ûrkutatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- világûr
- NASA
- csillagászat
- Naprendszer
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.
Ûrszondát küld a Holdra 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek
Legénység nélküli ûrszonda küldését tervezi a Holdra 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek - jelentette be a Twitteren az államok egyik magas rangú vezetõje.
Valóságshow készül a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén
Aszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszer
Az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az elsõ olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól védi a Földet.
Tízmillió csillagrendszerben keresték az idegeneket, itt az eredmény
Több mint tízmillió csillagrendszer átfésülése után ausztrál csillagászok arra jutottak, hogy valószínûleg rajtunk kívül nincsen értelmes élet az univerzumban - vagy legalábbis abban a formában nem létezik, ahogyan mi elképzeljük.
Lehet, hogy idegen ûrhajó lépett a Naprendszerbe
Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsõként érkezõ távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízûbb teóriát vettek elõ: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett ûreszközre, mint kozmikus jéghegyre.
Még a NASA-t is meglepte az, amit a Holdon láttak
Rozsdásodik a Hold, derítette ki egy új tanulmány. Még vizsgálják, mi okozza a jelenséget.
- címkék:
- ûrkutatás
- Hold
- rozsda
- NASA
- Címkefelhõ »
Újból fogták az ûrbõl érkezõ titokzatos jelet
A világûrbõl érkezõ különös jel 161 naponta ismétlõdik – írja a Futurism.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- rádiójel
- Címkefelhõ »
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Szökik az oxigén a Nemzetközi Ûrállomásról
Szökik az oxigén a Nemzetközi Ûrállomásról (ISS). A szivárgás nem drámai, a legénység nincs veszélyben. A NASA és a Roszkoszmosz szakértõi közösen keresik a probléma forrását.
Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda
Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.
Izland 50 év után elõször lõtt fel újra rakétát
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Jeleket küldtek a Hold felé, az egyik váratlanul visszaérkezett
A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) 2009-ben állt Hold körüli pályára. Az eltelt több mint 10 év alatt a kutatók lézerrel lõtték annak tükrét, abban reménykedve, hogy a küldött fényjelek egyike egyszer visszaérkezik a Földre. Hosszú idõ elteltével törekvéseiket siker koronázta. Az új eredmény nemcsak a Holddal kapcsolatos méréseket teheti precízebbé, de egyúttal azt is megtudjuk, milyen környezeti tényezõk roncsolják az égi kísérõnkön hagyott eszközöket.
A szûkszavú hõs, aki elsõként lépett a Holdra
Augusztus 5-én lenne kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az elsõ ember, aki a Holdra lépett.
Képeken a SpaceX ûrhajójának visszatérése
Néhány óra múlva befejezõdik a történelmi ûrmisszió
Sikeresen levált a Nemzetközi Ûrûállomásról (ISS) a Crew Dragon ûrkapszula két amerikai asztronautával a fedélzetén, és néhány órán belül landol a Mexikói-öbölben.
Elhalasztották a Hubble ûrteleszkóp utódjának felbocsátását
Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble-ûrtávcsõ utódjának világûrbe juttatását. A James Webb ûrteleszkóp 2021. október 31-én indulhat útnak a NASA tájékoztatása szerint.
Fénylõ gyûrûket láttak az ûrben, nem tudni, mik lehetnek
Négy különös, gyûrû alakú objektumot láttak rádiótartományban a csillagászok. Egyelõre a szakemberek sem tudják megmondani, mik lehetnek ezek.
Világûr-illatú parfümöt fejlesztett a NASA-val dolgozó vegyész
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- illat
- parfüm
- NASA
- Címkefelhõ »
Óceán hullámzott a Plútó felszínén
A Plútóról hagyományosan azt gondolták, hogy jéggombócként kezdte karrierjét, majd a radioaktív bomlás termelte hõ belül lassan megolvasztotta. Most viszont a bolygóról készült felvételek alapján inkább úgy tûnik, hogy eredetileg nagy óceánok lehettek rajta, amelyek idõvel kívül jéggé kérgesedtek.
Váratlan és veszélyes meglepetés érheti a holdutazókat
Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Facskó Gábor és munkatársai azonban új tanulmányukban kimutatták, hogy a Föld mágneses védõpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövõ emberes holdutazásainak tervezéséhez.
A Google Street View-val belepillanthat az ûrállomásra
Hatalmas foltok vannak a pusztító csillagok felszínén
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) távcsöveivel hatalmas foltokat találtak gömbhalmazokban megbúvó rendkívül forró csillagok felszínén. Ezek a csillagok nemcsak a mágnes tér miatti foltokkal tarkítottak, de néhányukon szuperflerek is elõfordulnak. Az ilyen hatalmas robbanásokban a napkitöréseknél több milliószor nagyobb energiák szabadulnak fel. A Nature Astronomy szakfolyóirat legújabb számában publikált eredmények hozzásegíthetik a csillagászokat e talányos égitestek jobb megismeréséhez, de elvezethetnek az asztrofizika néhány nagy rejtélyének megfejtéséhez is.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- csillag
- folt
- Címkefelhõ »
Kozmikus tûzgyûrût találtak
Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A "kozmikus tûzgyûrûnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- világûr
- Címkefelhõ »
Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát
Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát - közölte hétfõn a projektet vezetõ Kínai Ûrtudományi és Technológiai Vállalat.
- címkék:
- Kína
- ûrkutatás
- szonda
- Mars
- Címkefelhõ »
A NASA szerint készen állnak az elsõ emberes ûrmisszióra
Készen áll elsõ ûrmissziójára a SpaceX ûripari vállalat Crew Dragon ûrhajója, amely öt nap múlva, május 27-én elsõ ízben szállít majd embereket az ûrbe - jelentette be pénteken Jim Brandenstein, az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA igazgatója.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrhajó
- ûrmisszió
- NASA
- Címkefelhõ »
Felszín alatti vizét lövelli az ûrbe az Európé
Felszín alatti vizét lövelli az ûrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Jupiter
- Hold
- Európé
- Europa
- Címkefelhõ »
Folyók folytak a Marson, íme a bizonyíték!
Újabb bizonyítékot talált egy nemzetközi kutatócsoport, arra hogy az õsi Marson léteztek folyók. Nem csak idõszakosan volt víz a bolygón, hanem folyamatosan, nagyobb mennyiségben.
- címkék:
- ûrkutatás
- bolygó
- Mars
- Címkefelhõ »
Fényévekre lévõ égitest felhõit pillantották meg
A Jupiteréhez hasonló felhõöveket fedeztek fel a legközelebbi barna törpén.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- felhõk
- felhõ
- Címkefelhõ »
Titokzatos jel érkezett a galaxisunkból
A különös rádiójel forrása valahol a Tejútrendszerben rejtõzik, a kutatók jelenleg is próbálják lokalizálni.
Kiderült, hogyan jött létre a Naprendszer legtávolabbi égitestje
Megfejtették a Naprendszer peremérõl származó Arrokoth, a csillagrendszerünkben valaha megfigyelt legtávolabbi objektum formálódásának titkát - közölte az Izraeli Mûszaki Intézet (Technion).
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Ultima Thule
- Címkefelhõ »
Forradalmi változást hozott a 30 éves Hubble ûrtávcsõ
Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idõk legismertebb és legnépszerûbb ûrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az ûrtávcsõ forradalmi változást hozott az ûrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különbözõ felfedezések kapcsán - hangzott el az M1 aktuális csatorna mûsorában kedden.
- címkék:
- ûrkutatás
- évforduló
- Hubble
- Címkefelhõ »
Szétesõben van a legfényesebbnek remélt üstökös
Amatõrcsillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy fényesnek és szabad szemmel is láthatónak remélt üstökös szétesését: az elsõ közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértõk a C/2019 Y4 Atlas nevû üstökös megváltozását.
A Földre kísértetiesen hasonlító bolygót találtak
A Földre kísértetiesen emlékeztetõ Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Felszínén akár folyékony víz is jelen lehet.
- címkék:
- Föld
- ûrkutatás
- exobolygó
- Címkefelhõ »
Új exobolygó-kutató ûrtávcsõ kezdi meg hároméves misszióját
A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidõszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Ûrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett ûrtávcsöve.
A valaha látott legnagyobb erejû szupernóvát észlelték
A valaha látott legnagyobb erejû csillagrobbanást észlelték: tízszer nagyobb erejû és mintegy 500-szor fényesebb volt, mint egy átlagos szupernóva.
- címkék:
- ûrkutatás
- szupernóva
- világûr
- Címkefelhõ »
A túlélésért küzdött az Apollo-13 legénysége a végtelen világûrben
Ötven éve, 1970. április 11-én indult útnak az amerikai Hold-program egyetlen sikertelen küldetése, az Apollo-13. A három ûrhajós számára egy mûszaki hiba után már nem a Holdra szállás, hanem a túlélés lett a cél, s végül sikerült épségben Földet érniük.
Ma utoljára lesz a Föld közelében a BepiColombo
Pénteken utolsó alkalommal lesz a Föld közelében a BepiColombo európai-japán ûrszonda az elõtt, hogy folytatja útját a Naprendszer legkisebb bolygójához, a Merkúrhoz.
Amerika nem tekinti globális köztulajdonnak a világûrt
Oroszország számára elfogadhatatlan a világûr privatizációja - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivõje újságíróknak kedden Moszkvában, arra a Donald Trump amerikai elnök által hétfõn aláírt jogszabályra utalva, ami lehetõvé teszi az Egyesült Államok számára a Holdon és más égitesteken folytatandó jövõbeli egyoldalú kereskedelmi célú kitermelést.
A járvány miatt leállították a chilei ALMA teleszkóphálózatot
Leállították Chilében a nemzetközi Atacamai Nagyméretû Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) a koronavírus-járvány miatt - közölte az intézmény.
Csaknem fél kilométert tett meg eddig a Jáde Nyúl-2 a Holdon
Kína Csang'o-4 kínai ûrszondájának Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevû holdjárója már 424,5 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Útja közben tudományos kutatást végez az érintetlen területen.
Fiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hitték
Fiatalabb lehet a Ryugu, mint azt eddig feltételezték. A japán szakértõk a Science címû tudományos lapban mutatták be azokat az információkat, melyekre a Hajabusza-2 japán ûrszonda segítségével végzett vizsgálatok során jutottak.
A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatja
Két év halasztást szenved el az Európai Ûrügynökség és az orosz Roszkozmosz Mars-kutatási közös projektje.
"Vasesõ" hullik az égbõl egy távoli bolygón
"Vasesõ" hullik az égbõl egy távoli exobolygón a Halak csillagképben, amely a Földtõl egy 390 fényévnyi távolságra fekvõ csillag körül kering.
Újabb teherszállítmányt küldött a Nemzetközi Ûrállomásra a SpaceX
Újabb teherszállítmányt indított el sikeresen a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) a SpaceX amerikai ûrkutatási vállalat pénteken; egyúttal ez volt az 50. próba, amelynek során az ûrhajót felvivõ rakétát úgy térítették vissza a Földre, hogy újra felhasználható legyen.
Jól mûködnek a decemberben pályára állított magyar mûholdak
Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P nevû magyar mûholdak, a jelek szerint minden úgy mûködik, ahogy a magyar szakemberek tervezték.
- címkék:
- ûrkutatás
- mûhold
- magyar kutatók
- BME
- Címkefelhõ »
Ûrügynökséget hozott létre Ausztrália
rügynökséget hozott létre Ausztrália - jelentette be Scott Morrison kormányfõ szerdán azzal, hogy 2030-ra szeretnék megháromszorozni az ország ûriparának teljesítményét.
- címkék:
- Ausztrália
- ûrkutatás
- ûrügynökség
- Címkefelhõ »
Megkérdõjelezõdött mindaz, amit a Naprendszerrõl tudunk
Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elõ.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- bolygók
- világûr
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Szabályosan ismétlõdõ jeleket fogtak egy távoli galaxisból
A világûrbõl érkezõ, szabályosan ismétlõdõ jeleket detektáltak egy kanadai távcsõvel.
Útnak indult a Nap sarkvidékeit felderítõ ûrszonda
Helyi idõ szerint vasárnap késõ este útnak indították a floridai Cape Canaveralból az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevû ûrszondáját, amely a tervek szerint elsõként fogja lencse végre kapni a Nap sarkvidékeit.
- címkék:
- ûrkutatás
- Nap
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Új sebességi és távolsági csúcsot döntött meg a NASA ûrszondája
A Parker Solar Probe ûrszonda szerdán új sebességi és távolsági csúcsot döntött meg, amikor 18,7 millió kilométerre megközelítette a Nap felszínét, miközben 393 ezer kilométer/órás sebességet ért el - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal.
Több ezer döbbent nézõ szeme elõtt jelent meg Florida egén az ''ördög vasvillája''
1986. január 28-án kora reggel emberemlékezet óta nem tapasztalt kemény hideg köszöntött a floridai Cape Canaveral ûrkikötõre: a hõmérõ higanyszála – 1 fokot mutatott. A Challenger ûrrepülõgép, az amerikai ûrsikló-flotta harmadik szolgálatba állított egysége, többszöri halasztás után, éppen a tízedik küldetésére készült. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA STS-51-L kódjelû misszióját országszerte fokozott érdeklõdés kísérte, mivel az ûrhajózás történetében ez lett volna az elsõ olyan alkalom, amikor egy önkéntes civil, Christa McAuliffe gimnáziumi tanárnõ jut el a kozmoszba a Challenger fedélzetén. Ezért nem véletlen, hogy a helyyszínen ...
Üstökösökkel jött az élet a Földre
A foszfor az élet egyik esszenciális alkotóeleme, mégsem tudjuk pontosan, hogyan érkezett bolygónkra. Csillagászok most nyomon követték az útját a csillagbölcsõktõl az üstökösökön át egészen a formálódó egykori Földig.
Különös jel érkezett az ûr mélyérõl, és ez mindent felforgathat
Rejtélyes, ismétlõdõ rádiójelek érkeztek az ûr mélyérõl. Ez volt az ötödik olyan gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB), aminek a galaxisát azonosítani tudták a szakemberek. Forrása miatt azonban lehetséges, hogy újra kell gondolni mindazt, amit ezekrõl a szignálokról tudunk.
Így nõhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei
Az ESO VLT távcsõegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelõtti állapotukban megfigyelhetõ galaxisok centrumaiban elhelyezkedõ szupernagy tömegû fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az ûrszörnyetegek.
Van víz a távoli bolygókon, de akad egy nagy probléma vele
A Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének eddigi legátfogóbb elemzése a vártnál kevesebb vizet talált, ami megingatja a bolygókeletkezés elfogadott elméleteit.
Hamarosan valóra válhat az IKEA nagy terve: meghódíthatják a világûrt
Az IKEA úgy véli, az élhetõ kis terek kialakítása más bolygókon is mûködhet. A cég sokat dolgozott olyan Föld-bázisú kutatóközpontok épületein, amelyek a marsi közeget imitálták.
- címkék:
- ûrkutatás
- Mars
- lakberendezés
- bútor
- Ikea
- Címkefelhõ »
Mûködnek az új magyar zsebmûholdak
Az elsõ jeleket egy japán rádióamatõr vette körülbelül 4 órával a december 6-ai felbocsátás után a SMOG-P-rõl és az ATL-1-rõl egyaránt.
Meghökkentõ adatok érkeztek a kisbolygóról
A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekrõl a Hajabusza-2 japán ûrszonda gyûjtött adatokat.
Ûrsikló építésére készül az Európai Ûrügynökség
Az Európai Ûrügynökség (ESA) 22 tagállama ígéretet tett arra, hogy növeli a szervezet költségvetését újabb ûrmissziók, tudományos kutatások támogatása céljából, köztük a klímaváltozás megfigyelésére új generációs mûholdak földkörüli pályára állításához.
Farkas Bertalan nem egyedüli magyarként ment az ûrbe
Farkas Bertalan 1980. május 26-án indult a világûrbe, ezzel õ lett az elsõ és máig egyetlen magyar ûrhajós. A Szojuz–36 fedélzetén azonban rajta és a szovjet Valerij Kubaszovon kívül utazott még két magyar résztvevõ.
Magyarország 2024-ben ûrhajóst akar küldeni az ûrbe
Magyarország 2024-ben ûrhajóst kíván küldeni az ûrbe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Ûrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.
- címkék:
- Szijjártó Péter
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Ûrszondával vizsgálták meg a Szaturnusz holdjának felszínét a NASA szakemberei
Sikerült térképet készítenie a NASA-nak a Szaturnusz holdjáról, a Titánról.
- címkék:
- ûrkutatás
- Hold
- ûrszonda
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
130 éve született a csillagász, aki bebizonyította, hogy Einstein tévedett
Százharminc éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a Hubble ûrtávcsõ névadója.
Megtalálhatták egy felrobbant csillag maradványait
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelû szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.
Életet sejtenek a Szaturnusz közelében
Feltérképezték a Szaturnusz legnagyobb, egzotikus holdját, a Titánt. A globális térképen rögzítették a hold hatalmas kiterjedésû sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dûnéit, és folyékony metán alkotta tavait. Olyan egzotikus világot tártak fel, ami erõs jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során.
Rekordsebességgel rúgták ki a csillagot
Hatmillió kilométer per órás sebességgel távozik a Tejútrendszerbõl egy Napnál nagyobb csillag, mert pályája miatt a galaxisunk közepén található fekete lyuk közelébe tévedt. A masszív objektum óriási erõvel löki ki a fénylõ égitestet a kozmikus ürességbe.
Mi történik a Marson? Váratlan felfedezést tett a NASA robotja
Elõször mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén – ami a legtöbb földi élõlény számára nélkülözhetetlen – viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható.
Nincs magyarázat arra, amit az ûrben láttak
A több millió fényévre található galaxisokat egy láthatatlan, masszív intergalaktikus struktúra köti össze egymással.
Lehetetlennek gondolták a létezésüket, most mégis rájuk találtak
Fekete lyukak egy egész új osztályát fedezték fel, amelyek kisebbek, mint amit lehetségesnek hittek a fizikusok.
A 13 000 éves ûrszonda, ami minden lépésünket figyeli
Nagyjából 120 éve látott napvilágot elõször az a legenda, amely szerint bolygónkat körülbelül 13 000 éve figyeli egy poláris pályán keringõ, idegen lények által épített ûrszonda. A manapság is népszerû mítosz többek között egy világhírû tudós felfedezésén és egy 1998-as különös fényképen alapul.
Sötét energiát kutató forradalmi teleszkópot állítottak munkába
A sötét energiát kutató hatalmas teljesítményû teleszkópot állítottak munkába az Egyesült Államokban.
Ijesztõ arcot fotózott az ûrben a Hubble ûrteleszkóp
Galaktikus "arcról" készített képet a Hubble ûrteleszkóp, amely szokatlan galaxisütközést rögzített, a két összeolvadó galaxis látványa úgy hat, mint egy kozmikus arc.
Két év után visszatért a Földre a pilóta nélküli ûrrepülõgép
Két évig tartó titkos út után visszatért a Földre az Egyesült Államok pilóta nélküli ûrrepülõgépe – jelentette be a Pentagon vasárnap.
Új szelfit küldött magáról a marsjáró
Új szelfit küldött magáról a Marson lévõ Curiosity: a NASA honlapján közölt lélegzetelállító felvételt 57 önálló fotóból állították össze a szakértõk. A képeket a marsjáró robotkarján lévõ kamera készítette október 11-én a Glen Etive nevû helyszínen.
A Sturmbannführer, aki megcsinálta Amerikának a holdrakétát
Az elsõ, a világûr határát áttörõ rakétát Dr. Wernher von Braun fizikus és az SS kötelékébe tartozó csoportja fejlesztette ki a náci hadseregben, aki a hidegháború idején nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének és az amerikai ûrkutatási hivatalnak, amikor hatvan éve belépett a NASA kötelékébe. Az egykori SS-õrnagy lett az amerikai Hold-program egyik leghíresebb vezetõje.
Japán is csatlakozik a NASA új holdmissziójához
Japán csatlakozik az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA missziójához, mellyel 2024-re újra ûrhajósokat küldene a Holdra - jelentette be csütörtökön a japán Nemzeti Ûrkutatási Bizottság.
Elhunyt az ûrhajós, aki elsõként lépett ki a világûrbe
Elhunyt Alekszej Leonov szovjet ûrhajós, aki a kozmosz felfedezésének történetében elsõként lépett ki a világûrbe - közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselõ ûrhajós-felkészítõ központ sajtószolgálata.
A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni
Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.
Találtak 20 holdat a Szaturnusz körül
A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyûrûs bolygó átvette a vezetést a Jupitertõl a Naprendszeren belül.
Elõször tesz ûrsétát egy nõi páros
A Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó ûrhajósok három hónap alatt tízszer mennek ûrsétára, hogy kicseréljék a napelemek akkumulátorait és megjavítsák a különbözõ berendezéseket - közölték pénteken a houstoni Johnson Ûrközpontban tartott sajtóértekezleten.
Zavaros felvételeken pillanthattuk meg elõször a Hold sötét oldalát
1959. október 4-én indult útnak a Bajkonuri ûrrepülõtérrõl a szovjet Luna-3 (Lunyik-3 néven is ismert) ûrszonda, amely addig példátlan tettet hajtott végre: elsõként készített fényképeket a Hold Földrõl nem látható oldaláról. Ezek voltak az elsõ, ûreszközrõl végrehajtott csillagászati megfigyelések a világûrbõl.
Újabb részleteket árult el Elon Musk a Starship ûrhajóról
Elon Musk, a SpaceX amerikai ûrkutatási vállalat alapítója újabb részleteket árult el a Starship (Csillaghajó) ûrhajóról, amely szerinte nagy létszámú legénységet és komoly ellátmányt szállíthat majd a Holdra és a Marsra.
- címkék:
- Elon Musk
- ûrkutatás
- ûrhajó
- SpaceX
- Címkefelhõ »
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Csillagához képest szokatlanul nagy méretû bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó "nem is létezhetne".
Valami gyilkolja a galaxisokat, a tudósok keresik az elkövetõt
A világegyetem legextrémebb régióiban a galaxisok egymás után pusztulnak el; a bennük zajló csillagkeletkezések leállnak, a csillagászok pedig nem értik, a folyamat miért és miként megy végbe.
Egyre éhesebbnek tûnik a Tejútrendszer közepén lévõ fekete lyuk
Egyre éhesebbnek tûnik a Tejútrendszer közepén lévõ gigászi fekete lyuk, a kutatók egyelõre nem értik, miért.
Lefényképezték a csillagközi térbõl érkezõ titokzatos látogatót
Sikerült képet készítenie a Gemini Obszervatóriumnak a C/2019 Q4 (Borisov) nevû objektumról. Ez lehet a második ismert égitest, ami a csillagközi térbõl érkezett.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- üstökös
- Címkefelhõ »
Több millió évvel ezelõtt már járhattak idegenek a Földön
A Tejútrendszer idegen civilizációkkal lehet tele, pusztán azért nem hallottunk eddig felõlük, mert már jártak a Földön, jóval az emberiség megjelenése elõtt, és idáig még nem tértek vissza – állítja merészen egy most közölt tanulmány.
Lebuktak: nem tudták megrongálni az ûrkutatási berendezéseket
Az orosz Rakéta- és Ûripari Tudományos Központ (NIC RKP) biztonsági szolgálata elfogott 17 embert, akik a létesítmény berendezéseinek megrongálására készültek a Moszkvához közeli Pereszvet városban - közölte vasárnap a Roszkoszmosz orosz állami ûripari vállalat.
- címkék:
- ûrkutatás
- Roszkoszmosz
- Címkefelhõ »
Ûrkutatási eszközöket akartak megrongálni Oroszországban
Az orosz Rakéta- és Ûripari Tudományos Központ (NIC RKP) biztonsági szolgálata elfogott 17 embert, akik a létesítmény berendezéseinek megrongálására készültek a Moszkvához közeli Pereszvet városban. Ezt közölte vasárnap a Roszkoszmosz orosz állami ûripari vállalat.
- címkék:
- Ororszország
- ûrkutatás
- rongálás
- Címkefelhõ »
Összeállították a Hubble utódját
Összeállították a Hubble utódját, a James Webb ûrteleszkópot. A mérnökök sikeresen illesztették össze a teleszkóp két felét, a Northrop Grumman cégnek a kaliforniai Rodendo Beachen lévõ üzemében.
Ilyen különös bolygót még senki sem látott
Parittyaszerû mozgása alapján fedeztek fel egy óriási tömegû exobolygót, amely háromszor nagyobb, mint a Jupiter, a Naprendszer legnagyobb planétája - közölte a Kaliforniai Mûszaki Egyetem.
A földinél is gazdagabb élet virulhat valahol az Univerzumban
Egyes exobolygókon – vagyis a mi Naprendszerünkön kívüli, messzi bolygókon – a földinél is kedvezõbbek lehetnek az élet feltételei.
Fedor, a robot, az ûrbe ment
Fedélzetén a Fedor (oroszosan: Fjodor) ember alakú robottal startolt el Bajkonurból csütörtökön a Szojuz MSZ-14-es orosz ûrhajó.
Az izlandi lávamezõkön készül Mars-missziójára a NASA
A 2020-ra tervezett Mars-missziójára készülve, az amerikai ûrkutatási hivatal az izlandi lávamezõkön készítik fel a feladatára marsjárója prototípusát.
Megmagyarázhatatlan villanást észleltek a közeli fekete lyuknál
Néhány óra alatt 75-ször fényesebbé vált a megszokottnál a Tejútrendszer központi fekete lyuka, a Sagittarius A*.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- fény
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Hatalmas denevért fotóztak az ûrben
Tõlünk kétezer fényév távolságban, az Orion csillagkép egyik legsötétebb szegletében megbújva terjeszti ködös szárnyait a csillagközi térbe az Ûrdenevér. Bár a magjában elhelyezkedõ fiatal csillagokat átlátszatlan porfelhõk rejtik el elõlünk, azok ragyogó sugárzása még így is megvilágítja a ködöt. Ahhoz túlságosan halvány, hogy szabad szemmel megpillanthassuk, azonban az ESO VLT távcsõegyüttesének ez idáig legrészletesebb felvételén az NGC 1788 felfedi lágy színeit.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- ESO
- Címkefelhõ »
Kibontotta vitorláját a jövõ ûrhajója
A napenergiával hajtott Lightsail 2 mûhold saját erejébõl magasabb Föld körüli pályára emelkedett - jelentette a projektet elindító kaliforniai magánvállalkozás, a Planetary Society.
- címkék:
- ûrkutatás
- napenergia
- világûr
- ûrhajó
- Címkefelhõ »
Elõször indított rakétát a világûrbe egy kínai magáncég
Elõször sikerült egy kínai magáncégnek hordozórakétát indítani a világûrbe csütörtökön.