Pangea (őskontinens)
címke rss- kapcsolódó címkék:
- lemeztektonika
- geológia
- Tethys-óceán
- földtörténet
- dinoszauruszok
Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső
Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Gigantikus tengeri szörny maradványait találták meg
Több mint tizenhét méter hosszú halgyík fosszilis maradványaira bukkantak Nevada triász időszaki tengeri üledékes kőzetrétegeiben. Az egykor élt óriás korának óceáni szuper ragadozója lehetett, amelynek teljes testhossza, illetve tömege a ma élő cetekével vetekedett.
Cuki kis szauropoda lehet Afrika legrégebbi dinoszaurusza
A tudósok még 2017-ben kezdtek el dolgozni az észak-zimbabwei Pebbly Arkose Formáció területén, ahol öt évnyi feltárás után végre bemutatták az ásatás „fénypontját": az Mbiresaurus raathi egy majdnem teljes csontvázát, amelyet „Mbire"-ről, a régiót egykor uralkodó Shona-dinasztiáról neveztek el. A faj neve Michael Raath nevét tiszteli, aki segített az első kövületeket felfedezni a területen.
Bármilyen zsákmányt szét tudott tépni ez a delfinhez hasonló őshüllő
Egészen biztos, hogy nem szeretnénk találkozni egy ichtioszaurusszal, ha rejtélyes módon képesek lennénk az időutazásra és megmártóznánk a korai kréta tengerekben. Ennek az újonnan azonosított, Kolumbia középső részének rétegeiből ismert, 130 millió éves tengeri hüllőnek ráaádul igencsak méretes, késszerű fogai voltak, mint a hozzá hasonló, más ichthioszauruszfajoknak. Egy most publikált, új tanulmány szerint ez a halhoz, delfinhez hasonló őshüllő külsőre a ma élő kardhalakhoz hasonlított.
Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az őskontinensen, a Pangeán
A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tűnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erők lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan időszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas őskontinensen, a Pangeán.
A mai Izland csak egy elsüllyedt kontinens csúcsa lehet?
Egy nemzetközi geofizikusok és geológusok által felállított, új elmélet szerint Izland lehet az utolsó felfedett maradványa egy közel Texas méretű kontinensnek, az „igazi Izlandnak".
Később történhetett a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalása
A perm-triász esemény volt a földtörténet eddigi legnagyobb, tömeges kihalása, amikor a tengeri fajok több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajoknak pedig a 70 százaléka tűnt el végleg a Föld felszínéről. A drámai eseményre a perm időszak végén, mintegy 200 millió évvel ezelőtt került sor. A földtörténelem legsúlyosabb kihalásáról beszélünk, ám az új kutatások szerint ez az esemény később történhetett, mint azt eredetileg a tudósok gondolták, ami új megvilágításba helyezheti a teljes történetet.
Keresse meg, hol volt a lakóhelye a 750 millió évvel ezelőtti Földön!
Ha New Yorkot 170 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában építik, akkor onnan Afrika csupán egy rövid hajóúttal elérhetővé vált volna. Az új kutatások alapján összeállított, interaktív térkép szerint a jura földtörténeti időszakban a több tízmillió évvel ezelőtt kialakult szuperkontinens, a Pangea lassan vált szét és a kontinensek fokozatosan sodródtak a mai helyzetük felé. De mi történt útközben?
Magyarország partját hatalmas óceán mosta az ősidőkben
300 millió évvel ezelőtt sokkal könnyebb lett volna a földrajztanulás. A korai perm időszakban mindössze egy hatalmas óceán, a Panthalassa és egyetlen szuperkontinens, a Pangea létezett a Földön. Ez darabolódott fel a kéregmozgások miatt, míg létrejöttek a mai kontinensek. A távoli jövőben ezek a kontinensek újra egyesülni fognak egy új szuperkontinenssé. Egy amatőr térképész elhelyezte az ősi kontinensen a mai országokat.
Megtalálták a gigászi dinoszauruszok korai ősét
A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.
Új, 130 millió éves emlősfajt fedeztek fel
Érdekes felfedezés látott napvilágot, ugyanis egy új lelet arra enged következtetni, hogy a Pangea szuperkontinens később vált szét, mint ahogy azt eddig gondolták.
Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?
A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.
Így nézett volna ki az őskontinens a mai országokkal
Massimo Pietrobonnak köszönhetően most láthatjuk, hogy festett volna az egykori szuperkontinens, a Pangea, ha a mai országhatárok szerint osztjuk fel.
Száraz lábbal lehet majd Ausztráliából Kínába gyalogolni
A Föld múltja és jövője a legizgalmasabb sci-fi regényeket meghazudtoló módon bővelkedik a különlegesebbnél különlegesebb, és az emberi fantázia határait feszegető fejezetekben. Egykor végeláthatatlan hatalmas óceánok és égbenyúló kiterjedt hegyláncok, őskontinensek váltak köddé a földtörténet drámai színpadán, hogy átadják helyüket mindannak, amit jelenkorként élünk meg. De a földtörténet lassú, végtelen tánca még korántsem ért véget; a távoli jövő méhében már körvonalazódik az a másik, a maitól merőben eltérő új világ, amelynek csírái már itt nyiladoznak a talpunk alatt.
Kis híján eltörölte a földi életet egy szuperkontinens
Az élővilág legnagyobb tömeges fajkihalása 250 millió éve történt. Kínai kutatók szerint az élőlények kihalásához hozzájárult az egykori szuperkontinens, a Pangea összeállása. Ez ugyanis olyan mértékben változtatta meg a környezeti viszonyokat, amelyhez az élőlények zöme képtelen volt alkalmazkodni.
Egyedülálló állatvilág élt a Pangea szuperkontinens sivatagában
Egy most leírt, permben élt őshüllő maradványai arra utalnak, hogy a Pangea sivatagos középső részén egy elszigetelt, sajátos élővilág létezett.
- 1