Galaxisok látványos összeütközése

A Hubble-űrtávcső 14. születésnapján egy szétzilált galaxis pazar képét csodálhatjuk meg.

Sötét energia, új gének, űrhajó-katasztrófa - 2003 legfontosabb eseményei a tudományban

A DNS 50. születésnapjának ünnepi évében gőzerővel folytatódott a "génhalászat", miközben véglegesítették az emberi genetikai állomány térképét. Új bizonyítékok "bebetonozták" a Világegyetemet uraló sötét energia létezését, de a csillagászat és űrkutatás szerelmesei - lassan felocsúdva a Columbia elvesztése okozta sokkból - már a nagy Mars-invázióra készülnek.

A Világegyetem nagy egyesítése

A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott időpillanatában kezdődött? A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?

A csodák világa: fekete lyukak, féregjáratok, időutazás

Tartalmazhat-e a tér egy tartománya a semminél is kevesebbet? Józan eszünk azt mondatja velünk, hogy ez lehetetlen, hiszen ha minden anyagot és sugárzást eltávolítunk, akkor vákuum, üresség marad vissza. A kvantumfizikusok válasza, ahogy már megszokhattuk, eltér a hétköznapitól. Szerintük a tér valamely tartományában az egységnyi térfogatban levő energia lehet a nullánál kevesebb. A következmények persze igen különösek.

A fekete lyukba zuhanás természetrajza

Visszanyerhetnénk-e számítógépünk információit, ha az egy fekete lyukba zuhanna? Egy elmélet szerint a fekete lyuk által kisugárzott részecskékben ott lesz az összes olyan részecske, amelyekből elvileg először számítógépünk atomjait, majd atomról-atomra az egész szerkezetet összerakhatjuk.

A sötét energia szétszakíthatja Naprendszerünket

Az Univerzum végső sorsát illetően több forgatókönyvet vázolnak fel a csillagászok. Ezek közül az egyik legújabb, hogy a Világegyetem egy "nagy szétszakadás" elé néz, mert a titokzatos taszítóerő, az ún. sötét energia egyre növekszik.

Az Univerzum és az emberiség sötét jövője

A csillagászok egy új módszerrel támasztották alá a Világegyetem jövőjére vonatkozó talán leglehangolóbb elméletet.

Új bizonyíték a sötét energiára

Új megfigyelések erősítik meg, hogy a Világegyetemben valóban létezik a "sötét energia". Hatalmas adatmennyiség feldolgozása után megállapították, hogy az Univerzum mikrohullámú háttérsugárzása forróbb ott, ahol több az anyag - a kutatók szerint ezt a jelenséget csak a sötét energia okozhatja.

Újabb mérföldkő az exobolygó-kutatásban

Mindössze 8 év telt el az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése óta, és a bolygóval rendelkező csillagok száma azóta meredeken emelkedik. A kutatás most újabb lendületet vehet egy új felfedezés révén.

Megszámolták a csillagokat

Ausztrál csillagászok szerint tízszer annyi csillag van a látható Világegyetemben, mint ahány homokszemcse a Föld összes tengerpartján és sivatagában.

Magyarok az Ősrobbanás nyomában

Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.

Új fényben az Univerzum legnagyobb robbanásai

Jóllehet a gammakitörések - a Világegyetem eddig ismert legnagyobb energia-felszabadulásai - eredete mindmáig ismeretlen, a tudósok azt állítják, hogy két változatuk létezik: a rövid és hosszú kitörések, amelyek gyökeresen különböznek, és különböző típusú események során keletkeznek.

Képek a világ kezdeteiről: feltárulnak a fiatal Univerzum titkai

A NASA nyilvánosságra hozta az eddigi legrészletesebb adatokat a korai Világegyetemről. Az Univerzum kora az új eredmények szerint 13,7 milliárd év, az első csillagok pedig mindössze 200 millió évvel az Ősrobbanás után megjelentek.

Az eddigi legjobb képek az Ősrobbanás nyomairól

A Déli-sark környékén telepített új teleszkóp - átnézve a vékony sarkvidéki légrétegeken - minden eddiginél részletesebb képeket készített a kozmikus háttérsugárzásról. Újabb bizonyítást nyert, hogy az Univerzum 95%-át sötét anyag és energia uralja.

Mátrix-univerzum

Mit számol hosszú évmilliárdok óta az Univerzum elektronjai, protonjai és fotonjai egymással történő ütköztetése formájában?

Az Univerzum utolsó tizenegy kérdése

Világegyetemünk titkainak kulcsa a fizikusok és a csillagászok kezében van - ez lehetne az összegzése az Egyesült Államok Akadémiai Kutatótanácsa (National Research Council) által készített beszámolónak. A megfogalmazott 11 kérdés a kvarkok vizsgálatát kapcsolja össze a kozmosz kutatásával.

Meghívó előadásra: Fekete lyukak és fehér foltok

Eltévesztették az Univerzum színét

A Világegyetem nem halványzöld, hanem leginkább bézsszínű - ismerte el a szégyentől vöröslő arccal Ivan Baldry, az amerikai Johns Hopkins egyetem kutatója, aki Karl Glazebrook kollégájával együtt téves vizsgálati eredményeket közölt az Amerikai Csillagászati Társaság januári tudományos tanácskozásán.

Türkizben pompázik a Világegyetem

Amerikai kutatók átlagolták 200 ezer galaxis összes látható fényének hullámhosszát. Az eredmény: az Univerzum türkiz színben pompázna, ha valamilyen úton-módon egyszerre láthatnánk az összes optikai sugárzást.

A szuperszimmetria nyomában

A világegyetem mélységes ürességének térségeiből mostanában a Föld légkörébe betörő - berobbanó - kozmikus sugárzás esetleg a szuperszimmetria bizonyítékául szolgálhat. A szuperszimmetria ugyanis a régi Standard Modell feltehető utódjául szolgálhat majd.

ELTE: a Világegyetem eredetének kutatása

Egyedülálló kutatások tanúi lehetünk az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. Az emberiség egyik legősibb problémája, hogy szeretné megérteni saját létének okát; azt, hogy miért is van Világegyetem, és miért van benne anyag. Az Univerzum keletkezésével, közismert nevén a "Nagy Bummal" kapcsolatos elméleti fizikai kutatásaikat számítógépes környezetben, 128 db Intel Pentium 4 processzorral hajtott PC fürtözésével összeállított szuperszámítógép segítségével végzik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói - Csikor Ferenc és Fodor Zoltán professzorok, Katz Sándor tanársegéd és számos diákjuk.

Válaszok a végső kérdésekre

A tervek szerint szombaton startol a NASA MAP nevű űrszondája, amely az Univerzum keletkezésével, fejlődésével és sorsával kapcsolatos alapvető kérdésekre adhat választ.