Szovjetunió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oroszország
- hidegháború
- második világháború
- Magyarország
- Sztálin
- legfrissebb
- legrégebbi
A csúfosan megbukott CIA-akció, ami után a Szovjetunió végleg megszerezte Kubát
Az 1960-as évek elején felforrósodott a hidegháború. A két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti szembenállás az 1960. május elsején a szovjet légterében lelőtt U-2 amerikai kémrepülőgép incidense miatt rendkívül kiéleződött. A súlyos válsággal fenyegető helyzetet még tovább élezte az amerikai hírszerzésnek a kubai forradalom megdöntésére szervezett, és a Fehér Ház jóváhagyásával végrehajtott, de megszégyenítő kudarcba fulladt kalandor akciója, ami miatt Fidel Castro rendszere végérvényesen a Szovjetunió mellett kötelezte el magát.
- címkék:
- Fidel Castro
- John F. Kennedy
- Hruscsov
- Allen Dulles
- Fulgenico Batista
- Disznó-öböl
- hírszerzés
- CIA
- milícia
- Szovjetunió
- kiképzés
- emigráció
- hidegháború
- partraszállás
- hírszerzési értesülés
- kubai rakétaválság
- kubai forradalom
- Kreml
- nagyhatalmi szembenállás
- diverzáns akció
- álcázott művelet
- MI6
- Címkefelhő »
30 éve volt a Páneurópai Piknik
Éppen 30 évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én, egy Sopron melletti határátkelőhelynél szervezték meg a Páneurópai Pikniket, és az ebből az alkalomból néhány órára megnyitott osztrák-magyar határon több száz, a kommunista Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) menekülő ember jutott át Ausztriába, onnan pedig a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK). A történelmi esemény évfordulójáról közösen emlékezik meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Sopronban.
A Szovjetunió koporsójába jó néhány szöget a magyarok vertek be
Nem csak fizikai, hanem ideológiai határzárat is jelentett a vasfüggöny, amelynek lebontása a Szovjetuniótól való elszakadás első mozzanata volt - mondta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
- címkék:
- páneurópai piknik
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Ötvenéves palackpostát talált egy alaszkai férfi
Ötven éve a tengeren hánykódó palackpostát talált egy nyugat-alaszkai férfi, a levél szerzője egy szovjet haditengerész volt.
Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában
Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Joachim von Ribbentrop
- Vjacseszlav Molotov
- Neville Chamberlain
- Molotov-Ribbentrop paktum
- második világháború
- háború
- megszállás
- Szovjetunió
- demilitarizált övezet
- náci Németország
- Győzelem Napja
- versailles-i békeszezerződés
- Kreml
- Anschluss
- Szudéta-válság
- müncheni szerződés
- Danzigi válság
- megbékélési politika
- Csehszlovákia
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
A szovjetek szó szerint lefúrtak a pokol mélyére
Oroszország nyugati részén egy hatalmas fémsapka takarja el bolygónk legmélyebb lyukát. Ez a hihetetlen, több mint 12 kilométer mély gödör nem a természet képződménye, emberek alkották, meglepő módon nem azért, hogy kőolajat nyerjenek a mélyből; a kíváncsiság vezérelte őket.
- címkék:
- Oroszország
- geológia
- lyuk
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
A K-129 rejtélye: Atomháborút akart kirobbantani a KGB a Kreml tudta nélkül?
Az általános vélekedés szerint a 20. századi civilizáció 1962 októberében, a kubai rakétaválság tetőzésének drámai napjaiban állt legközelebb a globális atomháború kitöréséhez. Pedig néhány körülmény arra utal, hogy a végítélet órájának mutatói sohasem álltak olyan közel az éjfélhez, mint 1968. március 8-án, a nukleáris atomtöltetekkel felszerelt K-129-es szovjet ballisztikus rakétahordozó-tengeralattjáró mindmáig ismeretlen okból bekövetkezett katasztrófájának pillanataiban.
- címkék:
- Kenneth Sewell
- Howard Hughes
- Jurij Andropov
- Richard Nixon
- Glomar Challenger
- hírszerzés
- fegyverkezési verseny
- Szovjetunió
- hidegháború
- államtitok
- atomrakéta
- oknyomozás
- titkos akció
- Truman-doktrína
- Amerikai Egyesült Államok
- nukleáris fegyverkezés
- Szovjet Csendes-óceáni Flotta
- atomtengeralattjáró
- Oscar-II osztály
- K-129
- USS Halibut
- CIA
- KGB
- Címkefelhő »
Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját
Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.
A nap, amikor soha nem látott közelségbe került a világvége
1962. október 22-én John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke drámai hangú televíziós beszédet intézett az amerikai néphez az Ovális Irodából. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet a Kuba felé tartó atomrakétákat szállító szovjet teherhajók feltartóztatására vesztegzár alá veszi a szigetországot, és ha a tilalmi zónát bármelyik szovjet felszíni egység vagy tengeralattjáró átlépi, azt az Egyesült Államok háborús cselekményként fogja értékelni, és annak megfelelően fog eljárni. A nyilvánosság Kennedy bejelentéséből szerzett tudomást a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb, a világot nukleáris katasztrófával fenyeegető ...
Schmidt Mária: A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az antikommunista forradalomnak
A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak - vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő esti műsorában.