Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

Az LMBTQ-ideológia a brüsszeli birodalomépítés egyik eszköze

Európában egyedülálló módon az április 3-ára kiírt országgyűlési választással egyszerre egy négykérdéses gyermekvédelmi népszavazás keretén belül nyilváníthatják ki a magyar polgárok véleményüket a gyermekvédelemmel kapcsolatban. A négy kérdés szavatolja a szülők gyermekneveléshez kapcsolódó kizárólagos alkotmányos jogát. 2022. április 3-án a magyar választópolgárok valójában a gyermekeik biztonsága mellett egy másik sorsdöntő kérdésben is dönthetnek: az ország szuverenitása mellett állhatnak ki újra.

Csernobil városa, Pripjaty - A hely, amely örökre szellemvárossá változott

Immáron 52 éve, hogy 1970 februárjában elkezdték kiépíteni Pripjaty városát. Mi volt a város jelentősége a Szovjetunió idején? Egyáltalán mit tudunk róla? Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a város történetéről.

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Újabb fejlemény a máig megoldatlan Gyatlov-rejtélyben

A 20. század teljes egészében sohasem feltárt legrejtélyesebb ügye, az 1959 januárjában az uráli Halat Szjal havas lankáin kilenc fiatal szovjet túrázó életét követelő tragédia, az úgynevezett Gyatlov-rejtély lehetséges okait illetően napjainkig kereken 75 különféle magyarázat született. Ezt most egy olyan újabb elmélet egészíti ki, amely megpróbál pontot tenni e több mint szövevényes história végére. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy erősen kérdéses, valóban sikerült-e mindenre kiterjedő végső magyarázatot találni erre a hátborzongató rejtélyre.

Amikor a baloldal a Szovjetuniót és a szovjet diktatúrát méltatja

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában megfogalmazott deklarációk és a Btk.-ban foglalt tilalmak ellenére a baloldal még a XXI. században is méltatja és próbálja pozitív színben feltüntetni a kommunista ideológiát, valamint az arra épülő, Magyarország negyvenöt éves megszállásáért felelős Szovjetuniót. A magyarok tömegeinek szenvedéséért felelős szovjet katonákra hősként, a megszálló Vörös Hadseregre felszabadítóként hivatkoznak. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az ellenzék számára fontosabb a szélsőbaloldali ideológia hazánk szuverenitásánál és a nép akaratánál - írja a Tűzfalcsoport.

A második világháború leghíresebb páncélosai - galéria

El akarhatták rabolni az amerikaiak a szovjet űrállomást

1985-re a Szaljut-7 űrállomás használhatatlan állapotba került. A rendszerei leálltak, elkezdett bukdácsolni a világűrben, a földi irányítás elvesztette vele a kapcsolatot. A szovjet szakemberek attól tartottak, hogy a 20 tonnás monstrum irányítatlanul zuhan majd a Földre, és egy nagyvárosban csapódik be. Ezért a Szojuz T-13 űrhajóval két kozmonautát küldtek a lefagyott Szaljut 7-re, hogy megmentsék a lezuhanástól. Felmerült az is, hogy a szovjetek azt akarták megakadályozni, hogy az amerikaiak a Challenger űrrepülőgéppel megkaparintsák, és a Földre hozzák az űrállomást.