A fiatalokat szólítja meg A reformkor nagyjai - kicsiknek program - videó

A fiatalokat szólítja meg A reformkor nagyjai - kicsiknek program, melynek keretében többek között honlap, YouTube-videók és mobiltelefonos alkalmazás ismerteti meg az alsó tagozatosokkal a reformkor vezető politikusait, művészeit, feltalálóit és közéleti személyiségeit péntektől, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Hol vagy, Kajla? program alkotóinak összefogásában.

Reformkort idéző, egyedi játszótér nyitott újra a 12. kerületben

A magyar szabadságharc egyik szellemi vezére

Kétszázhúsz éve, 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, aki élete utolsó majdnem fél évszázadát száműzetésben élte le, ezért emlegették „a turini remeteként".

"Az oktatásnak nem az a célja, hogy a nő okosabb legyen a férfinál" - Tessék?

Ha azt mondom, Brunszvik Teréz, mindenkinek az első magyar óvoda jut eszébe, pedig nemcsak a köznevelés terén volt nagy szerepe, a „Nőképzés és nőnevelés" területén is fontos eredményeket ért el. És ez még nem minden...

A Petőfi-bicentenárium a magyar anyanyelvi kultúráról fog szólni

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy 2022-2023 között emlékév keretében emlékezhetünk meg Petőfi Sándorról és a magyar reformkor jelentős személyiségeiről. A Petőfi-bicentenium időszaka alatt színes kulturális programkínálat és Kárpát-medence szerte megújuló intézmények várják majd a látogatókat. A fejlesztéseket és a programokat kormányzati forrásból, valamint a Nemzeti Kulturális Alap pályázatainak segítségével finanszírozzák.

A reformkor legnagyobb beefje: Széchenyi és Kossuth vitája

Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: „a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században.

Így sikerült Bécset megtörni a reformnemzedéknek

A XIX. század legeredményesebb reformországgyűléséről szól az Országház Kiadó kiadványa.

Kiderült, miért lett elegük Bécsből a leggazdagabbaknak

A főrendi ellenzék – a magyar arisztokráciától történelmi hűséget váró bécsi kormányzat őszinte döbbenetére – az 1839–40-es országgyűlésen zászlót bontott, de eddig nem sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel a történettudomány. Milkovics Tamás legújabb kiadványa, amelyet az Országház Könyvkiadó adott ki, igazán hiánypótló munka lett.

Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot

Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...

Új éltre kel a reformkor a Balaton-parti városban

A Széchenyi-családot a kommunisták sem tudták elüldözni Magyarországról

Az évezredes magyar történelem eseményeinek alakításában, a nemzet fennmaradásában és a magyar kultúra fejlődésében mindig is kiemelkedő szerepe volt a régi magyar történelmi családoknak. Az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a „múltat végképp eltörölni" bolsevik felfogás jegyében szabályos boszorkányüldözésbe kezdett a megsemmisítendőnek kikiáltott „osztályellenség", benne a régi arisztokrácia, illetve a történelmi családok tagjai ellen, akiket mindenüktől megfosztva vagy száműzetésbe kényszerített, vagy pedig földönfutóvá tett. A szervezett üldözés és a kommunista rendszer lejárató hecckampánya ellenére mégis sokan itthon maraadtak, ...

175 éve volt a reformkor legnagyobb diadala

1844. november 13. méltán a reformkor egyik legnagyobb győzelme, amikor Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd osztrák főherceg (V. Ferdinánd néven magyar király) meghajolt a reformerek és a magyar nemzet több mint félévszázados követelése előtt. Az uralkodó pontosan 175 éve szentesítette az úgynevezett II. törvénycikket, ezzel hivatalossá tette a magyar nyelvet hazánkban.

Ők voltak az igazi „aranyemberek”, akik nélkül nem állna a Lánchíd

A mára már elfeledett, ám egykor dúsgazdag Sina család nélkül nem biztos, hogy ma állna a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia. Rövid idő alatt rendkívüli módon meggazdagodtak, mintaként szolgáltak Jókai Mór Az aranyember című regényéhez is. A dinasztia mesés vagyonát azonban az utódok később az utolsó fillérig eltapsolták, így rövid idő alatt eltűnt a 19. század legnagyobb családi cégbirodalma.

A magyar, aki a kaliforniai borászatot megteremtette

Meglepődik valaki azon, ha azt mondom, a híres kaliforniai borászat megalapítója egy magyar volt? Na ugye. Ennek ellenére Haraszthy Ágostont kevesen ismerik Magyarországon, pedig joggal lehetünk rá büszkék. Kalandos életéről filmet lehetne forgatni, a történet cselekménye a reformkori Magyarországról indulna, a vadnyugati prériken keresztül vezetne egészen Nicaraguába. Halálának 150. évfordulója alkalmából Haraszthy Ágostonra, a kaliforniai borászat atyjára emlékezünk.

Új megvilágításba kerül a magyar reformkor

Mind a hazai közép-, mind a felsőoktatásban óriás hiányt pótol az Országház Könyvkiadó legfrissebb munkája. Dobszay Tamás könyve a rendi országgyűlések történetét tekinti át 1790-1848 között. Az újkori magyar történelem egyik legpezsgőbb időszakáról kapunk egy olyan képet, amit eddig sajnos nem ismerhetett meg a széles nyilvánosság.

A forradalommal a mai demokrácia alapelveinek szereztek érvényt

A reformkor maga nem volt nagyszerű, de a reform gondolata igen - mondta Katona Csaba történész az M1-nek adott interjújában.

Zebra vagy ló volt Teleki?

Teleki László a reformkor független és elvhű politikusa volt, akinek 1861-es öngyilkossága után elszaporodtak a halálát övező összeesküvés-elméletek. A Nemzeti Múzeumban vasárnapig megtekinthető Pesti Helyszínelők, 1861 című kiállításon a gyomor és a gyerekkori napló tartalmára éppúgy fény derül, és bár összeáll a végére a kép, bizonyos kérdéseket a látogatónak kell megválaszolnia.