óceánok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetszennyezés
- Csendes-óceán
- környezetvédelem
Évente annyi mûanyaghulladék kerül az óceánokba, mint Jamaica területe
Minden évben 8-10 millió tonna mûanyaghulladék kerül az óceánokba, ami szétterítve egy kisebb ország teljes területét lefedné.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A rovarok menthetik meg az óceánokat
Szakértõk szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínûleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel. Ezen muszáj változtatni. Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje rovarokból készült takarmánnyal forradalmasítaná a halak takarmányozását, elkerülve ezzel a vízi ökoszisztémák összeomlását.
- címkék:
- rovarok
- óceánok
- halliszt
- halak
- Címkefelhõ »
Pingvinalakú víz alatti drónokkal kutatják az óceánt
Pingvinalakú víz alatti drónok rajai segíthetnek a jövõben az óceánok felfedezésében. A prototípusokat csütörtökön mutatta be a stralsundi Német Oceanográfiai Múzeum igazgatója, Burkard Baschek.
A beerdõsítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától
A tengerparti régiók növekvõ újraerdõsítése meglehetõsen csökkentheti korallzátonyokat elérõ kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.
- címkék:
- Nagy Korallzátony
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- korallok
- biodiverzitás
- óceánok
- óceánok elsavasodása
- üvegházgázok
- kihalások
- erdõirtás
- erdõsítés
- tengerbiológia
- környezetbiztonság
- szén-dioxid emisszió
- párizsi klímaegyezmény
- klímakatasztrófa
- klímaváltozás
- Queensland Egyetem
- Címkefelhõ »
Nõstény polipok dolgokat dobálnak az õket zargató hímekhez
Ausztrália partjai melletti polipok felvételének analízise, ahogy héjakat és üledékeket dobálnak, azt sugallja, hogy szándékosan céloznak meg – és gyakran találnak el – más polipokat. A legtöbb esetben ezek nõstények, akik dobálnak, gyakran hímeket, akik zargatják õket.
Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki
A ma részben összeomlásban lévõ Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idõ alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.
Egyre több a halálzóna a világtengereken
Egy ENSZ-jelentés szerint jelentõsen nõtt a világtengereken a halálzónák száma, az olyan övezeteké, ahol az oxigénhiány miatt alig lehetséges élet.
A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot
Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik õket.
Rekonstruálták az óceánok hõmérsékletének 700 ezer éves változásait
Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hõmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hõmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás elõtti, referenciaként használt érték fölé.
Június 8-a az óceánok világnapja - így vigyázzunk rájuk
Június 8-a az óceánok világnapja, s bár Magyarországhoz képest távolinak tûnik minden óceán és tenger, ez nem jelenti azt, hogy ne kéne foglalkoznunk a problematikájukkal. Mert probléma az van bõven...
Így nézne ki a Föld, ha kiszáradnának az óceánok - videó
A korábban a NASA-nál is dolgozó bolygókutató, James O'Donoghue egy különleges videóban mutatta meg, mi történne, ha eltûnnének a Földrõl az óceánok.
- címkék:
- Föld
- videó
- kiszáradás
- tenger
- óceán
- animáció
- óceánok
- Címkefelhõ »
Rákot vacsorázott, a végtagjaival fizetett érte
Az óceánokban többféle úgynevezett húsevõ baktérium él. Normál körülmények között ezek nem okoznak semmilyen problémát az embernek. A klímaváltozás miatt azonban kezdenek kihúzódni a part menti vizekbe, ahol már súlyos fertõzéseket okozhatnak.
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hõmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hõség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
Apró tengeri állattal mérhetik fel az óceánok mûanyagszennyezettségét
Egy apró, mindössze tenyérméretû tengeri állat segíthet felmérni az óceánok mûanyagszennyezettségének mértékét - állítják a Tel-avivi Egyetem kutatói, akik szerint a teremtmény képes kiszûrni az apró részecskéket a vízbõl és elraktározni azokat a lágyszöveteiben.
David Attenborough a mûanyagok használata ellen érvelt
Az óceánok védelmében a mûanyagok használatának visszafogására szólított fel Sir David Attenborough brit természettudós, dokumentumfilmes új televíziós sorozatának, A kék bolygó 2-nek bemutatásakor.
Különleges képekkel mérik fel az óceánokat
A NASA plankton, aeroszol, felhõ és óceáni ökoszisztéma (PACE) küldetése az elsõ, amely megpróbál válaszokat adni a klímaváltozásnak az óceánok egészségére gyakorolt hatásairól. Ehhez a küldetés széles spektrumú képalkotó mérõberendezése nyújt segítséget a kutatóknak.
Száraz lábbal lehet majd Ausztráliából Kínába gyalogolni
A Föld múltja és jövõje a legizgalmasabb sci-fi regényeket meghazudtoló módon bõvelkedik a különlegesebbnél különlegesebb, és az emberi fantázia határait feszegetõ fejezetekben. Egykor végeláthatatlan hatalmas óceánok és égbenyúló kiterjedt hegyláncok, õskontinensek váltak köddé a földtörténet drámai színpadán, hogy átadják helyüket mindannak, amit jelenkorként élünk meg. De a földtörténet lassú, végtelen tánca még korántsem ért véget; a távoli jövõ méhében már körvonalazódik az a másik, a maitól merõben eltérõ új világ, amelynek csírái már itt nyiladoznak a talpunk alatt.
Kétszázhetvenezer tonna mûanyag lebeghet az óceánok vizében
Majdnem 270 000 tonna mûanyag lebeg az óceánok vizében, ezzel a mennyiséggel több mint 38 500 szemeteskocsit lehetne megtölteni egy új tanulmány szerint.
Forró téma! Dõlnek a melegrekordok 2014-ben
Április és május után júniusban is megdõlt a globális melegrekord, ezzel összességében egy nagyon meleg 2014-es évre van kilátás - közölte hétfõn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal.
Mikor vált kék bolygóvá a Föld?
Egy új felfedezés alapján sokkal korábban kezdõdött a Nagy Meteoritbombázás, mint eddig gondolták, így az élet is jóval õsibb lehet.
- címkék:
- óceánok
- földtörténet
- Címkefelhõ »
Hatalmas halott zóna alakulhat ki a Mexikói-öbölben
Minden idõk legnagyobb oxigénhiányos zónája alakulhat ki idén a Mexikói-öbölben a Mississippi folyó által szállított szennyvíz miatt.
Katasztrofális az óceánok helyzete
A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság elõzetes közlése szerint az óceánokban a történelem elõtti idõk nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltõn belül.
Világszerte menekülnek a korallok
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a Japán partjainál élõ korallok észak felé vándorolnak. Egyes fajok akár 14 kilométert is haladhatnak évente, köszönhetõen az óceánok klímaváltozás okozta melegedésének.
Tíz év alatt több mint 6000 új faj a tengerekbõl
A 2000-ben elkezdett Census of Marine Life elnevezésû átfogó fajszámlálási program keretében számos ország több ezer kutatója dolgozott azon, hogy felmérjék és megismertessék a nyilvánossággal a tengerek, óceánok élõvilágának sokféleségét. Számtalan új fajt, tengeri útvonalat és pihenõhelyet fedeztek föl a kutatások folyamán, valamint dokumentálták a fajgazdagság hanyatlását is. A program folyamán elkészült a tengeri élet minden formáját bemutató elsõ átfogó online katalógus. Nézze meg galériánkat a különleges élõlényekrõl!
Több millió apró mûanyaghulladék lebeg az Atlanti-óceánban
Egy nagy kiterjedésû, kisméretû mûanyagdarabkákból álló folt található az Atlanti-óceán északnyugati részén, állapította meg egy vizsgálat. A Science legújabb számában megjelent cikk szerzõi szerint további hulladékszigetek lehetnek az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.
Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás
A tengeri ökoszisztéma központi jelentõségû bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetû klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzõi azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvõ koncentrációja évmilliók óta nem létezõ körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvetõ és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.
Gigantikus állattól is származhat a rejtélyes Nagy Buggy
Az óceánok mélye egyáltalán nem a csend világa, ahogy régebben elképzelték. Hajók, tengeri állatok, tengeralattjárók, földrengések hangjából áll össze a víz alatti kakofónia. E hangok zömét viszonylag könnyû azonosítani, de akadnak máig felderítetlen eredetû zajok is.
Ötödét tárolhatná Magyarország a Föld szén-dioxid-kibocsátásának
Akár a világ szén-dioxid-kibocsátásának egyötödét is el lehetne tárolni Magyarországon. A cseppfolyósított üvegházhatású gázt kimerült kõolaj- és földgáz-, továbbá bányászatra alkalmatlan kõszéntelepekbe és sós vizet tartalmazó rétegekbe lehet fecskendezni. Az ideális tárolónak a tenger alatti bazaltrétegek tûnnek, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
Húszemeletes tornyok lehettek az élet bölcsõi
Darwin még a meleg felszíni pocsolyákban képzelte el az elsõ élõlényeket, a legújabb kutatások szerint azonban az óceánok mélyén kell keresni õket, ahol ásványokban gazdag forró víz tör fel a kéregbõl. Bár e fekete füstölgõknek nevezett, kéményszerû alakzatok körül nagyon különleges fajok élnek, a legújabb kutatási eredmények szerint mégis hûvösebb hasonmásaik, a fehér füstölgõk esélyesebbek az élet bölcsõi címre.
Szenzációs film egy vízalatti vulkánkitörésrõl
Egy kutatók által távirányított amerikai robot-tengeralattjárónak sikerült megörökítenie az eddigi legnagyobb mélységben megfigyelt tengeralatti vulkánkitörést a Csendes-óceánban. A látványos tengermélyi tûzijáték képei még a kutatókat is lenyûgözték.
Víz alatti repülõ gyûjti az óceán klímaadatait
Nemrégiben fejezte be a Skarlát Lovag nevû víz alatti siklórepülõ az Atlanti-óceánt átszelõ, elsõ útját a spanyol partoknál. Az akkumulátorral üzemelõ szerkezettel még a legmostohább körülmények között is nyomon lehet követni a hõmérséklet változásait.
Korábban volt oxigén az õsóceánokban
A földtörténeti régmúltból származó kõzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az õsóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdõdött az oxigénképzõdés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.
- címkék:
- geológia
- óceánok
- földtörténet
- Címkefelhõ »
Fényvisszaverõ felhõkkel a klímaváltozás ellen
Bolygómérnökök szerint a tengeri felhõk fényességének növelése lehetne a legegyszerûbb megoldás az éghajlatváltozás mérséklésére. A nagyszabású terv szerint hajókról permeteznék tengervízzel a felhõket, hogy megnöveljék fényvisszaverõ képességüket.
Évezredeken keresztül fennmaradhatnak a tengeri sivatagok
Folyamatosan tápanyagban dús vizet szállít a Mississippi a Mexikói-öbölbe, az ezen élõ algák viszont felhasználják az oxigént az összes többi tengeri élõlény elõl. Eredmény? Egy tengeri sivatag.
A Föld egyik legmelegebb nyara
Rendkívül meleg tengerfelszíneket mértek 2009 nyarán. A jégolvadás aggasztó méreteket öltött, illetve a kontinensek hõmérsékleti viszonyaiban is nagy eltéréseket regisztráltak.
- címkék:
- óceánok
- globális felmelegedés
- Címkefelhõ »
Zöld világítóbombákat találtak a tenger mélyén - képes, filmes beszámoló
Az óceánok hatalmas, nagyrészt feltáratlan víztömege folytonos meglepetésekkel szolgál a szakemberek számára. A Science legújabb száma arról tudósít, hogy amerikai kutatók férgek egészen egyedülálló csoportját fedezték föl több ezer méteres mélységben.
Nemcsak a torkukra akad - mérgezi az óceánokat a több százezer tonnányi mûanyag hulladék
Megszületett az elsõ tanulmány arról, mi történik az óceánokban sodródó több millió tonna mûanyag hulladékkal az évek folyamán. Az Amerikai Kémiai Társaság 238. találkozóján arról számoltak be a kutatók, hogy az eddig gyakorlatilag elpusztíthatatlannak hitt mûanyag meglepõen gyorsan elbomlik, de sajnos, bomlásakor potenciálisan mérgezõ anyagok kerülnek a vízbe.
Megtalálták az óceánok legélettelenebb pontját
Kutatók felfedezték azt a helyet, amely a legkevesebb életet hordozza a világ óceánjaiban. A helyre a Csendes-óceán déli részén, a tengerfenéki üledékben bukkantak egy olyan területen, ahol a víz viszonylag mozdulatlan és kevés a tápanyag.
A klímaváltozás és a planktonok
Egy új-mexikói kutató úgy véli, megtalálta a módszert, amivel visszaszoríthatjuk a globális felmelegedés egyre inkább fenyegetõ hatásait. Oliver Wingenter módszere rendkívül egyszerû, az óceánok trágyázása révén elszaporítaná a planktonokat.
- címkék:
- óceánok
- plankton
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
Az óceánok menthetik meg a klímánkat
Jól mutatja a globális felmelegedés kérdéskörének rendkívüli összetettségét egy újabb kutatási eredmény, mely szerint az óceánok szerepe a korábban gondoltnál is fontosabb a szén-dioxid-háztartásban. Legújabb kutatások szerint akár 4000 méter mélyre is lekerül a vízben oldott üvegházhatású gáz, így az óceánok szén-dioxid-elnyelõ képessége jelentõsen mérsékelheti a globális felmelegedés folyamatát. Ez egyfelõl jó hír, ha a klímaváltozásra gondolunk, ugyanakkor a folyamat a mélyóceánok savasodásán keresztül jelentõs veszélyt jelenthet az élõvilágra.
- címkék:
- gáz
- víz
- kutatás
- óceánok
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
Az egész Földet megfigyeli az új mûhold - javulnak az idõjárás-elõrejelzések
Október 19-én a kazahsztáni Bajkonur-ûrközpontból startolt Európa elsõ, a teljes Föld megfigyelésére képes mûholdja, a MetOp-A. Az ûreszköz adatai alapján jelentõsen javulhat az idõjárás-elõrejelzések pontossága. Pontosabban megfigyelhetõ lesz majd az ózonlyuk és az UV-sugárzás alakulása, és jól követhetõvé válnak például az óceánok felett fújó szelek, szerte a világon.
Hidegebb óceánok öntik el a szárazföldet
Nem könnyû a globális felmelegedés folyamatainak a követése. Most ismét meglehetõsen felemás eredmények növelik a kérdõjelek számát. Összességében melegednek ugyan az óceánok és egyre nagyobb területeket vesznek el a szárazföldtõl, de az utóbbi években jelentõs visszaesés következett be a felszínközeli vízhõmérsékletekben.
Jelentõsen nõtt az óceánok zajszintje
Tudván, hogy bolygónk népessége rohamléptekben gyarapszik, csöppet sem meglepõ, ha azt halljuk, hogy egyre zajosabbak az ember által lakott területek.
- címkék:
- bolygó
- zajszint
- óceánok
- Címkefelhõ »
Aggasztóan emelkednek az óceánok
Óceánkutatók több mérési adatsor birtokában immár bizonyítva látják azt a régóta sejtett tényt, hogy az átlagos tengerfelszín évente 3 milliméterrel emelkedik. Ez az elsõ látásra talán nem túl nagynak tûnõ érték valójában hatalmas kockázatokat rejt magában. A világtenger szintjének növekedésében több összetevõ is szerepet játszik. Szorosnak tûnik a kapcsolat a globális felmelegedéssel.
- címkék:
- látás
- óceánok
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
Megállíthatatlan az óceánok vízszintemelkedése
Ha azonnal beszüntetnénk a fosszilis tüzelõanyagok elégetését, akkor sem tudnánk elkerülni a globális éghajlatváltozás következményeit - mutatnak rá a Science-ben megjelent új tanulmányok.
Gyarapodnak a mélytengeri "halálzónák"
Az óceánok és tengerek oxigénben szegény, illetve oxigénmentes "halálzónáinak" gyors sokasodása, kiterjedésük növekedése emberek százmillióinak megélhetését veszélyezteti - figyelmeztetett az ENSZ környezetvédelmi programja, a UNEP.
Gumikacsa-flotta száll partra Észak-Amerikában
Több mint egy évtizedig hánykolódtak óceánokon és tengereken át azok a gumikacsák, -hódok és -békák, amelyek mostanában érnek partot Észak-Amerika új-angliai partvidékén. A gyermekjátékok még 1992-ben sodródtak vízbe egy kínai teherhajóról a Csendes-óceánon.
Ablakok a sarki óceánokra
A sarki óceánok jégtakarója a beérkezõ napsugárzás mintegy 80 százalékát visszaveri, így nagy szerepet játszik a földi klíma alakulásában. A nyílt óceán ezzel szemben csak 10 százalékot ver vissza. A tengeri jég növekedése tehát hûti a földfelszínt, így nõ a jégtakaró kiterjedése. A csökkenõ kiterjedésû jég ellenkezõ hatást vált ki. Ezeket a pozitív visszacsatolásokat figyelembe kell venni a klímamodellekben is.
- címkék:
- ablak
- óceánok
- Címkefelhõ »
- 1