üvegházgázok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- szén-dioxid emisszió
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Évtizedekkel ezelőtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most
A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.
Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re
Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelő kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában
Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában, ahol a hőség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit
Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett
Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett. A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak - közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője szerdán.
Mintegy öt kilométert húzódott vissza a Denman-gleccser
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.
A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bőséges szerepeltetésére".
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.
Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Szoronganak a brit gyerekek a klímaváltozás miatt
Minden ötödik brit gyereket gyötörnek az éghajlatváltozással kapcsolatos rémálmok - derült ki egy új felmérésből.
Jégtörővel juttatták el az ellátmányt a klímakutató hajóhoz
Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást - közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
A melegedő óceánvíz óriási fenyegetés a Nagy-korallzátony számára
Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).
A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog használni az Európai Unió
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog előállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van afelé, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a héten Koppenhágában.
Víz alá kerülhetnek New York repterei a század végére
Víz alá kerülhet a világ legforgalmasabb repülőtereinek egy része, köztük New York légikikötői is a század végére, ha a globális felmelegedés hatására tovább emelkedik a tengerek szintje - figyelmeztetnek a kutatók.
Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A globális felmelegedés megállítása gazdaságilag is megéri
A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) hétfőn bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.
Idén nagyot ugrik a légköri szén-dioxid koncentráció
Az egyik legnagyobb mértékű emelkedés várható idén a légköri szén-dioxid-koncentrációban, a globális felmelegedés egyik fő előidézőjében a mérések több mint hat évtizeddel ezelőtti kezdete óta, és a növekedésben közrejátszanak az ausztráliai erdő- és bozóttüzek is - közölte pénteken a brit meteorológiai szolgálat.
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok a Csendes-óceánban. Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.
Az ausztrál bozóttüzek felgyorsítják a kihalást
Már legkevesebb egymilliárdra tehető az Ausztrália-szerte tomboló erdő- és bozóttüzekben elpusztult nagyobb állatok - emlősök, madarak, hüllők - száma - közölte Chris Dickman, a Sydney-i Egyetem kutatója.
Ritkábban fognak befagyni a széles folyók a klímaváltozás miatt
Ritkábban fognak befagyni a széles folyók a klímaváltozás miatt egy friss elemzés szerint.
Az élelmiszerek 14 százaléka elvész, még mielőtt a boltokba kerül
A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még az előtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne - hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO hétfőn közzétett jelentésében.
Veszélyben a Földközi-tenger térségének élelmiszer- és vízkészlete
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, fenyegetést jelentve a régió élelmiszer- és vízkészleteire - figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
Növekszik a kereskedelmi repülőgépek üvegházgáz emissziója
Jelentősen megnövekedett a légiközlekedés okozta széndioxid-kibocsátás mértéke a világban.
Egyre több áldozata van a klímaváltozásnak
Megduplázódhat a katasztrófák segítségre szoruló károsultjainak száma 2050-re a globális felmelegedés okozta aszályok, nagy erejű viharok, árvizek és tűzvészek miatt - figyelmeztet a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) új jelentése.
Öt gyakorlati megoldás a klímaváltozással szemben
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz - mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
Túl lassan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a madarak
A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.
A klímaváltozás fenyegeti a régészeti lelőhelyeket is
Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelőhelyeit.
Súlyos veszély fenyegeti a bolygó „harmadik pólusát”, a Himaláját
A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legkevesebb egyharmada el fog tűnni a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig - derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.
A globális klímaváltozás már a világgazdaságot is érinti
A klímaváltozás már hatást gyakorol az amerikai és a világgazdaságra is - állítja az a több amerikai minisztérium és kormányzati szervezet által készített jelentés, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. A Fehér Ház pontatlannak minősítette az anyagot.
Tengeri hínárral etetik a teheneket, hogy "klímabarátabbá" váljanak
Tengeri hínárral gazdagított takarmányt adnak a tejelő teheneknek a davisi Kaliforniai Egyetem kutatói egy tanulmány keretében, hogy csökkentsék az állatok metánkibocsátását.
A világ 13 ezer városának szénlábnyomát számították ki
A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.
Aggasztóak a légkör szennyezettségéről küldött műholdfotók
Elküldte első felvételeit az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel (Őrszem)-5P műholdja a Föld légkörének szennyezettségéről, köztük a nitrogén-dioxid-koncentráció nagyságáról az európai kontinens térségében, az indiai erőművek okozta légszennyezésről a dél-ázsiai térségben, a szén-monoxid globális eloszlásáról és az indonéziai Agung vulkán kitörésekor a légkörbe került kén-dioxid mennyiségéről.
Európa édesvíz-háztartásán is nyomot hagy a klímaváltozás
Az évszázad végére a Földközi-tenger vidékét a mostaninál nagyobb szárazság, a földrész északi régióját pedig több csapadék fogja jellemezni, egy friss tanulmány szerint.
Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői
Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.
Nyugtalanító jelenség veszélyezteti a klímaváltozás elleni harcot
A metánkibocsátás világszintű mértéke veszélyezteti a klímaváltozás elleni harcot és a klímacélok megvalósulását a kutatók becslései szerint.
Sikerült szén-dioxidból üzemanyagot előállítani
Az emberek évente mintegy 30 milliárd tonna szén-dioxid levegőbe juttatásával járulnak hozzá a klímaváltozás és a globális felmelegedés gyorsításához, és végső soron valószínűleg saját fajunk végső pusztulásához. Ezért fontos a Torontói Egyetem kutatóinak felfedezése, akik úgy vélik, hogy sikerült szilícium felhasználásával megoldást találniuk a problémára.
Gondolkodjunk másként a hidegről!
Világszerte több energiát használunk a hűtésre, mint a fűtésre. Emlékszik még a perzselően forró nyárra? Így nem meglepő, hogy a légkondíciónálók iránti igény folyamatosan emelkedik. Paradox módon azonban az egyre intenzívebben és nagyobb mennyiségben működtetett hűtőberendezések forróbbá teszi Földünket.
Mennyi olajról, gázról és szénről kellene lemondjunk?
Nem lenne szabad kitermelnie az emberiségnek a kőolajtartalék egyharmadát, a földgáz felét és a szén több mint 80 százalékát, amennyiben a globális felmelegedést a bűvös 2 Celsius-fok alatt akarjuk tartani. A melegedés viszont jó darabig akkor sem áll le, ha egycsapásra leállunk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával.
Mennyi lehet az üvegházgáz? Semennyi!
Nullára kellene csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását az évszázad végére, hogy a visszafordíthatatlan károkat megelőzzük. Megjelent az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület összegző jelentése.
Gázrobbanás üthette a szibériai lyukakat
Már három olyan krátert fedeztek fel Szibéria északi részén, amelyekről egyelőre nem tudni biztosan, hogyan keletkeztek. Korábban hatalmas jéglencse összeomlására gondoltak a kutatók, most a felgyülemlett metán robbanását valószínűsítik.
Évmilliók óta nem volt ennyi szén-dioxid a levegőben
Az egész északi féltekén átlépte a 400 ppm-es szintet a szén-dioxid koncentrációja áprilisban. Becslések szerint utoljára a pliocén időszakban, 2-6 millió évvel ezelőtt volt ennyi üvegházhatású gáz a légkörben, mint most.
Hátizsákokba gyűjtik a tehénszellentést
Tisztítják és sűrítik a bélgázt az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézetének kísérleti farmján. A metánnal gázüzemű kocsit lehet hajtani. Az állatoknak nem fáj az INTA szerint.
Palagázzal fogta vissza az üvegházhatást az USA
Kisebb energiafogyasztás, szén helyett földgáz (palagáz): emiatt egy év alatt 3,4 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az Egyesült Államokban. Továbbra is az USA a legnagyobb kibocsátó Kína mellett.
- címkék:
- USA
- közlekedés
- üvegházgázok
- hőerőmű
- palagáz
- EPA
- Címkefelhő »
A válság sem használt a Földnek
Az elmúlt évtizedben szinte kétszer gyorsabb volt az üvegházgáz-kibocsátás, mint a megelőző harminc évben, derül ki a kiszivárgott ENSZ-klímajelentésből. Mindez a gazdasági-pénzügyi világválság ellenére történt.
Vitatott gázszippantást javasol a készülő klímajelentés
Ha faanyaggal termelnénk áramot a hőerőművekben, majd a keletkező üvegházgázokat nem engednénk a légkörbe, akkor kihasználnánk azt, hogy a növények hasznosítják a szén-dioxidot a levegőből. Erre alapozva javasol egy klímavédelmi eljárást az Éghajlat-változási Kormányközi Testület harmadik munkacsoportja a készülő jelentésük kiszivárgott munkapéldánya szerint.
Ez kevés lesz az európai klíma megmentéséhez
Negyven százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását az Európai Unió 2030-ig. Félő, hogy ez csak papíron látszik merésznek, és sokkal többre lenne szükség, hogy jó példát mutasson a világ legnagyobb szennyezőinek, az Egyesült Államoknak és Kínának.