statáriális bíráskodás
címke rssAz 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget
A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...
- címkék:
- Piros László
- Tihanyi Árpád
- Dancsi József
- Kiss Réka történész
- megtorlás
- diáktüntetés
- Magyar Rádió
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Kádár-kormány
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statáriális bíráskodás
- Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
- debreceni sortűz
- nemzeti tanácsok
- téeszesítés
- mosonmagyaróvári sortűz
- Szokonya Zoltán
- passzív ellenállás
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.
- 1