részecskefizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- nagy hadronütköztető
- CERN
- részecskegyorsító
- Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
- fizika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel
Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
Lévy-repülés a kvarkanyagban
Magyar kutatók a PHENIX nemzetközi együttműködésbe csatlakozva igen érdekes jelenséget mutattak ki: a vízi ragadozók mozgásában, a tőzsdei folyamatokban vagy a földrengések leírásában is megjelenő Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövő „őslevesben”, azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel is, melyek szerint egyes részecskék ebbe az őslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva – szinte Arkhimédész törvényének eleget téve – tömegük jelentős részét elvesztik.
Megvan a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tömege
Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.
Rekordot döntött a CERN
Megdöntötte januári rekordját a CERN: egy új módszerrel 350 fokozattal pontosabban sikerült megmérnie az antiproton mágneses momentumát, mint az eddigi legpontosabb mérésen.
- címkék:
- részecskefizika
- antianyag
- rekord
- mérés
- anyag
- CERN
- Címkefelhő »
Bizonyították a lehetetlent: a fény ütközik saját magával
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton - fényrészecske - nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika egyik legrégebbi előrejelzését.
Először figyeltek meg atommagnak ütköző szellemrészecskét
Először sikerült megfigyelni, amint egy neutrínó interakcióba lép egy atommaggal: sikerült bizonyítani egy 43 éve megjósolt, de eddig sohasem tapasztalt, "megfoghatatlan" folyamatot.
Angyal-részecskét találtak a fizikusok
Egy kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy 80 éve megjósolt, bizarr részecske létezésére, amely egyszerre viselkedik részecskeként és antirészecskeként. A Stanford Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatóinak munkáját a Science magazinban publikálták.
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.
Először mérték meg az antianyag optikai spektrumát
Először sikerült megmérni az antianyagnak - egy antihidrogén-atomnak - az optikai spektrumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóközpontjában.
- címkék:
- részecskefizika
- antianyag
- optika
- anyag
- Címkefelhő »
Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg
A steril neutrínó nevű feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken működő jeges részecskeelemzővel kétévnyi mennyiségnek megfelelő adatot elemeztek.
Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”.
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával, a nagy földalatti xenondetektorral közölték amerikai kutatók.
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Forradalmi felfedezés hozhatja el a kvantumszámítógépek korát
A kvantummechanika világa a hétköznapi ember számára nagyon távoli és különös valószínűségi szabályokkal irányított világ. A részecskefizikai ismereteink a kvantummechanika forradalma óta hihetetlen mértékben kitágultak, jelentősen hozzájárulva technológiai fejlődésünkhöz. A felfedezések sorában ismét egy kiemelkedő állomáshoz érkeztünk, ami elhozhatja a jövő kvantumszámítógépeit.
Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.
Majdnem egymillió dollárért adták el a Nobel-díjat
Leon Lederman nyugdíjazott amerikai kísérleti részecskefizikus 1988-ban kapott Nobel-díja 765 ezer dollárért (216 millió forint) kelt el egy Los Angeles-i árverésen.
Ennyit nyomhat az isteni részecske
Az eddigi legpontosabban sikerült meghatároznia az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője két kísérletének a Higgs-bozon tömegét - jelentették be kedden egy olaszországi konferencián.
- címkék:
- részecskefizika
- Higgs-bozon
- Címkefelhő »
Az isteni részecskénél is izgalmasabbat keresnek a Nagy Hadronütköztetőben
A svájci Nagy Hadronütköztető márciusban dupla teljesítménnyel indul újra. A hadronütköztetőben dolgozó kutatók azt remélik, hogy a berendezéssel bizonyítani tudják egy további, a bozonnál is érdekesebbelemi részecske létezését.
Kíváncsi, milyen sugárzásban él? Építsen ködkamrát házilag!
Meglepő, de egy házilag is viszonylag egyszerűen elkészíthető eszközzel kimutatható, milyen ionizáló sugárzás vesz körül minket. Építsen velünk ködkamrát, és már holnap sugározhat a boldogságtól! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a következőkben leírt kísérletben tűzveszélyes, mérgező és fagyási sérülések okozására alkalmas anyagok szerepelnek. Tulajdonságaikról és a szükséges óvintézkedésekről itt olvashatnak: izopropil-alkohol, szárazjég. Gyerekek szülői vagy tanári felügyelet nélkül ne próbálják ki a leírtakat!
- címkék:
- részecskefizika
- Címkefelhő »
Zseton, hírnév és részecskefizika
A CERN Webfesten készült díjnyertes böngészős játék segítségével bárkiből nemzetközileg elismert tudós lehet.
- címkék:
- részecskefizika
- játék
- Címkefelhő »
Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala?
Azután, hogy az egyik leggyorsabb Nobel-díjat hozta a Higgs-bozon három atyjának, már a második menetre melegít a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Pontosabban hűt. Hatvan éves a CERN.
Mínusz kétszázötven fokon dolgozik a szupermágnes
Az évtized végére új mágnesekre cserélik a Nagy Hadronütköztető mostani célzóeszközeit, a fókuszáló mágneseket. A szupravezető anyagból készült tekercs már most is olyan vékony, mint egy vontatókötél. Speciális köpeny kell, hogy a mágneses tér ne feszítse szét a csövet.
A teliholdnál is fényesebb lesz a szuperüstökös
Az év leglátványosabb tudományos eseménye az ISON nevű üstökös érkezése lesz, amely teliholdként ragyog majd november végén az égbolton. Miközben a Marson az életre utaló nyomok felfedezésében reménykedünk, a Földön megkezdődik az óceánok globális vizsgálata. Átalakul a pszichiátria nagy kézikönyve, amely a mentális betegségek kezelésére lehet nagy hatással.
- címkék:
- részecskefizika
- Mars
- tudomány
- üstökös
- 2013
- Címkefelhő »
Az egyik legritkább fizikai folyamatot sikerült megfigyelni
A Nagy Hadronütköztető egyik detektorában sikerült megfigyelni az egyik legritkább részecskebomlást.
- címkék:
- LHC
- részecskefizika
- B-mezon
- Címkefelhő »
Mire jó a Higgs-bozon?
Ha megtalálták a Higgs-részecskét, megnyugodhatnak a kutatók, hiszen a legelterjedtebb részecskefizikai modell működik. De ha mégsem akadnak a nyomára, mélyebb átalakítás szükséges, és új modellt kell gyártani - így foglalható össze a mai részecskefizikai bejelentés háttere.
Megerősítették a fénynél gyorsabb neutrínókat a felfedezők
Sokkal pontosabban megismételt mérések után is tartják állításukat az OPERA nevű részecskefizikai kísérlet kutatói: eszerint az általuk vizsgált, neutrínó nevű részecskék a fénysebességnél gyorsabban haladtak.
Komoly csapás a fénynél gyorsabb neutrínókra
Már több kritika is megjelent a fénysebességet állítólag átlépő neutrínók ellen, amelyek alapjaiban ráznák meg a modern fizikát.
A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését
Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.
Sarokba szorult az isteni részecske
Tovább szűkítették a világról alkotott modellben alapvető, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges előfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfőn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Már csak néhány hónap, és kiderül, valóban létezik-e a fontossága miatt "isteni részecskének" is nevezett összetevő.
Csúcsműszerrel erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába
Hosszú évek óta hiába keresik a csillagászok a Világegyetem egy jelentős részét kitevő úgynevezett sötét anyagot, egyelőre csak annak gravitációs hatását lehet kimutatni. Az Endeavour űrrepülőgép egy nagy részecskedetektort is magával visz az űrbe, amellyel sötét anyagra és antianyagra vadásznak.
Megsérült világszimmetriák
Az Univerzum általunk belátható részében sehol sincs nagyobb koncentrációban antianyag, a zöme valamiért eltűnt a Nagy Bumm után. Mi lehet az antianyag azon tulajdonsága, amely megmagyarázza ezt az aszimmetriát?
Tényleg antianyag készült a CERN-ben: először tároltak teljes atomokat
Aki látta, biztosan emlékszik az Angyalok és démonok című film első perceire, amikor antianyagot állítanak elő a CERN-ben. Valami hasonló történt most a valóságban is, először az antianyag-kutatások történetében.
"Tényleg egy új világ kapujában állhatunk" - a nagy részecskeütköztetés első tanulságai
A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti nagy hadronütköztető igen gyorsan és biztosan azonosította az anyag korábbi kísérletekből már megismert összetevőit. Az elemi részecskék újrafelfedezése bizonyítja, hogy a technika rendben működik. Kezdődhet a behatolás a természet, a fizika még ismeretlen területeire. Párizsban több mint ezer kutató gyűlt össze az első három hónap eredményeinek értékelésére.
Ismét Holdra szállt az emberiség
2010. március 30-án 13 órakor létrehozták a világ legnagyobb energiájú ütközéseit a világ legnagyobb részecskegyorsítójában. A CERN nagy hadronütköztetője rosszul kezdett reggel, de aztán fantasztikus teljesítményt nyújtva megnyitotta az utat egy új fizika előtt. Hónapokon belül többet tudhatunk majd a Világmindenségről és mindenről.
Jönnek az első brutális ütközések a CERN-ben
A CERN keddi bejelentése szerint az első igazán nagy részecskeütközések létrehozását március 30-án fogják először megkísérelni a nagy hadronütköztetőben.
Létrehozzák az Univerzum ősanyagát
A legmagasabb olvadáspontú fém a volfrám, amely 3380 Celsius-fok körül válik folyékonnyá. Ennél több mint egymilliárdszor volt forróbb az a különleges anyag, amely a születése utáni töredékmásodpercben töltötte ki a Világegyetemet, és amelyben még a protonok is olvadt állapotban voltak. Amerikai fizikusoknak sikerült elérni ezt a kezdeti fázist egy részecskegyorsítóban, és furcsa buborékokat fedeztek fel az ősanyagban.
A rossz hegesztéseket hibáztatja egy fizikus az LHC-ben
A tervezési hibák és a nem megfelelő kivitelezés is szerepet játszottak abban, hogy 2008 szeptemberében súlyosan meghibásodott a nagy hadronütköztető a CERN-ben. A gyorsítót a napokban indítják el ismét, de egyelőre csak félgőzzel, hogy biztosan kibírja a terhelést.
Világelső magyar eredmény a CERN-ből
A tavaly látványos sikerrel újraindított nagy hadronütköztető a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Ennek működésére épül a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, a CMS-kísérlet. Már csak ezért is büszkék lehetünk arra, hogy az első, a CMS-hez és a "világrekord energiához" kapcsolódó tudományos cikk döntően magyar kutatók eredményei alapján jelenik meg a szaksajtóban.
- címkék:
- LHC
- részecskefizika
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Címkefelhő »
Leállították a nagy hadronütköztetőt
Szépen híznak a részecskenyalábok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN nagy hadronütköztetőjében. Az elmúlt napokban újabb rekordokat döntött meg a berendezés, amely most - részben a magasabb téli áramszámla miatt - pihen egy kicsit. A leállás ideje alatt a mérnökök tovább javítanak a rendszer üzembiztonságán, a fizikusok pedig legalább ezt az ünnepet családi körben tölthetik.
Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetőt
Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. Szerdán este lezárják a hatalmas föld alatti csarnokokat, és minden mozgás megszűnik a 27 kilométeres alagútban. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja majd a bezúduló protoncsomagokat és azt, hogy ezek megtegyék az első teljes köröket a rendszerben - 2008 szeptembere óta először. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók.
Laboratórium épül a Föld bugyrában
Egy elhagyott aranybányában, a dél-dakotai Homestake Gold Mine-ban épülhet meg a világ valaha használt legmélyebben fekvő laboratóriuma. A bánya magasabban fekvő részén már folytak Nobel-díjat érdemlő kísérletek, s ha kiépül, a sötét anyag megismeréséhez vihet közelebb a több mint százéves ipari terület.
Fogy az isteni részecske helye a gyorsítóháborúban
A "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozont már évtizedek óta keresik a fizikusok. Az egyik alapvető kérdés az, hogy mekkora a Higgs-részecske tömege. A napokban a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói azt valószínűsítették, hogy az eddig gondoltnál kisebb, ezért valószínű, hogy csak a CERN nagy hadronütköztetőjével fogják megtalálni, de ott sem gyorsan.
Nem titokban készül az antianyag
A Da Vinci-kód szerzőjének egy korábbi könyvéből, az Angyalok és démonokból film készül, amelynek egyes epizódjait a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben forgatták. A film egyik központi eleme az antianyag, amelyből bombát akarnak készíteni. Lehetséges-e ilyesmi? Hogyan készül az antianyag a valóságban? A kutatóintézet kihasználta a téma aktuális népszerűségét a valóságos eredmények bemutatására.